Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-19 / 141. szám
Képernyő előtt Időtálló filmremek... Á nagy alkotásokat nem fogja a rozsda, nyomtalanul múlik fölöttük az idő. Ez az Idő egyben minden alkotás értékmércéje. Grigorij Kozincev és Leor- nyid Trauberg közös filmje, az 1934-ben készült És felkel a nap ... olyan jelensége a műfajnak, melyen csaknem negyven esztendő után sem üt ki az idő vasfoga. Nemcsak a téma, a feldolgozás is az alkotók monumentalitására törekvéséről vall; a tartalom és forma egyaránt igényes, rendkívül zárt egységéről. A film a századeleji oroszországi munkásmozgalom lényegi törekvéseire nyit bepillantást, s bár az ábrázolás nem törekszik konkrét személyi ábrázolására, mégis jól kitapinthatjuk az ifj. Maxim Gorkij alakját a történés középpontjában. A . mindvégig lebilincselő filmben olyan nagyszerű színészegyéniségekkel találkoztunk, mint Borisz Csirkov, V. Kibargyina, M. Tarhanov. És magyar hangjaik is teljes művészi alázattal szolgálták a film művészi nagyigényűsé- gét: Sztanaky István, Margit- tay Ági, Mádi Szabó Gábor. Az elmúlt hét egyéb említésre méltó műsoraiból ki kell emelni a Klasszikusok tévéfilmen sorozatban látott Viktorina című lengyel filmet, mely Balzac: A vörös vendég- fogadó című regényének igen jó feldolgozása. Ugyancsak kedden a Színházi album összeállítása a fővárosi és a vidéki színházak legérdekesebb produkcióinak kereszt- metszetét adta dr. Váradi György kulturált kalauzolásával. Jó kezdeményezése a televíziónak, hogy időről Időre műsorába iktatja egy-egy vidéki irodalmi alkotóműhely közösségének meglátogatását. 'Ezúttal szerda este a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat, a Jelenkor életével, szerkesztőivel, szerzőivel ismerkedhettünk, s azokkal a gondokkal, problémákkal, melyekkel a vidéken élő írók, művészek küzdenek. A kalandtörténetek híveinek kedvez a nyári időszakban az Arsene Lupin című ff-ancia bűnügyi filmsorozat, mely a híres kalandor életének legnevezetesebb történeteit eleveníti meg. A sorozat nyitányaként a Kör hetes című epizódot láthattuk. A nagy angol szatirikus, Bemard Shaw egyik legszellemesebb társadalmi szatíráját élvezhettük a pénteki adásnapon a budapesti Katona József Színház produkciójában. A szerelem ára — ismertebb címén: a Szerelmi házasság szerepeiben Balázs Samu, Törőcsik Mari, Sztankay István, Major Tamás, Suka Sándor, Pápai Erzsi, Verebély Iván és Gyalog Ödön. nyújtott ragyogó jellemkarikatúrát Both Béla nagyon gondos, szellemes rendezésében. % (barna) Filmes továbbképzés A Magyar Filmtudomá- nyi Intézet és a Heves .megyei Moziüzemi Vállalat június 18—20. között Egerben filmklubvezetők és -előadók részére továbbképzést szervez. A filmvita módszertani kérdéseiről címmel Bujdosó Dezső, a Filmtud on^nyi intézet munkatársa, A magyar film 25 éve címmel Nemes Károly filmtörténész és filmesztéta tart előadást. A három nap alatt néhány nagy sikerű magyar filmet is bemutatnak, a többi között I?án Frigyes Talpalatnyi föld, Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Elveszett paradicsom és Gaál István Sodrásban című filmjét. Jancsó Miklós Fényes szelek című munkáját — bemutató foglalkozás keretén belül. — filmvitán beszélik meg. A továbbképzésen Nőgrád megyét a Moziüzemi Vállalat és a József Attila Megyei Művelődési Központ négy munkatársa képviseli. Elindulni, valamerre Újlaki Károly előadóestje ) „Keresek valakit... Heveré- sző reggeleimet... elcserélném értelmes tettekre ..." Újlaki Károly, aki az új évadtól a budapesti Bartók Színházhoz szerződött, két fiatal költő, Veress Miklós és Fábri Péter közös versével, az Apróhirdetéssel — amelyből néhány sort idéztünk — kezdte Elindulni, valamerre című előadóéstjét szombaton, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban. Programadó versként foghatjuk fel a művet. Mert Újlaki műsora — amely a nagy- közönség előtt ismeretlen költőktől kezdve a Kossuth-dí- jasokig, a költészet széles tárházából állt össze — az emberi kapcsolatteremtés lehetőségeit és nem egyszer megszenvedett megvalósulásait, az egyéni és közösségi felelősség kérdéseit állítja középpontba. Az első versek a valósággal tudatlan tudatossággal ismerkedő, mindenre rácsodálkozó gyermek világát idézik. Töb- ( bek között Nemes Nagy 4(7- j nes, Szabd Lőrinc, Weöres Sándor kitőnű ritmikával megírt, kedves gyermekverseit hallhatjuk rendkívül egyszerű, a művek játékos, humoros lehetőségeit jól kiaknázó előadásban. , Béres Attila címadó verse, az Elindulni, valamerre plasztikusan lendít bennünket át a kamaszkor bonyolult problémákkal átszőtt világába. A versben a tizenévesek helykeresése, az értelmes cselekvés megtalálásának vágya megindító őszinteséggel szólal meg. Vámos Miklós prózájának hőse hasonló problémákkal viaskodik. Újlaki e művek előadásával teljes értékű élményt szerzett; nem tetszelgett hangjának szép csengésében, mű' vészi alázattal hagyta „élni” a gondolatokat. Előadásának legfőbb erősségét jelentette ez, s tulajdonképpeni sikerét, amely abban is kifejeződött, hogy a tinédzserközőnség az előadás végén tisztelete és hálája jeléül beszélgetésre hívta meg a szimpatikus, fiatal művészt, aki örömmel válaszolt az érdeklődők kérdéseire. M Aüi — ok — „A klubkönyvtár ” Találkozás egy népművelővel Az utcán futottunk össze. Éppen szokásos délelőtti egészségügyi sétáját járta Dénes Márkus, a ságiújfalui Petőfi Sándor Klubkönyvtár tiszteletdíjas igazgatója. Vájárként kezdte a dolgos életet, több mint harminc évvel ezelőtt. A felszabadulás után tanári diplomát szerzett. Több szakmai jellegű kitüntetés tulajdonosa. Nem hivatásos népművelő, mégis kitűnően r-egállja a helyét, mert a közművelődés valóságos megszállottja. A sdketr munka- szeretet, tehetség és áldozat" készség dolga. Az elmúlt év nyarán kulturális tevékenységét a helyi községi tanács dicsérő oklevélben ismerte el. Hiányzott a munka Dénes Márkus 1969. augusztusától vezeti a klubkönyv- táratt. Hogyan vállalta él ezt a megbízatást? — Pedagógus vagyok. 1950- ben végeztem a Budapesti Műszaki Főiskola társadalmi ismeretek tagozatán. Tanítottam a aagyvapálfalvi. nagy- bátonyi és selypi MTH-inté- zetekben. Az iskolában mi sok rendezvényt csináltunk, így nem volt új dolog számomra a szervezés, a közművelődési munka. 1966-lban a szívemre megbetegedtem, nyugdíjaztak. Megszoktam, hogy mindig fiatalok vesznek körül. Betegségiem után ez megszűnt Három évig csak a betegséggel foglalkoztam. De egyre jobban hiányzott a korábbi, megszokott mozgalmasság, a miunka. Elmentem hát egyszer egy KISZ-gyűlésre; mondtam a gyerekeknek, fogjunk össze, csináljunk valamit A fiatalok hallgattak Dénes Márkusra... Mert soha sem utasított, mindig csak kért. Így nyerte meg a művelődésügynek a KISZ-eseket. A klubkönyvtár nagytatarozása után társadalmi munkában takarították ki a termeket és hozták rendibe a ház környékét — Akkoriban nagyon _ haragudtam a hosszú hajú fiúkra. Férfiatlannak tartottam ezt a viseletét. A közös munka azonban megváltoztatta a véleményemet. Olyan lelkesen dolgoztak, sepertek, súroltak a fiúk. hoey öröm volt nézni őket. Ekkor értettem meg, hogy alaptalanul haragszom rátok. Nem a haj számít milyen hosszú. Ez divat az övék. Az a fontos, akamak-e dolgozni, vagy sem, S ők szorgalommal bizonyítottak. Feleségével együtt 1969-ben október 11-én, amikor a községben vendégséget tartottak, már bált rendeztek a megszépült nagyteremben. — Ötszázti zennégyen fizeí^ tek be a bálba. Soha annyi ember nem ydt még a teremben, mint akkor. Nem isi tudom, hogy fértünk eL SágújfaLüban ebben az év* ben mordult ki nyugalmi helyzetéből a kulturális élet a közművelődési tevékenység Számos ORI-műsort, színházi előadást fogadtak, bálokat, kirándulásokat KISZ-esküvőiket és egyéb társadalmi jellegű rendezvényeket, ismeretterjesztő előadásokat szerveztek az elmúlt négy év alatt Jól működő ifjúsági klubot Röpülj páva kört alakítottak. A kfliubkönyv- tár mindenkié — vallja napjainkig is Dénes Márkus, aki fáradtságot nem sajnálva, feleségével ^árta a községet rendezvényeket, közönséget szervezett. Munkaterápiaként fogta fel ezt a tevékenységet. A kö—’»ben jő segítői akadnak. A tanácsi ver^’Sk, az iskola, a Vöröskereszt helyi csoportja, a KlSZ-alapszerve- zet segíti, támoaat.to munkájában. Nincs egyedül. Ennek tulajdonít1'hogy rende - vényei sikerrel mennek, s -évről évre teljesíti a költségvetést. Dénes Márkus — aki 1945 óta párttag, s je* lenleg is több társadalmi funkció megbízottja — szerény, szimpatikus ember. Nem sajátítja ki magának az eredményeket. Tudja, hogy az a jó együttműködési, a közös munka gyümölcse. A célját elérte — Minek örül a legjobban ? —- Annak, hogy sikerült az elképzeléseimet megvalósítani, hogy elértem a célom: valóban mindenkié lett a klubkönyvtár. Sulyok László Gazdag nyári program A nagybátonyi 308. sz. József Attila Úttörőcsapat gazdag nyári programot állított össze az úttörőrajok részére^ A programban szerepel nyári táborozás, kirándulás, országjárás és szaktáborban való részvétel. A napokban kezdték meg — tájékoztat Hantos Sándorné csapatvezető — Hevesen nyolc* van úttörővel a tíznapos nyári tábort, ahol a fürdés mellett gazdag kultúrprogramot állítottak össze a rajvezető tanárok részvételével. Június 18-nft a Ságvári Endre raj négynapos országjárásra indult. A programnak megfelelően megtekintik Debrecen, Miskolc-Tapolca, Aggtelek és Eger nevezetességeit. A tanulmányi versenyt nyert úttöfők Tiszaföldvárra mennek, ahol szaktáborban kiváló pedagógusok vezetésével az üdülés, szórakozás mellett elmélyültebben foglalkoznak a különféle szaktárgyakkal, 1 A kiváló úttörők Zánkára mennek, ahol nemzetközi úttörőtáborban töltenek vidám két hetet. Az úttörőcsapat munkatervének megfelelően a 16 felső tagozatos raj többsége egy-két napos tanulmányi kiránduláson, országjáráson vesz részt, hogy a tanulmányokhoz szervesen kapcsolódó ismereteket gyűjtsenek hazánk különböző tájainak nevezetességeiről. Hatvani Dániel: ELŐRE MESF0NT8LT SZSMBÉKKRL ____________ ( Doha men filmregény) (1.) S emmi gyanú ne maradjon Motorzúgásra ébred. Horváth Zoltán másodéves villanyszerelő-tanuló szemhéja megrebben, keskeny résen át bámul a tanya mésztérkép- repedéses mennyezetére, agyában még percekig összekeveredik a motor kora reggeli túráztatása az iménti, alom képtöredékeivel. Ott volt megint a hatalmas, ablaktalan betonpincében, apró lámpák tucatjai villogtak az egyik hosszanti falon, a kapcsolótábla előtt kis, nyusziéit emberke sertepertélt, fején fülhallgatóval. Aztán halk nyikorgással megnyílt a fotocel- lás ajtó, s egymás után bejött egy csomó arc nélküli ember, nem számolta őket, de tudja, most is, így félébrenlétben is, négy huszonheten voltak. Körülfogták mindkettőjüket, a hbzzá legközelebb álló egy pisztolyt nyújtott feléje, a másik kezével á fülhallgatósra mutatott, hogy lője agyon ... Nyúlt a pisztolyért, de az toppanva hullt a-kőpadlóra. Lehajolt, hogy felemelje, de másodszor is kiesett a kezéből. Aztán harmadszor, negyedszer, ötödször is. Mind sűrűbben hallatszott a koppanás. Apja — traktoros az Izsáki Állami Gazdaságban — most indul munkába. A felpörgő motorhang meglódul, elomlik a tanya előtti buckás legelő tágas térségein, s a kapcsolások után egyenletessé rendeződve mindinkább távolodig. Aludni és álmodozni — eddigi életében e kettő volt fontos? igazán számára. Mégis, most hiába próbál újból elaludni, nem sikerül. Szemhéja furcsa rángatózással nyílik fel újra és újra. Ez a rángatózás, anyja szerint, már kisgyermek korában is megvolt. Biztosan azért, tette hozzá, mert ideges természetű. Amellett nagyon érzékeny, Egy könnyű nyakleves után is órákig sír, nem tudja abbahagyni a zokogást. De ilyesmi már évek óta nem fordult elő. Anyja szelíd, csendes NÖGRÁD - 1973. június 19., kedd asszony, keveset beszél, bánatos szemekkel jár-kel a tanya körül és majdnem mindig fáj a feje. Csillapítókat szed, meg nyugtátokat. Apja ritkán van odahaza, sokat dolgozik. De őt, Zolit talán a legjobban kedveli. Szófogadó és ügyes kezű gyereknek tartja. Apja, mióta traktoros, egy kissé mintha fáradtabb volna. Nagyokat hallgat odahaza, újságot olvas, elbóbiskol. Ha morgolódik is olykor, őt sohasem szidja. Egyszer csúnyán kiabált rá, amiért szétszedte a biciklit apróra, a hátsó tengelyt is kiszerelte, s az egészet ott hagyta az udvaron, a porban. Zoli ijedten hátrált a pitvar kerítése felé, s mire odaért, összeesett. Ügy kellett fellocsolni. Napokig lüktetett hátul a feje. Felül az ágyban, kissé megrázza magát. Hátranyúl, fáj a tarkója megint. Ez sokat bosszantja. Mióta emlékezni tud, azóta van ez a fájás. Lehet, hogy anyjától örökölte. Különösen három évvel ezelőtt kínozta nagyon. Tizenhárom éves volt akkor, 1968- ban. A hatodikat járta, másodszor. Másfél évvel azelőtt, bent a faluban, Ágssegyiiázán, a köves útra hirtelen kiforduló motor meglökte. Kisebb, de lassan gyógyuló zúzóciásokkai volt tele a teste. Hónapokat mulasztott, osztályt kellett ismételnie. S aztán történt, hogy anyja, a tarkófájásek miatt elvitte a körzeti orvoshoz. Az beutalta a kecskeméti SZTK- ba, onnan pedig a budapesti Heim Pál Gyermekklinikára küldték. Két héten át a fehér csend mint vattaburok- vette körül, injekciókat kapott, kö- rültapögatták fejét mindenféle szerkezetekkel. Legjobban a gyógyszereket utálta. Amikor hazajött, még sokáig szednie kellett volna a pirulákat, de pár napon belül abbahagyta. Valahányszor lenyel egy tablettát, "mindig eszébe jut két kishúga, Aranka és Margit, akik pár évvel korábban majdnem gyógyszermérgezésben pusztultak el, ráleltek anyjuk papírzacskóba csomagolt drazséjára, s hamarjában elfogyasztottak vagy hatvan szemet, mert azt hitték, hogy cukor. Nem sokkal azután, hpgy nagyobbik bátyját, Jánost három évre Ítélte el a bíróság betöréses lopás miatt, anyja a történtek súlyától ágynak dőlt. Ez 1971). októberének közepén történt. Zoli ekkor első éves volt a kecskeméti iparitanulÓTÍskqiában, az Ókollégiumban. • Fiatalabbik bátyja, István, aki Székesfehérvárott szerzett malomipari szakmunkás-képesítést, akkor kezdett el dolgozol a Kecskeméti vtilanymalomban. A két lány kicsi, Aranka, a nagyobbik is csak hetedikes, s rájuk nem lehet bízni a betegápolást. Apjának pedig a'megélhetés miatt dolgoznia kell. így Zoli maradt ki az iskolából je másfél hónapra, s szorgalommal, gyöngéden ápolta anyját, amellett megcsinált sokféle házimunkát. Félévkor nem kapott osztályzatot, év végere pedig közepes bizonyítványt ^szerzett. Valami parttalan büszkeség tölti el, ha arra gondol, hogy ő, Horváth Zoltán, leendő villanyszerelő, aki tanyáról jár be naponta Kecskemétre, ti- zenhat éves létére eligazodik a világban. Hónapról hónapra erősödik benne a hit, hogy ehhez különös képessége van. Hol kezdődött? Mármint a hit meggyökerezése? Erről még nem gondolkodott. Kételkedni pedig egyáltalán nem szokott, főleg ha a saját esélyeiről van szó. Hangja egy év alatt megfér- fiasodott, csak az arca maradt lányosán sima. „Szép, komoly fiúnak látszol, azt mondták a' lányok fent” — adta tudtára egyszer Kiss Aranka, amikor másfél órát várt rá Kisfáiban, a dísznövénytermesztő szakiskola bejáró htjánál. Igen, Aranka ... Meg kell őt szerezni, ha másképp nem, erőszakkal. Ol^ erősen gondol a huszonhét tagú bandára, hogy már-már elhiszi, hogy az a valóságban is létezik. Hogy mit szólnak majd a szülei? Egy évvel ezelőtt még sajnálta őket: gürcölnek, robotolnak, kopnak évről évre. Csak azért, hogy legyen ennivaló, egykét ócska rongy, bennmaradhassanak a vacak tanyában, és amit a legtöbbször hangoztat az apja, hogy szakma legyen mind a négyőjük kezében, ha már Jánosnak nem sikerült. De ki figyel oda, hogy én vagyok a Horváth Zoltán? — kérdezgette magában sokszor keserűen. Egy évvel ezelőtt még azt tervezte, ha felnő és szakmája lesz, vesz magának saját házat, motort, s Aranka is feleségül megy hozzá. Ez most már kevés. Ahogyan vágyai fokozatosan rugaszkodtak el körülményeitől, oly mértékben vetette meg mindinkább szüleit is. Majd hé rájönnek, hogy félrevezettél^ őket is, majd odafigyelnek rám, de akkor már későn les/. Így Örvény lettek benne a zavaros gondolatok napok óta immár, s az^ vette észre, nenj is esik nehezére az intézetben és a konzervgyári gyakorlati foglalkozásokon, amikor ah hazudja, hogy dzért nem jár be, mert a szülei válnak. Felöltözik, megreggelizik Kezén 1 a fehér kötés elpiszkolódott. Nem baj, ma van november 5-e, péntek, Kecskeméten, a Nagykőrösi utcai bőrgyógyászati rendelőben majd átcserélik. Sehol semmi gyanút nem szabad hagyni, hogy mire készülődik.- A sei) már jóformán, begyógyult; három nappal azelőtt vágták kezéről a szemölcsöt. (Folytatjuk) ; _ X
