Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

Huszonöt éve történt MUNKÁSBUSZOK X Narancs-völgyi bányászok a múlt rendszerben gyalog, vagy kerékpáron tették meg a lakásuk és munkahelyük között levő 10—30 kilométeres utak Most teherautón szállít­ják őket munkahelyükre, de a kor követelményének még ez sem felel meg. Herman Fe­renc bányász képviselő é6 a panasziroda vezetője a bá­nyászok nevében azt a kérel­met terjesztette elő a minisz­tériumban, hogy a bányászo­kat ne nyitott teherautón, ha­nem zárt autóbuszon szállít­sák a munkahelyükre, és on­nan vissza. A minisztérium ezt a rendkívül nagy jelentő­ségű szociális kérdést elfogad­ta, de tekintettel arra. hogy gyakorlati kivitelezése körül­ményes, az ügyet alaposabban kivizsgálják, és mindent elkö­vetnek, hogy a bányászok egészségét megvédjék. (Űjsághír 1948-ból) ★ Valóban körülményes volt a kivitelezés. Először lemezből. deszkából ácsoltak szélvédő bő* det a teherautókra, aztan megjelent a „fakarusz”. A munkásszállítás jelentősége egyre jobban nőtt, ugyanis egyre több ipari üzem, létesít­mény alakult Nógrád megyé­ben, s legtöbbjükbe a dolgo­zók nagy része bejárt Érdek­lődtünk a Volán 2. számú Vállalat személyforgalmi osz­tályán, mi a helyzet ma a munkásbuszokkal. Miklós Er­nő, a személyforgalmi osz­tály forgalmi csoportvezetője válaszolt: — A munkásszállítás rend­szere sokat változott. 1962-ben például 216 gépkocsi közül 122 volt bódés. 17 pedig AMG- típusú jármű. A fennmaradó részt az Ikarusz 30-as, 31-es, 55-ös, valamint a 600-as csa­lád tagjai tették ki. Negyven­öt távolsági, 10 helyijárat mellett 122 munkásjáratunk volt. Most 298 autóbuszunk van, a bódés, az AMG, az Ika­rus 30-as eltűnt, elavult, nem elégíti ki az igényeket. Leg­több kocsink Ikarus 66-os. A Érdemes elolvasni Szabad szombatok és a szabadság Ismeretes, hogy nemrégen újabb munkaterületekre is ki­terjesztették — a Miniszterta­nács 1011/1973. (IV. 15.) szá­mú határozata értelmében — a munkaidő-csökkentéssel járó szabad szombatokat. A dolgo­zók széles tömegeit érintő újabb kedvezmények számos új problémát vetettek fel. Ilyen a szabadság alakulása. Sokan értetlenül állnak az előtt a munkaügyi intézkedés előtt, hogy a szabad szomba­tok bizonyos fokig csökkentő- leg hatnak a szabadság mér­tékére. A helyes álláspont az, hogy a hét minden napját szabad­ság szempontjából munkanap­nak kell tekinteni, függetle­nül attól, hogy a dolgozónak szombaton kell-e munkát vé­geznie, kivéve a heti pihenő­napot, fizetett ünnepnapokat. A szabad szombatokat ösz- szegyűjteni, és azt később összevontan kivenni nem le­het. A szabadság a szabad szombatokkal nem növelhető. Ha tehát a dolgozó 11 munkanapot, vagy azt megha­ladó szabadságot vesz ki, ak­kor abba egy szabad szombat is beleesik (a kéthetenként egy szabad szombattal dol­gozik esetében), így a dol­gozónak 12 nap szabadságot kell elszámolni. Ha nem egy­szerre. hanem részletekben veszi ki a szabadságot a dol­gozó, akkor is ugyanígy, kell eljárni. Akinek például 24 nap szabadság jár, annak az esedékes szabadságnapok számát 1+1 nappal, összesen 2 nappal kell csökkenteni, mi­vel a 24 napba két szabad szombat is beleesik. Márpe­dig, ha a hét minden napja a szabadság szempontjából munkanapnak számít, akkor helyes és törvényes a két nap levonás. Ügy gondoljuk, ez vilá­gos és egyértelmű, mégis itt is akadt probléma. Volt egy dol­gozó, aki 23 nap szabadságát úgy vette ki, hogy kért először 11 napot. Megkapta. A mun­kaügyi osztályon nem „plu- szolták” eggyel a kivett sza­badságnapokat. Ugyanez a dolgozó egyheti munka után ismét kért 11 nap szabadságot. Azzal utasították el, hogy nem jár neki, csak 10 nap, mert ha 11 kivett nap után egy napot kell hozzáírni a szabadsághoz, akkor a kétszer 11 nap után 2 napot, ennél fogva ennek a dolgozónak 21 nap szabadság jár, 23 helyett. Ez az eljárás nem helyes és nem is felel meg a rendelke­zéseknek. A félreértés abból adódik, hogy a munkaügyi osztály a kivett 11 nap után a plusz 1 napot nem vezette fel a dolgozó szabadságkar­tonjára. Nem olyan bonyolult ez az egész szabadságszámí­tás, ha egyesek nem bonyolít­ják. Mégis, hogy teljesen vi­lágosan megértsük, talán az a legrövidebb és legjobb ma­gyarázat, ha azt mondjuk: ahányszor a 12 megvan a dol­gozónak járó szabadságnapok­ban, annyiszor 1 nappal csök­ken a szabadság. Az említett példánkban a 23 szabadság- napban a 12 egyszer van meg, tehát egy nappal — nem ket­tővel, mint, ahogy csinálták^ — kell csökkenteni a szabad­ságot és ennek a dolgozónak 22 olyan napot kell biztosíta­ni, amely napokon egyébként munkát kellene végeznie. Félek tőled — f Automata hipnotizőr Moldáviai kutatók eredeti gyógyászati eszközt készítettek. Alkalmazásuknak területe rendkívül széles. Segítségévei gyógyítható a neurasztén/ia, álmatlanság, dadogás, a magas vérnyomás, a légutak asztmá­ja. Az automata hipnotizőr a beteg központi idegrendszerére ritmikus impulzusokkal hat. Ez lehet elektromos tér, fény, hang és hő. Az impulzusok megválasztásával helyreállít­ható a szervezet helyes fizioló­giai ritmusa. Az elektromos altatógéppel ellentétben nem kell a páci­ensre ingerkeltő elektródákat rakni. A kezelés közvetlen érintkezés nélkül történik. A készülék megvásárlására angol, francia, olasz, japán és az USA-belá egészségügyi in­tézmények jelentették be igé­nyüket 6 NOGRAD — 1973. július .14,, szombat kifejezetten munkásbuszok száma az elmúlt tizenegy év­ben jelentősen csökkent. Száz­huszonkettővel szemben 48 ilyen járatunk van, 31-es, 55- ös és 600-as Ikarus kocsikkal. Elsősorban a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóit és más építőipari vállalatok munkásait szállít­juk rajta. Van 10 darab kol- csöngépkocsink is, ezekre a bérbe vevők biztosítják a ve­zetőt, valamint a hozzá való üzemanyagot. Zömmel ezeket is építő vállalatok veszik igénybe, de a Nógrád megyei Textilipari Vállalat jobbágyi részlege is ilyennel szállítja dolgozóit. A munkás járatok csökkené­se nem jelenti azt, hogy csök­kent az igény a munkásszállí­tással szemben. A munkásjá­ratok megfogyatkozásának az az oka. hogy a menetrendet, ahol lehetett az üzemek mun­kakezdéséhez, illetve befejezé­séhez alakítottuk, így nagyon sok munkásbuszt „polgáriasí- tottunk.” A jövőben is nagy .súlyt fektet vállalatunk a .munkásközlekedtetésre, igény szerint állítunk be munkásjá­ratot, és igyekszünk bérautók­kal, menetrendi változásokkal is minél előnyösebb lehetősé­get nyújtani azoknak a dolgo­zóknak; az utazásához. akik munkahelyüktől messzebb laknak — fejezte be a forgal­mi csoportvezető. — g _ Gondolkodó... Fizetésnapon az emberek költekező kedvükben vannak. Ilyenkor a szokottnál jóval nagyobb forgalmat bonyolíta­nak le az üzletek. Az Országos Takarékpénztár fiókjainál is hasonló a helyzet. A Nógrád megyei igazgatóság épületében alaposan megnő az ügyfélfor­galom. Nehéz lenne olyan csa­ládot találni, amely valami­lyen formában nem került vol­na kapcsolatba eddig a pénz­intézettel. Nem ' is csoda, hisz’ sokszor kerül az ember „ne­héz” helyzetbe, pénzre van szüksége, hogy lakást, bútort, televíziót, motorkerékpárt.,. stb. vásároljon. Azt mondják a pénz az egyetlen olyan jó, amiből nem árt a sok. Gyűjtögetés alapra, célra Bácskai Károlyné, a betét­osztály vezetője a legkedvel­tebb takarékbetét-formákról tájékoztat: — Legnagyobb népszerűsége a kamatozó betéteknek van. Az icfén 103 millió forint az előirányzatunk, időarányosan figyelembe véve szépen halad a tervteljesítés. A dolgozók vagy valamilyen meghatáro­zott céllal, kocsira, lakásra gyűjtenek, vagy „biztonsági” alapot képeznek, melyhez bármikor hozzányúlhatnak — mondja. Van olyan nyereménybetét- könyv-tulajdonos, aki évek­kel ezelőtt ötezer forintot he­Bővül a piac Űjahh vevők a VÉGYÉPSZEtt-nél Egyik legifjabb üzemünket, a VEGYÉPSZER Vállalatot mindinkább megismerik országszerte. Megrendeléseik to­vább nőnek, sőt már külföldi exportszállításokra is kötői­tek szerződéseket. Csehszlovákiába, egy kooperációs beren­dezéshez 23 tartályt szállítanak a közeljövőben. A hazai vegyipari beruházások is egyre több megrendelést juttat­nak el a VEGYÉPSZER-hez. A Péti Vegyiművek, a Tisza- menti Vegyiművek, a Borsodi Vegyikombinát most már rendszeres vevőik közé tartoznak. S a jó hírnevet meg is kell őrizni, hisz’ csak így biztosított a holnap piaca. A gyárban ezért mindent elkövetnek a szakemberek képzésé­ért, szocialista brigádjaik külön felajánlásokat tesznek is­mereteik bővítésére — kulcsár — Körforgalmi út tilos jelzés oelkill A Párize körüli autóút utol­só kilométereit — a Porte d’ Aenleres és. a Porte de Clichy között — átadták az autófor­galomnak. Ezen a városi autó­úton sem útkereszteződések, sem forgalmi jelzőlámpák nin­csenek. Az út egész hosszában két hídon szeli át a Szajnát, továbbá áthalad két csatornán és 9 pár vasúti sínen. A város körüli autóút mun­kálatait 1956. októberében kezdték meg. 17 évre volt szükség ahhoz, hogy kialakít­sák ezt a 36 kilométeres autó­pályát, amelynek megépítése az erősen urbanizált területem számos technikai és emberi problémát vetett feL A föld feltárja kincseit A tudósok megállapították, hogy az észak-koreai föld mé­lyében talált 300 féle ásványi kincs közül több mint más­fél száz fontos szerepet játsz­hat az ország gazdasági életé­ben. A keleti Kanvon megyé­ben az idén a geológusok több mint 10 gazdag színesfém­lelőhelyre bukkantak. Az or­szág nyugati részén több mil­liárd tonnás, jó minőségű vasérckészleteket állapítottak meg, s ugyancsak gazdag vas­érclelőhelyek rejtőznek az északi vidék földjeinek mé­lyében is. Északon ezenkívül még olyan gazdag magnezit- ásvény-lelőhelyek vannak, ahol az érc tiszta magnezit- tartalma eléri az 50 százalé­kot! A magnezit különösen fontos a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság gazdasága számára, hiszen — lévén a kerámiaipar egyik legfonto­sabb alapanyaga — biztos nyersanyagbázisul szQlgál a gyorsan fejlődő kerámiaipar­nak és kerámiakivitelnek. A baráti Koreában az érc­kitermelő és -feldolgozó ipari üzemek rekonstrukciójával egyidőben számos új ércbá-t nyát és -dúsító üzemet építe­nek. Nagy segítséget nyújt eb­ben a munkában a szovjet ipar, amely többek között kü­lönféle speciális érckitermelő kombájnokat, szellőztető-leve- gőellátó berendezéseket, bá­nyaszivattyúkat szállít a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságba. A külszíni fejtése­ken pedig számos szovjet gyártmányú exkavátor, bull­dózer, dömper és egyéb nehéz­ipari szállítóeszköz könnyíti az emberi munkát. Az érc­kitermelő és -feldolgozó ipari tapasztalatok tanulmányozá­sára a Szovjetuniót gyakran keresik fel észak-koreai szak­emberküldöttségek. A Krím-fél sziget „A Feodoristák fővárosa” című könyv megjelenésével befejeződött „A Krím-félsziget régészeti emlékei” című több kötetes sorozat, amelyet a he­lyi „Tavirija” kiadó ad közre. Ez a könyv, amelyet Oleg Dombrovszkij régész írt, Man- gup, a nagy krími barlangvá- ros történetével foglalkozik. E várost az i. e. II. századiban alapították a tauraiak. Man- gup a XIV. századiban Feodo- ro fővárosa volt. Ez a feudá­lis tartomány a Krím egész déli partvidékére kiterjedt Alustától egészen Szevaszto- polig. Az 1592-es tűzvész után a város hanyatlásnak indult. Jelenleg a barlangiváros res­taurálása folyik. Terv szerint az egyik barlangban kiállítják az ott talált háztartási tárgya­régészeti emlékei kát, munkaeszközöket, ruha- neműeket és ékszereket. A régészek az ásatások so­rán rábukkantak egy kisebb keresztény templomra, amely­nek falfestményei jó állapot­ban maradtak;, úgyszintén sziklarajzokat is találtak. „A Krím-félsziget régészeti emlékei” című sorozat, amely­nek kiadása több mint há­rom évig tartott, 20 kötetből áll. Ezek bőséges történelmi anyag alapján íródtak. A haj­dani krimi városok kutatásá­ból kiveszik részüket az Ukrán Tudományos Akadémia régé­szeti intézetének munkatársa:. A Krím-félszágeten több mint ezer archeológiái emlék van az állam védelme alatt. Helyreállításukra jelentős anyagi eszközöket fordítanak. Naponta ezren egész évben X pénztár előtt sorban áll­nak az emjaerek. Az ügyinté­zés pontos , és gyors. Szükség is van rá, mert itt mindenki siet. „Csak ha muszáj” lyezett el könyvében, s azóta az OTP tájára sem néz. Pedig ezalatt az összeg hatszorsá- ra nőtt. A pénzgyűjtés másik formá­ja a gépkocsi-myereménybetét- könyv váltása. A legutóbbi sorsoláson Fortuna „kegyes” volt a nógrádiakhoz. Kilenc személygépkocsi talált gazdát megyénkben. — A fiatalok körében nagy népszerűségnek örvend az if­júsági takarékbetét. Ezzel je­lenleg közel 5000 fiatal szeret­né jövőjét könnyebbé tenni — szól Bácskámé, amikor a ta­karékosságra való nevelésről kérdezem. A legkisebbek, az általános iskolás diákok takarékbélyeg­gyűjtő szenvedélye Nógrád megyét országosan az első helyre juttatta. Az átutalási betétszámlát és a KST-t nem kell bemutatni, bár az utóbbi jelentőségét még nem ismerték fel minden üzemben. Sorban állás a pénztárnál Egy emelettel feljebb a hi­telekkel foglalkoznak. Az OTP 1967. óta épít társasházakaL. Tavaly 26 millió forintot en­gedtek el a vételárból szociál­politikái kedvezmény címen. — Átlagosan 130 ezer forint kölcsönt adunk a társasházat vásárlóknak, a családiház-épí- tés támogatásának mértéke ugyancsak átlagosan 56 ezer forint. Emellett az utóbbi két évben mintegy ezer esetben, nyújtottunk hitelt tatarozás­hoz, korszerűsítéshez — sorol­ja Zsidai Béla. A terem túlsó oldalán a rö­vid és középlejáratú hitelek­kel kapcsolatos ügyeket inté­zik. Csikós Tivadar osztályve­zetőt kérdezem, melyek azok a lehetőségek, amiket kihasz­nálnak áz emberek. — Főleg árukölcsönöket igé­nyelnek tartós fogyasztási cik­kek vásárlására. Érdekes, hogy ezek között már mosógép, rá­dió, centrifuga nem található. ,Az olcsóbb cikkeket manap­ság készpénzért vásárolják a dolgozók, ami azt hiszem az életszínvonal emelkedésének egyik jele. Közkedvelt a sze­mélyi kölcsön, mert az összeg felhasználásának célját nem kell közölni. Tavaly nyolcezer esetben 33 millió forintot fo­lyósítottunk — sorolja. Egy mintás ruhás fiatalasz- szony (nevét nem árulja el) sorszámot tart kezében. Arról érdeklődöm, mi járatban van. — Gyakran szoktunk fér­jemmel OTP-hitelt igényelni, persze, csak ha muszáj. Hasz­nált kocsit vettünk, kevés volt a pénz. Személyi kölcsönt kap­tunk. Korábban a férjem kül­földre utazott, akkor is éltünk a lehetőséggel — mondja. Batta Józsefné, az öblös- üveggyár pénztarosa. Ö kezeli a KST kasszáját is. A munká­sok tudják róla, hogy minden­nap megfordul az OTP-ben, ezért 10—20 megbízásnál keve­sebbel sohasem érkezik. — Előfordul, hogy harminc­ezer forintot hozok be'egy nap, de ugyanennyit el is viszek. X KST nálunk a legnagyobb lét­számú. Van aki ezer forintot is befizet havonta — tájékoz­tat. Érdekesebbnél érdekesebb arcok. Ki tudja, mi rejtőzik amögött, hogy az OTP-hez for­dulnak? Talán egy rég áhított háztartási gép? Vagy külföldi utazás? A vonások titoktartók ma­radnak még sorban állás köz­ben is. Sz. Gy. , t

Next

/
Thumbnails
Contents