Nógrád. 1973. június (29. évfolyam. 126-151. szám)
1973-06-15 / 138. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A Z MSZMP NOGB AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. EVF„ 138 SZÁM AKA: 80 FILLER 1973. JÚNIUS 15., PÉNTEK Szakmunkásképző intézmények átvétele (1 oldal) Új üzemek — újabb szakmák (5. oldal) NB-s vonalbajnokság (7. oldal) Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 1972. éui állami költsegwefes teljesítéséről szóló jelentes Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült a« országgyűlés. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Eock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczéi György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. / Bejelentette, hogy két képviselő interpellációt nyújtott be. Javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat. 2. Interpellációk. Ezután megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt országgyűlés! Kedves képviselő elvtársak! Már az elmúlt év közepétől mérlegre került a tavalyi gazdasági folyamatok értékelése. Tarsadalmi-politikai vezető testületeink állásfoglalásai és határozatai közismertek, ezek valóra váltósán dolgoznak a gazdálkodó szervek. Most, hogy a kormány megbízásából az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz kérem szíves figyelmüket, arra hivatkozom, hogy a jó gazdának akkor is kell pontos, végső számadást készitenie, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi mag már a földben van — mondotta Faluvégi Lajos. Megállapította, hogy a tavalyi év mérlege összességében kedvező. 1972- ben a népgazdaság az előző kétévinél kiegyensúlyozottadban növekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben' előirányzottaknak. A nemzeti jövedelem valamivel több mint 5 százalékkal nőtt, az ipar 6,3 százalékos, a mezőgazdaság 4,5 százalékos. a kivitelező építőipar 3 es a kereskedelem 5 százalékos bővüléséből adódóan. A nemzetközi összehasonlítás azt jelzi, hogy gazdaságunk növekedési üteme ebben az évben valamivel alacsonyabb volt a KGST-országok átlagánál, a termelékenység megfelelően nőtt, exportunk kiemelkedően lendületes volt. Pénzértékben számon tartott nemzeti vagyonunk 7,2 százalékkal, kereken 100 milliárd forinttal gyarapodott. Javultak a népgazdasági arányok A fő népgazdasági arányokat ott sikerült javítani, ahol 1970—71-ben kedvezőtlen irányzatok érvényesültek. Csökkent a felhalmozási hányad, jobbá vált a nemzeti jövedelem termelésének és fel- használásának összhangja. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelem ezúttal alatta maradt a termelésnek, ezáltal több tennék jutott az exportra, a külső egyensúly javításába. Az 1972. évi tervnek az volt az egyik fontos célja, hogy a beruházások volumene ne haladja meg az előző évi igen magas színvonalat, csillapodjék a beruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruházási ráfordítás —. változatlan áron — 2 százalékkal az 1971. évi alatt volt. Ennek többnyire előnyös kisugárzása van, de nem gondolhatjuk, hogy a beruházások' fékezése önmagában képes megszüntetni a beruházási tevékenység gyenge szervezettségét. Harmonikusabb volt a beruházási törekvések és lehetőségek viszonya, csökkent az elutasított építési igény. Óvakodnunk kell azonban a túlzott megelégedettségtől, a folyamatban levő nagyberuházásoknak ugyanis mintegy 2 3-a továbbra is a tervezettnél hosz- szabb idő alatt lép be a termelésbe. Bár a befejeződő 19 egyedi nagyberuházásból 17 műszakilag megvalósult, 7- nél a járulékos létesítmények egy része nem készült el időben. A befejezetlen állomány — igaz, lassúbb ütemben —, de még mindig nőtt, Az előrejelzések mutatják, hogy az idén a beruházási tevékenység tovább javul, a IV. ötéves terv céljait teljesítjük. A felhalmozáson belüli arányok is egészségesen változtak. A készletnövekedés az előzp évinek a fele, vagyis nemzeti jövedelmünkből 20 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot kellett a készletek gyarapodása miatt lekötni. A belső-külső egyensúlyviszonyt kifejező külkereskedelmi és fizetési mérlegünk aktív volt Exportunk mintegy 22 százalékkal nőtt, importunk alig változott. Ismeretes, hogy külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk, hosz- szabb távra visszatekintve kiegyensúlyozottan. Most az aktívumra alapozva, bátrabban bővíthető a szocialista országokból származó import, ezt hitel- és költségvetési eszközökkel is támogatjuk. A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jelzőrendszere az állami költségvetés helyzeté. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek , és a kiadások növekedésének összhangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költségvetés bevételének 9,3 százalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8;8 százalékos bővülését. A növekmény egyensúlyát tehát sikerült elérni. A korábbi hiány nagy része azonban még fennmaradt. Az állami költségvetést 2,6 milliárd forint hiánnyal zártuk, ami 600 millió forinttal kisebb a tervezettnél és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3.3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd forint, ez 3,9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint amennyire számítottunk. Az állami költségvetés bevételeinek 83 százaléka a vállalatoktól és szövetkezetektől származik. Gazdálkodóegységeink 12,4 milliárd Ft-tal növelték befizetéseiket az 1971. évihez képest, de a tőlük várt jövedelem még így is'4,9 milliárd forinttal a tervezett alatt maradt. Ennek alapvető oka, hogy a nyereségadó-befizetés, a külkereskedelem és a nem termelő ágazatok kivételével, valamennyi más népgazdasági ágban némileg kisebb a költségvetési előirányzatnál. A lákossági adó- és illeték- bevételek nőttek az év folyamán. Ezen belül — társadalmi és gazdasági indokok alapján fokozódott a magas jövedelműek adója. Az évi 100 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkező kisiparosok például az adózók 5 százalékát teszik ki, viszont az erőteljesebb, progresszív adóztatás miatt, ők fizetik az adók mintegy 40 százalékát. Az 1972-ben a költségvetés kiadásaiból felhalmozásra 45,9 milliárd forintot fordítottunk, amely az előirányzottnál 2,3 milliárddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több.* A nagyberuházások lassabban készültek, mint terveztük, emiatt 1 milliárd forinttal kisebb összeget tudtak csak felhasználni. A költségvetési támogatások összege 55,5 milliárd forint, ami 800 millió forinttal alacsonyabb a tervezettnél, elsősorban amiatt, hogy a végrehajtott termelőár-rendezések és a lanyha importforgalom a támogatási igényeket mérsékelte. Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csaknem a fele. A költségvetési bevételek növekményében is elsődleges az ipar aránya. A mezőgazdaság a nemzeti jövedelemhez — a tervezettet meghaladóan — mintegy 17 százalékkal járult hozzá. Az 1972, évi költségvetés végrehajtása alapján végeredményben megállapítható, hogy — a több szempontból gondot okozó 1970-es és ’71-es évek után — a gazdaság fejlődésében és az egyensúlyviszonyokban kedvező irányzatok bontakoznak ki. Különösen az elmúlt év második felében még- ,tett intézkedések hatására. A sikerek láttán sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a magasabb társadalmi, szociális célok elérésének feltétele az erőforrások és a jövedelmek állandó gyarapítása. Gyarapítani kell a jövedelmet Az elmúlt év. vállalati gazdálkodásáról a. miniszter elmondotta, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége 93,5 milliárd forint, ami csaknem 11 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az iparvállalatok nyeresége több mint 49 milliárd forint, amiből a kisipari szövetkezeteké 5,4 milliárd forint. E gazdálkodóegységek 43 milliárd forint fejlesztési alapot, valamint 10,5 milliárd forint részesedési alapot képezhettek. A tartalékalapok elérték a 14 milliárd forintos összeget. 1972-ben 8,4 százalékkal gyarapodott a vállalatok és a szövetkezetek vagyona. Az iparvállalatoknál egységnyi terméket kevesebb anyag- és bérköltséggel állítottak elő, ___________I______________ d e a ráfordítások színvonala korántsem csökkent a tervezett mértékben. Az ú.n. „általános költségek” aránya mérséklődött ugyan, azonban viszonylag még mindig magas, ami a vállalati irányítás és igazgatás túlméretezettségét jelzi. Tennivalóink a számítások terén A gazdálkodásban még mindig sok lazaságot tapasztalhatunk a költség-, az önköltségszámítás és az árkalkuláció területén. Ezek a hiányosságok nehezítik annak gyors és egyértelmű megállapítását, hogy egyes vállalatok áremelése mikor indokolatlan, esetleg mikor tisztességtelen a haszon. Ilyen meggondolásból javítjuk a kalkuláció rendszerét, az árvetés és önköltségszámítás összhangját. Szigorúbban megköveteljük a kalkulációs szabályok betartását és a jövőben rendszeresebben ellenőrizzük azt a pénzügyi revízió keretében is. A mezőgazdasági üzemekben a központi áremelési intézkedések hatására és saját erőfeszítéseik nyomán egészséges fejlődés indult meg olyan termelési ágakban, amelyekben korábban a munkaerőhiány és az (alacsony jövedelmezőség okozott nehézségeket. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme 2,6 százalékkal nőtt. A saját fejlesztési alap 9,5 százalékkal, a részesedési alap 3,3 százai ék Icai volt több mint egy évvel korábban. A leggyorsabban a tartalék- alapok nőttek, színvonaluk azonbán még nem elegendő a / biztonságos gazdálkodáshoz. A mezőgazdasági szovétkeze- tek közös vagyona megközelíti a 90 milliárd forintot. A reményt keltő átlagos eredmények mögött nagy eltérések tapasztalatok. A jó mezőgazdasági év ellenére is nőtt a veszteség és az alaphiány a szövetkezetekben. Az elmúlt év végén 217 szövetkezetünk volt — zömmel mostoha természeti viszonyok között működök —, amelyeknek gazdálkodásához majdnem 1 milliárd forint rendkívüli állami segítséget kellett nyújtani. Ezek egyhatodánál már 1970- ben vagy 1971-ben szükség volt ilyen állami beavatkozásra. Ugyanakkor mintegy 350 szövetkezet olyan anyagi feltételekkel rendelkezik, hogy szinte teljes termelését hitel nélkül, önmaga képes finanszírozni. A differenciálódást s*ok — a jövőben mélyebb elemzést igénylő — ok váltja ki. Ösz- szefügg a természeti feltételekkel, a vagyoni helyzettel, a foglalkoztatottak számának alakulásával, a termelési szerkezettel, a mezőgazdaságban tért hódító iparszerű termeléssel, de nem utolsósorban a szervezettséggel és a vezetéssel. Ezek a körülmények mind befolyásolják a személyi jövedelem alakulását. A közösből származó személyi jövedelmek összege mintegy 3 százalékkal nőtt; csökkent viszont a dolgozók száma, s az egy főre jutó munkádíj, bér- és részesedés, együtt 10 százalékkal emelkedett — mondotta Rátérve a központi fejlesztési programokra, 1972-ben előre haladtunk az alumíniumipari, a földgázfelhasználási, a petrolkémiai, a számítástechnikai. a közúti jármű- és a könnyűszerkezetes programok megvalósításában. Ezekre a költségvetés a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot átlőtt, hitel és kölcsön formájában pedig további 2 ' milliárd-- forint állt rendelkezésre. Sajnos, hozzá kell termi, hogy még a központi fejlesztési programok beruházásainál is előfordul hiányos előkészítés, a vállalati és állami források összehangolása körüli huza-vona, a befejezések elhúzódása, indokolatlan költségtöbbletek és a szervezetlenség másutt is jellemző fogyatékosságok. Ezek elkerülésével valamivel nagyobb lehetett volna a vállalati és a költségvetési jövedelem a végrehajtás mai szakaszában is, (Folytatás a 2. oldalon) 10 éves a CSÉB Mindenre kiterjedő baleset-biztosítás Tegnap az Állami Biztosító tét, minthogy ezek a számada- lyekeü hozzájárulnak a gyógy Nógrád megyei Igazgatósága tok képezik a számítások üdültetésekhez, sok más szol- tájékoztatót tartott abból az alapját. gáltatás mellett. < alkalomból, hogy a dolgozók A CSÉB ma a legnépsze- Az Állami Bizosító ez évtől korszerű csoportos elet-’ es rűbb és legnépesebb biztosítá- megváltoztatta a szociális baleset-biztositasa, a kozis- si forma, amely az elmúlt alap felhasználásának módja- ™ert CSÉB tízéves jubileuma- évek során rugalmasan követ- it, felülvizsgálta és kibővítethoz erkezett. te a gazdasági élet fejlődé- te a segélyezési lehetőségeket. Gocr Trbor igazgató elmond' sét. a biztosítási szolgáltatá- A múltban a nem baleseti ta, hogy a CSEB bevezetese sok i^re és összese a minden- a *Lnem baleseti forradalmi változási -Mentett , . összege a minőén ere[jetü betegállomány esetetoriaaaimi változást jelentett kori igényekhez, szuksegie- ben intéző bizottságok a magyar- személybiztosításban* tekhez alkalmazkodik ,° Dizousagoa mely az aktív dolgozóknak — ' f" barom hónap után ad65 év alatt — korra való Nógrád megyében jelenleg haltak segélyt. A dolgozók kitekül tét nélkül, orvosi vizsgá- mintegy 55 ezer dolgozó tag- vansagának eleget téve, a be- lat és egészségügyi nyilatko- J*f a CSÉB-nek, „ ezek közül tegállomány 90 napos tarta* zat mellőzésével, viszonylag --i ezren korszerű CSÉB-biz- mát* mint a segély folyósítá" csekély díjért, nagy összegű tosítással rendelkeznek. Az sának előfeltételét leszállítot- élet , és baleset-biztosítást Állami Biztosító Nógrád me- fák, s az ígényjogosuttság meg_ nyújf. gyében az elmúlt év során állapítását, a szociális helyA régi biztosítási szakembe- mintegy hatmillió forintot fi- cettől függően az intéző bi- rek is merész kísérletnek tar- zetelt ki. zottságra..bízták, tották és kételkedtek a CSÉB Emellett évről évre szociá- Goes Tibor elmondta még. életrevalóságában. A CSÉB lis alapot hoznak létre, mely- hogy az elmúlt tíz év tapaszdíja és szolgáltatásai ugyanis nek felhasználásáról az inté- talatai azt mutatják, a CSÉB csak akkor arányosak, ha a ző bizottságok döntenek. Eb- betölti szerepét, egy-egy saj- tagok- létszáma olyan magas, ben az évben mitegy 2,6 mii- nálatos eseményt követően hogy tükrözi az ország összes lió forint jutott a szociális nagymértékben enyhít a bizto- dolgozóinak életkori megosz- alapra Ebből az összegből fo- sitási összeg a károsult család lását és egészségügyi helyze- lyósítják a különböző segé- anyagi hedyzetén.
