Nógrád. 1973. július (29. évfolyam. 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

Chile a puccskísérlet után Helyreállt a rend — Az elnök éberségre szólít Péntek délután negyedmil­lió santiagói dolgozó hallgatta a La Moneda palota előtt dr. Salvador Allende elnököt, aki a nap folyamán meghiúsított katonai puccskísérletről be­szélt. Allende mindenekelőtt a chilei munkásság fegyelme­zettségét méltatta. „Ezt a na­pot a történelem nem felejti el. A munkások az első hívő szóra megszállták az üzeme­ket és harcra készen várták a kormány utasításait. A hadse­reg és a rendőrség alkotmány­hűsége azonban néhány óra alatt felszámolta a zendülést A katonai lázadásért felelős személyek nem kerülik el a felelősségre vonást.” Allende szenvedélyes szavakkal bélye­gezte meg a lázadókat, s mint mondotta: a puccsban részt vett polgári személyek többsé­ge a Haza és Szabadság nevű fasiszta szervezet tagja. Ezek az urak most rémülten kö­nyörögnek menedékért külföl­di követségek kapui előtt. Salvador Allende kétórás beszédében felszólította a chilei dolgozókat, hogy foly­tassák a termelőmunkát és maradjanak éberek a népi ha­Indokínai helyzetkép Huzavona a polgári és katonai fogolycsere körül A dél-vietnami felek kétol­dalú katonai vegyes bizottsá­gának fogolykérdésekkel fog­lalkozó albizottságában a jú­nius 16—27. között megtar­tott négy ülésen a saigoni fél hibájából egy tapodtat sem haladt előbbre a polgári és katonai foglyok átadásának badító fegyveres erők szom- ' baton ostromgyűrűbe fogták Kompong .Speu tartományi székhelyet, amely a főváros­tól, Phnom Pemhtől 45 kilo­méterrel fekszik nyugatra. A szombaton hajnalban elindí­tott támadás következtében a kormánycsap>atok meghátrá­kérdése, s n^m sikerült dűlő- lásra kényszerültek és a fel­re jutni a-m 1 kapcsolatban szabadító erők másfél kiló­séin, hogy meghívják a len- méterre megközelítették a vá­gyéi és a kanadai Vöröske- rost reszt képviselőit, keressék fel A felszabadító erők a fö- a különféle fogolytáborokat városból észak és északkelet — jelenti a dél-vietnami Fel- felé vezető 5-ös és 6-os szá­szabadulás hírügynökség. A saigoni kormányzat kül­döttsége közölte, hogy olyan utasítást kapott, hogy csak 500 polgári és 33 katonai fő­mű országúton növelték az ellenőrzésük alatt álló sza­kaszok hosszát, míg a dél fe­lé tartó 2-es és 3-as ország­utak elfoglalása uitán most goly" átadásához járuljon hoz- már a közöttük húzódó terü- zá. A fogolycsere elodázása leteket veszik sorra ellenőr­érdekében a saigoni küldött- zésük alá. ség különféle vitákat kezde- Amerikai repülőgépek, kö- ményezett a csere lebonyolí- zöttük B—52-es nehézbombá- tásával és színhelyeivel kap- zók szombaton a Phnom Penh csolatban. körüli felszabadított területe­A kambodzsai népi íelsza- keit bombázták. (MTI) Kompromisszum Nixon és a kongresszus között Az amerikai kongresszus és az elnök kompromisszumot kötött az indokínai amerikai hadviselés kérdésében és ez­zel elhárult a fenyegetőnek tekintett alkotmányos válság. A kompromisszum lényege az, hogy a törvényhozás nem jú­lius 1-től, hanem csak augusz­tus 15-től kezdődően fosztja meg a kormányzatot az indo­kínai hadviselés pénzalapjai­tól. Mint Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke magyarázta, az így kialakult kompromisszum kö­vetkeztében augusztus 15-e után a hadműveletekben való részvételre csak a kongresz- szus jóváhagyásával kerülhet sor. Hozzáfűzte, a törvényho­zás arra számít, hogy a hala­dékként kapott 45 napot a kormányzat nem használja fel a légiháború eszkalálásá­ra, vagy az indokínai térség más területeinek bombázásá­ra. A szenátus egyúttal 92 sza­vazattal, ellenszavazat nélkül, olyan irányelvet fűzött a pót­költségvetési törvényhez, amely szerint a kongresszus külön jóváhagyása nélkül az Egyesült Államok nem fizet­het jóvátételt vagy „újjáépí­tési segélyt” a VDK számára. A képviselőház 370 szava­zattal 11 ellenében olyan ja­vaslatot szavazott meg pénte­ken, amelynek értelmében kongresszusi felhatalmazás nélkül Ázsiában, Európában és Afrikában nem létesíthe­tők új amerikai támaszpontok. A szenátus a külföldi se­gélyprogramhoz csatolt mó­dosító indítványt, a 48 szava­zattal 43 ellenében elfogadott döntés értelmében a kor­mányzat szeptember végéig nem indíthat új segélyprogra­mokat. A kitűzött határidőig a kongresszusnak és a kor­mányzatnak megegyezésre kell jutnia a következő pénz­ügyi év segélyprogramjának kérdéseiben. Az amerikai tör­vényhozás szemlátomást e té­ren is szeretné visszaszerezni jogait. Az Egyesült Államok szö­vetségi tartalékbankja 6,5 százalékról 7 százalékra emel­te a leszámítolási kamatlábat, ötvenkét év óta ez az Egye­sült Államokban a legmaga­sabb kamatláb. Emelésre az idén már hatodszor került sor. A döntés nyilvánvalóan ösz- szefügg a nyugatnémet már­ka felértékelésével és a hazai — amerikai — infláció meg­fékezésére szolgál. Nixon elnök pénteken energiatakarékossági. progra­mot jelentett be. Az államok kormányzóihoz intézett le­velében elrendelte, hogy a közhivatalokban hét százalék­kal csökkentsék az energia- fogyasztást, a lakosságot pe­dig felkérte; öt százalékkal mérsékelje az üzemanyag-fel­használást. Nixon bejelentette egyúttal, hogy energiapoliti­kai hivatalt hoz létre a meg­felelő takarékossági tervek kidolgozására és összehango­lására. (MTI) ' Összecsapások Tanzánia és Burundi határán Á tanzániai tájékoztatás­ügyi minisztérium közlemény­ben jelentette be, hogy pén­teken Burundiból támadást hajtottak végre több tanzá­niai határmenti falu ellen, s a támadók hét személyt megöl­tek. A Burundi Rádió közlése szerint lázadók pénteken tá­madást intéztek az ország déli és keleti határvidékein (a Tanzániával szomszédos te­rületeken — a szerk.) élő la­kosság ellen. A burundi biz­tonsági erők és a lakosság visszaverte a lázadók táma­dását — fűzte hozzá a rádió. N«)GRAD — 1973. Július 1., vasárnap talom megvédelmezése érde­kében. Megerősítette, hogy kormánya továbbra is forra­dalmi és demokratikus célokat kovát. A legnagyobb feladat most: többet dolgozni és töb­bet termelni! — hangsúlyozta. A második páncélos ezred egy részének pénteki sikerte­len felkelését követően egész Chilében helyreállt a rend, va­lamennyi tartományban ér­vényben van a rendkívüli ál­lapot. Santiagóban a város- központban több helyütt lövé­sek nyomai látszanak a házak falán, sok száz ablak betört. A városban éjszakai kijárási ti­lalom van. Az utcákon katonai járőrök cirkálnak, amelyeknek f iarancsuk van, hogy a megél­ést megtagadó járművekre tüzet kell nyitni. A lázadó páncélos ezred egyébként már hallatott ma­gáról 1969-ben, amikor Rober­to Viaux tábornok parancs­noksága alatt zendülést rob­bantott ki a zsold megemelé­séért és a fegyverzet korszerű­sítéséért. Az említett Viaux tábornok, aki a René Schnei­der egykori hadseregfő-pa- rancsnok elleni gyilkos me­rénylet egyik résztvevője, 1970 óta börtönben van és péntek reggeltől megszigorított őrség vigyáz rá. Mario Sepulveda tábornok, a santiagói szükségállapot kör zet parancsnoka nyilatkozat­ban szögezte le, hogy a had­sereg támogatja az alkotmányt és a törvényességet Chilében. Az ország törvényes kormánya mellett foglalt állást az ellen­zéki kereszténydemokrata párt is. A lázadás sikeres elfojtása alkalmából táviratban köszön­tötte dr. Salvador Allende el­nököt Fidel Castro kubai mi­niszterelnök, Hector Campora argentin és Luis Echeverria mexikói elnök. Az AFP hírügynökség chilei kormánykörökből származó értesülései szerint a katonai puccskísérlet idején történt lövöldözéseknek hat halálos és 32 sebesült áldozata van. A fegyveres erők főparancs­nokságának utasítására szom­baton betiltották a Cooperatí- va Vitalica és a Mineria ellen­zéki rádióállomások működé­sét Pablo Rodriguez, a Haza és Szabadság nevű fasiszta szer­vezet vezetője és öt társa az államcsínykísérlet után politi­kai menedéket kért Ecuador santiagói nagykövetségén. Egyelőre nem ismeretes, vajon a chilei szélsőséges elemeket befogadják-e. (MTI) Ötéves az atomsorompó-egyezmény A leszerelésért, a nukleáris háború veszé­lyének végleges elhárításáért folytatott harc jelentős állomása volt a.: 1968. július 1-én aláírt úgynevezett atomsorompó-szerződés. A világpolitikában, elfogadott szimbolikus el­nevezés tökéletesen fedi az egyezmény cél­ját és lényegét; sorompót kell állítani a nuk­leáris fegyverek további elterjedésének út­jába. Az aláíró atomhatalmak a szerződés­ben arra vállaltak kötelezettséget, hogy nuk­leáris fegyvereiket nem szolgáltatják ki más országoknak, és sem közvetlenül, sem köz­vetve nem segítenek hozzá senkit ilyen fegy­verek előállításához. Az atomfegyverrel nem rendelkező államok pedig vállalták, hogy nem próbálnak beszerezni, és nem is gyárta­nak nukleáris fegyvereket. Az atomsorompó-szerződés: a levegőben, a víz alatt és a világűrben végzett nukleáris fegyverkísérleteket betiltó 1963-as atom- csendegyezmény után újabb nagy lépés volt a termonukleáris világháború megakadályo­zása útján. Az azóta eltelt öt év bebizonyítot­ta a szerződés létjogosultságát, és ugyanakkor azt is, hogy az atomsorompó-megállapodás' csak a kezdeti lépések egyike. A szocialista országok, és elsősorban a Szovjetunió kezde­ményezésére újabb egyezmények jöttek lét­re. 1971. februárjában eléírták a tengerek és óceánok fenekén és altalajában nukleáris fegyverek elhelyezését betiltó megállapodást. Közvetlenül az atomsorompó-szerződés alá­írása után javasolta a szovjet kormány az Egyesült Államoknak, hogy kezdjenek tár­gyalásokat a nukleáris töltetek célba juttatá­sára alkalmas stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról. Ezek az úgynevezett SALT- tárgyalások — mint ismeretes —, azóta több nagyjelentőségű egyezmény .-megkötéséhez vezettek. Legutóbb Leonyid Brezsnyev, ame­rikai látogatása alkalmával egy újabb SALT- megállapodás irányelvei mellett, nagy jelentő­ségű egyezményt írtak alá a nukleáris hábo­rú megakadályozásának szükségességéről, és az erre irányuló közös szovjet—amerikai lé­pésekről. Ezeknek a kétségtelenül reményt keltő fejleményeknek lényege azonos felismerésen alapszik: Földünk békéjének, biztonságának megóvása érdekében újabb és újabb lépése­ket kell tenni a tömegpusztító fegyverek esetleges felhasználásának kiküszöbölésére. Ebben a tekintetben pedig kiemelkedő az atomhatalmak felelőssége. Hiszen az atomhá­ború veszélye annál nagyobb, minél több kézben vannak a nukleáris fegyverek. A nagyhatalmak anyagi lehetőségei és politikai súlya pedig biztosítékot jelenthetnek az atomenergia kizárólag békés célra való fel- használására. Az öt nagy atomhatalom közül kettő, Franciaország és a Kínai Népköztársa­ság azonban máig sem hajlahdó elfogadni a különböző nemzetközi egyezményeket, Ennek ellenére a világ nagyot lépett előre az atomsorompó-egyezmény — amelyhez már több mint száz állam csatlakozott — aláírá­sa óta. A nukleáris háború veszélye az utób­bi években bekövetkezett nemzetközi eny­hüléssel párhuzamosan mindinkább csökken. A veszély végleges elhárítása érdekében azon­ban következetesen tovább kell haladni a megkezdett úton, újabb és újabb lépéseket kell tenni a teljes biztonságot nyújtó leszere­lés felé. 1 (A. K.) így látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: Tárgyalások után és előtt AZOK a diplomaták, ákik az európai haderők és fegy­verzet csökkentéséről Bécs- ben ez év elején, január utol­só napján kezdtek el vitat­kozni, eszmét cserélni, s tu­lajdonképpen egy későbbi konferenciát milyen ügyrend alapján tár- féremcia céljai. Á Szovjet- gyalnak majd. Jogos derűiá- unió békeoffenzívája —amely tással lehet tekinteni a kon- az idén a ,Brezsnyev—Nixon, ferencia elé is és ugyancsak a Brezsnyev—Brandt és a szükséges visszaemlékezni ar- Brezsnyev—Pompidou táléi­ra, hogy a szocialista orszá- közökhöz vezetett — megte- gok már régen javasolták a remtette a kedvező feltétel e­el Skészíteni, külföldi katonai támaszpontok két a konferencia összeült é­most már megérdemelten me­hetnek rövid szabadságra. A hivatalosan csak konzultáció­nak nevezett tárgyalássoro­zatban 17 európai ország — köztük hazánk és két óceán­túli ország, az USA és Ka­nada — képviselői vettek részt, hol a tárgyalóasztal mellett, hol csak egy pohár itallal a kezükben egy kokté­lon álldogálva.., öt hónap eseményei, fordulatai ízelítőt adtak abból, hogy milyen ^kiegyensúlyozott” hosszú alkudozásra lehet szá- csökkentésről. Azt mítani ez óv október 30-tól kezdve a tulajdonképpeni haderő- és fegyverzetcsökken­tési konferencián is. De a lé­nyeg az, hogy már kitűzték a konferencia kezdetének nap­ját, meghatározták a részve­vők körét, megállapították, felszámolását, az idegen csa- hez. patok visszavonását, a fegy- Leonyid Brezsnyev a hét verzet csökkentését, 1966-ban, elején fejezte be amerikai a Varsói Szerződés politikai hivatalos látogatását, kedden tanácskozó testületének bu- —szerdán a Párizs közelében karestí ülésén már konkrét levő Rambouillet-ban tár­formába öntötték erre vonat- gyalt a francia köztársasági kozó javaslataikat. elnökkel. A Szovjetunió Kom­E sorok írója 1968-tól mos- mundsta Pártja főtitkárának tanáig több NATO-ülésen utazását a világon szinte látta-hallotta, hogy miként minden hírmagyarázó (A ki­formálódott az „atlanti” or- naiakat kivéve. Akik egyet­len sornyi híradással sem szolgáltak az utazás tartama alatt.) történelmi jelentősé­gűnek minősítette. A szovjet véleményekből kiemelhetjük a Pravda megfogalmazását: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai gyakor­szágok vágya-elképzelése a csapat­remélték, hogy a haderők létszámának leapasztása, a külföldi csapa­tok visszavonása az ő javuk­ra mehet végbe, magyarán: egy amerikai katona hazave­zénylése ellenében akár 2—3 latilag új, minőségileg maga­szovjet katona távozását akar- sabb fokozatot értek eL Hoz­ták elérni! ' zátehetjük, hogy változások A kölcsönös haderő- és járnak ennek nyomában a fegyverzetcsökkentés terme- nemzetközi helyzetben is. Ter- szetesen csak az egyenlő biz- mészetesen nem úgy, hogy tonság elve alapján jöhet lét- megszűntek volna a szocializ- re. Az olyan „atlani” elkép- mus és a kapitalizmus kö­zelések eleve elfogadhatatla- zötti ellentétek. De az élet nők, hogy egy majdani meg- realitásai, az erőviszonyok állapodás minden olyan szó- reális megítélése kényszerítik cialista országra vonatkozzék, ahol szovjet egységek állo­másoznak, de ne írja alá a megállapodást minden olyan NATO-ország, ahol amerikai csapatok vannak! S mint­hogy az „atlantiak” kihagy- dászati fegyverrendszerek ták Olaszországot a komié- korlátozásának alapelveiben, rencia teljes jogú és teljes el- Egy lengyel lap megjégyaé- kötelezettségű tagjai közül, sét idézzük: Kína első reagá- így a Magyar Népköztársaság lása a szovjet—amerikai tár- sem vehet részt másként, gyalásokra az volt, hogy csak megfigyelőként, különle­ges státussal... (Ne feledjük, Itália nem csupán az az or­szág, ahol Goethe szavaival élve a „citrom virágzik”, ha­nem a NATO déli számyá­Romában a városi vezetőség sorozatosan hozza Intézkedé­seid, amelynek értelmében újabb és újabb területekről tiltják ki a gépkocsikat. Ezúttal a Michelangelo tervezte Piazza del Campidoglioről tiltották ki a magángépkocsi­kat, Kombinált képünk felső részén a tér a régi állapotot mutatja a polgári politikusokat is. S igen jelentős, a szovjet—ame­rikai tárgyalásokon az ameri­kai fél i6 elfogadta, hogy fe­lelős az egyetemes békéért, megállapodott a támadó ha­újabto kísérleti robbantást hajtott végre. Mindenesetre ez furcsa fényt vet a kínai politikára és szembeállítja a pekingi vezetést Ázsia népei- • vei. A kísérleti robbantás nak kulcsállama, tele NATO- okozta radioaktív szennyező­repülőterekkel, NATO-tá­maszpontokkal, NATO-pa­rancsnokságokkal! Ha Olasz­országot nem vonják be egy majdani teljes elkötelezettsé­gű megállapodásba, akkor a NATO indokolatlan és ve­szélyes előnyre tehetne szert...) HELSINKIBEN már az utolsó simításokat végzik a Finlandda-palotában, az össz­európai konferencia színhe­lyén, minden készen áll 35 ór­áén aggodalommal töltötte el a japánokat éppúgy, mint az ausztrálokat, új-zélandiakat, akik pedig eddig inkább _ a francia kísérleti robbantások elleni tiltakozással voltak el­foglalva. A HÉT legfőbb nemzetközi eseményei háttérbe szorítot­tak számos olyaij. fordulatot, amely pedig máskor a címol­dalakra kívánkozott volna: az uruguayi katonai akciók, a chilei szélsőjobboldal újabb szag vezető diplomatáinak, rohama, a Közel-Keletem Sza- külügyminisztereiraek _ kedden dat egyiptomi és Kadhafi lí- kezdődő tanácskozásához. Á biai elnök hosszú tárgyalás- küszöbönálló konferencia sorozata, aztán a dollár újabb előtt joggal emlékeztethe- válsága és a nyugatnémet tünk a szocialista diplomácia márka felértékelése, rründ- sok éves erőfeszítéseire: 1969. mind érdekes, izgalmas je- márciusában a „Budapesti lenség. De a jelek szerint felhívás” fogalmazta meg a mindegyiknek lesznek új kö- biztomsági és együttműködési vetkezményói. Napjaink tor- értekezlet szükségességét, az- téneténék krónikása így * óta sok-sok kétoldalú tárgya- végére odaírhatja: „folytat*» las során tisztázódtak a kon- &a köyefckezikC „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents