Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

London belvárosában fiatalok tüntetnek a portugál kormányfő, dr. Caetano, londoni látoga­tása ellen, tiltakozásul a portu gál rezsim mozambique-i véres elnyomó háborújára Rendőri erők védelme mellett Tiltakozástól és tüntetések­től feszült légkörben érkezett hivatalos látogatásra Lon­donba hétfőn Marcello Caeta­no portugál miniszterelnök. A miniszterelnök — egyéb­ként a különösebb politikai viharoktól mentesnek ígérkező — látogatása körül a felhábo­rodást, mint emlékezetes, a Timesban megjelent egyik cikk váltotta ki. A cikkben egy angol pap nyilvánosságra hozta az egyik mozambique-i tartományban portugál katonák által elkövetett tömegmészár­lások részleteit. E szerint a portugálok a múlt évben több mint négyszáz polgári sze­mélyt öltek meg az egyik fa­luban. A brit kormány azon­ban az ellenzék, a szakszerve­zetek és a baloldali szerveze­tek tiltakozása ellenére sem csatlakozott a gyilkosságok ki­vizsgálását követelő felhívás­hoz, s ragaszkodott a portugál miniszterelnök látogatásához. Mint várható volt, Caetano látogatásának idejére a rend­őrség nagy erőket összpontosí­tott a fővárosban. Londonban négyezer rendőr és lovasrend­őr biztosítja a miniszterelnök útját és őrzi négy napon át a parlamenti negyedet, vala­mint a portugál nagykövetség épületét. Vasárnap a látogatás elleni tiltakozásul mintegy ötezer tüntető vonult fegyelmezett menetben a parlament, a mi­niszterelnöki rezidencia és londoni portugál nagykövetség épületéhez. Caetano portugál miniszter- elnök programját — a feszült helyzetre való tekintettel csak nagy vonalakban hozták nyilvánosságra. A hétfői napon megkezdi tárgyalásait angol kollégájával, Edward Heath- szel, majd este a kormány ál­tal tiszteletére adott vacsorán vesz részt. 'Gazdásági háború "A tőkés világ egyik jellem­zője, hogy még a szövetsége­sek között is dúlhat ideig- óráig — váltakozó hevességgel — háború. Persze, ebben a há­borúban nem tankhadosztá­lyok és harci repülők csapnak össze, hanem üzleti érdekek. A tét azonban nem egyszer egy-egy régi értelemben vett hadjáratéval is felér. Mindez arról jutott eszünk­be, hogy hétfőn Tokióban megkezdődött a japán—ameri­kai kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság 9. ülésszaka. A japán fővárosba érkezett Wil­liam Rogers amerikai külügy­miniszter. Az azonban csaló­dást keltett, hogy a fontos tárgyalásokról hiányoznak az USA szakminiszterei. Japán és az Egyesült Álla­mok gazdasági kapcsolatait az utóbbi időben kölcsönös vá­daskodások mételyezik. Tokió szerint az USA protekcionista politikát folytat, vagyis a ja­pán fél szüntelen engedmé­nyekre kényszerül. Washing­ton viszont úgy érvel: mind több és több akadályt gördí­tenek a japánok az amerikai export elé. Ennek következ­ménye a kereskedelmi mérleg krónikus passzivitása az ame­rikaiak oldaláról, míg a japán szaldó nőttön nő, s tavaly már elérte a 4,2 milliárd dol­lárt. Újkeletű panasz, hogy az amerikaiak a közelmúltban korlátozták a Japánba irá­nyuló mezőgazdasági export­jukat. Ez bizony — a japán lapok szerint — sokkot oko­zott a tokiói gazdasági körök­ben, miután az ország évi egymilliárd dollár értékű me­zőgazdasági terméket vásárol az Egyesült Államoktól. Ha közvetlenül nem is, köz­vetve, bizonyára szóba kerül­nek majd a szovjet—amerikai csúcstalálkozó gazdasági té­mái is. Japán ugyanis nagy­arányú gazdasági együttműkö­dést készül kifejleszteni a Szov­jetunióval, s szeretné magát minden szempontból „lefedez­ni”, főleg a szovjet—amerikai távlati gazdasági és kereske­delmi kooperáció számára is létérdekű témáiban, mint pél­dául a távol-keleti szovjet kő­olajkincsek kiaknázása. Erről különben Tanaka tervezett őszi moszkvai látogatásához is megfelelő alternatívákat ké­szítenek elő Tokióban. Mint ahogy az sem közöm­bös a hétfőn kezdődött japán —amerikai gazdasági tárgya­láson, hogy július utolsó nap­ján — ha Nixon ■ elnök egész­ségi állapota megengedi — Tanaka miniszterelnök a Fe­hér Ház vendége lesz. Ha most nem sikerülne megnyugtató megoldást találni, a japán kormányfő washingtoni látO' gatása alkalmából bizonyára követelni fogja: az USA hosz- szú távon stabilizálja a Ja­pánba irányuló mezőgazdasá­gi exportját. Különösen a szó­jababszállítmányok érintik közelről a japánokat, miután ebből a számukra alapvető közélelmezési cikkből a fo­gyasztás 93 százaléka az Egye­sült Államokból származik. Megfigyelők szerint a japán —amerikai kereskedelmi há­borúban békekötés aligha vár­ható. Mindkét fél sikerként könyvelné el, ha legalább át­meneti fegyverszünetet hozna a mostani eszmecsere. Eiözös nyilatkozat Ä Szovjetunió támogatja Viel na Hétfőn, Moszkvában, szovjet—vietnami kö­zös nyilatkozatot tettek közzé a VDK párt- és kormányküldöttségének szovjetunióbeli látogatásáról. A nyilatkozat többek között megállapítja: A Szovjetunió szilárdan támogatja a VDK és a DIFK politikáját, amely a párizsi meg­állapodás végrehajtására, a vietnami béke megőrzésére, a szocializmus észak-vietnami építésére, Dél-Vietnamnak a béke, a függet­lenség, a demokrácia és a semlegesség útján való fejlesztésére és Vietnam békés egyesíté­sére irányul. Szovjet párt- és kormányküldöttség látogat a VDK-ba. A VDK küldöttség szovjetunióbeli látoga­tása idején elvi megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió segítséget nyújt a VDK újjáépítéséhez. Az SZKP KB és a szovjet kormány úgy döntött, hogy a VDK-nak nyújtott eddigi hi­teleket térítésmentesnek tekinti. A VDK küldöttség köszönetét fejezte ki a Szovjetunió katonai, politikai és diplomáciai támogatásáért. A párizsi megállapodás a vietnami nép hős tettének az eredménye, a szocialista országok közös győzelme, a nemzeti felszabadítás! mozgalom és az egész haladó emberiség kö­zös győzelme. A felek támogatásukról biztosították a la­oszi békemegállapodást. Kifejezték szolidari­tásukat a kambodzsai hazafias erőkkel. A jelenlegi körülmények között különösen fontos a szocialista országok összefogásának* és együttműködésének lehető legnagyobbé erősítése, a szövetség szilárdítása a szociális-* ta rendszer és a nemzeti felszabadítási erők között, a kommunista mozgalom további ösz- szeforrottsága a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek alap­ján. (TASZSZ) Vita a nukleáris robbantás körül A Csendes-óceán déli térsé­gében minden készen áll a francia nukleáris kísérletek következő sorozatának meg­kezdésére, de párizsi hivatalos körökben változatlanul a leg­nagyobb titokban tartják az első robbantás időpontját. A hétfői párizsi lapok vezető helyen tudósítottak az élőké-' szülétekről, a fokozódó nem­zetközi tiltakozó kampányról, foglalkoztak a francia nukle­áris kísérletek körül gyűrűző vitával annak nyomán, hogy Marc de Joybert tengernagy, a francia haditengerészet ve­zérkari főnöke a szombati Fi­Szabadok a kanadai tisztek Jó egészségben, jó hangu­latban tért vissza vasárnap este a NEFB kanadai tagoza­tának két tisztje Saigonba. Mint ismeretes, mindketten illetéktelenül, előzetes érte­sítés nélkül lépték, át a fel­szabadított területek határát, és a DIFK helyi hatóságai jú­nius 28-án, az ügy kivizsgálá­sáig őrizetbe vették őket. Szabadon bocsátásuk már régen megtörténhetett volna, ha saját feljebbvalóik, és ki­váltképp a saigoni rezsim nem hátráltatja hazatérésüket. Vé­gül miután a kívánt biztonsá­gi feltételeket sikerült megte­remteni, a kanadai megbízot­taknak, a NEFB katonatiszt­jeinek, valamint a DIFK-es összekötő csoportnak vasár­nap kora délután, Saigontól mintegy 40 km-re keletre a helyi DIFK-hatóságok át­adták a két kanadai tisztet. A visszatért kanadai tisztek az átadáskor dicsérően nyilat­koztak arról a bánásmódról, amelyben a DIFK részesítette őket. Az ügy lezárása után érthetetlennek és értelmetlen­nek mondható az a pánikkel­tés, amelyet saigoni — és nem­csak saigoni — hivatalos he­lyek a kanadai tisztek sorsa körül folytattak. garóban közölt nyílt levelében hallgatásra intette az egyházi vezetőket. Szemükre vetette, hogy hónapok óta beavatkoz­nak a katonai ügyekbe. A ve­zérkari főnök egyrészt Riobé orleans-i püspököt figyelmez­tette, aki nyilatkozatban szállt szembe a kormány atomfegy­verkezési politikájával, más­részt válaszolt a francia egy­házak bíráló nyilatkozataira, közöttük a katolikus és a pro­testáns egyházi vezetők ápri­lisi közös dokumentumára, amely az atomfegyverekről való lemondást javasolta a kormánynak. Vallanak a pilóták A Nemzeti Egységfront felhívása Az Egyesült Államok kam­bodzsai fegyveres beavatkozá­sa már évek óta tart és nem korlátozódik a légierő tevé­kenységére — tűnik ki nyuga­ti hírügynökségek vasárnapi Jelentéseiből. A New York Times arról számol be, hogy Hal Knight, az amerikai légierő volt száza­dosa, a szenátus hadügyi bi­zottságának zárt ülésén tett tanúvallomásában kijelentette: az amerikai légierő 1970. ele­jén kezdte meg a kambodzsai bombázásokat. A bevételeket a légierő saigoni főhadiszállásán hangolták össze, az írásos pa­rancsokat mindig közvetlenül az érintett pilótáknak adták át, azzal az utasítással, hogy elolvasás után haladéktalanul égessék el azokat Amerikai részről csak 1970 májusában kezdték bevallani a kambod­zsai légitámadásokat, amikor a saigoni hadsereg kudarccal végződő intervenciót hajtott végre a felszabadított kam­bodzsai területek ellen. A Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront királyi kormányának három minisztere felhívásban fordult a Phnom Penh-i re­zsim hadseregének tisztjeihez es katonáihoz, hogy lázadjanak fel, büntessék meg a kegyet- lenkedő tiszteket és döntsék meg a Lón Nol-klikk uralmát. A bábhadsereg tisztjei és katonái — közli a felhívás — fegyverrel vagy anélkül, egyé­nenként vagy alakulatonként Jöhetnek át a felszabadított övezetbe, ahol a Népi Nemze­ti Felszabadító Fegyeres Erők és a Nemzeti Egységfront kép­viselői szeretettel és barátian fogadják őket Támad a szélsőfobbofdaf A „Haza és Szabadság” szélsőjobboldali chilei mozga­lom tagjai vasárnap több merényletet követtek el ha­ditengerészeti tisztek lakásai ellen. Bombát robbantottak a többi között Ismael Huerta altengemagy volt közmunka­ügyi miniszter lakásában is — jelentette be Daniel Ver­gara belügyminiszter-he­lyettes. Sebesülés nem tör­tént. A rendőrség közlése sze­rint vasárnap a Santiágótól 140 kilométerre eső Vina del Marban ugyancsak a „Haza és Szabadság” szervezethez tartozó mintegy tíz fiatalt tartóztattak le, akik a körzet­ben körülbelül húsz bamba­merényletet követtek el. A rendőrség szóvivője szerint a fiatalok beismerték, hogy bombát helyeztek el a nyári elnöki palotában és a hadse­reg több felelős vezetőjének otthonában. A robbanások sérüléseket nem okoztak, de nagy az anyagi kár. A kormány felszólította a lakosságot a fokozott éber­ségre és a hatóságokkal való együttműködésre a legfon­tosabb objektumok védelmé-, ben. Perón melleit a radikálisok Argentína második legerő­sebb pártja, a radikális párt szóvivője vasárnap Buenos Airesben hivatalosan bejelen­tette, hogy pártja támogatja Juan Domingo Perón jelölését a küszöbönálló elnökválasz­tásokon. A radikális párt veze­tősége vasárnapra virradó éj­jel tartott ülésén hozta ezt a döntést, nyilvánvalóan arra való tekintettel, hogy a vára­kozások szerint elnöké, Ri­cardo Balbin lesz Perón mel­lett az alelnökjelölt. Megfigyelők úgy vélik, hogy a radikálisok támogatásának megnyerése biztosítja Perón­nak, az egyetlen elnökjelöltnek a megválasztását. Perón a 24 millió lakosú Argentína egy­negyedét felölelő szakszerve­zeti szövetség támogatását is élvezi. NÖGRÁQ = 1973. július 17., kedd Tokióban megkezdődtek az amerikai—japán megbeszélések a két ország közötti kereskedelmi és gazdaság! kérdésekről. Képünkön: a Rogers amerikai külügyminiszter vezette küldöttség Masayoshi Ohira japán külügyminiszter beszédét hall­gatja, Rogerstol balra Frederick Dent kereskedelemügyi miniszter, jobbra J, Phillip Campbell földművelésügyi minis*. terhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents