Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

llögräd vendége volt Beszélgetés a sohszógeszterga feltalálójával Egyidőben talán túlságosan érettségi után — csoportveze­)s nagy nyilvánosságot kapott. Aztán elcsitult körülötte a hírverés, de Gellért Károly, a világon páratlan sokszögesz- lerga feltalálója tovább dol­gozott. A miskolci Műszaki Egyetemen . folytatta a gép tökéletesítését, ahol lelkes munkatársakra talált. Alig van hazánkban műsza­ki érdeklődésű ember, aki ne hallott volna a sokszögeszter- gásszimmetrikus gáról. Bár évek teltek el a fiiok készíthetők találmány bejelentése óta, ma is vannak hajlíthatatlan el­lenzői és megszállott védel­mezői. Több fejlett nyugati országba bejegyzett szabada­lom a berendezés, de idehaza még mindig nem gyártják. Szakemberek méltatják, szá­mításokkal bizonyítják a gép előnyeit, óriási jelentőségét. Ennek ellenére csak öt van be­lőle az országban, ezek a mis­kolci egyetemen készültek, közülük egy a salgótarjáni öblösüveggyárban. A műszaki napok alkalmá­val nemrégen a sokszögesz­terga alkalmazásáról hangzot­tak el előadások az öblösüveg­gyár kultúrházában. Az ankét­re eljött a feltaláló, • Gellért Károly is. Az előadások és a gyakorlati bemutató közötti rövid szünetben életéről, mun­kájáról, találmányáról és ter­veiről beszélgettünk. — Hogyan lett lakatos, ké­sőbb esztergályos? — Így hozta az élet rendje — válaszolt. — A nagyapám még béres volt, az apám szán­tóvető, utána az iparosság kö­vetkezett a rangban. S az enyéim közül — tudniillik há­rom fiam van —, az egyik harmadéves egyetemista, a másik a Volánnál — a műsze­rész szakma megszerzése és az tő. A legkisebb tizennyolcadik éves, gimnazista, őt a régé­szet, a történelem érdekli, hát, mondjuk így, ők egy lé­pést megint mennek előre ... A Gellért-féle sokszögeszter­ga a szakemberek szerint egyedülálló a világon. A gép „tudja” mindazokat a műve­leteket, amelyeket a normál eszterga, de ezen kívül for- sokszögpro. segítségével kettőtől huszonötszögig, s ezek­nek a sokszögprofiloknak az alkalmazási területe szinte korlátlan. — Visszatérve az életemre — folytatta —, székely va­gyok, akik köztudomásúan makacs, önfejű emberek. Szé­kelyudvarhelyen tanultam, ott voltam inas. Sokra becsülöm az inaséveket, függetlenül a keserűségeitől, a nehézségei­től. Nem végeztem techniku­mot, egyetemet, de azt senki meg nem tiltotta, hogy ezt, vagy amazt a könyvet el ne olvassam. A saját bőrömön Is sok mindent megtanultam. So­ha nem szerettem, ha azt mondták, ezt így kell csinál­ni. Ebben egy lépéssel mindig előbbre jártam. Saját magam igyekeztem kitapasztalni, ho­gyan is lehetne és kellene csi­nálni? Mindig azt mondtam a fia­imnak, meg a tanulóimnak, a munkatársaimnak, olyan jól kell valamit csinálni, hogy ne hagyják csinálni, hanem [gy szóljanak: „Mutasd meg inkább a többieknek!” Ma­gam is így jártam. Huszonki­lenc éves koromban már „nem hagytak” fizikai munkásként dolgozni. Azt mondták, hogy művezető leszel. Harmincéves koromban, hogy főművezető leszel. S harmincegy évesen az ország második legkomolyabb fogaskeréküzemiének voltam az üzemvezetője. S utána még hosszú évekig. Mert mindig úgy szerettem valamit meg­csinálni, hogy az a legjobb le­gyen. — Hogyan született a sok­szögeszterga ötlete? — Hát, éppen az tekinthető indítóoknak, hogy a fogaske­réküzemnek voltam az üzem­vezetője — mondta. — Ott százával, ezrével gyártottunk olyan alkatrészeket, amelyek megmunkálása közijén állan­dóan fölvetődtek azok a problémák, amik végül elve­zettek a megoldáshoz. Hajla­mosak a kívülállók úgy be­állítani, hogy megbotlottam és véletlenül kipattant a szik­ra... Nem, én tudatosan dol­goztam, s dolgozom ma is a találmányon. Sokszögprofilok megmunká­lására külföldön is készültek bonyolult konstrukciók, de azok korántsem olyan hatéko­nyak, sokrétűen felhasználha­tók. na és gazdaságosak, mint a Gellért-féle sokszögeszterga. — Egyszer azt mondták ne­kem —. emlékezett vissza Gel­lért Károly —, hogy nagyon meg kell fontolni, mi legyen a sokszögesztergával, gyárt- suk-e, kimenjünk-e vele a piacra? Erre akkor is, most is csak azt válaszolhatom, hogy ez a fejlődés útja. A sokszögeszterga. És a sokszög­köszörű, ami szintén elkészült, s az idei ,BNV-n be is mutat- ták._ Ami jó volt gépkocsiban ötvén, vagy húsz évvel ezelőtt, az ma nem jó. Ha mindig a réginél maradnánk, a fiaink joggal kérdezhetnék, hogy „és ti azóta mit csináltatok?” Kiss Sándor Egy kis pihenő. Salgó, avagy a munka becsülete Nagycsoportos óvodások ld- erejűikből, kedvük szerint rándultak — valahonnan a gyűltek össze, nyilvánvaló, környékről — Salgó várához, hogy odahordták. Aki ezt Minden második apróság kö- képtelen felfogni, azon nem vet vitt a kezében. Nem túl .segít a felirat sem. nagyot, de a kicsi emberhez mérten súlyosat. Talán a szü­leiktől látták, talán azok is kővel a kézben látogatják meg a vár olmladozó marad­ványait A kőhordásra a munkabizottság kéri a ter­mészetjárókat. Legalábbis ez az aláírása azoknak a táblák­nak, melyeken a sporfctársa- kat arra .kérik, hogy a. rom állagmegóvó mun,kajához egy- egy kővel járuljanak hozzá. A természetbarátok segítsége nem jelképes. Sok köbméter kő gyűlt össze. Nagy halom­ban hevernek az alsó torony­ban. Nagyobb lenne ez a ha­lom, ha .néhányian nem dol­goznának az építők ellen. Vannaik, akik örömüket le­lik a sziklák közt legördülő kövek látványában és a nagy fáradsággal felcipelt köveket nagy nevetések közepette gu- rlgatják lefelé. Egyiket a má­sik után. Nem tudom, kük ezek az emberek, de érdekelne, ho­gyan viselkednének, ha így kacagná szét' valaki az ő fá­radságuk gyümölcseit. A kő­halom mellett tábla kéri az arra járót, ne szórja szét a köveket. De ér-e, érhet-e va­lamit ez a tábla? Mindenki előtt világos, hogy a szürke bazaltdarabok nem a saját A salgói vár állagmegóvá­sához nem elég annak a. né­hány lelkes embernek a szor­galma, akik a munkabizott­ságot alkotják. Nem elég a természetjárók által felhor­dott kő. Szükség van üzemek, szervek támogatására, anyagi­lag és erkölcsileg is. Azt azonban — úgy érzem teljes joggal — elvárhatják mind­azok, akik szívükön viselik a romok sorsát, hogy munkáju­kat mindenki megbecsülje. — gáspár — Mezőgazdaságunk kulcskérdéséi Okosan, mérsékelni a tőkeszeffcnjségeí NÖGRAD MEGYE tsz-eiben az összes halmozott termelési hogy ez nem teljesült, így és technika milyjen és mekko­néhány tsz-toen a bekövetke- . , ... .... . zett fejlesztésialap-hiány érték a negyedik oteves terv szanálási eljárásra is első két évében meghaladta került Ez mindenekelőtt az 1,5 milliárd forintot. Üte- kát körülményre világit rá. mében és volumenében is Az egyik az, hogy a fejlesztő. számottevő a kedvezőtlen adottságokhoz viszonyított fejlődés. Emelkedett a munka termelékenysége közel 10 szá­zalékkal és kimagasló ered­mények születtek a gabona- gazdaságban, a kukoricater­mesztésben. Ezzel egyidejűleg a nyereség 5 év alatt csak­nem felére csökkent. A fej­si döntések meghozatalánál mindig hosszú távon kell előre gondolni, másrészt pe­dig több változó- tényezővel szükséges számolni. Tartós tendenciaként hat az .az összefüggés, amelyet úgy lehetne megfogalmazni, hogy nyereségfejlesztési alap­lesztési alapra fordítható for- nyereség. A kisebb fejlesztési uihorj hAOiC'ni !-■ * ^ r.rvn n rás 1969-ről 1972-re 163 mil­lió forintról 88,5 millió forint­ra alakult. A fogyasztás-fel­halmozás aránya 82,9—17,1 százalék. Kevesebb az akku­muláció, a kisebb fejlesztési alap ellentmondások, feszült­ségek forrásává vált. alap hosszú távon — hiszen a fejlesztések célja a nagyobb jövedelem — mindenképpen meglevő termelési ka paci tó­ra része kapcsolódott be köz­vetlenül a termelésbe. A jö­vőre való felkészülésnél alap­vető törekvés az objektív tő­keszegénységre való hatás mérséklése. Ez két úton le­hetséges: üzemi kereten bellii, s a termelés legjobb területi elhelyezésével, az ágazati méretek és arányok optimali­zálására való törekvéssel. A másik lehetőség, kilépni az üzemi keretből anyagi és' szellemi koncentrációval, ága­zati társulással. Általános irányelvként a fejlesztések sorrendje is felvázolható. Alapvető célkitűzés a már kisebb nyereséget eredmé­nyez. Ma már nem lehet vita arról, hogy szemléletváltásra van szükség, a korábbi évek­ben még indokolt bruttó jö­sok legkedvezőbb működteté­se, hatékonyságuk növelése. Minimális program a szako­sított tehenészeti telepek — de ez valamennyi szarvas­vedelem elsődleges igényét marha-férőhelyre vonatkozik mielőbb fel kell, hogy váltsa az adott üzem foglalkoztatott­sági színvonalával arányos, nyereségcentrikus, tiszta jö­talanságok keletkeznének. Nem szabad, hogy az üzemek egy része lépéshátrányba ke­rüljön, ha gyorsan kell be­kapcsolódni a nepgazdasági- lag sokirányúan körülhatá­Mezőgazdasági üzemeinkben kialakultak azok a területi méretek, amelyek alkalma­sak az önálló, vállalatszerűi gazdálkodás biztosítására, egyúttal az új technika és a tudomány legkorszerűbb vív­mányainak befogadására. A kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok ellenére közös gazda­ságaink területi koncentráció­ja általában kedvező, lehető­ség kínálkozik az ésszerű roit fejlesztési programokba, fejlesztésekre és korszerűsíté­sekre. 1973-ban az üzemi tervek összesítése alapján kitűnik, A vállalati önállóság, a hogy üzemeink sokoldalúan döntési szabadság és kocka- keresik a „hogyan tovább” zatváUalás alapvető kritériu- lehetőségeit Kedvező jelen­ma, hogy az üzem megfelelő ség a 35,3 százalékkal na- saját erőforrással és bizton- gyobb nyereség és a közel 20 százalékkal emelkedő fejlesz­tési alap előirányzata. Élén­kül az épités-iberuházás mint­egy 70 százalékkal, de to­vábbra is jelentős a gépesí­tésfejlesztés, amely a beru­— fel töltése jó tenyészanyag- gal. Hosszú távú megalapozott ­vedelem maximalizálására Káeot csak az üzemfejlesztési való törekvés. Amennyiben a tervek biztosítanak. Megyénk nyereség tovább csökkenne, a üzemei ebiben is elég „kedve- jö ved elemképzés és -felhasz- zőllen adottsagúak”. Helyes nálás területén újabb arány- külön választani az operatív sági tartalékkal rendelkezzen. Az amortizációs alapból csak a pótlás, korszerűsítés, más szóval az egyszerű újraterme­lés valósítható meg. A biz­tonsági alap képzése azért szükséges, mert a fejlesztések, házások szerkezetében immár és -hasznosításra épülő termelési és a távlati fejlesz­tési tevékenységet, ennek kell megteremteni személyi felté­teleit. Népszerűsíteni szeret­ném a közgazdasági vénájú üzemgazdászok helyét, első­sorban a fejlesztési elhatáro­zásoknál és kivitelezéseiknél. A harmadik lépcső a ter­melési alapok fejlesztése, de nem hagyományos módon, hanem versenyeztetve és in- tenzifikálásaal. Milyen fő for­mái valósíthatók meg me­gyénkben? A termelési alap javítását szolgáló fejlesztések alapvetően 5 formája ajánl­ható. Egyik út az intenzív le­gelőgazdálkodásra, az oksze­rű takarmánygazdálkodásra kedvezőtlen adottságok mel­lett az átlagosnál nagyobb kockázattal valósulnak meg. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a saját erő­forrásokat túlzottan lekötő befektetéseknél veszélyes _ az egyoldalú fejlesztés (állóesz­köz-fejlesztés lesz és forgó­eszköz-fejlesztés nem). Pél­dául a korszerű szakosított tehenészeti telepek férőhely­fel töltő ttsége jelenleg 66—67 százalékos, másrészt pedig a beruházási objektumok üzem- beállítása elhúzódik. harmadik éve őrzi „vezető” sgarvasmarhaprogram megva­helyét lósítása, különösen húsirány­ban. Mintegy 14 millió forint állami fejlesztési hozzájárulás segíti a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek szarvasmarhaprog- to- romjának megvalósítását, és amely a megye összes tsz­A FEJLESZTÉS útjai vábbra is differenoiáltak üzemenként eltérőek. Alapja ének egyharmadát, a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek több mint felét — 26 tsz-t — érin­ti. így megvalósítható 26,6 millió forint építési beruhá­zás, 21 millió forint forgóesz­köz-növekmény és közel 1,3 a reálisan megtervezett fej­lesztési mérleg, a forrás és fedezet egybevetése. Ahol át­meneti forráshiány jelentke­zik, ott a fejlesztési elhatá­rozásokat is szűkíteni kell, koncentrálni a legfontosabb millió forint gépi technológiai területekre. Az is előfordul, fejlesztés, összesen csaknem _ , .... ... .. hogy egy-két fejlesztési cél- 50 millió forintos értékben. nuUió forinttal_ több fejlesztő- utűafet újra kell fogalmazni, sí alap képzésére lett volna szükség, hogy a ténylegesein A termelésfejlesztésben új elhatározott döntéseiket üze- szakaszhoz értünk. A mennyi - meink időben és konstruktí- ségi jellemzők mellett a mi­van kivitelezhessék. . Több nőségi követelmények kerül- objektív és szubjektív té- tek előtérbe. A fejlettség nyező játszott közre abban, mércéje az, hogy a tudomány 1970 és 1972 között 90 Szovjet—amerikai kereskedelem Kereskedelmi téren a leg­nagyobb kedvezmény megadá­sa a Szovjetuniónak hozzájá­rulna a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti po­litikai légkör további javításá­hoz” — mondotta az ameri­kai képviselőház költségvetési bizottságának ülésén G. Mc. Sweeny, a „Mid Corporation” elnöke, az amerikai papíripari • intézet igazgató tanácsának tagja. A bizottság a kormány által beterjesztett kereskedel­mi reformtörvénnyel foglalko­zik. M. Lövell, a gumiipari tár­sulás elnöke a társulás ne­vében kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény el­vének megadását a Szovjet­uniónak és a többi szocialista országnak. Azonos véleményt nyilvání­tott Russell E. Mac Cl'eery, az autóipari társulás alelnöke is. Jelentés a mexogaxdnságból Szenved a növényzet Tovább tart a száraz időjá­rás, a növények tartalékai ki­merülőben vannak. A téli csa­padékhiányt követő májusi Szárazság nagyon kedvezőtlen, pedig a határ mindenütt jó munkáról és megfelelően be­állott növényállományról ta­núskodik. Az őszi gabonák — egy-két kivételtől eltekintve — jól fejlettek, a május elejei szárazság ellenére is. Azonban a kalászhányás, virágzás idő­szakában jelentkezett tartós esőtlenség megviselte a nö­vényzetet és a balassagyarma­ti és pásztói járás gyengébb vízgazdálkodású homokos te­rületein máris foltosán jelent­kezik a sárgulás,' az alsó le­velek elhalása. Sőt, egyes he­lyeken a lisztharmat is kárt okoz. A tavaszi vetésű növé­nyek is lassan indultak, a ku­koricából megyei szinten mintegy 300—350 hektárt újra kellett vetni. A járásokat vizsgálva vi­szonylag a salgótarjáni járás isz-einek gabonatáblái mutat­ják a legjobb képet, körülbe­lül tíznapos tartalékuk van. A szárazság a takarmányter­melést is jelentősen sújtja. Ki­sebb a termés, a levél—szár arány kedvezőtlenül alakul, a beltartalmi értékek is rom­lanak. A takarmány ásványi anyagban és vitaminokban is viszonylag szegény. A lucerna betakarítása a •hét végére befejeződött. Az üzemek a száraz időjárást ki­használva, az erőgépeket és embereket koncentrálva min­dent elkövettek a veszteség- mentes betakarítás érdekében. A szükséges növényvédelmi munkák azonban késnek, pe­dig minél hamarabb el kell végezni. A vöröshere betakarí­tása is nagy ütemben folyik. Hatvan százalékát már le­kaszálták. A várható termés alacsonyabb lesz az elmúlt évinél, ezért a lucernához hasonló gonddal kell a beta­karítást elvégezni. A máso­dik növedék — szárazság mi­att — szintén nehezen indul. A kevés, de jó minőségű ré­ti széna betakarítása is a be­fejezéshez közeledik. Csök­kent mértékű a gyepek fűter­mése is. így a növekvő szárvasmarha-állomány meg­felelő mennyiségű és minősé­gű tömegtakarmánnyal való ellátásának gondja minden termelőszövetkezetet érint. Még sokát lehet tenni, hogy a további vetésekkel, a másodve­tések szakszerű beállításával növeljék a tömegtakarmányok mennyiségét. A cukorrépa vetése összes­ségében jól sikerült, különösen a pásztói járásban. A mák a szécsényi járásban szépen sorolt, a pásztói járásban azonban nagyon gyenge, ösz- szességében elmondhatjuk, hogy ha riA/id időn belül nem lesz eső, akkor Nógrád megyé­ben a növényzet kritikus álla­potba kerül és a közepesnél is gyengébb terméssel kell szá­molnunk. A juhtenyésztés fejlesztésé­re hozott kormány intézkedé­sek kihasználása a kontrasze­lekció egyidejű mérséklésével alapvetően fő feladat Adott­ságaink a juihra jók. A köz­gazdasága szabályozók is ösz­tönöznek az ágazat fejleszté­sre. Időben kell ezeket a forrásokat kihasználni és a fejlesztéseiket kezdeményezni. Zárt konstrukciós termelési rendszerbe való bekapcsoló­dásra elsősorban a burgonya- és cukorrépa-termelés kifize­tődő, de csak ott, ahol az adottság, a hagyományos erő­források együtt vannak és ehhez nagy felelősségtudat alkotókedv, fegyelmezett és tervszerű gazdálkodás járul. KEDVEZŐTLEN adottsá­gaink kapcsán a fejlesztések mindig szorosan kapcsolód­nak a meliorációs beruházá­sokhoz. A termelőszövetkeze­teknek 4ddig 16 millió forint állami támogatás jutott amellyel 21 millió forint be­ruházás valósul meg. A me­zőgazdasági termelés fejlesz­tésének további útja a verti­kum (például húsüzem) létre­hozása. Ehhez azonban az is szükséges, hogy egyre több és nagyobb jövedelmezőséget biztosító kiegészítő tevékeny­ségek működjenek,' amelyek­nek nyeresége alapja a me­zőgazdaság gyors iparosodá­sának, a vertikális kooperá­ciók megvalósításának. Dr. Gyöngyösi István NÖGRAD — 1973, június 3., vasárnap A

Next

/
Thumbnails
Contents