Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-22 / 144. szám

LJ tagjai ax EXSZ-neki az NDK és az NSZK Ülést tartott a lUlinísztertanőcs Csütörtökön,' közép-európai idő szerint 16.00 órakor ösz- szeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Német De­mokratikus Köztársaság, va­lamint a Német Szövetségi Köztársaság tagfelvételi kérel­mét az ENSZ-be. Először a Biztonsági Tanács e havi elnöke, Jakov Malik szovjet fődelegátus hivatalo­san ismertette a testület tag­jaival a két felvételi kérelmet. Majd — az ügyrendi szabá­lyoknak megfelelően — a BT tagfelvételi bizottsága elé utal­ták a kérelmeket, * felkérték a bizottságot, hogy haladékta­lanul kezdje meg munkáját. Jakov Malik azzal zárta a csütörtöki tanácskozást, hogy a Biztonsági Tanács ' „olyan kérdéssel kezdett foglalkozni, amelynek egyaránt különleges jelentősége van az európai és a nemzetközi helyzet, valamint az ENSZ tevékenysége szem­pontjából”. A Biztonsági Tanács ezzel péntekre, közép-európai idő szerint 15.30-ra napolta el ülését Közben befejezte tanácsko­zását a tagfelvételi bizottság is, amely egyhangúlag jóvá­hagyta a két német állam tag- felvételi kérelmét. (MTI) Oatmillió forint gazdasási bírság az árcsökkentés A Legfelsőbb Bíróság első fokon, az Országos Anyag- és Arhivatal indítványára hat­millió forint gazdasági bírság fizetésére kötelezte az Oxi­gén- és Dissous Gázgyár Vál­lalatot, mert a dissous-gáz árát a szocialista gazdálkodás el­veivel ellentétes módon álla­pította meg. Az ár megállapí­tásakor azzal szárrioltak, hogy nagyobb mennyiségű, a hazai­nál drágább, külföldi dissous- gázt is forgalomba hoznak, elmulasztásáért így jött létre az úgynevezett kevert ár, amely a hazai dis­sous-gáz áránál magasabb, de a külföldinél alacsonyabb. Külföldi gázt azonban a ter­vezettnél jóval kevesebbet hoztak forgalomba, mégsem csökkentették az árat, így a vállalat jogtalan .anyagi előnyhöz jutott. Az ítéletet a Legfelsőbb Bí­róság fellebbezési tanácsa helyben hagyta. Összeütközött egy «angol és egy izlandi hajó A világ legnagyobb ’tenge- lzland körül elterülő vizekre, ri vontatóhajója, a Lloyds- hogy,a vitatott 12—50 mér- man, csütörtökön reggel íz- földes sávban megvédje az landtól északnyugatra ősz- angol halászhajókat, szeütközött egy izlandi part- Az angol hadügyminisztéri- védelmi hajóval, az Odinn- um szóvivője csak az incidens nal. A Lloydsmant alig több, tényét jelentette be, és vélet- mmt egy hete irányították az len összeütközésről beszél. Történelmi okmány Történelmi jelentőségű ok­mánynak, a tartós béke, biz­tonság és együttműködés eljö­vendő Európája egyik alapkö­vének minősítik Prágában a külügyminiszterek által para­fáit és ebből az alkalomból nyilvánosságra hozott cseh­szlovák—nyugatnémet állam­közi szerződést. Elsődleges fontosságot tu­lajdonítanak annák a ténynek, hogy a csehszlovák tárgyaló­fél végig nagyvonalú é# elvi magatartást tanúsítva, olyan közös formulát tudott kialakí­tani a jobboldali és revansis- ta nyomás alatt álló nyugatné­met partnerrel, amely követe­lésének megfelelően tartal­mazza a müncheni diktátum érvénytelenségének elismeré­sét. (MTI) Csütörtöki telefotö a moszkvai „Kr aszna ja Sveja” Textilgyárból: a dolgozók nagy ér­deklődéssel olvassák a Pravda legfrissebb számát, amely beszámol Leonyid Brezsnyev amerikai látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentését az élelmisze­rek minőségének 1972. évi alakulásáról és az ezzel kap­csolatban hozott miniszterta­nácsi határozat végrehajtásá­ról. Az elmúlt évben kedve­zően alakult az élelmezési ipar nyers- és alapanyag­ellátása. Nőtt a konzervipar termelése, a fogyasztásra elő­készített, csomagolt élelmisze­rek gyártása, választéka. A minőség javulásához hozzá­járult a fokozott ellenőrzés. A munkaügyi miniszter je­lentést terjesztett elő a nők­nek a szakmai képzésben és továbbképzésben való részvé­teléről. A nők társadalmi, gazdasági és szociális helyze­tével foglalkozó párt- és kor­mányhatározatok nyomán munkafeltételeik és munka- körülményeik javítása, egész­ségvédelmük, anyagi és er­kölcsi megbecsülésük terén számottevő eredmények szü­lettek. További erőfeszítések­re van azonban szükség szak­mai képzésük és továbbkép­zésük fokozásához. Ennek ér­dekében a Minisztertanács ha­tározatot fogadott el és fel­kérte a .társadalmi szerveket, hatékonyan segítsék elő ennek megvalósítását A kormány a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesz­tése alapján határozatot ho­zott hogy az utak állapotá­nak megóvása érdekében a jö­vőben a megengedettnél na­gyobb terhelésű járművek csak külön engedéllyel és díj ellenében használhatják az utakat A rendelet előírja a járművek terhelésének foko­zott ellenőrzését A, művelődésügyi miniszter, az egészségűéi miniszter, va­lamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rek­tori kinevezésre, felmentésre és rektori megbízatás megJ hosszabbítására tett javaslatul a kormány elfogadta. A Minisztertanács titkársági vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány felhívta a mi­niszterek és az országos ha­táskörű szervek vezetőinek fi­gyelmét hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi ülés­szakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségeit és tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket, A Minisztertanács a kor­mány titkársága vezetőjének előterjesztése alapján megvi­tatta és elfogadta a saját, to­vábbá a kormány bizottságai, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint az Orszá­gos Ifjúságpolitikai és Oktatá­si Tanács 1973. második fél­évi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt, 4 Mikor tisztességtelen a haszon? A kormányzati szervek a gazdasági reform indulása óta folyamatosan gondoskodnak arról, hogy ne csak fix-áras, hanem a szabadáras termékek árai is az indokolt keretek között maradjanak, a vállala­tok ne élhessenek vissza a szabad árképzés lehetőségei­vel, esetleges monopolhelyze­tűkkel. A vállalatok bizonyos esetekben már 1968 óta kö­telesek a minisztériumnak elő­re bejelenteni áremelési szán­dékukat, kötelező az árkalku­láció készítése. Kezdettől mód van arra, hogy a tisztességte­len hasznot felszámító válla­latot megbírságolják, a bün­tető törvénykönyv pedig 1971- ben pontosította a büntetőjo­gi felelősség eseteit. A vissza­élések elkerülésére tehát meg­felelő jogszabályok állnak ren­delkezésre. A gyakorlatban azonban gyakran okozott ne­hézséget a tisztességtelen ha­sion fogalmának eltérő értel­mezése. A megfelelő gyakor­lat kialakítását segítette az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 1970-ben kibocsá­tott állásfoglalása, amelyben néhány esetre pontosan meg­határozta a tisztességtelen ár­képzési módszerek ismérveit. Ennél is jóval hatékonyabb eszköznek ígérkeznek azonban az árdrágítás megelőzésére a mostani minisztertanácsi ha­tározatban rögzített irányel­vek, amelyek egyértelműen megfogalmazzák a tisztesség­telen haszon eseteit, s ezzel megfelelően orientálja a gaz­dasági vezetőket, lényegesen könnyíti az ellenőrzést, s ma­gas szintű védelmet nyújt a vásárlóknak. A tisztességtelen haszon nemcsak a nyereség mértéké­től, hanem főként megszerzé­sének módjaitól függ. X mi­nisztertanácsi határozat széles körben meghatározza a tisz­tességtelen haszonszerzés módszereinek eseteit, de is­merteti azokat az eseteket is, amikor az árképzés nem tisz­tességtelen. Nem engedhető meg ^ például, bogy a termék­forgalmazási szabályok meg­sértésével valamely vállalat monopólhelyzetet hozzon lét­re, s így kényszerítse a vá­sárlót a magasabb árak el­fogadására. Tisztességtelen az is, ha a vállalat az olcsó és jó minőségű cikkek helyett drágább árut hoz forgalomba, ha az olcsó tömegfogyasztási cikkek árát alapos indok nél­kül emeli, ha változatlan áron ad gyengébb minőségű árut. Abban az esetben is tisztes­ségtelen a haszon, ha csupán a költségek, az alapanyagok árának emelkedését követik az árak, költségcsökkenéskor azonban az ár nem mérséklő­dik. Törvénytelen az is, ha a vállalat az export árbevétel csökkenését a belföldi árak emelésével akarja ellensúlyoz­ni. Tisztességtelen haszonnak számít az olyan eset, ha a vállalat az átlagot számotte­vően meghaladó mértékű jö­vedelememelés érdekében emel árat, vagy, ha a kapa­citás kihasználatlanságából eredő többletköltségeket egy­oldalúan áremeléssel ellensú­lyozza. A Minisztertanács irányel­vei természetesen nem emel­nek akadályt olyan vállalati haszon elé, amelyet műszaki íejlesztéssel, az üzem- vagy munkaszervezés javításával, gazdaságosabb termékszerke­zet kialakításával, s egyéb -hasznos, hatékony eszközök­kel érnek el a vállalatok. tak. vagyis a megrendelek, a fogyasztók kártalanításáról kell gondoskodni. Mint az Országos Anyag- és Árhiva­talban rámutatnak, igen fon­tos, hogy a vásárlók tudomást szerezzenek arról, ha az Ille­tékes hatóságok utólag kide­rítik, hogy egy vállalat tisz­tességtélen haszonnal hozott forgalomba valamely árut. Ezért szükséges, hogy például a gazdasági bírságokról széló határozatok minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak. Adott esetekben agyán is gazdasági bírsággal sújtják a tisztességtelen hasznot felszá­mító vállalatot. A miniszter- tanácsi határozat értelmében a tisztességtelen haszon kia­lakításában vétkes személyek egyéni felelősségét is meg kell vizsgálni, s az eset körülmé­nyeitől függően fegyelmi, szabálysértési vagy büntető eljárást kell Indítani. A fel­ügyeleti és az ellenőrző szer­vek rendszeresen ellenőrzik majd a vállalatokat, továbbá a magánkisiparosokat és magán-kiskereskedőket, s adott esetekben a felelősség­re vonás sem maradhat eL Egy korábbi minisztertaná­csi határozat értelmében vala­mennyi érintett tárca szakmai kalkulációs irányelveket bo­csát ki, ezek is a nagyobb ár- stabilitást, a hatékonyabb ár­ellenőrzést szolgálják. Minde­nekelőtt az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adja ki ezeket az irányelveket, ehhez igazodnak majd a tárcák irányelvei. Az árhivatal, il­letve a minisztériumok pon­tosan előírják, hogy az árve­tésnek milyen adatokat kell tartalmaznia, ily módon gon­doskodnak a többi között ar­ról, hogy az ellenőrök minél ( Június 22-én harminckét évei I hogy a hitlerista Németország csapatai rátörtek a Szovjetuni­óra. Ebből az alkalomból kö- .zöljük az APN szovjet hírügy­nökség katonai szemleírójának Szvjatoszlav Kozlovnak cik­két. 1941. június 22., a világ el­ső szocialista állama számára a legnehezebb megpróbáltatás kezdete volt, 32 évvel ezelőtt a hitlerista csapatok, a meg­nemtámadási szerződést meg­szegve, ezen a napon rátörtek a Szovjetunióra. Megkezdő­dött a második világháború legpusztítóbb négyéves szaka­sza, melyben a résztvevő fe­lek hatalmas veszteségeket szenvedtek. Az agresszorok csapásainak váratlansága és félelmetes ereje ellenére a Szovjetunió nemcsak megvédte magát, de oroszlánrésze volt a fasiz­mus megsemmisítésében. A szovjet emberek nem fe­ledhetik ezeket a tragikus időket, de tisztában vannak avral, hogy a múlt nem le­beghet állandóan a jelen fe­lett és nem homályosíthatja el a jövő perspektíváit. Harminckét „Azért tudtunk túllépni a múlton az Önök Országával kapcsolatban, mert nem akar­juk, hogy az visszatérjen”. — mondotta Leonyid Brezsnyev elvtárs az NSZK-ban tett lá­togatása idején a Nyugat­német Televízióban. Az elmúlt korok háborúit a történészek és katonai szak­értők elsősorban azért tanul­mányozták, hogy összegyűjt- sék a tapasztalatokat az el­következendő háborúk számá­ra, hiszen a békét csupán rö­vid lélegzetvételnek tekintet­ték két háború között. A modem társadalmi-törté­nelmi és tudományos-műsza­ki fejlődés a probléma gyö­keresen új megközelítését kí­vánja. Az elmúlt korok há­borúit azért kell tanulmá­nyoznunk, hogy a jövőben minden háborút megelőzzünk. A háborút pedig csak olyan politika folytatásával lehet megelőzni, amely elutasítja a 2 NOGRAD - 1973. június 22„ péntek ^ esztendeje háborút, mint “a politikai cé­lok megvalósításának esz­közét A Szovjetunió és a szocia­lista tábor országai tántorít- hatatlanul ilyen politikát foly­tatnak. A szocialista tábor egysége és növekvő ereje azt eredményezte, hogy napja­inkban az erőviszonyok a szocializmus javára változtak és feltartóztathatatlanul a béke és a társadalmi haladás irányában fejlődnek. A józan nyugati körök reá­lis felismerése, mely szerint a fasizmus felett aratott máso­dik világháborús győzelem után végbement változások visszafordí Ihatatlanok, lehe­tővé tette, hogy a békepoli­tikát javaslatok és kívánsá­gok helyett konkrét intézke­désekkel szolgáljuk. Az összeurópai biztonsági tanácskozás küszöbönálló megnyitása az európai beke fordulópontját jelentheti. Meg kell erősítenie az európai biz­tonság alapját, amelyet jól szolgáltak a Szovjetunióval és a szocialista tábornak az NSZK-val, Franciaországgal és más európai államokkal, valamint az Egyesült Álla-' mokkái kötött legutóbbi szer­ződések. A kontinens államai közötti viszonyt meghatározó elvek elfogadása és következetes betartása — melyek közül különösen a határok sérthe­tetlenségét, az erőszakról való lemondást, a leszerelést és a kölcsönösen előnyös együtt­működést kell kiemelni — megakadályozza a háború kitörését kockáztató feltéte­lek kialakulását Európában. E célt jelentős mértékben elősegíthetik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet •csökkentéséről szóló tárgyalá­sok, melyek bécsi előkészítő megbeszélései, mint .ismeretes, hasznosak voltak. Az Európában kirobbantott háborúk a történelem során kétszer is világháborúvá szé­lesedtek. Eljött az idő, hogy Európát földünk békéjének, biztonságának és a népek kö­zötti kölcsönös megértésének fontos tényezőjévé tegyük. Szvjatoszlav Kozlov katonai saemleiró A minisztertanácsi határo­zat kimondja, hogy tisztes­ségtelen haszon felszámítása esetén elsősorban a károsul­jobb áttekintést kaphassanak a kalkulációról és felfedhes­sék az esetleges visszaélése­ket. (MTI) Pompidou Bonuba érkezett Sándor István, az MTI tudó­sítója jelenti: • Csütörtökön délután két­napos hivatalos látogatásra, az NSZK-ba érkezett Georges Pompidou francia köztársasá­gi elnök és kísérete. Az ál­lamfő a kölni repülőtériről helikopterrel utazott a Bonn melletti Gymnich-kastélyhoz, ahol Willy Brandt szövetsé­gi kancellár fogadta államfő­nek kijáró tiszteletadással. Nem sokkal később négy­szemközti megbeszélést tar­tott egymással a két politi­kus és ezzel egyidejűleg tár­gyalóasztalhoz ültek a két , delegációihoz tartozó szakmi­niszterek is. A tárgyalások központjába hyugat-európai politikai, gazdasági és pénz­ügyi kérdések, valamint az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek viszonya áll. Péntekén délelőtt 'Pompi­dou és Brandt újabb négy- szemközti eszmecserét tart a kancellári hivatalban, ugyan­akkor a külügyminisztérium­ban Scheel francia kollégá­ját, Jobert-t látja vendégül. A díszebédet a delegációk ple­náris ülése követi, ezután kö­zös sajtóértekezletre kerül sor. A francia államfő látoga­tása pénteken a késő esti órákban ér véget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents