Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-29 / 150. szám

I Épül az új pártiskola Szerencsére! jártak Szerencsen Korszerű oktatási intézmény épül Salgótarjánban. A megyeszékhelyen egyre többen járnak esti egyetemekre. Az egyre növekvő igényeknek az MSZMP salgótarjáni oktatási igazgatósága nehezen tud teljes mértékben eleget tenni. Ezért a város központjában, a művelődési központ fölötti hegyoldálon új, modern pártiskola épül. Az építkezésen a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat több szocialista brigádja dolgozik. Az épületen dolgozik a Varga szocialista brigád is, melynek 70 százaléka fiatal. Ök az épület ácsmunkáit végzik A Madách Imre Szakközépiskola építészeti tagozatának első osztályos tanulói nyári gyakorlatuk alatt segítenek az építke­zésen D. P. Értékes díjakat hoztak haza a szakkörök Szerencsen rendezték meg az észak-magyaror­szági díszítőművészeti ta­lálkozót, amelyre a Nógrád megyeiek is meghívást kap­tak és amiről annak idején a NÓGRÁD hasábjain is hírt adtunk. Három megye — Borsod, Heves és Nógrád — sereg­szemléjét pályázati felhí­vás előzte meg, amelyre 188 pályázó küldte el legszebb hímzett alkotásait. A 886 al­kotás között ott voltak me­gyénk, közöttük a balassa­gyarmati szakkör kézimun­kái is, sőt, szép hímes to­jásokat is küldtek „színesí­teni” és stimbolizálni az it­teniek sokoldalú népművé­szeti, díszítőművészeti te­vékenységét. A zsűri — neves tudomá­nyos kutatók, elméleti szak­emberek, a népművészet avatott ismerői, a Népmű­velési Intézet munkatársai — harminc pályamunkánk közül huszonnyolcat kiállí­tásra méltatott, kettőt pe­dig szép díjjal meg is ju­talmazott (Havasi Jánosné, a gyarmati szakkör vezető­je, a Szerencsi járási Hiva­tal ezer forintos díját, Csá­bi Erzsébet pedig a szeren­csi Bútoripari Ktsz hatszáz forintos díját hozta el.) Szakmai tanácskozást is tartottak ezen a napon me­gyék kiállítói és szakkör­vezetői részére. Délután a Bocskai István Gimnázium modern aulájában került sor az ünnepségre. A díjkiosztó ünnepséget folklórműsor követte, ahol a megyék között talán a mi­énk aratta a legnagyobb közönségsikert népviseleti bemutatójával, illetve mű­sorával. Mészáros Ágnes és Csikász István népballada- műsora igazi művészi pro­dukció volt. Azóta is be­szédtéma a balassagyarma­tiak fellépése ott, mint ahogy nálunk a szerencsiek . vendégszeretete, a kiállítás nagyszerű, esztétikus meg­rendezése, és nem utolsó­sorban az a sok szépség, amit összegyűjtöttek a sze­rencsi .-rendező szervek. —elekés— 1 Fiatalok nyári programja Jó munka — megérdemeli jutalom Pasztán,' a járási KTSZ-bi- zotlságon már javában zaj­lik a nyári idény. — Az úttörők, KISZ-esek nyaraltatása nagy hajrával jár — mondja Kanyó Pálné, gazdasági ügyintéző. Gazdag programmal állunk a fiatalok rendelkezésére mind% a sport terén, mind egyéb szórakozási lehr tőségekben. — VIT Kupáért versenyez­nek az atlétikában és a kis­pályás labdarúgó-bajnokság­ban. Ezek a versenyek vált­ják ki a legnagyobb érdeklő­dést. Pásztón 15 munkahely fiataljai hetente három mér­kőzést játszanak két pályán — adja a tájékoztatót Simicska György, járási KISZ-titkár. — A közeljövőben — veszi át a szót Holló Imre nevelési felelős — két „kis VIT-et”, azaz ifjúsági találkozót ren­dezünk. Egyiket Ecsegen, a másikat Erdőkürtön. A két kulturális jellegű, egész na­pos program a fiatalok örö­mére bállal zárul. A rendezvé­nyekre egyébként — mivel sok a szlovák nemzetiségű község —, öt szlovák ajkú község kapott meghívást. Az elmúlt héten volt a KISZ já­rási végrehajtó bizottság ülé­se, melyen az egyik napirend a tari KISZ-szervezet belső életének tapasztalatairól szó­ló beszámoló, a másik pedig az 1972/73. Ifjú Gárda-kiképzési év végzett munkájának összegzé­se és a nyári feladatok meg­beszélése volt. A vb-tagok már előzőleg megismerkedtek a tari helyzettel, s az volt a véleményük, hogy a vezetősé­gi ülések rendszeresek, az alapszervezetek belső élete pedig pozitívan értékelhető. A jól végzett propaganda- munka eredménye látszik a rohamosan emelkedő taglét­számon is. Míg tavaly 40, ez év márciusában 40, jelenleg 60—70 tagot számlálhatnak. Az Ifjú Gárda-század munkája is kezd egyöntetűbbé válni, ami nemcsak a létszám stabi­lizálódásával szemléltethető, hanem az elért eredmények­kel is. Több volt a helyi ki­képzés, és külön iskolánként, intézményenként szervezték meg. A legjobb teljesítményt a pásztói gimnázium csapata nyújtotta. Jelenleg a megyei Ifjú Gárda-szemlére készülnek. Három foglalkozást tártnak, melyen elméleti és gyakorlati ismereteiket bővítik — sorol­ja a sűrű programot Simics­ka György. Július 27-én, a VlT-meg- nyitó előestéjén n l< "'/s zék­ben Vif-tábortüzeket gyúj­tanak, s ennek keretében ak­tuális műsort adnak a hely­beli KISZ-esek és úttörők. Július elsején a hasznosiak egy általuk átalakított KISZ- klubot avatnak, melyet két osztályteremből képeztek ki. Ebből az alkalomból kerül sor a végzett 8. osztályosok ünnepélyes fogadalomtételére. — Egyre több kirándulást szervezünk, illetve szerveznek maguk a fiatalok. Szirák, Bér és az ÁFÉSZ KISZ-esei má­jusban, a BNV-n voltak. Az alapszervezetek felveszik egymással a kapcsolatot, s ők is lebonyolítanak közös ren­dezvényeket, kirándulásokat — fejezi be tájékoztatóját a KISZ-titkár. Az úttörők nyári terveiről Mészáros József né járási úttö- rőtitkár számol be. — Az általános iskolai di­ákok a Balaton mellett, Mis­kolc-Tapolcán, és a Borsod megyei Kacson nyaralnak. Nyolcvanhárom gyerek megy Salgóbányára, őrsvezetőkép­zőbe. Néhány diák országjá­ráson vesz részt. Jól dolgoz­tak az idei ■ tanévben az út­Sértődés nélkül A RÉPAFÖLDÖN, Szur­dokpüspöki határában szor­galmasan dolgoznak az asz- szonyok. A szél belekap szok­nyájuk szélébe amint a vége­láthatatlan táblában hajla­doznak. — Bozó Józsefnél itt talá­lom? A kapavágások üteme meg­akad, az asszonyok kiegyene­sednek, végigkémlelnek a szoknyasoron. — Bozóóónééé! — Mindig itt szokott lenni, hiszen ő a munkacsapat ve­zetője. De most elkérte ma­gát, építkezik a fia. Otthon találja meg — ezzel az asz- szonyok visszahajolnak a ka­pára, ritkul a gyom a répa között. Az utxsavégi kis ház kapuja másfél méter magasan emel­kedik a poros út fölé. A ci­pőtalp alig kapaszkodik meg a kis dombon, komoly had­művelet a kapun belül ke­rülni. — Amíg tanácstag voltam, két évig rimánkodtam, kö­vezzék ki a járdát, csinálják meg az utat. Itt nem, hogy járművel, de négykézláb is alig lehet közlekedni. Bozóné tanácstag volt két évig. Az idei választásokon ebben a körzetben kettős je­lölés volt A másik jelölt Virág Géza fiatal ember — ahogy az asszony mondja —, néhány szavazattal többet ka­pott. Ö lett a tanácstag. — Nem sértődtem meg, és egyáltalán nem bánom, hogy ez történt — így Bozóné. — Már két évvel ezelőtt, ami­kor mondták, hogy engem je­lölnek, húzódoztam. Nem mintha közömbös lennék a közösségi dolgok iránt, de féltem, hogy nem lesz elég erős a szavam a kis eredmé­nyek kiharcolásához. Ez a járdadolog bebizonyította, hogy részben igazam van... Érdekes, Szurdokpüspöki tanácselnöke is ezt a „járda­dolgot” említette, mikor szó­ba került Bozóné tanácstagi működése. De — mentegető­zésféle árnyalata volt az el­nök szavának — ez nem azon múlt, hogy asszony a tanács­tag. Az elmúlt két évben fontosabb feladatokat kellett megoldani nem fért már az anyagi keretbe a járda ki­kövezése. Egy községben na­gyon sok tennivaló akad két év alatt.. . — Akkor, jő két éve elvál-, íaltam. De úgy érzem — ép­pen a .körzetben Jfekók érde­kei miatt —, nem baj, hogy most férfi a tanácstag Ö ta­lán ki harcol'> — ebben az idő is segít —, ami nekem nem sikerült. — ILYEN öreg asszony, mint én vagyok, hagyja a dolgot a fiatalokra — csen­des mosoly bujkál a szája szögletében, aztán komolyra fordít. — Igazán nem csak a járda volt az oka, hogy ezen a választáson a magam aka­ratából „esélytelenként” in­dultam. Még a fiamnak is úgy mondtam, az én nevemet húzza ki. De gondolja csak meg: ott van mindennapos gondként az a 11—19 asz- szony, akinek a csapatvezető­je vagyok. Az én munkám ném egyszemélyi felelősség. A brigádvezetők kijelölik a feladatokat aztán osszad be magad a létszámot, ahogy tu­dod ! Van nap, amikor három­fajta munka is akad. Néhány asszonyt a kertészetbe kell küldeni, jó párat a földekre. Mindig külön munkalapokat kell kitölteni, már nálunk is divatozik az adminisztráció. Ügy érzem, elég munka ez már nekem, mért két felada­tot egyszerre nem tudnék jól csinálni. És végű. is itt a család. Nem lehet csak kö­zösségi ember, akinek csa­ládja van. Ki seghene a fiamnak építkezni, ha nem én? S ha valaki jobban el­végzi a tanácstag feladatait, mint én, nekem meg több időm marad itthon — min­denki jól jár. Ezért nem sér­tődtem meg csöppet sem. Most is siet, feszeng a szé­ken. Úgy mondja, ebédet kell főzni az építőknek, akik a fia házán dolgoznak. — Megmondtam a brigád­vezetőnek, pár napra en­gedje, hogy itthon legyek. Nagy a dolog a földeken is, de az asszonyokat nem keil félteni, ég a kezük alatt a munka. Tudják, az épülő ház milyen fontos nekem. Aztán majd én is bepótolom az el­maradást, ha a fiam úgy- ahogy rendben lesz. MIKOR a Pásztói járási Tanácsi Hivatal vezetőivel beszélgettünk, úgy mondták; a meg nem választott jelöl­teknek mindenütt megpróbál­nak valamilyen tanácsi mun­kát biztosítani. Tanácsi tes­tületekben külső tagként mű­ködnek, vagy oesegítenek az apparátus helyi munkájába. Bozóné nem külső tag sem­mi testületben, mégsem ve­szítette kedvét. Jórészt maga döntött arról: vállalhatja-e tovább? Ügy gondolta, így lesz jobb a választókörzetben lakóknak. S ez a megfonto­lás legalább annyi tiszteletet érdemel, amennyi a megvá­lasztott tanácstagnak kijár. Orosz Júlia Munkásarcok Elvállalja-e? Nehezen lehet megtalálni a hatalmas, zajos, kéthajós sze­relőcsarnokban Tóth József hegesztőt a Ganz-MÁVAG mátranovákl gyáregységében. — Tegnap vizsgáztunk Nagybátonyban — kezdi a be­szélgetést. — Sajnos, nem a legjobban sikerült, mert a vizsga előtt keveset foglalkoz­tak velünk. Jó lenne, ha a jö­vőben nemcsak az utolsó percben hívnák össze a vizs­gára készülőket. Tóth József az elsők között volt, aki a bányászat vissza­fejlesztése során úgy döntött: felcseréli a vájárságot a va­sasszakmával. — Tíz hónapig Budapesten, törők is. Ezt ml sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy tízen nyerték el a Kiváló Úttörő- munkáért jelvényt. Mind a tízen héhalmiak, s a meg­tisztelő cím mellett Zánkán táborozhatnak. Ugyancsak hé- halmi tanuló utazik a Szov­jetunióba, Artyekba, akiről hadd meséljek el egy rövid kis történetet. Tizenöt gye­rekes család legfiatalabbja ez a fiú. Lelkes, odaadó, nagy akaraterővel tanul. Az útle­vélkérő lap kitöltéséhez hív­ták be, s mikor a testvéreit kellett felsorolnia, mindosz- sze hétről tudott számot adni a tizenötből. — Beteg édesanyja örült, hogy legkisebb fiat ilyen meg­tiszteltetés érte. Mi szociális helyzetét segítjük és néhány új felszerelést vettünk számá­ra. Szintén munkájuk jutal­maként Csillebércen táboroz­nak néhányan, míg a tsz dol­gozóinak gyerekei Prievidczé- be utaznak csereüdültetésre. Az onnan ideérkezőket pedig a mi úttörőcsapatunk közös programmal várja — fejezi be a hosszú felsorolást Kanyó Pálné. Bőséges és föléé tartalmas nyári programot állított össze a pásztói járási KlSZ-bizott- ság. Lehetőségeiket igyekez­tek egyeztetni a járás adott­ságaival, s így válhatott a tíz és húsz közötti korosz­tály ösztönzőjévé. liátki IlUiku a központban dolgoztam. Elő­ször lakatosnak jelentkeztem. Három—négy hónap után rá­jöttem, hogy jobban tetszik nekem a hegesztés. Azóta ezt a munkát folytatom. Kerese­tem 2500 forint körül van. A bányában viszont 3000—3500 forintot kerestem. Két évig én is megkaptam a jelenlegi ke­resetem és a bányában kere­sett összeg közötti különbsé­get. Ma viszont csak a havi fizetésből kell kijönnöm, az­zal kell gazdálkodnom. — Úgy hallottam, csoport- vezetőnek szeretnék előléptet­ni? — Szó van róla. Az üzem­vezető mondta, hogy vállaljam el. Nem akarom, mert sok baj van az emberekkel! Szíveseb­ben dolgozom. — Miért magára esett a ve­zetők választása? — Azt mondták, hogy ko­moly embernek tartanak, pon­tosan elvégzem a munkám. Ha egy mód van rá, szeret­ném, ha mást jelölnének. A csoportvezetői beosztástól nemcsak azért húzódozik, mert sok baj van a dolgozókkal, hanem mert sok időt vesz el egyéb elfoglaltsága. A ko­rábban megvásárolt bányász­lakásához új helyiségeket épít, s ez nagyon leköti idejét. Mondja is: — Nem szeretek túlórázni, nekem elég a napi nyolcórai munka. Helyzetem egészen más, mint a házas embereké. Nőtlen vagyok. Mindén otthoni munka rám hárul. — Nem is nősül meg? — Azt nerft állítom. De ha addig nem siettem el, ezután A salgótarjáni József Atti­la Megyei Művelődési Köz­pont filmklubja június 29-én, pénteken tartja az Irodalom a filmművészetben című soro­zatának utolsó előadását, ame­lyen a Herman Melville regé­nyéből készített angol Bart- leby című filmet vetítik. A sem fogom elhamarkodni —» fogja tréfára a szót az egyéb­ként kevés beszédű, javakora­beli ember. Akkoriban többen jöttek át a bányától, és választották a hegesztő szakmát. — Egymásnak magyaráztuk a különböző szakmai fogáso­kat. Sok huncutságot rejt ma­gában a hegesztés. Talán ezért is választottam. Előfordul, hogy nem sikerül minden úgy, ahogy szeretné az ember. Ta­lán ez benne a legérdekesebb. — Szándékában van maga­sabb szakmai minősítést is szerezni ? — Ezzel a gondolattal még nem foglalkoztam. Azt hi­szem, egyelőre, amíg az épít­kezést be nem fejezem, nem lesz időm másra. —- Pedig a szakmai fejlő­désben egy pillanatra sincs megállás — vetem közbe. — Tudom. Én viszont azt vallom, hogy ne kapkodjon az ember sokfelé. Mindig egy- egy célt tűzök magam elé. így teszek most is. Addig nem kezdtem hozzá az építéshez sem, amíg nem volt meg min­den anyag, no meg a szüksé­ges pénz. Nincs adósságom. Ezért érzem jól magam, nyu­godt vagyok. S ez számomra nagyon jó. Lehet, hogy sokan másként vélekednek. Tóth József, az egykori bá­nyász megbarátkozott új szak­májával. Bízik abban, hogy jó munkája, és a vele járó anyagi lehetőségek bővülése során az ő kerésete is tovább növekszik majd. V K. nagy sikerű sorozatnak 391 bérletes tagja volt. Remélhe­tőleg sok érdeklődőt vonz majd a szeptemberben induló új sorozat is, amely — a most záródóhoz hasonlóan kéthe­tenkénti vetítéssel — a mai olasz filmművészet világába nyújt bepillantást. NÓGRÁD — 1973. június 29., péntek A filmklub utolsó előadása

Next

/
Thumbnails
Contents