Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

Á bulgesricf tanácskozás tapasztalatai Az ember gondoskodjon környezetéről golják el az építkezésekkel el­A társadalmi munkások nagyobb megbecsüléséért NEHÉZ DÖNTÉS elé került az egyik du­nántúli megye tanácsa és a megyei nép­frontbizottság. A faluszépítési és -fejlesztési versenyben két község érte el a legkiemel­kedőbb eredményt. Ha csupán a ’ végzett munka értékét nézik, nem lett volna vitás, melyiknek ítéljék oda az első díjat. Azegyik község csupán az óvoda bővítésénél majd­nem annyi társadalmi hozzájárulást tudott felmutatni, mint amennyit a másik község az egész falufej lesztésben produkált, a par­kosítástól az iskolák patronálásáig. De amíg az első községben a közületek, szövetkezetek adományoizása biztosította a sikert, a másik községben a lakosság bevonásával, tevékeny közreműködésével érték el a jó eredményt. A megyei vezetők végül is ezt a munkát ér­tékelték magasabbra, mivel több energiát, több erőfeszítést igényelt, mind a lakosság­tól, mind a helyi vezetőktől. A társadalmi munka megítélésénél előfor­duló ilyen esetek reális összehasonlító mód­szerek kidolgozását sürgetik e tevékenysé­gek nyilvántartásában és értékelésében. Ezt a munkát a Hazafias Népfront vállalta, a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézetének közreműködésével. Az irányéi-; vek, melyeket ezekben. a hetekbén vitatnak meg a népfrontbizottságok, hangsúlyozzák: ha egy létesítmény építésénél a lakosság tár­sadalmi munkát végez, azt a kivitelező kö­teles járandóságcsökkentő tényezőként sze­repeltetni. Minden munkát, amely forintban mérhető, nyilván kell tartani az érvényben levő ár- és bémormák alapján. Ahol a mennyiségi teljesítményt nem lehet feltün­tetni, ott órabérben kell a társadalmi tevé­kenységet „elszámolni”. A társadalmi mun­ka nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy minden egyes lakó, minden kollektíva, üzem és gazdaság láthassa, mikor, mennyivel já­rult hozzá a közös cél megvalósításához. Ez fokozihatja a tettrekészsóget, s megszünteti annak lehetőségét, hogy azok kapják az el­ismerést, a dicséretet, akik csak beszéltek, de keveset cselekedtek. A verseny értékelé­se ezután is a közhasznú társadalmi tevé­kenység egy lakosra vonatkoztatott értéke alapján történik. Az irányelvek niem érintik a különböző társadalmi szervezetekben, bizottságokban — tanácstagként, népi ellenőrként, vöröskeresz­tes aktívaként — stb. végzett társadalmi munkát. Csak a társadalmi munka „klasszi­kus formájáról” van itt szó, amely értékel­hető fejlesztésekkel függ össze. A társadal­mi munka szervezésében követendő gyakor­lat, hogy lehetőleg mindenki a maga szak­májában dolgozzék. A fizikai társadalmi munka teríftecei általában ismertek. A szel­lemi foglalkozásúak az eddigi tapasztalatok szerint főleg: a tanulmánytervek, előzetes költségvetések, kisebb kiviteli tervek készíté­sében, műszaki ellenőrzésben, művezetésben, szaktanácsadásban működhetnek közre. Ösztönözni kell az olyan bevált kezdemé­nyezések térhódítását is, amikor a tanács vállalattal, szövetkezettel közösen valósít meg fejlesztéseket. Az ilyen segítségért '- a gyárakat, a szövetkezeteket az erkölcsi el­ismerésen túl rendszerint azzal is jutalmaz­zák, hogy figyelembe veszik dolgozóik érde­keit bizonyos döntéseknél: meghatározott számú férőhelyet biztosítanak például az óvodában, napköziben, előnyben részesítik az üzem munkásait, a házhelyek, a hétvégi telkek parcellázásánál. A társadalmi munkát végző egyének és kollektívák erkölcsi, (anyagi elismerése te­kintetében is kialakult az egységes állás­pont. A fő módszer az erkölcsi elismerés, amelyhez • jól felhasználható a kitüntetések jelenlegi rendszere, az emlékplakettől a kor­mánykitüntetésekig. A népfront V. kongresz- •izusa határozatairak .megfelelően például az idén augusztus 20-án adják át első ízben a néptfrontmunkában, a társadalmi akciókban kiemelkedő munkát végzőknek a Hazafias Népfront Országos Elnökségének kitüntető jelvényét. Egyes kitüntétések elnyerésének a feltételei azonban még tisztázásra szorulnak. Mód van az anyagi elismerésre is, ezt azon­ban főleg közvetett formában célszerű al­kalmazni, amilyen például a jutalomüdülés., a külföldi utazás. A TANÁCSOK, a népfrontbizottságok az utóbbi években megkülönböztetett figyelmet fordítanak a hatékonyabb társadalmi mun­kára. A fizikai társadalmi munka érté!»1 országosan évente megközelíti, az egymilliárd forintot. Dinamikus fejlődést, dicsérendő eredményeket jelez ez a szám, de ha lebont­ják városokra, községekre, akkor kiderül, na­gyok itt még a tartalékok. Az értékelés, a nyilvántartás és az elismerés új irányelvei, módszerei ennek a tartaléknak a kiaknázá­sát célozzák. Keserű Ernő A haladás gyorsítója a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer Szófiában nagy érdeklődés mellett zajlott le az a kétna­pos npmze.tközr tanácskozás, amely a bolgár mezőgazdasá­gi művelt területeken pusztí­tó erózió elleni védekezés helyzetéről és feladatairól tárgyalt. A hazai szakembereken, kutatókon és irányítókon kí­vül a tanácskozáson részt vett a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Jugoszlávia, Románia, Magyarország. Magyaror­szágot dr. Varga József, a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés­ügyi osztályának helyettes ve­zetője képviselte. A tanácsko­zás számunkra is nagy tanul­ságokkal szolgál, elsősorban a környezet védelmében végzett munkánkhoz. A vitaindító előadást Sopov Volkan mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­totta. A talajvédelem kérdése minden eltelt nappal éleseb­bé válik, mivel majdnem ki­merültek a lehetőségek az új területek művelésbe vonására. a Somoskőújfalui új határállomást A magyar—csehszlovák ál­lamhatáron levő közúti határ- átkelőhelyek korszerűsítési programja keretében elké­szült Somoskőújfaluban az új határépület, amelyet tegnap ünnepélyes keretek között ad­tak át. A tegnapi átadási ünnepsé­gen ott volt dr. Terpitkó And­rás vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka, Szemenyei Pál ez­redes, a BM Határőrség or­szágos parancsnokságának osz­tályvezetője. Részt vett az ün­nepségen dr. Jizsi Borozs, a prágai csehszlovák vám ve­zérigazgatója, Peter Kander- ka, a szlovák vámigazgató el­ső helyettese. Megyénket dr. Lakatos József, a megyei párt- bizottság osztályvezetője kép­viselte. Az ünnepélyes átadá­son részt vettek a csehszlovák és magyar együttműködő szervek parancsnokai, a ha­tárállomás tervezői és kivite­lezői, a megyei, a járási és a salgótarjáni városi párt- és tanácsszervek vezetői. A csaknem 9 millió forint értékű beruházás, a korszerű, új határobjektum megfelel a nemzetközi idegenforgalom, a kulturált és gyors határellen­őrzés követelményeinek. Az ünnepség keretében dr. Terpitkó András vezérőrriagy a Vám- és Pénzügyőrség or­szágos parancsnoka, a cseh­szlovák vendégek kíséretében átvágta az új átkelőállomás nemzetiszínű szalagját, majd a vendégek megtekintették az új létesítményt. Dr. Terpitkó András köszöntőjében azt hangsúlyozta: — A magyar—csehszlovák államhatáron levő közúti ha­tárátkelőhely legyen a népek barátságának kapuja, szolgál­ja a népek barátságát és bé­kéjét. A vendégek ezután megte­kintették az új átkelőhely korszerű épületét, majd ba­ráti beszélgetésre került sor. A Somoskőújfalui magyar— csehszlovák államhatáron le­vő átkelőhelyet tegnap átad­ták rendeltetésének. Társulással épitik Az erdőkürti és káliói ter­melőszövetkezetek építik a forrólevegös lucernaszárítót. Tekintettel arra, hogy a léte­sítmény nagy teljesítményű, egy gazdaság nem tudná meg­felelőén kihasználni, a két tsz társult az építkezésre és üze­meltetésre egyaránt. A szárí­tót Kálló mellett, a halmavöl- gyi majorban építik, 5,5 millió forint költséggel. A munkát a saját építőbrigád végzi. A ki­vitelezők azt ígérték, hogy a létesítményt még az idén át­adják. Azokat a tényezőket, afnelyek a művelt területek méreteire és termékenységére károsan hatnak, a , tanácskozás az alábbiak szerint -Csoportosí­totta: eróziós kártételek a ta­lajban; minőségileg kifogásol­ható víz elöntésével okozott talajszennyezés; gyárak és bányák áltál kibocsátott gáz és szilárd (por) részecskék ál­tal okozott környeaetszennye- zes. A talajvédelem az egész népgazdaságnak feladata. Bul­gáriában például 1955 óta folytatnak szervezett talajvé­delmet. Napjainkig 53 millió levát fordítottak erre a célra, amelyből 43 millió levát az állam adott támogatásként. A meliorációs munka javítására szükségesnek tartják az ille­tékesek a jelenlegi széteső szervezeti felépítés egységesí­tését, a földvédelmi törvény továbbfejlesztését, jelentős módosítását. Ugyanis romlik a tú lszennyezett folyók áradá­sakor elöntött és a gyárak környékén elterülő talajok termékenysége. Nem hanya­Csorba István, a béri terme­lőszövetkezet traktorosa hu- szonhetedik évében jár. Nem­régiben életének újabb állo­másához érkezett, jelentkezett a párttagok soraiba. A ter­melőszövetkezet irodájában ülünk, szemmel láthatóan jól­esik a hűs levegő. Arról kér­dezem, hogyan szánta rá ma­gát az elhatározásra? — Én kezdeményeztem, de szinte egyszerre gondoltunk a párttitkárral a jelentkezésem­re. A pártszervezet tagjai fő­ként idősebb emberek, előt­tem harminc éven alul senkit sem találtak volna, aki a fia­talabb korosztályt képviseli. Nehéz egyszerű szavakkal ki­fejezni az okot, ami miatt ki­töltöttem tagfelvételi kérelme­met. Munkás vagyok — a mi pártunk —, s azt szerettem volna, ha nemcsak elviekben, hanem szervezetileg is hozzá­tartoznék — mondja .már az új párttaghoz illő komolyság­gal. A pártalapszervezet tagjai egyhangúlag fogadták el fel­vételi kérelmét. Ott ült, ki­csit szorongva, belső izgalom­mal, úgy várta a döntést. Nem kellett bemutatni a párttagok­nak. Ajánlói a termelőszövet­kezei; elnöke * és a párttitkár voltak, elmondtak róla min­dent, bár nem kellett. Tizennégy éves kora óta dolgozik, nagy felelősség há­rult rá, mint kenyérkeresőre, vont területekkel járó veszte­séget sem. Éppen ezért meg­szigorítják a földvédelmi tör­vény betartását. A miniszter többek között javaslatot tett a megyei szakigazgatási szer­vek szerepének fokozására. A vitába több mint 20 hoz­zászóló — tudományos kutató, gyakorlati szakember — kap­csolódott be. Égető probléma­ként beszéltek a szakember- ellátásról, a gépesítésről, a vízgyűjtő komplex talajvédel­mének kérdéseiről. A szocia­lista országok képviselői be­számoltak a hazájukban folyó meliorációról,, az elért ered­ményekről és gondokról. Nagy érdeklődés kísérte dr. Varga József felszólalását, aki a Magyarországon folyó talaj- védelemről, vízrendezésről, fásításról és más aktuális kérdésekről beszélt. Tanulság­ként szűrhetjük le a bulgá­riai tanácskozásról, hogy a melioráció, a környezetvéde­lem égető probléma a dolgo­zó ember számára. mert édesapja korán elhalálo­zott. Megszokta a nehéz mun­kát, s erre nagy szükség van mostani munkahelyén is. — Nincs időnk pihenésre, különösen most, aratás előtt. Sajnos, kevés a gépünk, így valószínű, hogy a múlt évhez hasonlóan vasárnap is dolgoz­ni kell — mondja. A legutóbbi párttaggyűlésen épp a szövetkezet munkájá­ról tárgyaltak. Először állt fel s szólt hozzá a napirendhez, az alkatrészellátás nehézségeit vetette fel. Hogy milyen fon­tos, ezt igazolja Liszkóczi La­jos párttitkár is, aki a gép­csoport vezetője. — Egyszerűen képtelenség a Zetorokhoz alkatrészt kap­ni — fűzi hozzá, majd újra a fiatal traktoros kerül szóba. — Amikor Pistát felvettük, már gondoltunk arra is, mi­lyen pártmegbízatást kap. Az egyik, hogy a KlSZ-szerveze- tet patronálja. Reméljük, hogy tapasztaltsága, tanácsai javíta­nak az ifjúsági szervezet mun­káján. A másik: köztudott, a traktorosok mindig a „nehéz fiúk” közé tartoztak. Szeret­nénk, ha továbbra is jó pél­dával járna’ elöl. Szükség van erre a munkaiegyelem javítá­sa érdekében — sorolja a párt­titkár. Csorba István fiatal, akinek a munka mellett szüksége van a kikapcsolódásra, pihenésre. A „DH” mint munkarend- szer egyre sürgetőbben keresi a helyét a gazdasági életben. Igaz, még nem mindenütt ér­telmezik helyesen, hiszen a „Dolgozz Hibátlanul” jelszó alatt alakuló munkarendszert helyenként még valamiféle versenymozgalomnak fogják fel. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben azonban már egy­re jobban kibontakozik a hi­bátlan munkarendszer vonala és iránya, egyre szélesebb körben alkalmazzák a gazdál­kodás javára a hibátlan mun­— Jut-e rá idő? — kérde­zem tőle. — Alig-alig. Korán kelek, késő érkezem haza. Esténként a családdal is kell foglalkoz­ni, moziba nagyon ritkán ju­tunk el. A feleségem a Szl- ráki Állami Gazdaságban dol­gozik, amikor hazaér ugyan­csak fáradt. Most jött meg a kocsink, bízunk abban, hogy ezentúl jut időnk egy-egy ki­ruccanásra — válaszol, de még hozzáteszi —, ha a mun­kám engedi. Az utolsó mondat hangsú­lyából érzem, hogy a munka­szeretete sokban hozzájárul az ember jellemének alakítá­sához. A gépekkel nem is le­het másként bánni, mert e vi­déken is gyorsan tönkremen­nek, ha nem gondos, féltő ke­zek vigyáznak rá, s nem a megfelelő a karbantartási munka, ahogyan Csorba Ist­ván is csinálja. — Szeretnénk egy szocialis­ta címért küzdő traktoros­brigádot összehozni, s itt is számítunk Pistára — szól köz­be az alapszervezet titkára. Csorba István helyeslőén bólogat. Érti, miről van szó. Tudja, hogy mint a legfiata­labb párttagnak, milyen köte­lességei vannak. Búcsúzáskor, mielőtt kezét nyújtaná, megtörli az olajtól, mely tizennégy éves kora óta végigkíséri nap mint nap. Sz. Gy. karendszer előnyeit. A gyárban a vállalat .gazda­sági vezetőin túl, a nagyüze­mi pártbizottság és a szak- szervezeti bizottság is beható­an foglalkozik a „DH”-rend- szer jó értelembe vett alkal­mazásával. Nemrégen a párt­végrehajtóbizottság, újabban pedig a szakszervezeti bizott­ság is napirendre tűzte az új munkarendszer helyzetét. Ügy foglalnak állást, hogy a „DH”- munkarendszer tulajdonkép­pen a tudományos-technikai forradalom terméke,; annak egyik segítőeszköze, a haladás gyorsítója. Olyan munkarend- szer, amely nagyrészt a veze­tés és irányítás tökéletesítését hibátlan, és jól összehangolt munkáját követeli meg. Olyan, amely feltételez bizonyos gaz­dasági fejlettségi szintet, s a bonyolult gazdasági feladatok hibátlan, tökéletes egybehan- goltságának igényével lép fel. A gyárban igyekeznek esz­meileg is felkészíteni az érin­tett vezetőket és dolgozókat a hibátlan munkarendszer gya­korlatára. Az elmúlt két év­ben összesen 1813 fő kapott szélesebb körű tájékoztatást tanfolyamokon a „DH”-ról. Ezenkívül több mint 600 dol­gozó speciális szakmai tovább­képzésben részesült. A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának titkára külön ta­nulmányúton vett részt az NDK-ban. Hazailag több ha­sonló törekvésű gyárban le­folytatott tapasztalatcserével is gazdagították a hibátlan munkarendszert. Mindezek hatására az el­múlt két év alatt egyre job­ban áthatja ezt a törekvést a dolgozók lelkesedése. Idáig több mint 600 különböző té­mát javasoltak felvenni a hi­bakataszterbe, s jól rendsze­rezett, a távlatokat is figye­lembe vevő programja is van mór a „DH”-rendszernek. Igaz, a két év gazdasági ered­ménye nem több mint 15 mil­lió forint, de a kimutatott ér­tékeken kívül a termelési fo­lyamatok tökéletesítése, a hi­bátlan munkára való törekvés szellemében kiadott és gazda­ságilag le nem mért utasítások sokasága is magyarázná, hogy a mai gazdálkodási követel­ményeknek egy hosszabb táv­ra szóló munkastílusa van kialakulóban. Jelenleg a hibátlan munka- rendszer programja szerint folyik a hideghengerműben a javítható és végleges munka- selejt csökkentésére való »tö­rekvés, a lágyítási hibák meg­szüntetése. A huzalműben ez adja az ötletet a röviderű hu­zalok szeggyártásra történő alkalmazásához, a kovácsoló­gyárban a mezőgazdasági gép- alkatrészek felfogófuratai­nak módosításához, az öntö­dékben az üzemi üstök módo ­sításához, a KSZGY-nél a kondenzvíz-visszanyerés fel­adatainak megoldásához stb. A hibátlan munkarendszer előtt rendkívül nagy és fel­emelő cél van. A gyár eseté­ben eddig példa nélküli vál­lalkozás lesz, hogy éppen a „DH”-munkarendszer segít­ségével olyan hatékonyságot tudjanak elérni, hogy az 1973—75. évi eredmények alapján 1976-ban megpályáz­hassák és elnyerhessék a „Szo­cialista Vállalat” kitüntető cí­met. Ennek érdekében a kö­vetkező időben még egy sor feladatot is szeretnének meg­oldani a gyárban. Kérik és sürgetik egy értékelemző cso­port létrehozását a közgazda- sági főosztály kereteiben. A „DH”-munkarendszer számá­ra nélkülözhetetlen, eleven in­formációs rendszert építenek ki, amihez nagy segítséget nyújt a vállalati számítóköz­pont is. A hibátlan munkarendszer keretei között a döntések elő­készítésében fokozatosan ke­rülnek előtérbe az eddiginél tudományosabb módszerek. Igyekeznek megteremteni az értékelemzés alkalmazásának személyi, szervezeti és tárgyi feltételeit. Mindemellett fon­tolóra vesznek egy, a hibát­lan munkarendszer törekvé­seivel egybevágó, azt elősegítő és támogató anyagi érdekelt­ségi rendszert, és olyan szak­mai továbbképzést, amelyben fontos helyet kap a közép- és alsószintű vezetőknél is a „DH” tudományos és tudatos támogatása. NÓGRÁD — 1973. június 20., szerda 3 Hétfőn az írásbelivel kezdődtek a harmadéves ipari tanulók vizsgái a nagybátonyi 209-es' számú Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Tegnap került sor a gyakorlati feladatok elkészítésére; az intézet tanműhelyében és a nóg­rádi szénbányák nagybátonyi gépüzemének tanműhelyében. Százhetvenhal szakmunkásjelölt — géplakatos, esztergályos, hegesztő, vas- és fémszerkezeti lakatos — adott számot szak­mai hozzáértéséről. Az ifjú szakmunkásoknak a kiadott vizs­gamunkát, a rajz és műveleti utasítás alapján 240 perc alatt kellett elkészíteniük. A jövő szakemberei jórészt az ipartele­pítés eredményeként létrejött új gyárak (FŰTÖBER, Ganz- MÁVAG mátranováki gyáregysége) ösztöndíjasai voltak. Az iskola képzett még szakembert az Üvegipari Művek szer­szám- és készülékgyára, valamint a pásztói MEZŐGÉP ré­szére. A gyakorlati munkákat öt vizsgabizottság értékelte. A fiatalokkal együtt 14 szakoktatójuk is vizsgázott. Ma, holnap és holnapután kerül sor a szóbeli vizsgákra. Képünkön Kapás Imre és Dudás András géplakatosok vizsgamunkájukon dol­goznak. Fodor Tamás felvétele Fiatalok a partban A béri traktoros i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents