Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)

1973-06-17 / 140. szám

Három év haszna a tét

Az édesanya legnagyobb Mégis, amikor a „gyes”-en öröme, élménye, ha kisgyer- levő mamák tanulási szándémeke mellett lehet az első, a legszebb években. Mamák között még sok év után is kedves téma a pici első szava, az első ügyetlen lépés. Nem véletlen, hogy aki csak teheti, Igénybe veszi a gyermekgondozási szabadság adta lehetőséget.

így van ez a Textilipari Vállalat jobbágyi telepén is. A több mint 200 nődolgozóból most is mintegy 70-en otthon vannak, gyermeküket nevelik.

Persze az igazsághoz tartozik, hogy a gyermekgondozási szabadság gondokat is hozott magával. Főleg az üzem számára.

— Sajnos, a három év elteltével kevesen jönnek hozzánk vissza — mondja Bélák Ödönné párttitkár. — Az asz- szonyok 15—16 községből járnak ide dolgozni, s nem minden faluban megoldott a gyermek elhelyezése. Vagy otthon keresnek munkalehetőséget, vagy legalábbis közelebbi településen dolgoznak tovább. Mi megtesszük, hogy indokolt esetben egy műszakon foglalkoztatjuk a gyermekes anyákat, ez a kedvezmény azonban csak keveset, jelenleg mindössze tíz asszonyt érint.

Zeke Sándorné decemberben jött vissza a gyermek- gondozási szabadságról. De kévésén múlott, hogy nem kellett tőle is búcsút vennie az üzemnek.

— ' Én ragaszkodtam a helyemhez, megszoktam már, jól érzem itt magam. A gyereket azonban sokáig nem tudtam hol elhelyezni. Pásztón lakunk, így hát, ha Marika néni, a telepvezetőnk nem segít kénytelen lettem volna otthon maradni.

Robotka Jánosné, a telepvezető valóban megmozgat minden követ ha arról van szó, hogy az üzem visszakapja a gyermekgondozási szabadságon levő, szorgalmas, jól dolgozó asszonyokat Azt tartja, hogy ilyen esetben nem szégyen a személyes ismeretségeket sem felhasználni

— Nem mindegy’ nekünk, hogy a régi, begyakorlott gárdával dolgozhatunk, vagy tapasztalatlan, új emberekkel — mondja. — Az újonnan hozzánk jövő asszonyoknak 70 százaléka még nem ült gép mellett, s bizony a gyakorlott dolgozók elvesztését nagyon megérzi az üzem.

A gyermekgondozási szabadságon levő mamákat minden évben meghívja az üzem. A kisgyermekes anyák találkozóján tájékoztatják őket az üdülési, tanulási lehetőségekről. Az üdülőjegyek elosztásakor élénk az érdeklődés, ami viszont a tanulást illeti, nem lehet ugyanezt elmondani. Pedig azt szeretné az üzem, — ez az asszonyok érdeke is —, hogy szakmai szempontból se múljon el nyomtalanul a három esztendő.

A kínálat igazán nem szegényes, sokféle módon tanulhatnak az asszonyok. Jelentkezhetnek szakközépiskolába, műszaki főiskolára, iparitanu- ló-iskolába. 3 lehetővé tette az üzem azt is, hogy a négyéves gyakorlattal rendelkező, 21. évüket betöltött és a nyolc osztályt elvégzett asszonyok hat hónap alatt szakmunkás- levelet szerezhessenek. A besorolási órabért az iskolában töltött időre is kézhez kapják.

kai felől érdeklődnek, alig el vétve lendül egy-egy kéz a magasba.

— A legtöbbnek vagy az éve, vagy az iskolája nincs meg hozzá — mondja a telepvezető. — Minden tizedik mama határozza csak el magát a tanulásra. Éppen ezért volt nagy öröm nekünk Vajda Sándorné döntése: vállalta, hogy kisgyermekei nevelése mellett elvégzi a ruhaipari szakközép- iskolát.

Pintér Mihályné másfél évig maradt otthon az első gyerek mellett. Szurdokpüspökiből jár az üzembe.

— Megszakítottam a három évet, a nagymama vigyáz a kicsire. Fél napot így is vele lehetek*

— Tanulásra nem vállalkozott?

— őszintén szólva nem Is gondoltam rá. Most, hogy visszajöttem, , beiratkozom majd és is a hathónaposra. Jó dolog az, az ember mégis szakmunkás lesz, s amit tanul, még akár otthon is hasznosíthatja.

A jobbágyi üzemben a gyermekgondozási szabadságon levő mamák tíz százaléka hasznosítja a három évet úgy, hogy közben tanul is. Köztük és az üzem között nem szakadnak meg az összetartó szálak, nem „esnek ki” a munkából, nem kell jóformán mindent elölről kezdeni, mint a többieknek. Számuk azonban csekély. Akkor is, ha sok helyen még ezt az arányt sem érik el.

Vajon miért?

Bélák Ödönné és Robotka Jánosné együtt próbálják megkeresni a választ:

— Az egyik ok biztos az elfoglaltság. Falun vagyunk, a legtöbb házhoz kert tartozik, amibe sqjc munkát, időt kell beleölni, hogy látszatja is legyen. És sajnos, a hagyományos családi munkamegosztás sok helyen még mindig dívik. Eszerint az asszony ellátja a háztartást, a gyerek itt-ott segít, a férj pedig pucol — otthonról. így aztán a családanya nagyon meggondolja, hogy merjen-e belevágni az iskolába.

— Arra Is van eset, nem Is

kevés, hogy a férj hadakozik kézzeí-lábbal az asszony tanulása ellen. Féltékeny felesége nagyobb tudására, különösen akkor, ha neki magának nem fűlik a foga a tanuláshoz. S melyik asszony teszi kockára a családi békét az iskola kedvéért?

Nem lenne haszontalan tovább keresni az okokat. Megéri a fáradságot, energiát, hiszen három esztendő haszna, gyümölcse a tét.

— szendf —

,Jegysetek a faluból

Útépítés

Akár gyalog, akár járművel megy végiig az idegen Taron, azonnal észrevehető a nagy munka láza. Gépmonst- rumok, kiáltozó emberek, Épülő utak. A régi. eső után sártól feldagasztott „kocsiút” helyett széles betonút. A helybeliek már nem állnak meg csodálkozni az építők mellett. Természetesnek veszik. Régi probléma, meg kellett, hogy oldják egyszer. A választások előtt, 33 tanácstag jelölő gyűlésein is sokszor szóba került az utak rossz állapota, összesen 86 közérdekű bejelentés hangzott el. s közülük nem egy éppen ezt a kérdést érintette. Nyilvánvalóvá. vált tehát, hogy a járható utak kiépítése a községben lakók egyik legfontosabbnak tartott kívánsá* aa.

A tanácsnak ebben az évben, de még a tervidőszak végéig is több fejlesztéssel összefüggő beruházást kell finanszíroznia”. Az útépítéshez-, portalanításához így állami támogatást kértek, és kaptak. 1 millió 200 ezer forint jelentős összeg. Ennyi kell ahhoz, hogy a község belterületén ne lehessen panaszkodni az utak állapotára. (A községeket összekötő bekötő út persze más kérdés. Legtöbb helyen ezek is rossz állapotban vannak. Rendbehozataluk azonban nem a községi tanácsok feladata, hiszen anyagi fedezetük sincs ná.)

Visszatérve a tari útépítésre, van itt más munka is. Állami támogatás nélkül. Ez pedig a Kovács-patak szabályozása. Szabályozásról kell beszélni, hiszen ez a Ids patak áradáskor a község agy- hatod részét elöntéssel fenyegeti. A frissen épített útnak, de nyilván a lakóházaknak sem tesz jót a megáradt patak viz», és a feltörő belvíz. A belvíz egyik legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy amilyen gyorsan jön. olyan lassan megy. Járványveszélyes, szennyezi a kútvizet. A tanács ebben az évben — saját erőből — elvégezteti a patakmeder szabályozását. A belvízzel már más a helyzet, a végleges megoldásra kevés a rendelkezésre álló összeg.

Az útnál kezdtük, a belvízig jutottunk. A megoldásra váré feladatok ugyanis összekapcsolódnak, semmit nem lehet csak önmagáiban vizsgálni. A tairiak ebben az évben jól összehangolták a munkáit Jó néhány lépést tettek előre. A közérdekű bejelentések egy részét tehát a munkák befejezése után az „Elintéztük” feliratú aktába lehet tenni.

S o. j.

OkfatfisQgyOnk aj erSprAbAfa

Miért több a kevesebb?

MEGVAN az iskola új tantervi, rendtartási előírása, mely immár elismeri az egyéni hajlam, a tehetség polgárjogát. Elismeri? Mi több: megteszi az első lépést a jövő iskolája felé, mely a diáktól kevesebbet követel, hogy többet tudjon. Kevesebb tényismeretet — mélyebb (a lényeghez közelítő) tudást; kevesebb leckefelmondást — több gondolkodást, több önállóságot, aktivitást. Csak így válik a tanuló kezdeményező, alkotó személyiséggé.

Pár éve mondogatják a pedagógia vezető szakemberei: az egyéni képességet, a személyiséget kel kibontakoztatni az iskolának diákjaiban. De volt-e rá lehetőség korábban? Az általános „jeles rendűség” törekvése, a felduzzadt tananyag nem nyomta-e agyon az ifjúban az egyéniséget?

Hadd válaszoljunk Aczél György szavaival: „... a minden irányú túlterhelés éppen attól foszt meg, ami a szocialista ember sajátja: a sokoldalú, kulturált, teljes emberi életre való felkészülés lehetőségétől”. Oktatáspolitikánk hangsúlyozza, hogy „a túlzott lexikalitás, az életben hasznos!thatatlan ismeretek fékezik az önálló gondolkodást, az ítéletalkotás képességének kibontakozását.” A felesleges tényeknek és adatoknak a könyvekben a helyük, a tanulónak, s majd a felnőttnek e forrásokból meríteni, feldolgozni kell tudniuk.

A holnap iskolája valóban a tanuló személyiségét kívánja kibontakoztatni. A tananyagcsökkentés és az új pedagógiai követelmények számolnak az egyéni hajlammal és képességgel már az általános iskolában, de különösen a középiskolában. Az ősszel életbe lépő új tanterv és rendtartás első lépés ahhoz, hogy majd iskolánk eljusson a fakultatív tantárgyak oktatásához. Az egyéniségnek, a tehetségnek ugyanis ez kívánja majd a kiteljesedés szabadságát.

Oktatáspolitikánk vallja: A túlterhelés csökkentésének egyik fontos tényezője a tanulók aktivitása, érdeklődésük felkeltése. A diákok a tényeket ismerve önállóan vonjanak le következtetéseket, mintegy újból felfedezve” az emberiség által már megszerzett tudást... Nos e felfedezés” gondol a munka élményével, a kíváncsiság felkelté- sévéL

Világszerte vitatják, hogy az oktatásra Jellemző tantárgyi szétaprózottság gátol abban, hogy egyrészt a természeti jelenségeket a maguk egységében ((biológiai, fizikai, kémiai vonatkozásaiban) ismerjük meg; másrészt az így szerzett tudás kevésbé nyújtja a felfedezés örömét. Arszenyev szovjet tudós szerint a tárgyak mai felosztása a XIX. századi helyzetet tükrözi, vagyis a tudományok differenciálódásának korát, míg ma már a tudományok integrálódásának vagyunk tanúi. Az oktales tartalmát is ehhez kellene igazítani. (Persze, ez bonyolult feladatot jelent a tanításban, hiszen egyidőben több szaktanár együttműködését feltételezi.)

Jelenleg gyakran előfordul, hogy a gyermek ugyanazzal a problémával több tantárgy keretében találkozik, sőt a fizikai, vagy ke miai jelenségek megértéséhez szükséges matematikai ismeretek megtanulására a tan- terv alapján később kerül sor, mint ahogy arra a jelenség megértéséhez szükség volna. Az integrált oktatás megszünteti ezt a helyzetet. Oktatáspolitikánk törekvése, hogy az oktatás tananyagait egységes alapokon, egymásra építve tervezze meg. Az állami oktatás fejlesztéséről szóló párthatározat hangoztatja: „Keresni kell a jelenlegi tantárgyi szétaprózottság felszámolásának útjait, a több tudományág keretébe tartozó és jelenleg külön tantárgyakban oktatott ismeret- anyag közös tantárgy keretében történő integrált oktatásának lehetőségeit”.

Persze, ez még a jövő feladata. Annak az útnak távolabbi állomása, melyen oktatáspo litikánk most elindult.

Kevesebb ismeretanyagot — a több tudástért? — kérdezheti kétkedve bárki. Kevesebbet ma, amikor a tudomány rohamosan fejlődik?

KÉRDÉSSEL válaszolunk: Az iskola megtaníthat-e mindent? Nem. Nos, akkor a tanulás képességét, készségét kell elsősorban megtanítani.

Lábon járó lexikon helyett — gondolkodó, ismereteit és képességeit önmaga és a társadalom javára hasznosító, szüntelen megújhodásra képes emberek nevelése.

Ez több, alkotóbb.

Balogh Ödön

Tolvajmesék

Mindenki a vendége volt

Szomszédasszonyának vallomása szerint Gyurkő István még a zokniját is eladta, ha megszorult, már* pedig ez gyakran megtörtént. Holott két szakmája is van.; asztalos és ács. Megélhetne belőlük, ha dolgozna. de azt állítja, őt „bolond”-nak mondták az orvosok, nem köteles munkába állni. Csaknem hét éve érzi magát munkaképtelennek. Időnként alkalmi munkákat vállai de többnyire csak az előleg felvételéig Jut el, a munkára már nem nagyon, kerít sórt.

Lehetséges persze, hogy a munka iránti ellenszenvében szerepe van tartás’

Oroszország

Kidolgozták a legnagyobb szovjet köztársaság — az Oroszországi Föderáció — 1990-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. E szerint különösen gyors ütemben fejlődnek majd az Uraitól keletre fekvő körzetek, ahol hatalmas gépkocsi- és vagongyárakat, vegyipari kombinátokat, villanyerőműveket, autóutakat és vasutakat létesítenek. Nyugat- Szibéria a Szovjetunió legfontosabb kőolaj- és gáztermelő központjává válik. A háború utáni években az Oroszországi Föderációban több ezer üzemet és más objektumot építettek. Ez lehetővé tette, hogy az ipari termelés több mint a 11-szeresére növekedjék.

Az évek óta alaposan megrongálódott Palotás— Szarvasgede közti ntat most a KPM Közúti Igazgatósága rendbe hozza. Több kilométer hosszan a kátyúkat feltöltik, a padkákat

megtisztítják. Szenozicska László és Micsutka Ferenc a nógrádkövcsdi útmesterség dolgozói végzik itt a nagy hőségben is a karbantartást — k —

kötelezettségének is, amelynek elmulasztásáért mór három ízben ítélték szabadságvesztésre.

Elemi szükségleteit talán fedezhette volna nővérének s szomszédainak könyör* adományaiból, de a dilemma az, hogy nagyon szereti az italt; tizenhétszer volt alkoholelvonó kezelésen. Gyakran bejárt szomszéd j álhoz, egy magányos özvegy asszonyhoz tv-t nézni, ilyenkor mindig megkínál tatta magát meggybor- náL

— Éhezett, sokszor kért tőlem kenyeret rimánkod- va — vallja az asszony. — Volt olyan eset is, hogy azt mondta: — Maga milyen lelketlen asszony, még egy kis levessel sem kínál meg. Így aztán adtam neki.

Gyurkő furcsa módon hálálta meg az asszony szívességét; kétszer is meglopta.

— Megpillantottam a nyitott ajtót — vallja — és bementem, de a lakás üres volt. Amikor már bent voltam, akkor jutott eszembe, hogy lopni kellene valamit. Előtte nem volt ám ilyen szándékom.

A pillanat szülte elhatározást mindenesetre alapos munka követte: 1830 forint értékű ruhaneműt szedett össze * lakásban, amelyeken gyorsan túladott, és a kapott pénzt elitta. Néhány héttel később ismét nagyon megszomjazott, die ugyan miiből telhetne italra egy szegény nyomorgónak? „Kénytelen volt” ismét meglátogatni a szomszédos lakást Ezúttal az ablakból emelte el a lakáskulcsot, s a lakásban talált 9000 forintot, meg egy Sokol típusú táskarádiót magához vett Gyurkő .nem rossz ember": Fűt-fát megvendégelt a lopott pénzből a közeli kocsmában, ahol aztán lefülelte a pénz jogos tulajdonosa.

Gyurkő István foglalkozás nélküli, etesi lakost a Salgótarjáni Járásbíróság jogtalan behatolás és lopott kulccsal való felnyitás útján elkövetett lopás bűntettében. továbbá közveszélyes munkaikerülés vétségében találta bűnösnek. Halmazati büntetésül egyévi — fegy házban letöltendő — szabadságvesztésre Ítélték, és mellékbüntetésként két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Feltételes szabadságra sem bocsátható.

Sxínvokká tetté az alkohol

Csikós Géza bűnlajstroma is tekintélyes hosszúságú: három évvel ezelőtt jogtalan behatolás útján elkövetett lopásért és hamis vádért nyolchónapi szabadságvesztésre ítélték. 1971- ben pedig ugyancsak jogtalan behatolás útján elkövetett lopásért és más kisebb súlyú bűntettekért, egyévi és hathőmapi szabadságvesztésre. A két büntetést összbüntetésbe foglalták, így két évet kellett leülnie. Az elmúlt év novemberében szabadult, de nagyon hamar megunta a szabad életet.

Február elején Mátra- szelén ott volt egy tánc- mulatságon, amelynek

résztvevői kabátjukat egy szék karfájára dobták. Ezekből választott ki egyet Csikós, s néhány napig viselte is a lopott kabátot, mígnem tulajdonosa meglátta rajta, és feljelentette.

— Nem is tudom, miért loptam — mondja tanácstalan arccal, és valóban nincs rá magyarázat, hiszen saját kabátját a mulatság színhelyén hagyta. Talán megszokásból.

Egyébként azt állítja, nem volt szándékos a dolog. Csak éppen annyira berúgott, hogy nem tudta megkülönböztetni saját barna kabátját a zöld színű prémes kabáttól. Ügy látszik aa; alkohol színvakságot okoz.

Csikós Géza homoíktere- nyei lakos büntetése öthónapi szigorított börtön és egyévi közügyektől eltiltás a visszaesőként elkövetett lopásért.

Sz. K.

| NÖGRAD — 1973. június 17„ vasárnap 5

\