Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-16 / 112. szám
Tapasztalatcsere fórum Az üzem■ és munkaszervezés állandó feladat Term'slő'^övptkezet (Síikben megalakulásától kezdve nagy gondot fordítottunk az üzem- és munkaszervezésre. 15—18 evvel ezelőtt a gépi erőt — néhány villanymotor kivételével — a gépállomás gépei jelentették. S ezek csak az alapvető talajmunkákat és a gabonakom báj no lás egy részét végezték el. A gazdaság növénytermesztést és állattenyésztési ágazatra tagozódott. A növénytermesztésben — területi rend» sze-ben — • brigádok állandó területen termelték a különböző növényeket. A brigádve- zjetők rendelkezésére álltak a fogatok és a kétkezi munkát végző tagok. A kapás kultúrák egyéni művelésre voltak felosztva, amelyet s tag — betegség, szülés, s egyéb akadályoztatást kivéve — köteles Volt elvégezni. A teljesítményért járó munkaegység jóváírás® nemcsak a megművelt területtől, hanem e terméseredménytől is függött. Ilyenformán az önálló elszámolás a növénytermesztésben tagokra lebontva érvé- nvesült, de bizonyos vonatkozásban a brigéd-őnelszámolás elemeit is tartalmazta. Nemcsak a brigádvezetők részesedése függött az eredménytől, hanem az egyén is bizonyos mértékig a brigád eredményei után kapta a részesedést. Az állattenyésztésben szintén brigádrendszer érvényesült. Egy-egy állattenyésztési telep tartozott egy brigádba, ugyanakkor a munkacsapatvezetők itt nagyobb felelősséggel és joggal voltak felruházva. mint a növénytermesztésben. Ösztönző jövedelem 1054-től már mindenre kiterjedő ügyrend és munkarend volt termelőszövetkezetünkben, amelyben minden vezető jogkörét, felelősségét meghatároztuk. Azóta többször átdolgozásra került már az ügyrend és a munkarend, mégis az akkor lefektetett helyes elvek a ma érvényben levő szabályzatainkban változatlanul tovább élnek. 1956-tól termelőszövetkezetünk tagsága úgy döntött, hogy a munkaegységrendszer helyett havonta fizetett munka- díj legyen a végzett munka díjazásának alapja és meghatározott eredmény esetén ezt ki kell egészíteni év végi „nye- reségrészesedéssel”. Az eredmény az lett, hogy változatlan árakon számítva az egy főre jutó termelési érték csaknem megduplázódott. 1958-tól önelszámoló brigádrendszert alakítottunk ki. Az önelszámolás alapegysége a brigád volt, de 20 százalék nyereségrészesedést meghaladó összeget csak az üzemegységen ítsz-en) belül lehetett szétosztani. 1980. Január t-vel az egész község dolgozó parasztsága belépett termelőszövetkezetünkbe. A földterület 5000 kh lett. A gazdaság vezetését két üzemegység szervezésével oldottuk meg. Ebben az időben váltottuk fel a gépállomási gépeket saját gépekkel. A gépekkel az üzemegység-vezető agronómus rendelkezett, a fogatokkal a brigádvezetők. Ugyancsak a brigádvezető rendelkezett a szervezetileg brigádjába tartozó tagokkal, azonban lényeges kárelhárító munka végzésere az üzemegység-vezetőnek — az elnök egyetértésével —, joga volt a brigád tagjait átirányítani. Önelszámolás és érdekeltség Az üzemegységeknek és brigádoknak tervük összeállításánál és kivitelezésénél a tagok foglalkoztatottságára tekintettel kellett lenniük. A brigádnak, illetve brigádoknak hozam- (mennyiség, ár) és költségterveket kellett készíteni. Minden növényről és állatcsoportról tudták a brígádtagok, hogy a tervezett hozam- és költségszinten mennyi jövedelmet, vagy ráfizetést fog hozni’ Az önelszámoló brigádrendszerben a közvetlen érdekeltséggel sikerült elérni a termelés szakadatlan fejlődését. Az önelszámoló brigádok között eleven és tartalmas munkaverseny alakult ki. A munkaverseny feltételeit 1967- ben módosítottuk, miután a technikai fejlődés nem egyformán érintette a különböző ágakat. Termelőszövetkezetünkben minden évben felülvizsgáljuk a munkadijazássa) kapcsolatos normákat és óradíjakat. Évente sok munkanorma megváltozik, és új munkák belépése esetén időfelméréssel, valamint máshol szerzett tapasztalatokkal állapítjuk meg az adott munkára adható munkadíjat. A normarendezésben képviselve vannak a különféle munkahelyeken dolgozók. Ugyancsak rendszeresen ellenőrizzük, hogy az egy munkaórára jutó jövedelem, valamint az egész évben megszerezhető jövedelem a különböző foglalkozásúak körében milyen mérvű. Hosszú évek tapasztalatai alapján állíthatom, hogy a többi szövetkezeti taghoz képest nagyon könnyen megszerzett munkadíj épp úgy nem ösztönző a több és jobb munkára. mint ennek az ellenkezője. Ágazati randszar 1068-tól az üzemegységrendszerről ágazati rendszerre tértünk át, és ezzel egyidejűleg az önelszámolást Is módosítottuk. Az áttérés főbb indokai a következők voltak: — a növénytermesztés gépesítése és kemlzálása miatt csökkent az e területen foglalkoztathatók száma. Ugyanakkor az egész növénytermesztésből szerveződött növényvédő szakmunkások, mű- trágyaszórólc, takarménybeta- karítók, rakodók és mások szakosodása miatt az üzemegységrendszer már nem volt tartható. Egyes munkahelyeken női tagok váltak feleslegessé. Részükre a kertészet hajtatóházas termelését bővítettük. Állattenyésztő és tejfeldolgozó szakmunkásokká képeztük át őket. Üzemi konyhát létesítettünk, hőre lágyuló műanyag-feldolgozót hoztunk létre a nők foglalkoztatása érdekében. A burgonyatermesztés fontos idénymunkáiban azonban a nők továbbra is részt vesznek; — a gabona-, kukorica-, bur- gonyakombájnofc és egyéb gépek hatékonyabb kihasználása megköveteli, hogy egy munkahelyen és szerelő felügyelete mellett üzemeltessük őket. Ezáltal nőtt az egy gépre és az egységnyi időre Jutó termelés. Kevesebb lett a műszaki hiba, s kevesebb kiszolgáló gép kellett; az üzemegység-vezetők— a tél kivételével — nem foglalkoztak az állattenyésztéssel megfelelően idő hiányában. Viszont a telepvezetőiknek beosztásuknál fogva neon volt elég nagy a döntési hatáskörük é» a képzettségük, sem volt erre megfelelő; — a technikai fejlődés mai üteme mellett — bármilyen tanulékony szakember i* valaki, — nem várható, hogy minden területen eredményesen bővítse szakmai ismereteit; — elősegítette az ágazati rendszer a növénytermesztés és állattenyésztés szakosodásét. Az ágazati vezetés beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nőtt a termelés, tovább javult az önköltség szinte minden növénynél, állatfajnál és -csoportnál. A szaktudás becsülete Termelőszövetkezetünkben — miután megfelelő biztonsági tartalékkal rendelkezünk — az éves tervet az előző év szeptember 15-ig közgyűlésünknek meg kell tárgyalnia. A közgyűlés döntése így nem formális, hiszen a termelést sokkal előbb kell megszervezni. ít-iíu ahogy amafe gysfexrtau végrehajtása megkezdődik. A beruházási anyagokat, az épületek beruházási terveit stb sem lehet már egy március: közgyűlés után, az adott évben előteremteni. Tagságunk a tervjavaslatot hetekkel a közgyűlés előtt írásban megkapja. A főágazat- és ágaztvezetők nemcsak s tervjavaslatokat készítik el hanem a jóváhagyás után azonnal megkezdhetik a végrehajtás megszervezését. Termelőszövetkezetünkben a foglalkoztatottság »teljes. A fizetett szabadságon túlmenően csak azok a növénytermesztésben ét kertészetben dolgozó asszonyok nem dolgoznak egész évben, akik nem kívánnak a tél folyamán munkát végezni, 460-an dolgozunk a szövetkezetünkben. 1971-ben egy dolgozóra 160 ezer forint bruttó termelési érték. 32 ezer forint részesedés. 41 ezer forint saját erőből származó közös tisztavagyon-növekedés jutott. Terveink szerint a közeljövőben mindenre kiterjedően megvalósítjuk a komplex gépesítést. A növénytermesztés és állattenyésztés zömében ezt már elértük. Terveink megvalósításához a beruházáson túlmenően megfelelő képzettségű és képességű személyek is kellenek. Az üzemi vezetésben foglalkoztatott szakemberek mellett több mint 30 sertéstenyésztő és -hizlaló szakmunkást képeztünk ki, valamint traktorosokat, gépkocsi- és buszvezetőket, növényvédő szakmunkásokat, mezőgazdasági gépszerelőket, 6 egyéb technikai személyzetet 30 fővel, most indult a szarvasmarhatenyésztő szakmunkásképzés. Szövetkezetünkben a fiatalok aránya jó. Ösztöndíjakkal *e- gítjük nemcsak a felsőbb Iskolán tanuló fiatalokat, hanem a szakmunkástanulókat főleg a mezőgazdasági szakmát elsajátító fiatalokat Az élet- és munkakörülmények javulását a nehéz fizikai munka gépesítésén túlmenően, jelzik a mind kulturáltabb munkahelyek, az üzemi konyha, a 6 üzemi fürdő, az autóbusszal történő szállítás a munkahelyre és vissza és a két termelőszövetkezeti üdülő. Az ágazati rendszer bevezetésével az eredményeink nőttek. a komplex gépesítéssel egy időben azonban úgy gondolom — tagságunkkal egyetértésben —, még közvetlenebb érdekeltséget kell megvalósítani. Véleményem szerint az üzem- és munkaszervezésnél mindenkor az üzem termelési, fejlettségi színvonalához kell alkalmazkodnunk, a* üzemés munkaszervezés állandó folyamat. Ennek megfelelően foglalkoztunk vele, mint fontos kérdéssel eddig is és foglalkozunk a jövőben is. Az 1971. évi 71 millióról, 1973- ban minimálisan 92 millióra (egy dolgozóra jut 200 ezer forint) nő a termelési érték termelőszövetkezetünkben, változatlan számú dolgozóval. Ezzel egyidőben a háztáji termelés is nő, miután segítjük a háztáji gazdálkodás fejlődését is. Losoncit Mihály, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke Egyszer még megérjük. hogy külön, e célra épített üzem gyártja majd a láncokat, madzagokat, nylonhuzalokat, melyek már napjainkban is nélkülözhetetlenek. Hiszen, ha nem volnának, minden mozgatható eltűnne a középületekből, az utcáról, hivatalokból. A postai golyóstollbetét az asztallábhoz van kötve, az asztalt a falba erősitik, az épületnek viszont erős alapjai vannak, nem lehet csak úgy elemelni, A szórakozóhelyeken a hamutartókra és kiskanálakra külön pincér vigyáz, a mosdóban a törölközőt a falba vert rúdhoz varrják — lehet, ez már nem is törölköző, csak a 86. elődje volt az, amit naponta elJárási tűzoitóverseny Mátranovákon Jó Időben és a versenyző, csapatok eredményes szereplésével zárult a salgótarjáni járás önkéntes tűzoltóinak versenye. A felsorakozott versenyző csapatok előtt a Himnusz elhangzása után Molnár Pál elnökhelyettes mondott ünnepi beszédet. A versenyen 72 csapat jelent meg. A versenyző rajok alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A versenybizottságok szigorúan bíráskodtak, munkájuk eredményes volt. Eredmények: 800-as kismotorfecskendős községi férfirajok közül i. Mátraszele 399, 2. Cered 381, J. Rónafalu 379, 4. Karancr lapujtő 359 ponttal. 800-as kiemotorfecakendős községi női rajok közül: i. Rónafalu 356 ponttal, díjazás nélkül jogosult a megyei versenyen való részvételre. 800-as kismotorfecskendős üzemi férfirajok közül: 1. Salgótarjáni Kohászati Üzemek 395. 2. Szorosnataki aknaüzem 391, 3. Salgótarjáni Öblösüveggyár 382 ponttal. 400-as kismotorfecskendős községi férfirajok közül: 1. Vizslás 389. 2. Mátranovák 387 3. Zagyvaróna 373 ponttal. 400-as kismotorfecskendős községi női rajok közül: 1. Kishartyán 356 ponttal, díjazás nélkül jogosult a megyei versenyen való részvételre. 400-as kismotorfecskendős községi fiú rajok közül: 1. Karancslapujtő 365. 2. Zagyvaróna Általános Iskola 363, 3. Zagyvaróna 380 ponttal? 400-as kismotorfecskendős üzemi férfirajok közül. I. Tiribesi aknaüzem 392. 2. Volán 2. sz. Vállalat Salgótarján 387 ponttal. Kocsifeeskendő-szerelésben községi ftú rajok közül: i. Mátraszele Általános Iskola 396, 2. Etes Általános Iskola 390 ponttal. Osztottsugár-szerel ésben, üzemi férfirajok közül: 1. St. Állami Építőipari Vállalat 426, 2. FÜTÖBER Nagybá- tony 418 ponttal. Osztottsugár-szerelésben. üzemi női rajok közül: 1. Lampart ZIM Salgótarján 414 ponttal. A győztesek és helyezett rajok pénzjutalomban részesültek. A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a június hónapot .,Tűzrendészet! hónappá” nyilvánította. A községi közös tanács és a helyi tsz elnöke a vb-határozat alapján felhívással fordult a megye valamennyi mezőgazdasági vezetőjéhez, hogy a felhívásban foglaltakhoz minél szélesebb körben csatlakozzanak. A felhívásban foglalt tűzrendészed feladatok végrehajtása a mezőgazdasági termények betakarításának 'időszakában rendkívül nagy jelentőségű. i/tlent lehet mindent egyezerre Stlrpák Sándor, a Rex- gyár balsorsú igazgatója nagyot trombitált kék. kockás zsebkendőjébe. — Átkozott nátha! No, hol is hagytam abba? Megvan! Tisztelt termelési érte- k.zlet! Amint mondottam, gyártmányaink minőségére az utóbbi években igen sok a pangsz. S ami különösen bosszantó: napilapok, hetilapok a nagy nyilvánosság előtt kritizálják áruinkat, termékeinket. Különösen sok a panasz a luxus csomagolású, fényezett „Rex” tiinsóra. Számtalan panaszos levél jelent meg róla a különböző sajtótermékekben, íme, néhány megjegyzés a sok közül: „A »Rex-“ timső kétnapos használat után szilvái ekvár- szerű péppé vált. Miért csinálják ezt velünk? Tisztelettel : Temeslaki Rudolf, apátián, anyátlan árva”. „Borotválkozás közben elvágtam az arcomat. Azonnal használatba vettem a két napja vásárolt “Rex-“ tim* sót. Azóta mindkét orcám úgy néz ki, mint egy hegy- vízrajzi térkép. E timső fő tulajdonsága, hogy elősegíti külsérelmi nyomok létrejöttét. Azonnali Intézkedést kérünk! L. Z.” „Rövid leszek. »Rex" tím- sót használtam. Címem: La jog-kórház, 117-es kórterem.” Stlrpák dühösen csapta az asztalra a levélköteget: — S mit írt minderre De- begényi kartárs, akit azzal bíztam meg, hogy válaszoljon a panaszos levelekre? Tessék: „Panaszának jogosságát elismerjük. Utasítottuk kereskedelmi osztályunkat, hogy máskor ne vegyenek át selejtes árut”. Más: „Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a "Rex" timső hiányosságaira. Utasítottuk dolgozóinkat, hogy a jövőben ...” stb. stb. Kérdem a tisztelt termelési értekezletet, meddig mehet ez így? A teremben néma csend honolt. Szórakozott, kifejezéstelen tekintetek bámulták a gyár kéményéből gomoly gó szürke füstöt. — Mi hát a teendője gyárunk kereskedelmi osztályának? A panaszos levelekre eddig írt válaszaink sablonosak. semmitmondóak. Nem győzik meg a vásárlót arról, hogy nekünk van igazunk. Azonnal szerződtetnünk kell néhány aranytollú írót, egy pár szelleme® írásművészt, valamint tudósokat, akik népszerű ismeretterjesztő stílusban válaszolnak a kötekedő vásárlónak. Be kell bizonyítanunk, hogy a Rex-gyár feladata magaslatán áll. Világos tehát. hogy mi a teendőnk. Tovább fejlesztjük, javítjuk, csiszoljuk gyártmányaink védelmében írt válaszleveleink minőségét. Magáról a timsóról majd legközelebb beszélünk. Galambos Szilveszter 1 __ Két lehetőség kínálkozik aa vJL X1 (. Q J\ áldatlan helyzet javítására, .......................................................... Vagy úgy kell minden kis és n agyobb iparcikket gyártani, hogy alkalomadtán rögzíthecsentek. Egyesek szerint a vittanyégőket, miért hasogat- legyen — gondolok itt az mozik, előadótermek székei is ják le az ülések bőrhuzatát, üvegpohár helyetti füles bőg- azért vannak összecsavarozva, kinek kell egy utcai szemét- 'éré, asztali hamutartót felhagy aki onnan feláll, magá- tároló, vagy egy padtámla? váltó, ólomból öntött mosódénál ne felejtse. Valaki azt is Ezek a tárgyak nagyon kapó- zsára — vagy pedig a moz- megkockáztatta, hogy a vasú- sak, melléjük kell a sok lánc, gatható berendezési tárgyakat ti szerelvény kocsijait azért erősítő, szegecs, csavar. Egy- a helyén kéne hagyni, hátha erősítik olyan jól össze, mert egy szállodában már az ajtót nemcsak viccből tették oda. egyébként minden állomáson sem lehet kinyitni, mert mind Az utóbbi menoldás kifejezet- lemaradna az utolsó vagon. a két oldalát odapántolják a . „ Az elővigyázatosság nagyon féí-fah°2' el. ™ tü„nJön. mint ™ ess*e™nek latszik- vsak elkel, a rögzítési mánia nem a, pohar- torolkozo, asztalié- az “ kérdés mindenki így alaptalan, Éz a furcsa szokás, rítő, evőeszköz, kistányér, ha~ látja-e? hogy mindent összeszedünk, mutartó. Orosz Júl«a „aminek nincs gazdája", hazai specialitás. Ugyan miért csavarják ki mindenünnen a NÓGRAD -« 1973. május I6,a szerda
