Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
Nemzetközi hutatóholdak Nemzetközi egv" "működés keretében, egyre újabb mesterséges holdakat juttatnak Föld körüli pályára. Ezek egyike az 1972. november 22- én felbocsátott — a képen látható — ESRO—4, a nyugat-európai űrkutatási c'"’’"vezet hetedik kutatóhrtdja Négylépcsős amerikai Scout —D rakéta emelte magasba egy kaliforniai kilövőhelyről. Műszereit angol, svéd és nyugatnémet szakemberek készítették. A szocialista országok űrkutatási szervezete Interkoz- mosz néven bocsátja fel kufa* tóholdiait szovjet segítséggel. Az Interkozmosz—8-at ugyancsak 1972. novemberében lőtték fel tudományos feladatok teljesítésére. A í#?r?zí!!ítá$ forradalma A konténert néhány évvel ezelőtt „a jövő szállítóeszközének” tartották; ma pedig már világszerte elterjedtek. A konténerek — hivatalos nevükön: nagy- szállítótartályok — a jelen szállítóeszközei, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. / A konténeres áruszállítás legfőbb előnyei: termelékeny a rakodás, meggyorsul az átrakás, jelentősen, mintegy 70 százalékkal csökkennek az állásidők, és ezzel lehetővé- Válik a szállítóeszközök fokozottabb kihasználása. A konténeres szállítás bevezetéséhez persze nem elegendő csupán konténereket venni vagy bérelni, hanem ki kell építeni a gépesítésre alapozott szállítási láncot is, amelynek nem szabad megszakadnia: minden átrakási ponton, minden feladónál és átvevőnél biztosítani kell a konténerek mozgatásához szükséges berendezéseket. Jó példa erre a képen látható magas emelésű, traktorral vontatható nyerges kocsi, mint a szállítási lánc egyik eleme. Tíz—húsz tonna összsúlyú konténert is könnyedén, biztonsággal megemel, akár több méter magasra. Hazánkban a konténeres szállítás alapfeltételei biztosítottak: tudunk szállítótartályokat gyártani, és jelen vagyunk a nemzetközi szervezetekben (a MÁV például alapító tagja az európai vasutak „Interkonté- ner” nevű közös konténerkölcsönző vállalkozásának). A csepeli szabadkikötőben korszerű konténerátrakodó telep működik. MÄMYTOTT^Y A Rakéták rakéták ellen A korszerű haditechnika által megoldásra váró feladatok közül első helyen szerepel a rakétaelhárítás, mivel a háború végső kimenetele dön tő mértékben a hadászati rakéta-nukleáris fegyverek lététől függ. Nagyon lényeges ugyanis, hogy mennyire lehet megvédeni a fegyveres erőket, a lakosságot és a gazdasági objektumokat az ellenség rakéta-nukleáris csapásaitól. A védekezés megszervezésénél első lépésként el kell dönteni, hogy a kulcsfontosságú katonai, politikai, ipari központok védelme kerül.iön-e előtérbe, vagy pedig a védelem az egész országra, vagy esetleg több országra terjedjen ki. Az interkontinentális ballisztikus rakéták legnagyobb magassága 1300—1800 kilométer, sebességük 6—7 kilométer másodpercenként, repülési idejük pedig a cél és a kilövőállamás távolságától függően, 7—30 perc között van. Ezek az adatok alapvetően megszabják a hatásos védekezés formáját és egyben az elhárítórendszer teljes automatizálását igénylik. A CÉL FELDERÍTÉSE A rakétalövedék elhárításának mozzanatai közül az egyik legfontosabb kérdés az időben történő felderítés. A felderítőrendszer állhat rádiólokátor-állomások hálózatából, optikai berendezésekből. . infrakészülékekből, vagy elektromágneses sugárzást észlelő berendezésekből. A rádiólokátorok hatósugara általában elég nagy. 3000—5000 kilométerig terjed, de speciális antennarendszer segítségével létrehoztak már 8000 kilométer hatósugarú lokátort is. Ilyen nagy hatótávolságú rádiólokátor-hálózat segítségével, a Föld görbülete miatt, a radarsugarak elöl leárnyékolt területről felbocsátott Interkontinentális ballisztikus rakéta indítása után 5—10 perccel már kellő biztonsággal felderíthető. A technika fejlődése a fel-* derítés területén szemmel láthatóan a felderítő műszerek és berendezések további tökéletesítése, miniatürizálása, illetve a különféle rendszerek együttes alkalmazása felé halad. A rakélaclhárítás elvi felépítése A CÉL HATÁROZOTT FELISMERÉSE A cél felderítését nem követheti azonnal az elhárító rakétalövedék indító-a. A felismerés bonyolultságát ugyanis fokozhatják a félrevezető rakéták, illetőleg rakétafejek, a .rakétalövedék levált hordozó fokozatai és a tudományos célból felbocsátott ártalmatlan mesterséges holdak, meteorok stb, Már ebből is látható, hogy az • elhárítás technikájának második legfontosabb kérdése a határozott felismerés, melynek gyors végrehajtása nagymértékben befolyásolhatja a sikeres elhárítást. A cél határozott felismerését szolgáló berendezések közül figyelmet érdemel a távolsági felderítő, valamint a célkövető lokátor, s az általuk adott adatokat elemző — igen magas követelményeknek is megfelelő — elektronikus számítógép. A továbbiak során, ha a felismerőrendszer megkülönböztette a valódi célt a félrevezető céloktól, automatikusan adott jelre megindul az elhárítórakéta bemelegítése, majd a helyes időpontban ómnak kilövése. "AZ ELHÁRÍTÓ RAKÉTA- LÖVEDÉK RÁVEZETÉSE A CÉLRA Az ellenséges rakétalövedék megtámadását — elméletileg — röppályájának bármely pontján végre lehet utolsó szakaszban. E kérdésben nincsen egyetértés a különböző felfogásokat valló szakértők között, a legeredményesebbnek azonban az aktív szakaszon való elfogás látszik, mivel ekkor a legérzékenyebb a támadó rakéta- lövedék. A CÉL MEGSEMMISÍTÉSE A rávezetés pontosságán túlmenően a biztos megsemmisítést olyan tényezők határozzák meg, mint az elfogórakéta robbanótöltete, annak mennyisége és minősége, a repeszek száma és átütőere.ie. Ez azonban nem jelenti egyértelműen azt, hogy az elfogó- rakéta robbanófejének atom- töltettel való ellátása csak nem biztos megsemmisítést eredményezne. A ball isz tiki* rakétát ugyanis a sugárzás nem semmisíti meg, a robbanás hőhatása nincs rá különös hatással az áthaladás sebességére való tekintettel, sőt, még a légnyomás is csak akkor válik hatásossá, ha a robbanás távolsága az elfogandó rakétától 250 méteren belül van. A legcélravezetőbb módszernek ezért a kumulatív hatású és nagy sebességű megsemmisítő lövedék ígérkezik, amely azonban igen pontos rávezetést kíván. A rávezetés ’pontosságát ebben az esetben a rakéta fejében elhelyezett önirányító rendszerekkel, elsősorban rádiólokációs és infravörös készülékkel valósítják meg. N. L. A kezdés Gyakorlati tanáca méhest) elöltek számára A méhészkedni szándékozók számára első és látszólag legnehezebben megoldható kérdés az első lépés, amelyhez egy gyakorlott öreg méhész tanácsa és segítsége nélkülözhetetlen. Ugyanis számtalan esetet ismerek, amikor a kezdő első „nekifutása” kudarccal v gződött. Célom ennek megelőzése. Hazánkban a méhészkedés szabad foglalkozás. Korra és nemre való tekintet nélkül bárki szabadon űzheti, ha ebben szervi szívbaja nem akadályozza. Tapasztalatom szerint a kellemetlen méh- szúirás a legtöbb kezdeni vágyó fiatalt elriasztja a méhészkedéstől. A túl érzékeny embereknél előfordulhat, hogv a méhszúrás múló rosszul létet. csalánkiütést okoz. Szerencsére a gyakorlatban csak 1—2 ezrelékben fordul elő. A jelöltnek tehát ajánlató», hogy előbb keressen fel egy méhészt. Óvatosságból vigyen magával néhány Calciphedrin tablettát és ujjhegyén szúrássá meg magát egy méhhrt úgy, hogy a fullánk méregzacskó- iával együtt a bőrben maradjon. Ha 4—5 percen belül légzési nehézség vagy viszketési tünet nem jelentkezik a méhészkedésre szabad, zöld útja van. Rosszullét esetnén egy, esetleg két tabletta a kellemetlen hatást megszünteti, egyben figyelmezteti a jelöltet, hogy minden további szándékával. befektetésével, hagyjon fel, mert méhészkedés közben elkerülhetetlen sokszor, hogy 15—20 méh- szúrást ne kapjon egyszerre. Az első és minden további méhszúrás után a szervezetben megindul az ellenméreg- termelés. Ez az antitoxin nyújt a méhész számára jé ■ egy évig relatív védelmet, ami annyit jelent, hogy a megszűrt testrész kevésbé érzékeny, nem dagad fél. Ha a jelölt egészségileg szabad utat kapott, ismernie kell lakóhelyének 5—6 kilométeres körzetét. Tudnia kell, hogy, van-e annyi mézelő növényi akácerdő a röpkörzetben, amely a méhek számára legalább hat hónapon át legelőt biztosít. Nógrád megye akácerdők szempontjából kiválóan alkalmas. Ugyanakkor a tsz-ek nagytábláin intenzív megtermelés folyik, amelynek termékenyítéséhez a méhek elengedhetetlen követelmények, hasonlóan a gyümölcstelepítésekhez. Az alattomos korrózió Használt autó vételénél a hozzáértő vásárló először a karosszéria állapotát vizsgálja meg tüzetesen, s csak azután a motorikus részt. A gépkocsi elhanyagoltságának első jelei mindig a viszonylag vékony lemezből készült kocsiszekrényen jelentkeznek. S mivel a modem személyautók csaknem kivétel nélkül ún. önhordó karosszériával készülnek — lemezből kialakított alsó merevítésekkel, ami a korábbi .^masszív” alvázat helyettesíti —, a kocsiszekrény állapota forgalombiztonsági szempontból sem közömbös. Különösen a nem gara- zsírozott autó karosszériáján vizsgáljuk át alaposan a belső felületeket, a lemezborításokat stb. Gyártási hibákból és külső sérülések nyomán keletkezett festéklepattogások a korrózió melegágyai. Legfontosabb az alvázvédelem A korrózió mindig ott támadja meg először az acél karosszérialemezt. ahol az nincs megfelelő felületvédő réteggel ellátva, és ahová a víz, a sár beszivároghat, s ott megrekedhet. A téli utakról felcsapódó sós víz meg is sokszorozza a korrózióveszélyt. Amelyik gépkocsit nem alvázvédő bevonattal szállítja a gyár, ajánlatos sürgősen „lobakonoztatni”. még akkor is, ha tavasszal vagy nyáron történik az autó átvétele. Aki maga akarja elvégezni az alvázvédelmet. a Korolen nevő kétkomponensű festékkel megteheti. Előnye, hogy felkenés előtt nem kell alapozni; a festékréteg nyolc óra múlva keményed ik meg és kb. 24 óra elteltével teljesen megköt. A használt járművet fel kell emelni (vagy aknára állítani)' és tüzetesen — szinte centiméterről centiméterre haladva — át kell vizsgálni az alját, ujjheggyel megnyomogatva a lemezt. Ahol behorpad, átszakad az ujjnyomás- ra. szakemberrel ki kell foltoztatok Ha még viszonylag ép a lemez, a korrodált réteget (rozsdát) drótkefével, dörzspapírral el kell távolítani róla és azonnal védőréteggel kell bevonni. Kellemetlen meglepetések érhetik azokat, akik vakon bíznak gyárilag vagy utólag felvitt alvázbevonatban. Gyakran megesik ugyanis, hogy a felpattanó kövek felsértik a védőréteget, vagy pedig a rossz alapozás miatt fel, hólyagosotok és leválik a védőrétegből egy-egy tenyérnyi darab. A gépkocsiját rendszeresen gondozó autótulajdonos idejében kijavítja ezeket a folytonossági hiányokat. Az üreges részek korróziója A korrózió szempontjából a karosszéria legkényesebb helyei: általában a hegesztési varratok, a karosszériaelemek csatlakozásai, a díszlécek alatti felületek, az üreges részek, az ajtók és fedelek csuklópántjai. De minden olyan helyen számítani lehet a korrózióra, ahol a csatlakozó alkotórészek nem illeszkednek tökéletesen. Így például érdemes időnként levenni a fényszórókereteket, mert a- mögé bejutó víz meglepő pusztítást végezhet. Ha kivettük a fényszórókat, a SONAX korrózióvédő folyadékkal — előzetes kitisztítás után — gondosan permetezzük be az üreget. Legalább negyedévenként egyszer emeljük le az ajtók belső borítását és jól vizsgáljuk meg a korrózióra nagyon hajlamos belső .lemezfélüietet. Az üveghez simuló gumivagy műanyag tömítés sohasem zár olyan jól, hogy mosóvíz vagy esővíz ne kerülne az ajtóüregbe. Éppen ezért alul már eleve kifolyónyílásokkal látják el az ajtókat. Ha ezek valami okból eltö- mődnek. a víz megáll az ajtóüregben és nagy pusztítást végez. Nehéz munka, de ajánlatos elvégezni az aitólemez letisztítás utáni védőfestékkel való bevonását. A Katepox műanyagbázisú — A és B komponensekből összeállítható — védőfesték használata azzal az előnnyel jár, hogy nem igényel fémtiszta felületet és alapozást, emellett a korróziógátló hatásán túlmenően, gumis réteget alkotva, csillapítja a lemezek rezgését, zajtalanítja is a karosz- szériát. „Betep" kipufogócsövek és >dobok Sokan nem fordítanak elég gondot a gépkocsi kipufogócsővére. a hangtompító dob állapotára, pedig ezek a gépkocsi leggyorsabban pusztuló részei. A dob és a cső mind belső, mind külső „támadásoknak” ki van téve. Azt a speciális fémmel pigmentált, szilikongyanta alapú festéket, amely tartós védelmet nyújt a kipufogócső és a -dob számára, sajnos egyelőre csak a szakipar tudja felvinni a fém felületére (néhány gépkocsi- típusnál gyárilag is alkalmazzák már). Itt említjük meg. hogy, — főleg a kétütemű motorú gépkocsiknál — a hangtompító- dobot időnként tisztítani is kell: lánggal felmelegítve, ki kell égetni belőle a lerakodott kormot. A hangtompító dobbal főként a farmotoros autóknál gyűlik meg hamar a bajunk, mivel ezeknél az égéstermékek rövid úton. még túl forró állapotban kerülnek a dobba. A krómozott felületeknél (díszlécek, dísztárcsák, lökhárítók. lámpakeretek stb.) egyrészt védelem, másrészt tisztítás kerülhet szóba. A fémvédő lakk, amely a még hibátlan, gondosan letisztított, száraz felületen vékony bevonatot képez, a krómréteget — amely maga is védőréteg — megóvja a felhólyagosodástól, a lepattogzástól. az elszíneződéstől. Megfelelő oldószerrel ez a vékony filmréteg bármikor eltávolítható a krómozott felületről. A barnás elszíneződést krőmvédő pasztákkal (Neoxy. Johnson stb.) távolíthatjuk el, végszükség esetén a Sidol is alkalmas a tisztításra. Azzal számolnunk kell, hogy a pasztával tisztított felület többé már nem lesz olyan fényes, mint eredetileg volt. A díszléceken jelentkező barna színű folto- sodás esetén vegyük le a díszlécet (például a Zsigulik oldalsó-alsó díszlécét), takarítsuk ki belőle a vizes sarat, ami az átkorrodálását okozza, és megtisztítva, esetleg valamilyen könnyű anyaggal kitöltve szereljük fel ismét Ha a jelölt megfogadja az öreg méhész tanácsait, a mé- hészkedésben egész életén át olyan megelégedett lehet mint maga a tanítómestere, az öreg méhész, akj a méhészet hasznos, szép titkaiba bevezette. A méhészkedés kezdésére az akácvirágzás és az ezt követő időszak a legalkalmasabb. Ilyenkor van nagyon népes természetes raj, a kezdéshez pedig ez a legmegfelelőbb. Természetes rajt csak az a méhcsalád ad le, amely abszolút egészséges. A kialakuló méhészetbe tehát fertőző kórokozóikat nem viszünk be. Mester égés dohány Angliában Egy nagy angol dohánygyár és egy vegyipari üzem kutatásokat folytat olyan, cigaretta készítésére, amely kevésbé káros, s főleg nincs rákkeltő hatása. 2 millió font költséggel és egyévi kutatómunkával fele részben mesterséges dohányból készült cigarettát állítottak elő. Az NSM-nak elnevezett műanyag (Nem Smoking Material — új dohányalapanyag) még a kormány és az egészségügyi hatóságok jóváhagyására vár, aztán 12 millió font költséggel új gyárat építenek, amely majd megkezdheti az „egészséges cigaretta” gyártását B. I. NÓGRÁD — 1973. június 3., vasárnhp ti !
