Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-16 / 139. szám
munkálat az országgyűlés (Fotytatds «? f. HfänlrSt í újnak megfelelő családi ott" hont. Itt ugyanis nem egyszerűen tatarozásról van szó, hanem egyben a lakások komfortossá tételéről is. 1949-től egyébként 1 286 000 lakást építettünk, ami az ország lakásállományának egyharma- c)a. Felhívta a figyelmet: az új lakások karbantartását gondosan úgy kell megszervezni, hogy idő előtt ne kerüljön sor ezek felújítására. Fejlődés hosszabb táron is — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, és a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása az építésügyi ágazat tevékenységét is hosszabb időre alapvetően határozza meg. A párt- határozat végrehajtására a minisztérium már eddig több .jelentős intézkedést tett, és javaslatot terjesztett a kormány elé. Ezek között említem meg a takarékosabb műszaki megoldások előmozdítására, a termelés gazdaságosságának javítására, a termék- szerkezet átalakítására, a vál- iati szervezés fejlesztésére, a termelőkapacitások jobb kihasználására, a könnyűszerkezetes program végrehajtására, a káderekkel való foglalkozás megjavítására, a szakemberek továbbképzésére tett intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban rámutatott: az államháztartás teherbíróképessége véges, és közismert, hogy a célcsoportos lakásépítés teljesítésének pénzügyi korlátái vannak. Ugyanakkor elterjedt a nagyarányú szanálásokkal együtt- jaró és költséges városközpontok építésének igénye. Egyetértünk azokkal, akik az ilyen területen meglevő elmaradást fel akarják számolni, de ennek ütemét egyrészt összhangba, kell hozni az ország teherbíróképességével, másrészt esztétikai szempontból sem kívánatos ennék a feladatnak rohammunkával történő megoldása. Ezért e törekvéseket korlátozni kellett oly módon, hogy a város- központok átépítésének folytatását, illetve megkezdését központi engedélyhez kötöttük. Ennek alapján több városközpont létesítését az Országos Tervhivatallal együtt csak feltétellel, illetve kiegészítéssel engedélyeztük Az intézkedések nyomán csökkentek a beruházási kiadások. Ez kedvezőbbé teszi a lakásépítési program teljesítését Ameddig a takarónk ér A takarékossági intézkedések közé tartozik az úgynevezett magasházak építésének engedélyhez kötése is. A vidéki kérelmek kétharmad részét elutasítottuk. Budapesten pedig — a Fővárosi Tanáccsá! egyetértésben a 8000 helyett csak 3300 lakás épül meg magasházakban. — Az építőipari. árak és ezen belül a lakásépítési költségek stabilizálásába a minisztérium jelentős intézkedéseket tett és tesz a jövőben is. Az új építőipari árrendelet az építési munkák jelentős részét a hatósági megkötésekkel kialakítható árformába sorolta, a szabadár a munkák rendkívül kis körére szűkült. A szabadáras anyagok esetében a vállalatok az árváltozás szándékát előzetesen kötelesek az Országos Anyag- és Árhivatalnak bejelenteni. Fokozzuk az árak előzetes és utólagos ellenőrzését is. Az építőipar műszaki fejlesztési feladatairól szólva hangsúlyozta azt az alapvető tényt, hogy a munkaerő-tartalékok kimerülőben vannak. Ezért az élőmunkával való takarékosság, az építési folyamatok iparosítása egyik legdöntőbb követelmény. Ezt a célt szolgálta a házgyári hálózat létrehozása, a panelos építési mód alkalmazása. A lakótelepek megvalósítása során azonban feszültség keletkezett a lakóépületek gyorsuló ütemű építése és a kiszolBondor József gáló létesítmények (iskolák, óvodák, bölcsődék, üzletek) lassúbb építési üteme miatt. A könnyűszerkezetes komplex program — többek között — ezen a helyzeten kíván változtatni, s egyben a legkedvezőbb megoldást biztosítja az ipari és mezőgazdasági épületek gyors megépítésére, illetve az iparban folyó rekonstrukciók hatékony elvégzésére is. A könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásával 1972-ben már több mint negyedmillió négyzetméter épület (ipari, kereskedelmi épület, iskola) készült. Ezen a téren ebben az évben tovább kívánunk lépni. N A miniszter ezután a közművesítésről szólva hangsúlyozta: fejlesztettük kapacitásunkat, s olyan közműépítési technológiákat kísérleteztünk és próbáltunk ki, amelyek a városi rekonstrukciók során alkalmasak a járműforgalom zavarása nélkül a feladatok végrehajtására. Keressük a közműalagutak alkalmazásának gazdaságos megoldásait is. Súlyponti feladatnak tekintjük a befejező munkálatok, a szak- és szerelőipari kapacitások fejlesztését, részint az építési időtartam további csökkentése, részint a minőség fokozása érdekében. * — A termelés gazdaságosságának javítása céljából a vállalatokkal intézkedési tervet dolgoztattunk ki, végrehajtásukat rendszeresen ellenőrizzük — hongsúlyozta, — A minisztérium beruházáspolitikája is messzemenően figyelembe veszi a gazdaságos termelési szerkezet alakításának követelményeit. Űj anyagipari beruházások készülnek, például folyamatban van a Hejőcsabai Cementgyár, az Orosházi Üveggyár, a Béta- széki Cserép- és Téglagyár kivitelezése. A két utóbbi 1974-foen üzembe is lép. Tartalék a szervezésben — A tartalékok kiaknázásának egyik leggazdagabb lelőhelye az üzem- és munka- szervezés. A minisztérium a vállalati szervezésfejlesztési feladatokkal már több éve szervezetten, sokoldalúan foglalkozik, 1970. elején termelésszervezési bizottságot hoztunk létre. 1970—1971-ben — többek között — elkészült az építőipari üzem- és munkaszervezés fejlesztését célzó kutatások hároméves programja, 15 minisztériumi vállalat, valamint a fővárosi tanácsi és a szövetkezeti építőipar szervezésfejlesztésének középtávú programja, négy vállalatot pedig kijelöltünk a szervezésfejlesztés bázisvállalatául. — A szervezesfejlesztésröi szóló párt- és kormányhatá- rózatok felgyorsították és intenzívebbé tették ezt a munkát. 1972-ben 45 minisztériumi vállalat és 12 kommunális vállalat dolgozott ki szervezésfejlesztési programot E munka tapasztalatai alapul szolgáltak a középtávú szervezésfejlesztési programok kidolgozása ágazati szintű szabályozásának. Egészében az 1973. évi terv részeként elkészült valamennyi vállalat szervezésfejlesztési programja és konkrét intézkedési terve. A szervezésfejlesztési tevékenység kedvező hatása már több tekintetben érezhető. így például az állami építőipar által kivitelezett lakások I. negyedévben. átadott részaránya az 1971. évi 6,2 százalékról 1972-ben 11,4 százalékra nőtt, míg a XV. negyedévben átadottaké 1970- ben 53,7 százalék, 1972-ben csak 38,8 százalék volt, ugyanakkor az ez évi terv szerint 30,3 százalékra csökken. — Az eredmények ellenére még sok a tennivaló, különösen a munkahelyi szervezésben. Nagy figyelmet kell szentelni a munkaszervezés és a folyamatos anyagellátás javítására. Az egyre növekvő műszaki-gazdasági követelmények szükségessé teszik a munkások és a szakemberek képzésének és továbbképzésének szélesítését, elmélyítését. Ennek megvalósítása érdekében biztosítottuk a továbbképzés előfeltételeit, a korszerű követelményednek megfelelő tananyagot adtunk ki. — A párt- és kormányhatározatok alapján márciusban végrehajtott központi béremelés a kereseti arányokat kedvezően befolyásolta az építésügyi ágazatban is. Befejezésül a miniszter a következőket mbndotta: úgy vélem, hogy a népgazdaság 1972. évi fejlődéséhez az építő- és építőanyag-ipar dolgozói is hozzájárultak. Az ez évi munkánkat a múlt év eredményei határozzák meg. Ami jó volt, azt tovább kell fejleszteni, ami pedig munkánkban hiányosság, azt meg kell szüntetni. Fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy sikeresen zárhassuk az 1973-as évet is. Ezután Szabó István, a TOT elnöke szólalt fel. Szabó István felszólalása a tsz-ek tevékenységéről Szabó István (Hajdú megye. 18. v. k.), a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke a termelőszövetkezetek munkáját értékelve, egyebek között megállapította: a mezőgazdasági szövetkezetek túlteljesítették termelési tervüket; mintegy 9 százalékos termelésnövekedést értek el. Javult — és a terv- utasítások időszakához ‘ képest lényegesen nagyobb lett — a tervszerűség is. A termeléspolitikai szempontból különösen fon fos termékek — például a cukorrépa, á zöldség, a szarvasmarhatartás — termelésében sikerült elmozdulni a holtpontról és megállítani a hanyatló tendenciát. Mindez csupán a kezdet, amely még nem elégíti ki sem a népgazdaság, sem a szövetkezet igényét. A munkaerő-tartalékok ki" merülése következtében' a tsz-ekben a munka termelékenysége a népgazdaság legtöbb területét meghaladó ütemben javult. Az elmúlt esztendőben ez már szinte kizárólagos forrásává vált a termelés bővítésének. A tsz-ek műszaki fejlesztéséhez is szükséges az import egyre növekvő igénybe vétele. Ennek ellenére a közös gazdaságok tavaly is jóval az átlag felett vették ki részüket a külkereskedelmi és a fizetési rciérleg javításából. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodása is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszer-gazdaság exportja mintegy 18 százalékkal tovább növekedjen, és egyenlege több mint 50 százalékkal javuljon az előző évhez képest. A termelőszövetkezetek magatartása abban is találkozott az állami akarattal, hogy a korábbi fejlesztés, beruházás ütemét fékezték, teljesítették a felhalmozást lassító politika követelményeit, csökkent a befejezetlen létesítmények mennyisége. A szövetkezetekben a vállalati beruházás tavaly közel 20 százalékkal csökkent. Ezeket a társadalom szempontjából örvendetes jelenségeket célravezető állami intézkedések segítették elő. Mindaz, amit a termelőszö2 NŐGRÁD s .1973. június 16., szombat vetkezetek a gazdaságpolitikai célok megközelítéséért tettek, alapjaiban és fő vonalaiban találkozott saját érdekeikkel is. Mivel mindez nem erőszakolt, hanem egészséges, gazdasági hajtóerőkkel mozgatott folyamat része, biztosak lehetünk a kedvező tendenciák folytatódásában és a még létező problémák eredményes megoldásában is. A képviselő néhány olyan lehetőséget is megemlített, amellyel a termel őszovetkeze- tekbem folyó munka eredményességét a következő időszakban tovább lehetne javítani. Különösen a szarvasmarha-tenyésztés , fejlesztése, a tároló-, keverőkapacitás, a komplex gépesítés terén sür- getőek a teendők. Elgondolkoztató, hogy tavaly például egyetlen szakosított sértés- és szarvasmarhate|»p építése sem kezdődött meg. Ez veszélyezteti a termelési célok elérését. Akad teendő az ültetvények és a baromfitelepek felújításával kapcsolatban is. Sokat várunk attól, hogy a különböző fejlesztési források — a saját erő, a hitel és az állami támogatás — között az arány fokozatosan a saját erő és az azt megelőlegező hitel javára fokozatosan elmozdul. A támogatások túl nagy szerepe demoralizálóan hat a fejlesztésekben, nem késztet a legszigorúbb gazdaságossági szemlélet érvényesítésére. A hitel szerepének növelése csak úgy lehetséges, ha fedezetére a gazdálkodás menetében elegendő jövedelem képződik, s ha a visszafizetés határideje jobban igazodik a beruházás megtérüléséhez, mint az előző néhány esztendőben. A termelőszövetkezetek egyértelműen üdvöziik az erőforrásoknak megfelelő előrehaladást a géprendszerek alkalmazásában, illetve azoM beszerzésében. Kérik azonban, hogy az ne érintse hát« rányosan a rendszereken kívül folyó termelés alapvető feltételeit —■ a gépek beszerzését, a műtrágyaellátást és a többi követelményt. A géprendszer olyan többletkapacitás legyen, amelyet többlettermékekkel fizethetünk ki. Ha egy üzemben mérleghiány, többletberuházás vagy bármilyen más probléma adódik, a következmények alól nem lehet mentesíteni a vállalatok, szövetkezetek vezetését Semmilyen erőfeszítés, sem túlzott, amely a termelés, a gazdálkodás, az önkormányzat színvonalának és kulturáltságának növelése érdekében történik. A termelőerőkben, a termelőszövetkezetekben egyaránt több rejlik a jelenlegi teljesítményeknél. A, meglevő tartalékok feltárásáért kell tehát tovább dolgoznunk. A pénzügyminiszter válasza a felszólalásokra Bevezetőben a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nagyon sokrétű és konstruktív vitában felmerült észrevételeket, javaslatokat — az. országgyűlés és a kormány munkakapcsolatai rendjének megfelelően — a 'Minisztertanács legközelebbi ülésén részletesen megtárgyalja, a szükséges intézkedéseket megteszi, s ezekről a felszólaló képviselőket is tájékoztatni fogják a miniszterek. Falu végi Lajos ezután a mezőgazdasággal összefüggő felszólalásokra reflektált. Aláhúzta, hogy 1972-ben mező- gazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság eredményeihez, s ez nemcsak á belső ellátás, hanem a külkereskedelmi egyensúly szempontjából is nagyon lényeges volt. Érthető, hogy a mezőgazdaság vezető testületéiben és az üzemekben is felmerül á kérdés: fokozhatok, megsok- szorozhatók-e a továbbiakban az elért eredmények. A jelenlegi periódus a korábbi beruházási fellendülés visszafogásának időszaka, még nem érvényesül kellően a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, az intenzív kultúrák termelésének fellendítésére tett intézkedések hatása. Azt hiszem, az esztendő második fele és különösen a következő és az említett aggályokat el fogja oszlatni. A mezőgazdaságban — csakúgy, mint a népgazdaság egész területén — a beru* házások ütemének és minőségének kérdését összefüggésében kell, áttekintenünk. Ebbe az összefüggésrendszerbe ter- mésztesen a mezőgazdaság érdekei is beletartoznak, s a következő időszakban, különösen a következő évi terv összeállításakor érvényesül majd az a - szándék,, hogy a jogos igények alapján a beruházások vonatkozásában valamelyest lendítsünk a fejlődés ütemén. A miniszter azonban nyomatékkai jegyezte meg: most nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány új nagy komplex telep létesítéséhez kezdünk hozzá, hanem az, hogy a már üzembe helyezetteket teljes mértékben kihasználjuk. A meglevő üzemek jelentős része ugyanis ma még nem „hozza” azt az eredményt, amit vártunk. Nem azért, mert rosszul építettük még, hanem mert nincsenek teljesen kihasználva, benépesítve. A mezőgazdaság vezetésének, a pénzügyi szerveknek, a bankoknak minden területen azt kell elősegíteniük, hogy szövetkezeteink, amelyek igen nagy vállalkozásba kezdtek, minél előbb jó eredményeket tudjanak elérni. Ha ehhez nagyobb felkészültség, magasabb szintű szervezettség járul, biztosra vehetjük, hogy a másfél millió állat tenyésztésére alkalmas több mint 200 sertéstelep és a mintegy 120 000 férőhelyes, 300 tehenészeti telep meg fogja hozni a várt eredményeket. Faluvégi Lajos kitért azokra a képviselői észrevételekre is, amelyek a gyenge adottságú termelőszövetkezetek problémáival foglalkoztak. Hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk valóban elérte azt a fejlettségi fokot, amely indokolja e tsz-ek gondjainak napirendre tűzését. A továbbiakban valóban nem az egyik évről a másikra szóló dotációs támogatási rendszert kell továbbfejleszteni és fenntarta-- ni, hanem gz érintett üzemekkel együtt olyan gazdasági akciókat kell kibontakoztatni, amelyeknek eredményeként az adottságoknak megfelelően a gazdasági szerkezetet tudjuk átalakítani. Olyan gazdasági szerkezetet kell létrehozni, amely figyelembe .veszi, hogy a kedvezőtlen adottságú területeken csak nagyon nagy ráfordításokkal — ráadásul meglehetősen gyenge hatékonysággal — lehet széles vetésforgóval dolgozni, s ahol a körülmények megszabják a gépesítés és a műtrágya-felhasználás optimumát is. Ezért inkább az ipari feldolgozás irányába kell haladni, hogy ezeknél a szövetkezeteknél is adottak legyenek a fejlődés perspektívái. . Természetesen rövid távon ezt nehéz megoldani — a támogatás rendszerét mégis úgy kell tovább fejlesztenünk, hogy a gazdasági szerkezett átalakítását segítő beruházási támogatás kerüljön előtérbe a jövedelemkiegészítő beruházások helyett. Faluvégi Lajos kiemelte, hogy a mezőgazdaságban kulcskérdés a zárt termelőrendszerek elterjesztése. Hozzáfűzte: ügyelnünk kell azonban arra, hogy a zárt termelési rendszerek kialakításában csak ott és olyan mértékben haladjunk előre, ahol és ahogyan a feltételek adottak. E termelési rendszert sehol nem szabad a gépszerzés pótlólagos forrásának tekinteni; úgy kell alkalmazni, hogy bevezetése az eredményekben, a jövedelmekben egyaránt többletet hozzon. — Mezőgazdaságunk helyzete és a illesztés céljai bizakodással tölthetnek el bennünket. A mezőgazdasági üzemek dolgozói 1972-ben is bizonyságát adták annak, hogy meg tudnak birkózni a nehéz feladatokkal is. Kormányzatunk pedig a lehetőségekhez mérten támogatja mindazoknak a céloknak az elérését, amelyeket közösen tűztünk ki. Áttérve az ipart érintett felszólalásokra, a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormánynak az a törekvése, hogy a műszaki-technikai haladást a fokozott gépcserékkel is elősegítse. Az eddigi lépéseket kezdetnek tekintik, s azt várják, hogy az üzemek is nagyobb figyelmet fordítsanak erre. Egyébként a kormányzat terven felül másfél milliárd forint hitelt biztosított az említett célra. Ezt az összeget korszerű közlekedési eszközök, ipari gépek, valamint a belkereskedelem munkáját segítő berendezések beszerzésére fordítják. Ez a téma tehát napirenden van, a kormány vezetői a közeljövőben megtárgyalják az erre vonatkozó külkereskedelmi, pénzügyi és tervhivatali javaslatokat, s hatékony intézkedéseket tesznek. A pénzügyminiszter részletesen foglalkozott a beruházási terv teljesítésével. Egyetértett azzal a felfogással, hogy ha a népgazdasági terv végrehajtásában egyik-másik területen lemaradás mutatkozik — mint például az ipari beruházásoknál is —, akkor az eszközök rugalmasabb átcsoportosításával kell segíteni azokat az ágazatokat, ahol hajlandóság mutatkozik nagyobb teljesítmények elérésére. Hogy ez a helyes törekvés nem valósult meg a kívánatos mértékben, annak az az oka, hogy költségvetési forrásaink sem korlátlanok. Az elhangzott egyéb észrevételekre válaszolva a pénzügyminiszter részletesen foglalkozott az oktatásügy és a népművelés néhány időszerű kérdésével. Közölte, a kormánynak elhatározott szándéka, hogy az oktatás fejlesztésére a nemzeti jövedelemből az. eddiginél is nagyobb anyagi erőket fordít. Ez természetesen néhány ötéves terv során valósulhat csak meg. Ami ilyen vonatkozásban eddig történt, csupán kezdeti eredmény, mind az iskolák felszereltségének, mind az egyéb fejlesztések tekintetében. A bérkérdésekről szólva a pénzügyminiszter kitért a közalkalmazottak és az, intézeti kutatók bérezési problémáira. Közölte, hogy a kormány életszínvonal-politikai elgondolásai között — az 1974— 75-ös évek vonatkozásában — mindkét kategória bérének , rendezése szerepel. Hasonlóképpen napirendén van az egysége* bérrendszer bevezetése is ezen a területen, ennek a kidolgozása már megkezdődött. , A lakásfelújításokkal kapcsolatban Faluvégi Lajos egyetértett az építésügyi és városfejlesztési , miniszternek ezzel a témával kapcsolatban kifejtett véleményével. Hozzátette, az ötödik ötéves terv kidolgozásánál ezt a témát nagyon alaposan megvizsgálják majd. Addig is javasolják a tanácsoknak, hogy a közmű- fejlesztésre, lakásfelújításra rendelkezésre álló összegeket a legjobb belátásuk szerint használják fel. Kitért a lakásépítés hitelezési feltételeivel ■ kapcsolatban a pénzügyi kormányzatot ért kritikákra, A pénzügyminiszter megelégedéssel nyugtázta a városok, községek lakosságának — a képviselők útján az országgyűlés plénumán is kifejezésre juttatott — készségét arra, hogy társadalmi munkával is tevékenyen hozzá kíván járulni a települések fejlesztéséhez, szűkebb hazája és az ország gondjainak megoldásához. Ez nagy biztatást jelent arra nézve, hogy a következő évek költségvetéseinek összeállításánál kevesebb lesz a gond, s még több olyan feladat kaphat majd helyet a tervekben, fejlesztési progra- moldtón, amelyek megoldásával Tovább léphetünk előre a fejlődés útján — mondotta befejezésül. s kérte az ország- gyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadja el. Az elnök ezután szavazást repdelt el, amelynek eredményeként az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben, egyhangúlag elfogadta. , Az országgyűlés ezután — a napirendnek megfelelően — áttért az interpellációkra. A vitában részt vett még számos képviselő. Ezután interpellációkra került sor. A válaszadás után, befejezte munkáját az országgyűlés. (MTI) \ i
