Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-05 / 129. szám
/ ICnnzultá£íi> Fejlődésünk ellentmondásairól SZINTE meglepő, hogy a politikailag tudatos közvéleményben is milyen vágyódás él e.gy ellen tmondások tói mentes állapot iránt. Pedig nagyon sokan tanulták, ismerik a marxisba dialektikának azt. az alapvető törvényét, hogy a természet és a társadalom minden jelensége, folyamata szükségszerűen hordoz belső ' ellentmondásokat. Ismerjük Leninnek azt a megállapítását, hogy az anta- gonizmus eltűnik, az ellentmondások viszont megmaradnak a szocializmusban is. Sokan mégis megütköznek azon, ha ilyeneket tapasztalnak, s szinte vádolom kérdezik: hát mikor érjük már el a feszültségektől mentes harmónia állapotát? Pedig az ilyen feltételezés nem egyéb illúziónál. „A történelemiben, előbbre lépni lehet, de kilépni belőle — azaz megszüntetni a társadalmi mozgás ellentmondásosságát nem lehet! — mondotta Aczél György az országos agtiációs és propagandatanácskozáson. — Az ellentmondások nem tekinthetők pusztán negatívumnak, létezésük, megoldásuk és magasabb szinten való újrake- letkezésük a társadalmi fejlődés feltéttele, alapja.” Alapjában téves tehát az olyan vé' lemény, mely szerint az ellentmondás a szocializmusnak valamiféle fogyatékossága, valami véletlen dolog, vagy a vezetés hibáiból, az emberek helytelen viselkedéséből származik. Az ellentmondások szükségszerűen. akana- t-miktől és szándékainktól f jggiettenü’l léteznek a ml társadalmunkban isisem abból áll tehát a különbség a kapitalizmus és a szocializmus között, hogy az előbbiben vannak, az utóbbiban nincsenek belső társadalmi ellentmondások. Hanem abban — és ez nem csekélység, ez roppant fontos dolog! —, hogy a szocializmus ellentmondásai összeütközések és mélyreható ' konfliktusok nélkül megoldhatók az új társadalom viszonyai között, azok állandó fejlesztésének talaján. A kapitalizmus lényegi ellentmondásai viszont, mivel azok mögött antago- nisztikusan szembenálló, csak egymás rovására kielégíthető osztályérdekek húzódnak meg, csupán a tőkés rend megdöntésével oldhatók fél. Miért vannak, s milyen jellegűek a mi társadalmunkban mutatkozó ellentmondások ? Számos ellentmondás forrása a múlt öröksége, az előző társadalomtól örökölt tényezők és a jövő igényei között feszülő ellentét. S amikor a múlt örökségét eimütjük, távoláéi sem csupán a gyakran emlegetett burasoá maradványokra, hagyományokra, tudati megnyilvánulásokra gondolunk. Ezek is jelen vannak még életűinkben, szerepet játszanak, olykor zavarokat, konfliktusokat is okoznak. Különösen azért, mert hatásuk összefonódik a két társadalmi rendszer világméretű szembenállásának és kölcsönhatásának állandóan érezhető következményeivel. Ez a mi társadalmunk szempontjából külső ellentmondás sokféle közveti tóién, keresztül kapcsolódik belső ellentmondásainkhoz, visszatükröződik bennük, s ezért a problémák megoldásánál soha nem hagyható figyelmen kívül. , De a múlt öröksége sokkal szélesebb fogalom: mindazt magába foglalja amit a kapitalizmustól egészen a felépült kommunizmusig vezető átmenet során le kell küzde- nünk, át kell alakítanunk, gyökeresen újjá kell formálnunk. A termelőerők színvonala, a munkamegosztás, az emberek szakképzettsége, műveltsége, a szükségszerűen fennmaradó áru- és pénzvi- szonyok és az ugyamfcsalk szükségszetű társadalmi egyenlőtlenség, az állami és társadalmi irányítás, az életmód, a szokások — hosszan lehetne még sorolni, milyen területeken kell gyökeres átalakulásokat végbevinni a kommunizmus eléréséig, szüntelenül változtatva az örökölt állapotokon és egyúttal (némelyikre rövidebb, másokra hosszú ideig) építve, támaszkodva rájuk. Hogyan mehetne ez végbe ellentétek, feszültségek nélkül, hiszen magának a folyamatnak a lényege az ellentmondás: a múlt és a jövő ellentmondásai! EZEKHEZ kapcsolódnak azok az ellentmondások, amelyek már magából az új társadalmi rendből, a szocializmus viszonyaiból fakadnak. Ezek is többféle tényezőibőd származnak. így abból, hogy a szocializmus viszonyai között vannak bizonyos részleges eltérések, sőt, ellentétek az egyes társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, illetve az ossz társadalom, a kisebb közösségek és az egyének közvetlen érdeked között. Ellentmondások forrása, hogy fa szocializmus által létrehozott gazdasági és társadalmi viszonyok egyes oldalai, vonásai, tormái a fejlődés folyamán elavulnak, az előrehaladás fékjévé válnak. Vagy egyes területeken' gyorsabb az előrehaladás, másutt lassabb, s az ütem különbsége okoz ellentmondást. így került ellentmondásba például a hat-, vamas évek közepén a gazdaságirányítás akkori rendszere az intenzív fejlődés szükségleteivel. Ilyen ellentmondás tapasztalható ma több területen a termelés igényed és a dolgozók szakképzettségi színvonala között és így tovább. Nem lehet természetesen minden tapasztalt elLentmondást a fejlődés _ objektív, szükségszerű következményének tekinteni. Keletkeznek ellentmondások szubjektív okokból: hibáikból, tévedésekből, kellően át nem gondolt intézkedésekből, egyes személyek felelőtlenségéből is. Ezek köziül egyik sem tekinthető szükségszerűnek (bár az alighanem természetes és törvényszerű, hogy mindig lesznek bizonyos szubjektív fogyatékosságok és tévedések, s soha nem érhetünk el egy teljesen hibamenes állapotot). A társadalom szubjektív erőin — a vezetésen és a tömegeken egyaránt! —; múlik, hogy lehetőleg elkerüljük azokat, s számúik minél csekélyebb legyen, A szubjektív erők szerepe azonban nem merül ki ebben. Nagyon fontos, hogy helyesen foglalkozzanak az objektíve, szükségszerűen keletkező - 'és létező ellentmondásokkal. Ezeket idejében fel keli ismerni, le kell belőlük vonnia szükséges következtetéseket a cselekvés módjára vonatkozó- ani, s ha megérett rá az idő, intézkedni kell megoldásuk érdekében. A szocialista építés számos hazai és külföldi tapasztalata igazolja: éppoly’ káros lehet a megoldás halogatása, mint a túl korán, túl radikálisan történő fellépés; konfliktust okoz az adott ellentmondás lekicsinylése, ba- gaitelilizálása. csakúgy, mint a „túldramatizálása”, szükségtelen kiélezése. De még több tapasztalat tanúskodik amellett, hogy a szocialista építést irányító kommunista pártok képesek az ellentmondások időben történő felismerésére és helyes irányú megoldására. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy az utóbbi csaknem tizenhét esztendőben ez jellemezte a mi pártunk politikáját, s az 1-972. novemberi párthatározat ezt ismételten tanúsította. AZT AZONBAN tudnunk kell: a megoldott ellentmondások helyébe szükségszerűen mások lépnek, s ha azokat feloldottuk megint csak újak keletkeznek. Ez a fejlődés egyetlén lehetséges útja a mi társadalmunkban is. Az ellen. tmondások szüntelen keletkezésén és megoldásán keresztül visz a.z út mind előbbre, mind messzebhre és magasabbra. De sohasem visz el egy olyan állapothoz, amelyben már nem lesznek — megoldandó és megoldható —■ ellen tmondások. Aki kérdezett s aki válaszolt Áruellátás9 tekintettel as olcsóbb cikkekre A különböző hangulati ete* meket. a jogos és jogtelsr. kritikákat is tudomásul véve, megfelel a valóságnak az a felmérés, amit a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság készitett a megye áruellátásával kapcsolatban. A megkérdezettek 92,4 százaléka kielégítőnek, illetve jóríák, 7,6 százaléka pedig rossznak ítélte meg a megye áruellátását. Ezek a vélemények egyúttal fémjelzik, hogy a párt és kormány helyesen cselekedett, amikor több intéz-, kedéssel az adott lehetőségeken belül javította az áruellátást, különös tekintettel az olcsóbb cikkek kínálatának növelésére. Ezzel a témával foglalkozott legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége is. Tette ezt azért, mert mint később a vitában kiderült, több valós ok és szemléletbeli gond is nehezíti az olcsóbb cikkekkel való jobb áruellátást. AHOL JAVULT. AHOL NEM s Kezdjük az élelmiszereknél. Az ide tartozó olcsó cikkek aránya és ellátása az elmúlt évben hasonló volt az azt megelőzőhöz. Nem tudták a keresletet kielégíteni, az olcsóbb húskészítményekből (főzőkolbász, pájrizsi), a kéttojásos száraz tésztából. Részben az igények felületes felmérése, részben a hűtőkapacitás szűkössége miatt előfordult, hogy nem volt egész nap kannatej. Időnként az olcsóbb Liga margarint sem lehetett kapni, mert az ipari és nagykereskedelmi vállalatok rendszertelenül szállítottak. Sörben nagyobb volt a kínálat, itt viszont áruterítési következetlenségek zavarták a folyamatosságot. 1971-hez hasonló volt az olcsó háztartásvegy(cikkek kínálata is. Néhány áru kivételével — padló- és , ruhafesték — a keresletet ki tudták elégíteni. Ellentmondásosan alakult a ruházati cikkek kínálata, annak ellenére, hogy alapvető feladatát, — az 1971. évi áruellátási színvonal fenntartását — megyénk kiskereskedelme teljesítette. Javult a kínálat a -szezonnak megfelelő méteráruknál, a szintetikus alapanyagú szöveteknél, • egyes konfekcionált áruknál és divatáruknál. Ugyanez vonatkozik egyes olcsóbb, habhátú műszál gyermek: kabát ok. kötött csecsemőáruk. női krepphálóingek, női és gyermek harisnyanadrágok, műbőr felsőrészű nőj félcipők kínálatára ,is. Vannak jelenleg is olyan cikkek, amelyeket választékiban nem tudnak kielégíteni. Vonatkozik ez á bar- chendre, a flanellből. pamutszövetből készült férfi- és fiúnadrágokra. Legtöbb problémát az olcsóbb cipők kínálatának hiánya okozza, Sem a keresletet, sem a kínálatot nem tudják kielégíteni, illetve biztosítani férfi vulkanizált, száras és félcipőkből, női posztó száras cipőkből, gyermek száras és félcipőkből. ŰJ ÁR — GYENGE MINŐSÉG Kifogásolja a lakosság, - hogy egy-egy új termék megjelenésekor a régebbi, olcsóbb cikkek gyártását az ipar csökkenti, illetve beszünteti. Az új, nagyobb ár viszont nincs összhangban a minőséggel. Gyakori, hogy az olcsóbb ruházati cikkek egy része még az átlag divat- igényeket sem elégíti ki. Emiatt a vevők egy része tartózkodik e cikkek vásárlásától. A vegyes iparcikk szakmában megfigyelt 31 olcsóbb cikk közül húsznál a, kínálat az előző évi szinten maradt, hatnál javult, ötnél viszont romlott. Ez utóbbiak közé tartozik a háztartási villanyvasaló, a komplett hálószobabútor 15 ezer forintért, a porcelán tányérok és bögrék. Emellett több olcsó cikknél hiányos a választék. Mi az oka? A megyei tanács kereskedelmi osztálya szerint ipari kapacitás és alapanyaghiány, esetenként ipari és kereskedelmi gazdaságossági tényezők, az export fokozása a hazai kínálat rovására, a hiánycikkek importjának nehézségei, valamint a kereskedelem helytelen keresletfelmérése és a megréndelé- sek hiánya okozza. Az említett okok egy résiének megszüntetésével valamelyest; lehet javítani a helyzeten. Erre törekszik a kereskedelmi osztálA amikor a. korábbiaktól eltérően nem félévenként, hanem negyedévenként vizsgálja az olcsóbb cikkek kínálatát, s a, tapasztalatok birtokában próbál a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen segíteni a helyzeten. ÁRSZÍNVONAL — FOGYASZTÓI ÉRKEDVÉDELEM Ez legalább olyan fontos a közhangulat kedvező alakításában mint az áruellátás. A megyei kiskereskedelmi vállalatoknál megértették ennek politikai fontosságát. A termelői áremelkedés mellett csak az irány- haszonkulcsot számítják fel az árak kialakításánál. Magasabb árakat csak a kiemelten luxuscikkeknél alkalmaznak. Korrekt, megfontolt, stabil árpolitikájukat jelzi, hogy áruforgalmi- árrés- 'szintje az 1971. évi 13,88 százalékról 13,80 százalékra csökkent 1972-ben. Valószínű, ebben közrejátszott az is, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya az elmúlt évben három tanácsi vállalat és bt ÁFÉSZ árpolitikáját értékelte, Ezzel egyidőben nagyobb következetességgel munkálkodtak a fogyasztók érdekvédelmében. Ebben sokat segítettek a társadalmi ellenőrök. Munkájuk jobb ellátása érdekében a jövőben többet kell majd foglalkozni oktatásukkal. HOSSZABB TÁVRA Á fogyasztói árszínvonal mérséklésére. ellensúlyozására azóta újabb, több kormányintézkedés is született. Kedvező hatása már eddig is több formában jelentkezett. , Ezekből olyan következtetést is le lehet és kell vonni, hogy ahol mód nyűik ró, ott1 a kormány újabb intézkedéseket tesz az olcsóbb cikkekkel való ellátás további. javítására. Lesznek viszont olyan területek, ahol objektív okok miatt' a megoldás csak hosszabb távon lehetséges. V. K. Zenés hétfők Az idén is fontos helyet tölt e a salgótarjáni József Atti- i Megyei Művelődési Közont nyári programjában az tímár hagyományosnak londható „Zenés hétfők” so- ozat megrendezése, június égétől augusztus végéig teredő időszakban. Az első szalad téri bemutatkozásra jú- ius 25-én kerül sor, amikor ä a Salgótarjáni Szimfonikus lenekar ad hangversenyt a algótarjáni lőtéren. A Zenés létfők műsorában érdekes kü- ijnlegesség, hogy többek kö- ött a sorozat keretében múltja be az Állami Déryné Izinház a Helység kalapácsa ímü produkcióját, amellyel öbbek között bécsi vendégsze- eplése alkalmával is nagy fisért aratott* Aki a főűtről futólag bepillant az építkezésre, annak számára néha úgy tűnik, hogy túlságosan is csendes a gyártelep. „Valóban itt épül a síküveggyári korszerű, új üveghuta és a húzóüzem? — teszik fel a kérdést. — Ez lenne a városban az egyik legnagyobb ipari beruházás? Hiszen alig látni néhány embert .. A pillanatnyi látvány azonban nagyon csalóka lehet, különösen azok szemében, akik egy nagy építkezést csak úgy tudnak elképzelni, hogy körülötte állandóan szorgalmas mesteremberek százai és százzal nyüzsögnek, munkálkodnak. Bármi is a látszat, izgalmas napok ezek a gyár élétében,' tele munkával, gonddal, s a saját területén mindenki keményen birkózik a tennivalókkal. — Reggel még azt hittem, hogy végre lesz egy nyugodt napom — mondta déltájban Gyöngyösi Gyula, a gyár műszaki igazgatóhelyettese. — S tessék, itt van! Eddig még nem volt megállásom ... I Hol tart az építkezés ? Háromszáznegyvenhétmillió forint. Ennyibe kerül az építkezés. Bizony, nem kis pénz. Százötven öttalálatos lottófőnyeremény is kitelne belőle. Ez még talán azoknak a szívét is „megdobogtatja”, akik nemigen szoktak nagy számokkal bajlódni. Vas József ács már vagy kéj. és fél Elkészül-c határidőre ? „Pontos, jó munkát várunk az építőktől...” évtizede dolgozik ' a Nográd megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Pásztóról jár be dolgozni Salgótarjánba. Neki inkább azon fő a feje, hogy a tetőzsaluzat másfél négyzet- méternyi egységeiből legalább huszonötöt meg tudjon csinálni egy nap. Kuszi János harmadéves ipari tanuló dolgozik a keze alá, nem is akárhogyan, mert jól kijönnek egymással. Arrébb Üjj László, meg névrokona Üjj János és Rutkai Lajos nyugdíjasok a fűrészgép fészeréhez ássák az alapot. S rajtuk kívül még jó né- hányan dolgoznak az építkezésen. Tajti József, a síküveggyár beruházási osztályvezetője kalauzolt az építkezéshez. Dióhéjban rögtön áttekintést is adott a Zagyva III. huta és húzóüzem építéséről, a már elvégzett és a hátralevő munkákról. A szobájában később a tervrajzokat is megnéztük, sőt, azt az irányadó megállapodást is, amit a beruházó és kivitelezők az ÉVM-ben kötöttek. Nemcsak minden eddiginél nagyobb termelésre képes, korszerű üzem lesz a Zagyvá III., hanem egyúttal (külső megjelenésében is rendkívül modern és mutatós. Az épület öt szintjéből egynek a vasszerkezeti elemei már a helyükön vannak, jelenleg tart a második szint szerelése, hegesztése, s készül az első szint tetőzsaluzata. *. Előkészítés és együttműködés Amit a tervezők — Simonffy Dénes és kollektívája — soksok munkával „megálmodtak’', és súlyra sem kis mennyiségű papírlapra lefektettek, azt szinte lehetetlen pár mondatban visszaadni. Acél, vasbeton, üveg és alumínium. Nagyjából ezekből áll majd az épület. A külső burkolat áttetsző üveg és ezüstösen csillogó alumínium, a tetőzet szintén, p. vázszerkezet acél és vasbeton. Az üvegolvasztc kemence az eddigi legnagyobb lesz a gyár történetében, kilenc nagy teljesítményű üveghúzó gép kapcsolódik hozzá, konveyorpálya és daru segíti a dolgozók munkáját.' Érdekességképpen: csak a beépítésre kerülő tartószerkezet súlya ezerötszáz tonna. S az épület minden négyzetméterének két tonna terhelést kell elbírnia. S ez már igazán mai építkezés, ahol' a jelszó; minél I kevesebb emberrel minél nagyobb értéket létrehozni! Zsi- dai Ferenc művezetőnek például huszonhat embere vari, ennek aznap csak fele dolgozott, mégsem volt fennakadás. Vagy a függőleges és vízszintes falváztartó vasbeton elemek például 4,5—5 millió forintba kerülnek. S mindössze 15—20 ember dolgozik rajtuk. — Jól haladunk az építkezéssel — mondta Tolnai Nándor segédipari főépítésvezető. — Ez egyrészt apnak köszönhető, hogy jó volt a beruházás előkészítése, másrészt — azt hiszem, nyugodtan állíthatom — kitűnő a kapcsolat a tervező, a beruházó és köztünk, az alvállalkozókat is beleértve. Ha probléma akad, nyomban a végére járunk ... És akad is probléma A beruházó nem bánná, ha még gyorsabb lenne az építési, tempó. Ez nem gond, de érthető. Lehetne is róla szó, ha az alvállalkozó, a Fémrpunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége vasszerkezetekből komplett szinteket szállítana. De nincsen késésben, s neki ügy jobb,' ha a határidőn belül komplett szintek helyett azo- \ nos típusokat egyidejűleg gyárt. Az építők kérésére május végére mégis jön a második szinthez, ami, még hiányzik. Aztán1 az is okozott már néhány ^kritikus” percet, hogy a vasszerkezetek kivitelezésébe illesztési pontatlanságok is jrecpúszták. Persze, vita nincsen rajta, hiszen a beruházói és a kivitelezői szándék, ha esetleg másképpen is fogalmazzák, alapjában véve megegyezik. A beruházó azt mondja: „Pontos, jó munkát várunk az építőktől...” Äz építők pedig nagyjából ezt vallják: „Nagy gyakorlatot és jó bizonyítványt szereztünk a FŰTÖ- BER építkezésén. Kár lenne elrontani...” Kohánka István főépítésvezető ezt mondta: — Nekünk körülbelül t28 millió forintot jelent ez a munka. A szerződésben vállaltuk. hogy a jövő év májusában munkaterületet adunk a- kemenceépitéshez, a technológiai szereléshez, hogy a Zagyva III. 1975. június 30-ra teljes egészében elkészüljön. A héten jön az ÉGV a torony* daruval, s a felső szinteken folytatódik a munka. Ügy lát- - juk, a határidőket tartani tudjuk. S akarjuk is. Az acélszerkezeti munkák mintegy har- minchéttnillió forintos számláját már a III. negyedévben feltétlenül szeretnénk benyújtani... Kiss Sándor NGGRÁD — ,1973. június 5., kedd
