Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
Képernyő előtt Bibó Lajos megidézése Milyen adottságok kívántainak egy színház igazgatásához? Ki ülhet az igazgatói székbe? — ezekre a kérdésekre keresett választ a televízió újfajta vetélkedőjének első programja az elmúlt héten. A közreműködő fiatalok ezúttal konkrétan a Vígszínház direktori pozíciójára aspiráltak, ha nem is több. legalább egyórás időtartamra, s meg kell adni. Déri János, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója különösen sok értékes ismerettel és érzékkel bír ahhoz, hogy a ..színhézcsinálás” szakmájában felfigyeljenek rá. Aminthogy Várkonyi Zoltán fel is figyelt, s megbízta egyórás igazgatótársát egy nagyon érdekesnek tetsző ötlete kidolgozásával. A lényege azonban mégsem új színházvezetők keresése Wisinger István vetélkedés játékának, hanem ráirányítani a tévénézők figyelmét a színházművészetre — ezen át az értő közönség táborának szélesítése. Ebben — úgy érzem — már a sorozat első jelentkezése is hasznos szolgálatot tett. Ha már színházi témánál vagyunk, említést érdemel a Színművészeti Főiskola végzős ben Sinkovits Imre, Koncz Gánövendékeinek csütörtök esti bemutatkozása az „Ide nekem az oroszlánt is” című összeállításban. Vámos László rendező osztályának fiataljai a világirodalom klasszikus és mai remekeiből játszottak részleteket és jó néhány ígéretes tehetség nevét és arcát jegyezhettük meg a továbbiakra, akikkel az elkövetkező években bizonyosan gyakran találkozunk majd színházaink és filmjeink szereposztásában, rádióban és televízióban. A pénteken bemutatott. A láp című tévéjáték szerzője, Bibó Lajos számottevő egyénisége volt a harmincas évek magyar irodalmának. Szociális igazságkereső írói indíttatású alkotásait kicsit túl hamar és méltatlanul feledtük el. pedig a most látott műve is a kor hasonló tematikájú legjava hagyatékával vetekszilf. Akár Móricz is írhatta volna! A történet szereplői kubikosok, szegényparasztok egy olyan társadalomban, melyben kiszolgáltatottságuk elleni lázadásuk egyenes útja csak a pusztulásba. vagy a börtönbe vezethetett. A játék főszerepeiből Császár Angéla, Horváth Sándor, Rajz János, Kállai Ferenc, Somogyvári Pál, Ambrus András, Nagy István, Dávid Kiss Ferenc nyújtott markánsan egyénített portrét. Üjabb értékes zenés vállalkozását ismertük meg szombaton a Tv-színháznak: A gomb című operaszatíra bemutatásával. Nusic Kalinsky mulattató művét kiváló operisták: Palcsó Sándor, Déry Gabriella, Rád na i György, Szilvássy Margit és Csengery Adrienne szólaltatták meg. Az énekparj tikban ragyognak voltak, színészi ábrázolásban pedig elvi- selhetőek. Vasárnap délután befejeződött a Keresztül Etiópián című angol ismeretterjesztő filmsorozat, amely hat részben sok tudnivalóval gazdagította tájékozottságunkat erről a rendkívül sajátos afrikai országról. Az esti főműsorban könnyed -dőtöltést jelentett az Egy erkölcstelen férfi című meglehetősen bizarr alapötletre épült 1966-os olasz filmvígjá- ték. Ügyes mesteremberek munkája. (barna.) Szécsényi fiatalok Szécsénvben tizenhat KISZ- működött. Tavaly ugyan meg- aiapszervezel működik. Ezek alakult az Ifjúmunkásklub. de munkáját fogja össze, koordinálja. irányítja a nagyközségi KISZ-bizottság. Az alapszervezetek kimagasló tevékenysége volt a májusi ifjúmunkásnapok. — Valóban nagyon sok fiatalt érintett, és szervezett keretek között művelődési lehetőséget biztosított — vélekedett Demus Iván, a községi KISZ-bizottság titkára. — Az ifjúmunkásnapok a járási KISZ-bizottság és művelődési eltekintve a májusi programtól, nem tölti be hivatásét. Milyen elképzelései vannak a községi KISZ-bizottságnak? — Ütőképes vezetőséget kell ____ l étrehoznunk, amely összefog- szécsényi"_ fiatalokon "múlik. A ségből áll, de így is nagyon örülünk neki — mondotta a KISZ-titkár. Az ifjúsági ház udvarán a nyári hónapokban egy ifjúsági park működik. Hogy ez mikorra lesz rendben, csakis a ja a klub munkáját. Ez nemcsak a mi feladatunk. A klub a művelődési központ égisze alatt működik, -így a szervező munka elsősorban az ő feladata. Van egy ötletbörzénk, ahol „megvesszük” az ötleteket. A jó javaslatok alapján központ kezdeményezése és összeállítjuk a programot, szervezése volt. Jövőre a köz- a szécsényi alapszervezetek ségi KISZ-bizottság, a műve- szervezik a második fél év lődési központ és a községi ta- munkáját, melynek közép- nács feladata lesz a program pontjába a KISZ-választások kat- H°gy megrendezése és hagyomány- kerülnek. nyá tétele. Régi vágyát teljesíts a községi tanács a fiataloknak azzal, hogy átadja a várva vért ifjúsági házat. — Igaz, hogy csak egy nagyteremből és két kisebb helyihelyiségeket délelőtt és délután az úttörők, este pedig a KISZ-esek használják. — Természetesen az ifjúmunkásnapok befejezése nem jelenti azt, hogy alapszervezeteinkben megszűnt az élet, pihenünk a babérjainkon. A közelmúltban megrendezett hollókői ifjúsági napok rendezéséből, műsorából is kivettük részünket. — Milyen feladatra készülnek most az alapszervezetek? — Az egy nap Szécsényért mozgalom keretében nagy társadalmi munkaakeiót. szervezünk. Ezenkívül alapszervezeteink védnökséget vállalnak egy-egy park, tér felett. Szécsényben két középiskola működik, ahol a nyári szünetben viszonylag csendesebb az élet. A községi KISZ-bi- zottság a járási KISZ-bi- zottsággal Ráróspusztán 60 középiskolás KlSZ-vezető részére házi vezetőképzést rendezett. Halasi Antal, a járási pártbizottság csoportvezetője az oktatáspolitikai határozatot „fordította le” a diákok nyelvezetére. Varga József járási KISZ-titKSr az akcióprogramok készítéséhez, szervezéséhez adott hasznos tanácsokat. Ezenkívül szó esett' reszortfeladatokról, sportmunkáról. — Milyen kulturális tevékenység jellemzi a nyár folyamán az alapszervezetek életét ? — Továbbra is együttműködünk a művelődési központtal. A nagyközségi tanács által elkészített közművelődési programot eljuttatjuk az alapszervezetekhez, így megadjuk a választási lehetőséget. — Hová készülnek táborozni, kirándulni a KlSZ-szerve- zetek? —• A Nógrádi Sándor Gimnázium KISZ-alapszervezete a balatonakali KISZ-táborban vesz részt. Ipari üzemeink aiapszervezetei pedig kirándulásokat szerveznek. Szécsényben évekkel ezelőtt egy nagyon jó ifjúsági klub Szécsényben a községi tanács, az üzemek támogatják az ifjúsági szervezetet. A községi KISZ-bizottság összefogja és irányítja munkáju- még gazdagabb, színesebb legyen az alapszervezetek élete, az nagymértékben függ a fiatalok aktivitásától, jó kezdeményezéseitől. Sz. F. Kémikusok országos kootereociája Salgótarjánban Salgótarjánban, a TIT székházában tegnap este nyitották meg a kis kémikus baráti körök vezetőinek országos előadói konferenciáját, amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Központ Szaktudományi Osztálya, a Kémiai Választmány és a TIT Nógrád megyei Szervezete közösen rendez. A július 6-ig tartó tanácskozás általános elméleti és szakmai előadásait gazdag tapasztalat- csere és kirándulóprogram tarkítja. A hallgatók július 5- és, csütörtökön egész napos nógrádi körúton vesznek részt, amelynek során megismerkednek a megye .történelmi nevezetességeivel, híres népművészetével. Az utolsó napon a salgótarjáni pblös- és síküveggyárat, majd befejezésül a bányamúzeumot látogatják meg a vendégek. Szakmunkásavató ünnepség A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete Nógrád megyei területi szervezete július 7-én szakmunkésavató ünnepséget rendez Salgótarjánban, a kohászati üzemek művelődési központjában. Az elnöki megnyitó után Bíró János megyei vasasszervező mondja. A vállalatok nevében a kohászati üzemek gazdaságvezetése fogadja az ifjú szakmunkásokat. Ekkor kerül sor jutalmak átadására, s gazdag, változatos kultúrműsorra is. Az ifjú szakmunkások köszöntését e formában idén először rendezik meg. Zsohár néni, 8 mindenes Zsohár Imréné hivatalsegéd, a baglyasaljai általános iskolások kedves es szeretett Zsohár nénije huszonegy évi kitartó, aktív munkával érte el ezt a nem’ remélt megtiszteltetést, a pedagógusnapi kitüntetést. Még mindig az elfogódottság és a meglepettség hangján szólalt meg, amikor a napokban otthonában megkérdeztem tőle, hogy valójában hogyan is kezdődött ez az egész — A férjemet, mint kertészt helyezték ide a falu iskolájába, amelynek egy része akkor még kertészet volt. Aztán a kertészet elköltözött, maradt az isko'a és maradtam én is, mint hivatalsegéd és mint amolyan „mindenes”. Közben lakást építettünk a faluban — mutat a hatalmas, gondozott épületre, amely körüj tarka színben pompáztak a szebbnél szebb rózsák, a kertész- munka remekei. Most már nagyon nehéz lenne elmenni innen. Ideköt a ház, de talán még. jobban az iskola, a gyerekek. Nagyon megszerettem őket. Megismertem szokásaikat, velük izgulok egy-egy nagyobb dolgozatírásnál vagy felelés előtt. Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Mert a csaknem kétszáz gyerek már nagy családnak számít. De nem voltak ám mindig ennyien, ég mások voltak a körülményeik is. Néhány éve még a térjem segítségével is nehéz, megerőltető munkát jelenlétiek a rossz, széntüzelésű kályhák. Ma már olajjal fűtünk és így több idő jut a termek szépítésére, csinosítására, no meg a virágokra is az . iskola körül. A nagy család után Zsohár néni a kisebbről, is beszél, az .„övéiről”. — Ez a két fiú a szeműnk fénye — mutatják büszkén férjével, a megyei kórház nyugdíjas kertészével a családi album fényképeit. A nagyobb harmadéves az orvos4 tudományi egyetemen, a kisebbiket augusztus húszadikán avatják tisztté a katonai főiskolán Iskoláztatásuk nagyon sok pénzbe kerül, hát ezért nem szabad nekünk még öregségünkre sem elhagyni magunkat. Csak az a rossz, hogy mindketten elmentek, más tájékra nősültek ég így a két kis fiúumokát is csak néha-néha láthatjuk. A 'fiúk messze vannak, de talán pótolják őket, a kiégi és nag.ypbbacska if^io lások, a luk beszélgetésünk alatt js be-be kandikáltak a kapun és vidáman köszöntötték az annyiszor meglátogatott Zsohár nénit. Amikor a szórakozás és a szabad idő félő] érdeklődtem, Zsohár néni kesernyésen elmosolyodott : — Hát bizony, ez az, amire a legkevesebb idő jut Az iskola ég a hatalmas kert csaknem egész napunkat lefoglalja. Mert takarítani is akkor a legjobb az iskolában, ha már nincs bent senki, és sokszor az a hálátlan padlótisztítás még az éjszaki órákra is átnyúlik. De azért néha-néöa csak kiruccanunk. ' Legutóbb például a Luxeburg grófját néztük meg Tarjánban, ami nagyon tetszett. Olvasgatni is szeretünk, ha az idő engedi. Jár a Népszabadság, a Szőlészet es Kertészet című folyóirat és néha jólesik elolvasni egyket szórakoztató könyvet, is. Búcsúzóul Zsohár néni elárulta. hogy a tanulókkal cinkosságot vállalva meglepetést készít a tanárok számára. ..De nehogy beleírja az újságba, hogy mit” — mondta intőleg, mert mi ebben a nagy családi közösségben titokban tartjuk a meglepetéseket. Hiszen olyan jóleső érzés örömet okozni azoknak, akiket szeretek és akikkel még nagyon sokáig szeretnék együtt dolgozni. g. n m. Megindult a nagycenki Széchenyi- múzeumvasút Az első magyar közlekedési miniszterről, Széchenyi Istvánról elnevezett keskeny nyom-1 távú kisvasúton — a mozdony vezetését kivéve — a szolgálatot úttörő-vasutasok látják el, A kisvasút a Sopron megyei Fertőhöz és Kastély állomások között közlekedik. Hatvani Hánielr ELŐRE MEGFONTOLT SZÁNDÉKKAL (13.) ( Dokumentumregény) A taxi elakad Fél kilométer után az út derékszögben ágazik kétfelé. Annak az útnak az egyenes folytatása, amelyen ők jöt-, tek már a Hajagos-tanya bejáró útja. De ezt csak akkor veszik észre, miután ráhajtottak. — Engedj oda — mondja Zoli, majd ón megfordulok. — Robi átadja a helyet, amáz hátramenetbe kapcsol, de túl hamar veszi a fordulót, a hátsó kerekek lecsúsznak a krumpliföld homokjába, s a motor nyomban le is fullad. Zoli kiszáll, káromkodik. Most Robi próbálkozik, jókora gázt ad, de csak a kerekek kaparják el magukat, a kipufogóból áramló gáz fodrokat rajzol a homokba. A kocsi már az alvázon fekszik, amikor Robi is kiszáll. — Ez így nem megy. Lapát kell. Én vagyok a sofőr, te az utas. Menj be a tanyába, kérj lapátot... De Zoli nem a tanya, hanem a csomagtartó felé indul. Felhajtja a tetőt, tenyerét a sofőr onrlika elé teszi. Ránéz Robira, ezt mondja: — Te, ez már nem él. — A másik nem válaszai, beül a volán mögé. Rágyújt. Zoli újból megnézi a sofőrt. Keze hozzáér a bőréhez. Hideg... Megborzong. Megpróbál a fejéhez hajolni, meghallgatni, NÓGRÁD - 1973. július 3„ kedd hogy lélegzik-e, De nem fér oda... Most már meggyőződött róla, hogy a sofőr nem él. Halott. Zűrt nem csinál, ha idejön valaki... — Menj már, ne nézegesd! — türelmetlenkedik Robi. — Zoli elmegy a tanya felé, ezalatt társa megtalálja a sofőr naptáros óráját, megörül neki, akkor még nem tudja, hogy olcsó, ötköves, pár száz forintos tömegárucikk, zakója zsebéből összeszedi a tíz— húszforintosokat. Közönnyel állapítja meg, nincs még kétszáz sem, de ha ezer volna, az sem tétel ahhoz képest, ami rövidesen a birtokukban lesz. Csak ezt a tragacsot kell innen kiráncigálni... Lecsapja a fedelet és rázárja. Eltelik jó öt perc, amikor Zoli feltűnik a tompított fényben egy magas, szikár öregemberrel. Mindkettőjüknél egy lapát. — Idefigyeljenek a fiatalurak! — így az öreg Hajagos János. — Azt mondom én, nem kéne ide, csak pár erős ember. Megfogná és kitenné. — Jó, de hol vannak az emberek? — Van nekem is két erős fiam. Az egyik most szerelt le a katonaságtól. De a másik is meg tudja fogni... — Hívja ki őket Eltelik negyedóra is, mire az öreg Hajagos két fiával visszatér. Dorongokat hoznak meg rózsekeveket. Hátul, a csomagtartónál alátámasztanak, a nagyobbik .Hajagos fiú oldalt a keréknél fogja meg. Zoli ekkor átmegy a túlsó oldalra, a fiút ismeri, amikor az még kocsis volt és télen hordozta őt is, meg a többi tanyasi lurkót is az iskolába. Kellemetlen volna, ha felismerné és kérdezgetné, mit keresnek errefelé. Robi elöl, a vezetőülésben, a gázzal dolgozik, a kocsi meglódul és kiugrik az útra. Robi kiszáll, a nagyobbik Hajagos fiúnak is ad 40 forintot. Zoli beül, elmennek a tanyaudvarig, ott fordulnak meg. Azt már nem hallják, amikor az ifjabb Hajagos János ezt mondja az apjának: — Nem lopták ezek ezt a kocsit? — Taxit? Kockás vót az ódala. — Tudja a fene... Másfél óra biztosan eltelt a kiemeléssel. Robi ideges, várják őket a nők, már az is lehet, hogy lemondtak róluk. Zoli tűnődik, hogy ez meglehet. — Micsoda életünk lesz ott kint, Nyugaton! —ütöge- ti a kormányt Robi, amíg Zoli külön kérésére behajt egy hosszú, egyenes fasorba. Zoli kocsikázni akar, csak úgy, passzióból. De Robi azt mondja, 6ietni kell, a határ mesz- sze van, es még virradat előtt oda kell érni. Amíg kiérnek a köves útra, Zoli elmondja: — Te szállsz ki, azt mondod, hogy állami kocsival vagyunk, Orgovány- röl jövünk egy üzenetet hozunk. Azt, hogy meghalt az Aranka nagymamája. És, hogy vigyük el őt, de ha akar, az anyja is vele jöhet. Ha Béla bácsi beleegyezik, oké. Ha nem, meg kell kötözni és be a pincébe. Róbert bólogat: nem rossz, nem rossz. Zoli lehunyja a szemét, álmodozik. Mert ez a terv nem más, mint egy álom. Légvár. De ő valóságosnak hiszi. Persze Izsák után kiderül, hogy másfelé mennek. Tiltakoznak majd... Akkor majd „előveszi” a bandát. Jönnek mögöttük kocsival. Meg előttük is halad- egy csapat... De ebbe már Rotort nem avatja be. Hadd legyen ő is meglepődve. Kiss Béláékhoz akkor este szállítottak tüzelőt, eléggé elfáradtak a cipakedésben, 'majdnem 11 óra volt, mire ágyba kerültek, mindjárt el is aludtak. így nem hallhatják, hogy autó áll meg a tanya ablaka alatt, azt sem, hogy bőgetik a motort. Zoli ezt mondja: — Menjünk el Űjszásziékhoz, hátha ott vannak tévét nézni. — Visszamennek a faluba, megállnak az Űjszá&ziék háza előtt. Robi zörget, fiatalasz- szony jön elő. — Kisséket keressük, akik ott a vasúton túl laknak. — Az asszony, kis gúnnyal a hangjában: — Ha tudja, hogy hol laknak, mi az ördögnek zavarnak bennünket éjnek idején! — Robi mentegetőzik, hogy üzenet Orgoványról ' satöbbi, meghogy Kissék egyik ismerőse ül a kocsiban. Az asz- szony kíváncsi lesz, benéz a kocsi ablakán, megismeri a fiút. — Te vagy az, Zoli? — kérdi, de az csak hürrunög valamit. Űjszászimé aztán megmondja, hogy Arankáéit nem jártak itt, biztos, hogy odahaza alusznak. Visszamennek. Robi a csukott veranda mellé áll, túráztatja a motort, kürtői egykét rövidet. Végre az ablakban kis világosság támad, megnyílik a bejárati ajtón az apró ablak, s a nyílásban megjelenik Béla bácsi feje. Robi mondja a szöveget, de Kiss Béla arcára kiül a gyanakvás. De amikor az öreg mögött megjelenik az asszony feje, új remény lobban tudatában, s kezdi elölről a mesét. — De az asszony még jobban kételkedik, és még szemrehányást is tesz, ‘hogy miént zavarják őket ilyesmivel, mikor tegnap járt Orgo- ványon, és semmi baja nem volt az édesanyjának. — Róbert nyeli a nyálat, de egyúttal a torka is kiszárad, s indulatosan odaszól a kocsi felé: — Gyere már elő Zoli, mondj te is valamit. — Kis- sóknek pedig: — Van egy utasom, maguk is biztosan jól ismerik. Az öreg, aki továbbra is elöl áll, oldalvást kipillant, de csak egy bizonytalan árnyékot lát előlebegni a fal mellett. Zoli nem szól, csak nagyon halkan köszön, de a bentiek meg sem hallják. Kiss Béla ráförmed Robira: — Mutassanak igazolványt, ha tényleg azok, akiknek mondják magukat! Az asázony haragosan kiszól: — Nem kell ide semmi igazolás, hagyjanak minket magunkra. Ha igaz a dolog, majd’ kapunk reggel hivatalos értesítést. — Az öreg elhátrál, félig már be is hajtják az ablakot. Robi elnézést kér, köszön és a kocsihoz somfordái. ' (Folytatjuk)
