Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

Alegtartotta utolsó ülését ax MTS Nógrád megyei Tanácsa Dredményes tíz esztendő volt Állami keretek között történik a sport irányítása Az állami élet továbbfejlesztésével össze­függésben az MSZMP Központi Bizottsága 1971. november 3-i határozata többek között olyan feladatokat tett állami jellegűvé, ame­lyeket társadalmi szervek, szervezetek láttak, illetve látnak el. Ez a határozat a többi kö­zött kimondja, hogy a jövőben a testnevelés és sport irányítását is állami feladatnak kell tekinteni. A Központi Bizottság határozatá­ból kiindulva az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1973. január 30-i ülésén elvi döntést ho­zott a Magyar Testnevelés és Sportszövetség átszervezéséről, a sportélet állami irányításá­nak kialakításáról. A határozatok végrehaj­tására az Elnöki Tanács és a Minisztertanács jogszabályt alkotott. Azóta már megkezdte működését az Országos Testnevelési és Sport­As elnökség hivatal. A határozatok és a rendeletek végre­hajtásának egyenes következménye az MTS Nógrád megyei Tanácsának megszűnése és a megyei tanács végrehajtó bizottságának testnevelési és sporthivatalának létrehozása. Az MTS Nógrád megyei Tanácsa ebből az alkalomból tegnap Salgótarjánban, az SZMT székházában tartotta utolsó ülését. Az ülésen részt vett dr. Lakatos József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese és Ladányi István, az OTSH képviselője. Kmetty Ferenc, az MTS Nógrád megyei Tanácsának elnökhe­lyettese megnyitója után Szúnyog Tibor, az MTS Nógrád megyei Tanácsának elnöke ter­jesztette elő az elnökség beszámolóját. beszámolója ' — A Magyar Testneveltési és Sportszövetség Nógrád me­gyei Tanácsának utolsó, mai ülésén megyénk testnevelési és sportmozgalmának helyze­tét vizsgálva megállapíthat­juk, hogy az elmúlt tíz évben jelentős fejlődés volt tapasz­talható. Javultak a sportolás feltételei, kialakultak a tö­megsport, a versenysport, az utánpótlás-nevelés keretei és formái — kezdte a beszámolót Szúnyog Tibor. Majd így foly­tatta: — A testnevelés és sportmozgalom programjaiba, akcióiba a megye lakosságá­nak csaknem egyharmada kapcsolódott be. A 148 sport­egyesület 25 ezer taggal mű­ködik és a 424 szakosztályá­ban 14 ezer sportolót foglal­koztatnak. Egyesületeink szá­ma 1966-ban volt a legmaga­sabb — 175. Azóta a szépbá­nyászat visszafejlődése, a ter­melőszövetkezetek összevoná­sa, körzeti központok kiala­kulása sok egyesület fúzióját eredményezte. Ennek hatásá­ra az úgynevezett közép- és nagy egyesületi forma erősö­dött, ami a versenysport minő­ségét kedvezően, ugyanakkor a tömegsportot kedvezőtlenül érintette. Ezért számos intéz-, kedést kellett tennünk a pártszervekkel közösen az el­múlt években az egyesület nélküli területek lakóinak, dolgozóinak sportfoglalkozta­tására. Az MTS megyei tanácsának elnöke ezután beszámolt ar­ról, hogy megyénkben 23 sportágban folyik tevékeny­ség. Évről évre bővültek a versenyzési lehetőségek mind az egyéni, mind a csapat­sportágakban. Üj versenyfor­mák, bajnoki csoportok jöt­tek létre. Kialakultak a ver­senysport keretei. Javult a szakmai felkészítő munka, melynek eredményeképpen több sportágban sikerült be­tömi az országos élvonalba. Minőségi fejlődést elsősorban az egyéni sportágakban — at­létika, ökölvívás, sportlövészet stb., mennyiségi fejlődést vi­szont a csapatjátékokban ér­tek el megyénk sportolói. Hangsúlyozta az előadó, hogy, a versenysport-utánpótlás ne­velése nem rendelkezett me­gyénkben hagyományokkal. E terület 1963., az MTS megala­kulása óta került előtérbe. Tervszerű tevékenység kez­dődött meg a nagyobb és a közepes sportegyesületekben. Kiépültek a különböző fog­lalkoztatási formák, javult az utánpótlás-nevelés helyzete, rendszeressége és színvona­la. Az utánpótlás-nevelés ke­retében különösen jelentősek az úttörő-olimpia verseny- rendszere, a középiskolai baj­nokságok versenysorozata és a sportiskolák. Ugyanakkor az utánpótlás-nevelésben igen hasznos szerepet töltenek be a salgótarjáni és balassagyar­mati sporttagozatos általános iskolák. — A középtávú sportfejlesz­tési terv megvalósításán dol­gozva sikerült stabilizálnunk versenysportunk középmező­nyét, kialakítva a sportágak bázisait, versenyrendszereit. A rendezvények számának és színvonalának növelésével növekedett az első-, másod- osztályú és ifjúsági aranyjel­vényes sportolók száma. Emellett növekedett az ala­csonyabb minősítést elért sportolók száma is. Célkitű­zéseinket lényegében sikerült megvalósítani, így a verseny- sport továbbfejlesztésének alapjait Nógrád megyében megteremtettük — jelentette ki az ülés előadója. Eredmények a tömegsportban — A társszervekkel együtt­működve, arra törekedtünk, hogy növekedjék a rendszeres testedzésben, sportban részt­vevők száma. Több éves hul­lámzó teljesítmény után az utolsó két évben sikerült el­érni, hogy emelkedett a sport­ban résztvevő dolgozók, fiata­lok száma. Az eredmények mellett egyes helyeken első­sorban szemléleti okok miatt a folyamat lelassult, és a spor­tolás alkalomszerűvé vált. Tanintézeteinkben például nem sikerült a fiatalok dön­tő többségénél életszükséglet­té tenni a testedzés igényét. A sportegyesületek munkájában is a minőségi sport került előtérbe. Emiatt a tömegsport egyes formáiban résztvevők száma esőkként, amit a társ­szervekkel — szakszervezetek KISZ, QKJSZ stb. — közös munkával sikerült újabb tö­megsport-akciók bevezetésével javítani. Elmondhatjuk azt is, hogy stabilizálódtak a tömeg- testnevelés és tömegsport ke­reted, formái, de céljaink el­éréséhez még újabb lehetősé­geket kell keresni. A mnnkahelyd tömegsport­ban javult a spartakiádok rendszeressége — folytatta a beszámolót Szúnyog Tibor. — Népszerűkké váltak a hagyo­mányos kupaversenyek, így a spartakiádokon és kupaverse­nyeken évente több mint 15 ezer dolgozó vett részt. E kötött formák mellett kedvei­tekké váltak a műhelyek, bri­gádok, üzemek közötti verse­nyek. a különböző kirándulá­sok és táborok. Viszont nem sikerült a munkahelyi test­nevelést általánossá tenni. Csupán az utóbbi két évben a szakszervezetek kezdeménye­zésére születtek jelentősebb eredmények. Az előadó ezután elmondot­ta, hogy egyre jelentősebbé válik a lakóhelyi testnevelés, amelynek oka az, hogy a nö­vekvő szabad időt dolgozóink főleg a lakótelepeken, család­juk körében töltik. A lakóte­rülete..en a tanácsok komoly erőfeszítései ellenére a tárgy; feltételeket'' csak a gyermekek részére sikerült biztosítani Az idősebbek által igénybe vehető lakóterületi sportléte­sítmény ma még csak elvét­ve található. Jó példa erre, a szécsényi kastélykertben mű­ködő tömegsporttelep. Szólt a falusi tömegsport jelentőségé­ről, amely bővült, és elsősor­ban az alsószintű bajnoksá­gokban jelentkezik. A sparta­kiádokon résztvevők számá­nak csökkenése is megállt, il­letve szerény mértékben nö­vekedett. Így évente csaknem 10 ezer falusi fiatal és dol­gozó vett részt a különböző versenyeken. Foglalkozott Szúnyog Ti­bor az iskolai tömegsporttal, hangsúlyozva, hogy az úttörő- szövetséggel közösen rende­zett úttörő-olimpia az utánpót­lás nevelése mellett biztosítot­ta az általános iskolák ta­nulóinak mintegy 40 százalé­kos foglalkoztatását. Emellett háromtusaversenyeket, paj­tásversenyeket, kisdobospró­bákat és más sportolási for­mákat alkalmaztak a tömeg­nevelésben. — Tanuló ifjúságunk sport­foglalkoztatását az elért ered­mények ellenére sem sikerült a kívánt szintre emelni. Okai egyrészt a tanulók túlterhelt­ségéből, szemléleti okokból, másrészt a még mindig sze­gényes iskolai sportlétesít- mény-helyzetből adódnak. A sportirányítás korszerűsítésé­ből adódó új helyzetben to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni a tömegtestnevelés fejlesz­tésére. Tovább kell javítani az együttműködést, a koordináló munkát a művelődési szervek, iskolák és egyéb társszervek segítségével kell a tömegsport­fejlődést meggyorsítanunk. Ehhez lehetőséget ad az isko­lai testnevelés kötelező óra­számának heti három órára való növelése, a délutáni sportfoglalkozások idejének bevezetése, a tanulók túlter­heltségének csökkentése. Javult az eszmei­politikai munka — A testnevelés és sport sa­játos eszközeivel járul az if­júság neveléséhez, a szocialis­ta embertípus kialakításához — folytatta Szúnyog Tibor. A sportban folyó nevelési mun­ka rendkívül jelentős a sok­oldalúan felkészült szocialis­ta, kommunista embertípus, a közösségek kialakításában. Az elmúlt időszakban megyénk­ben is javult a sport terén végzett eszmei-politikai mun­ka. Javult a sportvezetők, szakemberek, sportolók kép­zettsége. Ugyancsak javult a sportolók erkölcsi magatartá­sa, a munkában, a tanulásban való részvétel. Általában si­került felszámolnunk a kö­vetelőzést, a felelőtlen életmó­dot, a jogtalan kedvezménye­ket. Sportolóink zöme ma már komolyan készül az életre, ké­pesítést, szakmát szerez. A sportolók, sportvezetők min­den téren aktív részt vállal­nak a társadalom életében. Ennek szép példája volt az árvízkárosultak segítése, ami­kor csaknem százezer forintot gyűjtöttünk. Egyre több spor­toló vesz részt a társadalmi munkaakcióban. A politikai életbe is intenzíven bekapcso­lódnak sportolóink, sportve­zetőink. Kedvezően alakult a társadalom sporttal szembeni megítélése. Eredményeink mellett azonban még mindig akadnak olyan egyesületi és gazdasági vezetők, vagy szur­kolók, akik igyekeznek elvte­len kedvezményeket, juttatá­sokat biztosítani sportolóink­nak. Beszédét így folytatta: — Egyesületeink, vezetőink többsége elismerte az eszmei­politikai nevelés fontosságát és azt a szakmai munkával párhuzamosan következetesen megvalósítja. Kialakultak a nevelési céljainkat segítő munkaprogramok és rendez­vények formái, lebonyolításuk eszközei. Ezek közül leghaté­konyabb az edzők, vezetők mindennapi tevékenysége, személyes példamutatása. Kedveltté vált a Jó tanuló — jó sportoló, a Kiváló szak­osztály versenye. Különösen falusi egyesületeinkben nép­szerűek az őszi, téli sportköri esték. Mind többen vesznek részt szellemi vetélkedőinken. Javult a politikai oktatásban résztvevő sportolók aránya, és ma már mintegy 60 százalé­kuk vesz részt a politikai ok­tatás valamilyen formájában. A társadalmi aktívák szerepe — Testületeink és az appa­rátus dolgozóinak kiválasztá­sánál következetesen alkal­maztuk a párt káderpolitikai helyzetét — hangsúlyozta Szúnyog Tibor. — Szakmailag felkészült, politikailag szilárd vezetőkészséggel rendelkező elvtársakat igyekeztünk funk­cióba állítani. A választott vezetők, a társadalmi aktívák és csak főfoglalkozású dol­gozók általában becsülettel helytálltak a munkában. Me­gyénk különböző szintű vá­lasztott testületéiben csak­nem kétezren tevékenykednek. Továbbá ezen felül hétezer azoknak a társadalmi aktí­váknak a száma, akik rend­szeresen dolgoznak a testne­velési és sportmozgalom te­rületén. Enélkül a társadalmi erő nélkül a verseny- és a tö­megsportban foglalkoztatott több mint 70 ezer fiatal és dolgozó programját nem le­hetne lebonyolítani. A foglal­koztatott edzők nagyrésze tár­sadalmi munkában, kisebb hányaduk másodállásban, né- hányan főfoglalkozásban lát­ják el a sportolók felkészíté­sének szép, de igen nehéz, fe­lelősségteljes munkáját. Ezután arról szólt, hogy kü­lönösen az utóbbi években gyorsították a megyében a szakemberképzést és ennek során 16 sportágban mintegy 200 segédedzőt képeztek ki. Az elnökség beszámolója ez­után az egyesületek, sport­szervek anyagi helyzetével foglalkozott. Az utóbbi öt évet vizsgálva mintegy 50 száza­lékkal nőtt a bevétel, így me­gyénkben már közel 15 millió szolgálja a verseny- és tömeg­sport céljait. A sportegyesüle­tek és TS-ek kezelésében mintegy 14 millió forint érté­kű álló- és fogyóeszköz szol­gálja a testnevelés és sport céljait. Szólt Szúnyog Tibor a sport­létesítmények fejlődéséről is. A szabadtéri sportlétesítmé­nyek mennyiségi és minőségi mutatói az elmúlt hat—nyolc évben jelentősen fejlődtek. El­sősorban a két városban, Sal­gótarjánban és Balassagyar­maton, a járási székhelyeken, a körzeti központokban ja­vultak a sportolás tárgyi fel­tételei. Számos új, vagy kor­szerűsített létesítmény jelzi a fejlődést. Ezek közül kiemel­kedik a balassagyarmati, szé­csényi, pásztói sporttelep és lelátó, a szurdokpüspöki, ber- celi, palotási, diósjenői, szé­csényi öltöző, a rétsági gim­názium új nagyméretű tor­naterme, a SÜMSE, a Salgó­tarjáni Építők, a salgótarjáni síküveggyár sportpályájának korszerűsítése és más munka. Beszédét igy folytatta: — A jelenlegi helyzetet ele­mezve megállapíthatjuk, hogy megyénk sportélete a még meglevő gondok ellenére is tovább fejlődött. Ehhez ked­vező körülményt biztosított hazánk kiegyensúlyozott poli­tikai légköre, amely lehetővé tette, hogy a gazdasági és a társadalmi élet egyéb terüle­teihez hasonlóan a testneve­lésben és sportmozgalomban Is megalapozott, eredményes munkát végezhessünk. De eredményeinkben ott vannak az MTS Nógrád megyei, já­rási, városi területei, dolgozói, önzetlen, lelkes társadalmi munkások is. Megyénkben a mintegy négyezer társadalmi munkás áldozatkész munkája nélkül nem sikerült volna a testnevelési és sportmozgalom jelenlegi szinten történő fej­lesztése. A tanácsokban, a szakszövetségekben, a bizott­ságokban és az apparátusban dolgozók évről évre képezve önmagukat, egyre nagyobb fe­ladatokat oldottak meg. Az elmúlt tíz évben végzett ön­zetlen, összességében eredmé­nyes munkáért most az MTS Nógrád megyei Tanácsának utolsó ülésén elismerésünket fejezzük ki, és őszinte szívből jövő köszönetét mondunk. Re­méljük, hogy a testnevelési és a sportmozgalomnak dolgozók az új irányítási rendszer ke­retében is társadalmi aktívái maradnak e nagyon fontos közösségi ügynek. Munkájuk nyomán a jövőben is további sikereket ér el Nógrád megye sportja. Megalakul a sporthivatal Szúnyog Tibor beszéde to­vábbi részében az állami irá­nyító- és sportszervek létre­hozásával, kiépítésével össze­függő feladatokról beszélt. El­mondotta, hogy az elnöki ta­nács és a Minisztertanács ren­deleté értelmében már meg­alakult és működik a testne­velési és sportmozgalom or­szágos hatáskörű központi irányító szerve, az Országos Testnevelési és Sporthivatal. Ennek fő feladatai, hogy a párt sportpolitikája alapján kidolgozza hazánk sportmoz­galmának fejlesztési program­ját. Gondoskodik a sportpoli­tika és a fejlesztési progra­mok egységes értelmezéséről és végrehajtásáról. Ezek meg­valósítását szervezi, ellenőrzi és ennek érdekében rendelke­zéseket, utasításokat stb. ad ki. Beszámolt arról is, hogy a testnevelés és sport területi és helyi irányítása a jövőben tanácsi feladattá válik. A ta­nácsi keretekben kell a test- nevelési és sportpolitikából adódó helyi feladatokat kidol­gozni, érvényesíteni a sport- politikai célkitűzéseket, végre­hajtani a testnevelést és spor­tot érintő jogszabályokat, megoldani a terület szakigaz­gatását és irányítását, a ren­delkezésre álló anyagi eszkö­zöket elosztani, végül a kü­lönböző szervek testnevelési es sporttevékenységét, fejlesz­tési céljait összehangolni.' Ezért megyei szinten megala­kul a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Testnevelési és Sporthivatala. A járásokban és városokban létrejönnek a városi tanács vb, illetve a megyei tanács vb járási hivatalainak sportfelü­gyelőségei. A községekben, a nagyközségekben kibővítik a szakigazgatási szervek feladat­körét, a lakosság helyi jelle­gű testnevelési és sportolási igényeinek felkeltésére, ezek­hez a feltételek fokozatos megteremtésére, e célra a helyi erőforrások összehan­golt és hatékony felhasználá­sára. Az államirányítás beve­zetésével egyidejűleg a sport­munka alapját képező sport­egyesületek helyzete lényegé­ben változatlan marad. Ennek megfelelően az egyesületek felügyeletét a járási hivatal, a városi tanács vb testneve­lési és sport szakigazgatási szerve, a sportfelügyelőség út­ján látja el. Beszédét így fe­jezte be: — Társadalmi összefogás és önzetlen társadalmi munká­sok nélkül a testnevelési és sportmozgalom szervezése, irá­nyítása a jövőben is elképzel­hetetlen. Ezért amikor ismé­telten köszönetét mondunk az eddigi lelkiismeretes, fáradsá­gos munkáért a társadalmi és állami szerveknek, a sport fáradhatatlan társadalmi ak­tíváinak, kérjük, a jövőben is legyenek aktív irányítói, moz­gatói Nógrád megye fiataljai és dolgozói testi bevelésének, ( a versenysport továbbfejlesz­tésének. Hisszük, hogy ezzel az összefogással, az eddigi eredményekre figyelemmel a a lehetőség biztosított Nóg­rád megye testnevelésének és sportjának gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. V Az elnökség beszámolójá­nak elhangzása után felszólald dr. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Felszólalásában a Központi Bizottság határozatának, majd a Politikai Bizottság el­vi döntésének, a sport állam- irányításának fontosságáról szólt. Hangsúlyozta felszólalá­sában a testnevelés és sport- mozgalom jelentőségét. Kije­lentette, hogy a jövőben ered­ményesebben kell dolgozni á sport terén is, hiszen itt is növekedtek a követelmények a versenyeken és másutt, hogy, egészségesebbek legyenek fi­ataljaink, dolgozóink, a sportpályákon és a munkahe­lyeken egyaránt. Szólt a sport és testnevelés pártirá­nyításáról, amit mint mon­dotta elvi, politikai irányítást! jelent. Felszólalt Ladányi Ist­ván, az OTSH nevében, aki az átszervezés jelentőségét méltatta. Dr. Horváth István., a megyei tanács elnök- lyettese azt hangsúlyozta felszólalásában,' hogy a tanács igényesen, felelős­ségteljesen készült fel a sport államirányításának ve­zetésére. Elmondotta, hogy július 1-vel megyénkben is megalakul a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak Testnevelési és Sporthi­vatala. Szólt arról a támoga­tásról, amelyet a tanács ebben a tervidőszakban költ a sport fejlesztésére. Az MTS Nógrád megyei Ta­nácsának tegnapi utolsó ülé­se Kmetty Ferencnek, az MTS Nógrád megyei Tanácsa el­nökhelyettesének zárszavával ért véget. Ezzel a tanács tíz- esztendős eredményes munkás­ságát fejezte be. Somogyvári László 6 NÓGRÁD — 1973. június 10« tosárnop i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents