Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-13 / 110. szám

HAMIS NIMBUSZ OLTKOTt hangosan is elhangzó megjegy- „Nálunk gyanakvással fogadják a nemhi- zés — elsősorban értelmiségi foglalkozásúak- vatalos helyen pártosan megszólaló mérnö­köt” — fogalmazta ugyanezt mérnök isme­rősöm. Mert ugye minek a vonalas szöveg, ha nem hallja a főnökség? Nem általánosa gyanakvás, de azért érezhető. Sérti őt is, sér­ti mindazokat, akik nem tartanak külön nyelvet hivatalos es nem hivatalos haszná­latra. Kiválóak a szakmában! kai kapcsolatban: szakmájának él, igazi szakember, nem politizál. Akiről mondjak, talán nem is sejti,, miféle „érdemét” látják ilyetén tisztelői. Embere válogatja, talán akad, aki örül az effajta jellemzésnek, más viszont bosszúsan utasítaná vissza az apoli- tikus jelzőt, mindjárt példával is bizonyítva, mennyire tévesen ítélték meg. Mindenképpen elgondolkoztató viszont, hogy Ilyen megjegyzések egyáltalán elhang­zanak. A logika nevében két kérdésre keres­ne választ az ember. Az első: miért lát a közvélemény e része ma ellentmondást a . közéleti tevékenység és az elmélyült szak­mai munka, netán a tudományos pálya kö­zött? A másik: létezik-e valójában a napi politikától teljesen független, tanulmányo­zásra érdemes kutatási terület, természettu­dományi vagy egyéb problematika ? Tudjuik, hogy a magyar tudományos élet számos nemzetközileg elismert tudósa vé­gez pártmunkát, egy-egy fővárosi kerület­ben, vidéki városban a társadalmi szerveze­tek élete attól is színesül, hogy kiváló szak­emberek, orvosok, mértlökök, kutatók ré­szesei a különféle rendezvényeknek, a szervezet mindennapos életének. Azaz, konk­rét példákkal élve. az értelmiség jeleseinek politikai érdeklődését, s tevékenységét mér­legelve azt látjuk; összhangban lehet ma­gasfokú szakismeret és közéleti munka. Egyesek úgy fogalmazzák, hogy az igazán képzett ember márcsak azért sem vállal politikai természetű „szereplést”, mert nincs szüksége kivételezésre. Boldogul anélkül is. Igaz, minden pályán találunk ügyeskedőket. Vannak, akik nyüzsgésükkel keltenek feltű­nést, társadalmi elfoglaltságukat hozzák mentségül, ha szakmai hiányosságaikra fi­gyelmeztetik őket megpróbálnak a társadal­mi elfoglaltságból egyéni hasznot húzni... Vannak ilyen „szakemberek” is. De ezek ki­rívó példák. a karrieristák egyik típusa tes­tesül meg bennük. Nem is nehéz védekez­ni ellenük. Nem egyszer éppen valamelyik társadalmi szervezet leplezi le őket, hiszen sehol sincs szükség fecsegőkre, a mércének mindenütt a végzett munkát kell mérnie. A kirívó példákból próbálnak némelyek álta­lánosítani ? Kimondatlanul is rágalmazva vétlen embereket? Sohasem bizonyított tétel, mely szerint a jó szakembernek nem kenyere a politizálás — „hiszen az időt vesz el a szakmától”, mi­ként az egyik ismert „bölcsesség" mondja. Mit mondhatunk e»re a sunyi eszmefut­tatásra? Furcsa dolog ugyanis a közéleti ér­deklődést, politikai elkötelezettséget „titkol­ni”, csak a'zért, mert tájékozatlan vagy rossz­hiszemű kollégák, a közvélemény elenyésző része a „kívülállót” dicséri, azt találja ele­gánsnak, szellemi munkát végzőkhöz méltó­nak. Egy neves tudós véleménye szerint —gon­dolom másoké szerint is — akad ugyan né­hány olyan téma. amelyet lehet a társada­lomtól elvonatkoztatva is vizsgálni, de az elvonatkoztatás semmilyen kutatást nem segít. Nem beszélve arról — tette hozzá —, hogy a feladatok nagy többségének gazda­sági és társadalmi horderejét is ismerni kell. anélkül nincs fogódzó, nincs mihez mérni a munkát. A társadalmi kérdések felé „kalan­dozás” ezekben az esetekben kötelező lec­ke, s nem időpazarlás. ELKÖTELEZETT, kommunista szakembe­rek számára mindez magától értetődő. Nem fogadják el, soha nem is fogadták el a sok­szor megírt szobatudóst példaképül. Különö­sen nem korunk, társadalmunk ideális szak­emberének mintájául. Jó, ha ennek a meg­győződésüknek minél gyakrabban adnak hangót Mindazokkal szövetkezve, akik szin­tén a maguk munkájából tudják, hogy az „elvont” intellektuális munka sem lombik­körülmények között zajlik. Hogy az apolitd- kus szakember nimbusza hamis. Nemcsak azért hamis, mert a .mines véleményem” is vélemény, hanem, mert az emberi tevé­kenységet külső, társadalmi tényezők for­málják. A hamis nimbusz ne torzítsa egy- egy mikroközösség értékrendjét sem. , M. D. Gyűjtés tollfosztáskor Dalosok között Palotáson Szépség és fegyelem—Aranyszájú pávc Kapák csapódnak a földbe, gyáztak, hogy hűen adják villogzó meztelen vállak, ka- vissza az öregek kiejtését, szák suhognak, meggömyedve dallamlormálását, hajlításait előrebuikó asszonytestek, por, perzselő hatalmas nap — egy * dokumentumfilm kezdődhet­ne így, miikor a palotásiak Hétfő esténként pávások sumtnásdalokat énekelnék. dalolnak a palotás! iskola egyik tantermében. Vida Fe- 'ir reme tsz-raktáros, a csoport zengő hangú szólistája cite- rázni tanul, özv. Papp József- né és a Varga házaspár a hangulatról gondoskodik. Bor­osa néni és Spdsják Pálné történeteket mesélnek. Terka néni arról beszél, hogy nagy­apja Bartók Bélának énekelt. Pihennek, aztán újból ösz- szeállnak. Magnetofonra éneklik a szomorúságot hor­dozó dalokat, a vándorláshoz kötött summásélet palotáéi hagyatékát Aztán vidámab­bak következnek, olyankor még viccelnek is, szórakoz­nak. Akik beleszületnek a dal­ba, tiszta szívvel énekéinek. (H) Félkaréjban állnak az asz- szonyok, fejükön kendő. Előt­tük az utódok, daloló tizen­évesek, megannyi tisztaszemű virágszál. A hátsó sor a fér­fiaké, erő és biztonság, meg­fontolt bizalom. Karjukat összefonva dalol­nak későm felragyogó esti csillagokról, a pálteleki utcá­ról, fekete hollóról, arany- szájú páváról. Dalolásuk hi­deg vizű forrás ének, egysze­rűség és szépség, fegyelem, szép odaadás. Bánat a volt surramás szívekben, öröm az elmúlt idő fölött. Énekelnek — együtt három nemzedék —, s néha gúny kíséri dalukat, a meg nem értés, az irigykedés. Aztán — egy-egy siker után — elhall­gatnak a kétkedők, megfeled­keznek mindarról, ami hát­ráltatja a dalosok munkáját, s felerősödik az elismerés kó­rusa. Pedig a közös dalolás nem tegnap kezdődött, nem is két esztendeje, mikor fölrepült a páva. Elek Bélámé tanárnő tizenkét esztendővel eZelőtt megérezte ennek szükségessé­gét. Tanítványaival együtt énekelte a dalokat, a népi játékokba — kedvcsinálásként — „belelopta” az asszonyokat. Az akkori gyermekszereplők ma már anyák, a paiotási néphagyományok büszke hor­dozói. Ilyen előzmények után könnyebb volt két esztendeje tudatosan elkezdeni a gyűj­tést. Téld tollfosztáskor a ré­gi történetek közül előbuk­kant egy-egy ének, máskor az asszonyok keresték fél az idősebbeket, hogy rögzítsék a köztudatból lassan kivesző summásdalok szövegét és dal- dalmát. A kisebbek arra vi­Napfényben Üzletükben mindenki szívesen vásárol Az üzlet nem nagy és egy­általán nem modem. Nem hasonlítható sem a Pécskő, sem a Centrum Áruházhoz. Mégis, naponta vevők százai állnak a pultok előtt. Válo­gatnak. próbálnak, vásárol­nak. fizetnek- Szíve-m vásá­rolnak. mert a salgótarjáni 353. számú divat- és kötött­áruda népszerű üzlet Nógrád ban. Miért van az, hogy itt mindenkit szívesen fogadnak? Miért távozik elégedetten a vásárló? Miért jönnek ide — ha csak egy perce is — érdek­lődni az asszonyok? Mert jönnek és inkább várnak pár napot, de itt veszik meg a keresett árucikket. A miér­tekre kerestük a választ. Tizenkét évvel ezelőtt A Nógrád megyei Irarcikk- kiskereskedelmi Vállalat 353. számú salgótarjáni üzletében 1961-ben brigád alakult, amely felvette Martos Flóra nevét A hét alapító tag kö­zül Tóth Istvánné. már nyug­díjas. Nosza! Pálné szülést szabadságon van. a többiek azonban: Selmeczi Gyürgyné. Bobál Gyuláné, Kalocsai Já- nosné. Nagy Istvánné és Ka­szás Jánosné itt vannak most is a pult mögött Akkor, több mint egy évtizeddel ez­előtt vállalták, hogv teljesítik az évi 3 millió forintos 'for­galmat . Az üzletben ma tizennyolc asszony és lány dolgozik — négy kismamát visszavárnak — és éves forgalmuk megha­ladja a 25 millió forintot! Mennyi igyekezet, türelem, fegyelem, pszichológiai érzék kell ilyen forgalom mellett a pult egyik oldalához, hogy a másikon megelégedetten tá­vozzon a vevő! Pedig négy­szer költözött már az áruda a városrekonstrukció során, és a jelenlegi helye sem végleges- A törzsvevők mégsem változ­tak. sőt kevés tariáni áruda büszkélkedhet azzal, hogy is­merik az egész megyében, még vidékről is bejárnak. Holecz Ferenc a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat igazgatója mondja: — Szocialista brigádjaink közül kimagasló eredményeket ért el a Martos Flóra Szocia­lista Brigád, amelynek min­den tagja no, s közülük ki­lenc KISZ-tag. Megszakítás nélkül, folyamatosan tizencev- szer érték el a Szociaffsta Brigád címet. Az elmúlt öt év alatt megduplázódott az áruda forgalma. Az eladók, a vásárlók igényeinek megfelelő áruválasztékot biztosítottak, udvarias kiszolgálás és hasz­nos tanácsok mellett- A for­galom növelése érdekében többször rendeztek divat- és árubemutatókat. Érezzék, értük vagyunk — Ismerni a vevőt, ez a legfontosabb — kezdi a be­szélgetést Selmeczi Györgyné. — Ügy dolgozunk, mindig arra gondolunk, hogv a pult­nak két oldala van és ne­künk az egyik oldalon min­dent otthon kell hagyni. Rossz kedvet bosszúságot, gondot Sok a törzsvevőnk- Túlzás nélkül mondhatom, ismerjük valamennyit tudjuk melvik érzékenyebb, igyek­szünk kipuhatolni és megje­gyezni, kinek miiven az íz­lése. A brigádról kérdezett. Egy mondatban így válaszolhatok1 egy mindenkiért mindenki egyért. A közös összejövete­len, amelyet minden hónapban megrendezünk, beszélgetünk, vidáman telnek a percek, mindenki készül valamilyen meglepetéssel- A névnapokat megtartjuk. megajándékoz­zuk egymást. A vállalatnál nálunk volt először brigád- esküvő. Mi rendeztük! Köder- la Anna ment férjhez Fekete Györgyhöz. Segíteni kellett Vietnamnak- Takarókat készí­tettünk — minden brigád­tag vállalat egy-egy részt. Amikor influenzajárvány volt és olykor hatan-nyolcan otthon maradtak, a többiek szó nélkül vállalták a túl­órázást és a váltó műszako­sok sem ..lépnek le” amikor forgalmas napunk van. Nem naav dolgok ezek. mégis eb­ben az egységben érzem a mi erőnket. Szeretettel, hivatással — A vásárlók szeret étét, nagyon fontosnak tartom — jegyzi me« Bobál Gyuláné. Mindig abból indulok ki, hogy én vagyok a vevő — mint ahogy más üzletben valóban az is vagyok, -r- es milyen rosszul esne nekem, ha valaki csak felmutatna a polcra és azt mondaná: tes­sék. ez van! Lepakolunk sok­szor húszfajta cikket, hadd. válogasson a vevő. Tanács­csal is ellátjuk, és mindig úg" igyekszünk, hogy visszatér­jen a vásárló. Nekünk a leg­kisebb elismerés, köszönet is sokat jelent. Nem dicsekvés­képpen. de megnézheti a pa- naszkönyvet, abban egyetle n rosszalló sor nincs. Elismerő levelet kapunk szép ’ számmal a megye minden részéből- Pár évvel ezelőtt a megyeszék­hely egyik vállalatánál keres-’ kedelml ankétet rendezett a nőtanács. Akkor, ott három­százan szavaztak a mi üzle­tünkre — válaszoltak arra a kérdésre. hol szeretnek a legszívesebben vásárolni. En­nek valamennyien nagyon örültünk. Az ünnepségre eljött Feke­te Gyröayné. Üi Józsefné, Herencsényi Győzőné, akik szülési szabadságon vannak, csakúgy mint Noszálné- Meg­hívták. eleget is tett a meghí­vásnak a nyugdíjban levő Tóth* né. A brigád tagjai ott ültek a* asztalok mellett. Selmeczi Györgyné. Bobál Gyuláné, Dombóvári Arpádné, Kalocsa» Jánosné, Nagy Istvánné. Ka­szás Lászlóné: Horváth Sán- domé, Lőrinc Jánosné. Hor­váth Anasztázia, Kupka Ernő* né. Bolla Klára. Bencés Zsu­zsa; Somoskői Tibomé. Hor váth Ervinné, Krizs Magdol­na, Palotás Klára, Bartús Ilona és Szalatovlcs Ilona, a Martos Flóra brigád tagjai. Ünnepélyes keretek között vették át a KPVDSZ és a Bel­kereskedelmi Minisztérium által adományozott „Szakma Kiváló Brigádja" ki tünetért, melyet az országban ebben az évben egvedül ők kapták meg öten: Bobálné, Kalocsalné. Noszálné; Nagy né és Seltner cziné a „Szakma Kiváló Dol­gozója” címet is kiérdemelték. Ez volt eddig a legnagyobb esemény a brigád életében. Másnap már újra a pult mö­gött álltak. Szokács László betegek monológja EGYIK BETEG Borzasztó betegségben szen­vedek: étvágytalan vagyok- Pedig sportolok. Azt mondják, az étvágy evés közben jön meg. Megpróbáltam. Meget­tem két lágytojást de serpmi eredmény. Megettem három szelet főtt sonkát, nincs ét­vágy- Megettem egy libamá­jat vajas kenyérrel, de hiába Egy szelet hagymás rostélyost még mindig semmi étvágy. Négy töltött káposztát. Étvágy­nak nyoma sincs. Nyolc ra­kott palacsinát Borzasztó, még mindig nem éreztem ét­vágyat- Űristen, milyen sú­lyos beteg lehetek! Rohanok a belgyógyászatra! MÁSIK BETEG Remek az étvágyam, folyton éhes vagyok. Nem győzök a hasamra keresni. Bementem az étterembe, megettem két adag rakott káposztát 13,- fo­rintért. Még se konnyant- Kér­tem két szelét rántott fiiét sült burgonyával, 13,40-be ke­rült, de inkább éhesebb let­tem. Ijedtemben átszaladtam a presszóba, bevágtam 20 forint árú süteményt, mégis éhes maradtam. Kiléptem a presszóból, hogy elmegyek a belgyógyászatra. A sarkon ép­pen perecct árultak. Kértem egyet. És kérem, csak 60 fil­lérbe került, de csodák csodá ia, jóllaktam. Ha tudtam volna, hogy ettől a 60 filléres perectől U jóllakom, mindjárt pereccel kezdtem volna és megspóroltam volna 46 forin­tot. (Lev Tolsztoj után: Dénes Géza) Durvái lobbanékony termő-’ szetű ember Kiss András, 32 éves salgótarjáni lakos. A géplakatos külön él feleségé­től legalábbis elválasztotta őket a bíróság, a lakásuk azonban közös. Ez minden oka összezorrenésüknek. Kiss többször volt már börtönben, és most újból oda kell vonul­nia, mert csúnyán helyben hagyta volt feleségét. Szóvál­tás támadt közöttük, amely dulakodássá fajult. Kiss egy befőttesüveggel támadt az asszonyra, aki védekezésül maga elé emelte kezét. Kiss lesújtott, olyan erővel, hogy az asszony karja eltört — a gyógyulás ideje 4—6 hét. A Salgótarjáni Járásbíróság sú­lyos testi sértésért Kiss And­rást 10 hónap szigorított bör­tönre ítélte, és mellékbünte­tésül egy évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától Az íté­let nem jogerős. Egy takarítónő sokakkal szemben előnyöket élvez, már csak azért is, mert olyan he­MINI-KRIMIK Támadás befőttesüveggel — A torkos takarítónő Az erőszakos locsol ködök — Dézsmálta a pénzt asszony, aki havonként ősz- szegyűjtötte a különbözó di­jakat. Ezeket többnyire későn fizette be, sőt. előfordult — ezért került bíróság elé —. hogy egyszerűen elfeledkezel i lyekre Is bejuthat, ahová más gőtarjánl Járásbíróság folyta* átvenni, újabb sértő megjegy- a befizetésről, mert saját cél­nem teheti be a lábát. így tólagosan elkövetett lopásért zést tett. mire kikísérték. Er* jaira fordított a beszedett volt ezzel Pál Józsefné (Szol- négy hónap szabadságvesztés- re közbelépett az apa. Dula- Összegből több mint 5700 fo* lős Gizella). 45 éves mátra- re ítélte Pálnét, a büntetés kodás kezdődött, szitkozódott ^ i v . , , mlnHeyönH tnlroritnnÄ ic atrí 17*5>o‘y?£»Vi n if acófr n7AnKort falti“ &Z ÖT6S ÍS. KÖzfoölép6tt ä fil3 * ^ h ^ Is, végül sikerült őket lecsil mindszenti takarítónő is, aki végrehajtását azonban felté- amíg dolgozott a Nógrád me- telesen kétévi próbaidőre fel­gyei Sütőipari Vállalatnál, függesztette. Mellékbüntetés- lapítani. nak, hogy az asszony férje Is Hivatalos személy tudott arról, hogy a pénzt munkája során be-belátogatott ként 1000 forint pénzbünte- elleni erőszakért a bíróság e^y dobozban tartja a felesé* a nyersanyagraktárba. Nem tést is kiszabott a bíróság a ifi- Kurucz Józsefet 8 hónap Ké és ő is rendszereseh dézs­szabadságvesztésre és kétezer múlta az asszony tudta né'_ forint pénz mellékbüntetésre, kül. Esetenként kisebb-na­apját, idős Kurucz Józsefet 6 SFObb összegeket csempészett takarítani, hanem torkoskod- ni. Naponta szatyorba került a margarin, tojás, kristálycu­kor. Tavaly májustól októbe­rig Pálné 37 darab negyedki­takarítónőre. lós margarint, 135 tojást. 9,5 cső lkod nf ^Na^hátenvhau 'és nek végrehajtását azonban [tét öt hónap szabadságvesz- kilogramm porcukrot. 39 ki- ^r Uteak voltak, amitor a 3-3 évre feltételesen felfüg- tésre ítélte a bíróság, a bün­17 48-as számú italboltban üldö' hónap szabadságvesztésre ítél­te. Mindkettőjük büntetésé­ki a dobozból és italra köl­tötte a pénzt. A sikkasztó S ­togramm kristálycukrot. ___________ __________ k ilogramm mákot. 26 kilo- géltek, poharazgattak. Rend­gramm lisztet es 14.5 kilo- Srök érkeztek a helyiségbe és gramm gyümölcsízt lopott ki igazoltattak egy vendéget. A a raktárból, több mint két- megjegyzést tett a rend 4- AL-V\.nv« A ViC.1 cíi"»-* *, „ ...... „ gesztette a bíróság. ezer forint értékben. A felso­rolt nyersanyagok nagy ré- ^ ^ szét megtalálták a lakásán a után szépen visszaadták neki. trtwlrrtn 4filroritAnAnßlr A Ral“ u . 4 „ . . őrre. mire elkérték igazolvá- jánban S. Lászlóné. 32 éves nyát és az adatok kiírása ________• t etés végrehajtását azonban feltételesem kétévi próbaidőre felfüggesztette. Férjét lopá­sért kétezer forint pénzbünt?­Házmesterkedett Salgótai- tésre ítélte a bíróság­Sz. L. torkos takarítónőnek. A Sál* ^ fiatalember nem akarta NÓGRÁD — ,1973. május 13.s vasárnap V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents