Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
Megalakult Nógrádi megye űf tanácsa (Folytatás az l. oldalról) — Meggyőződésünk, hogy a tanács népképviseleti jellege a/, új ciklusban tovább erősödik. Jóleső érzés számunkra, hogy ismét látjuk sorainkban a régi, sok tapasztalattal, közéleti jártassággal rendelkező megyei tanácstagokat, és mellettük az újakat és közöttük nagyobb számban a nőket és fiatalokat, akik várhatóan, rövidesen elsajátítják majd a területi képviseleti munkához szükséges ismereteket. Ezután azt hangsúlyozta: a végrehajtó bizottságnak egyik fő feladata lesz, hogy kidolgozza a következő négy év munkaprogramját, és azt a tanács soron következő ülése elé terjessze. Hangsúlyozta a legfontosabb feladatokat is. Mint mondotta, társadalompolitikai feladataink megvalósításában továbbra is alapvető célkitűzés, hogy az MSZMP X. kongresszusán, a Központi Bizottság 1972. novemberi ülésén megfogalmazott és elfogadott határozatok megvalósítására törekedjünk. Pártunk politikájából, társadalmi rendünk lényegéből fakad, hogy a munkások helyzetével továbbra Is megkülönböztetett módon foglalkozzunk Folytatnunk kell az előző tanács által e témában eddig hozott határozat következetes végrehajtását. Mint mondotta*, a tanács feladata,, hogy újra megvizsgálják és értékeljék a nők, az ifjúság társadalmi szerepének alakulását. Szólt arról is, hogy megyénkben számottevő nemzetiségi lakosság él. Munkájukkal és tevékenységükkel hozzájárulnak szocialista hazánk építéséhez. Ugyanakkor fejleszthetik anyanyelvűket és ápolhatják nemzeti kultúrájukat. A programbeszéd következő részében a gazdasági feladaHoffer István, a megyei tanács elnöke mutatására, az állami és társadalmi szervek aktív támogatására. — Munkálkodjunk együtt nagy odaadással szűkebb hazánk, Nógrád megye munkásainak, termelőszövetkezeti parasztságának és valamennyi társadalmi rétegének boldogulásáért, hogy négy év múlva arról számolhassunk be választóinknak: megbízatásunknak eleget tettünk. Hoffer István, a megyei tanács elnöke a programbeszéd elfogadása után bemutatta a megyei tanács tagjainak a megyei szakigazgatási szervek vezetőit és a járási hivatalok elnökeit. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága elkészítette és a tanácstagok rendelkezésére bocsátotta a különböző bizottságokra, a bim unkájához. A tanácsok előtt álló feladatoknál hangsúlyozta a tanácsi tervezés fontosságát, a területfejlesztést, a középtávú tervek megvalósítását, a beruházási tevékenységet, az ötödik ötéves terv és a hosszú távú terv előkészítését. Köszöntőjét így fejezte be: — Őszintén kívánom valamennyi tanácstagnak, hogy erőben, egészségben, a dolgozókkal szorosan együttműködve, végezzék felelősségteljes munkájukat. Köszöntötte az újonnan alakult megyei tanácsot Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő is. Beszédében azt hangsúlyozta. hogy megyénk dolgozói a választások során is hitet tettek pártunk politikája mellett, bizonyították, hogy munkájúkkal készek támogatni a párthatározatok sikeres megvalósítását. Kijelentette: a kapott bizalom kötelez. Ez vezessen minden tanácstagot. A nép bizalmából a dolgozókért tevékenykedni aktív, cselekvő tevékenységet kifejteni, még nagyobb tudással, szorgalommal, felelősséggel, megtisztelő feladat. Ehhez a párt politikájának kedvező fogadtatása nagy lehetőséget biztosít a tanácsi munkában. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára a népfront nevében köszöntötte az új tanácsot. Szólt a tanácsok és a népfrontbizottságok együttes feladatairól, amit a helyi községpolitikai célkitűzések megvalósításában gyümöl- csöztethetnek. Kijelentette, hogy a népfrontbizottságok támogatják, segítik a tanácsok tevékenységét. Az alakuló tanácsülés Hoffer Istvánnak, a megyei tanács elnökének zárszavával ért véget. Képünkön: Molnár Ferencné, Szárcsák András s Krizsanyik Jánosáé tanácstagok a tanácsülés szünetében — f ■— tfglf lÄii#!* «I munteäsok Alkatrészhiány A beszélgetésekből egyértelműen kiderül, hogy..no, de ne vágjunk elébe a véleményeknek. Inkább hallgassuk meg. mit mondanak az asz- szonyok, lányok. A szalagon csak elvétve dolgoznak olyanok, akik a gyár születésétől kezdve tagjai a kollektívának. Döntő többségük a múlt év derekán jött ide más üzemből, vagy háztartásból szerencsét próbálni. Klenőczki Mária február 15- én lépte át az új üzem küszöbét. A budapesti Htsz salgótarjáni telepét hagyta ott, mert keveset keresett, s ami talán ennél is fontosabb volt számára, az, hogy nem tudták állandó délelőttös műszakba tenni. Erre azért lett volna szüksége, mert a Madách Gimnáziumba jár, a IX. osztályt végzi. A munkaellátással kapcsolatban ezt mondja: — Bizony, sokszor úgy kell összeszedni munkakezdés előtt a napi termeléshez szükséges alkatrészeket. — Mennyi időbe telik ez? — Tíz percbe. Ennyi elég ahhoz, hogy az egész napra szükséges mennyiséget megszerezzem. Most például nincs panel. Helyette a hozzávaló tartozékokat készítjük elő... — Ez szükséges ahhoz, hogy gyorsabb legyen az összeszerelés.. — veti közbe a mellettem ‘álló szakszervezeti titkár, Hegyi Jánosné, majd ezt kérdezi a kislánytól: — A csoportvezető nem szokta kivenni a raktárból az anyagot munkakezdés előtt? — De igen. — Az a 1 katrészhíányről már Budapesten, a vállalati szakszervezeti tanácsülésen is szóltam. Alapvető változás azonban még nem következett be — veszi vissza a szót az üzemi bizottság titkára. Nagy Anna alapító tag azzal kezdi, hogy általában el van látva munkával. Előfordul, hogy valamelyik alkatrész hiányzik. Most például a panel. Amíg megérkezik, addig sem tétlenkedik, mert előkészítést végez. — Még nem számoltuk ki. Eddig nem volt rá szükség, nem kértek ilyet tőlünk. A következő beszélgető partner Bertoldi Pálné fordít egyet a témán. Azt kifogásolja. hogy ő jól dolgozik és mégis kevesebb fizetést kap mint az, aki csak a munka után jár, s csak elvétve éri utói. Az , ügy tisztázására Pakodi Gyula művezetőt kérem meg. — Én csak két hete kerültem erre a szalagra, ezért a korábbi dolgokról nem tudok nyilatkozni. Bertoldiné munkájával, akárcsak a csoport többi tagjának szorgalmával, meg vagyok elégedve. — Ha már itt tartunk, mondana néhány szót a bérezésről is? — Csoportbérezés van, Ez azt jelenti, hogy a csoport az elvégzett munka után kap egy bizonyos összegű bért. Ezt kétféle módon osztom szét. Először a személyi órabér szerint. (Persze ez is a teljesítményhez van kötve.) Ami fennmarad, azt szétosztom a jól végzett munka arányában. Az egyik többet, a másik kevesebbet kap, de van olyan is, aki egy fillért sem érdemel, sőt, esetenként még le kellene vonnom személyi béréből. — Előfordult már ilyesmi? — Egyszer. Utána ugrásszerű«! megjavult az illető munkája. Sajnos, igazuk van a lányoknak, asszonyoknak. Bizony rapszodikus az alkatrészellátás. Ennek részben az az oka, hogy háromszor utaztatjuk, mire fel- használásra kerül. Reméljük, nem sokáig lesz így, mert a gyár fejlesztési tervének megvalósítása során ezt a gondot is megoldjuk. Boros Erzsiké szeretné, ha reggel hozzáfoghatna a munkához, s az ebédszünet kivételével a 8 órát folyamatosan végig dolgozhatná. Ezt a tempót szokta meg előbbi munkahelyén, ahonnan gyengébb fizikuma miatt jött ide dolgozni. Azt mondja: — Nem állíthatom, hogy nincs munkám. Ha nem tudok szerelni, akkor javítok, vagy besegítek azoknak. akik elmaradtak. Erre is szükség van. Szerintem, ha egy-egy reszorton folyamatosan tudnánk dolgozni, akkor jóval többet termelnénk. Sokat segítene ebben az egyéni teljesítménybérezés bevezetése is. Ezzel egyetértett Horváth Lajosné is, aki január óta .jár ide Ságújfaluból, s jól érzi magát az üzemben, bár bevallása szerint azért választotta az új gyárat, mert. ez volt a legközelebb. Az egyéni normarendszer bevezetését szorgalmazza, majd így folytatja: — A művezetőm ugyan elmondja, hogy ki, miért kapott több bért. de úgysem hiszi el senki, hogy aki mellette dolgozik az többet termel, jobban dolgozik. Ezzel persze nem lehet teljes egészében egyetérteni. Abban viszont igaza van, hogy az egyéni teljesítményrendszer sokkal egyértelműbb, sokkal jobban megmutatja, ki menynyit ér. Nagy Endréné kevesebbet keres, mint előző munkahelyén, a síküveggyárban, ahol üvegvágó volt. Ö ezt mondja:. — Nem bántam meg a cserét. Jobb körülmények közé kerültem, itt jóval veszélytelenebb a munka. Én nyolc őrén át folyamatosan tudok dolgozni. A válaszok, vélemények sokszínűsége is mutatja a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységének sokrétű gondjait, valamint azt az igényt, hogy a lányok, asszonyok a munkaidőt az eddiginél jobban, okosabban szeretnék kihasználni. Meg- szívlelendőek a bérezésre vonatkozó észrevételeik is, amelyekről a gyáregység igazgatójával, Pálfalvai Lászlóval is beszélgettem.' Elismerte, hogy egyes alkatrészek késve érkeznek. s ez lassítja a munkát, fékezi a tempót. Csökkentése érdekében tovább javítják majd a gyáregységek közötti kooperációt. Az egyéni teljesítménybérezést pillanatnyilag objektív okok miatt, úgy ahogy a dolgozók szeretnék, még nem tudják megvalósítani. V K. — Ha ön lenne a twlajdonos, hogyan szervezné meg jobban a munkát? Egy kicsit tétovázik, majd így szól: — A csoporton belül felosztanám, hogy ki, mit végez el. Ezt a felosztást hosz- szú időre gondolom, ugyanis így jobban begyakorolnánk magunkat egy-egy reszorton, és többet is tudnánk termelni. — Mennyivel? tokról szólt. Hiszen a tanács alapvető feladata a negyedik ötéves területi tanácsi fejlesztési terv és a középtávú pénzügyi terv célkitűzéseinek megvalósítása, az ötödik ötéves tervre való zökkenőmentes átmenet biztosítása. Hangsúlyozta, hogy a korábbi tanács által jóváhagyott tervek reálisak, figyelembe vették az igényeket és a rendelkezésre álló lehetőségeket. A megyei tanács elnöke programbeszédét így fejezte be; — Az elmúlt évben a megyei tanács valamennyi jelentősebb társadalmi szervvel megállapodásban rögzítette az együttműködés célját, tartalmát és formáit. A kapcsolatok fejlődtek azokkal az állami szervekkel is, amelyekkel az együttműködést jogszabályok írják elő. — Mi azon dolgozunk, hogy a párt politikai irányvonalát következetesen érvényesítsük, a társad almi szervek jelzéseit, észrevételeit munkánk során felhasználjuk. Mindannyiunk eredményesebb munkáját jól biztosíthatja, hogy népünknek van — a párt által kidolgozott, a Központi Bizottság novemberi állásfoglalásával megerősített — világos politikai irányvonala, átgondolt társadalmi, gazdasági programja. Ennek gyakorlati megvalósításában számítunk a megyei pártbizottság elvi-politikai útzottságok elnökeire és tagjaira vonatkozó névsort. A megyei tanács egyhangúlag megválasztotta a számvizsgáló, a tervgazdasági, a műszaki és kommunális, az ipar-élelmi- szergazdasági és kereskedelmi, a művelődésügyi, az egészség- ügyi és szociálpolitikai, valamint az igazgatási és hatósági bizottságot, azok elnökeit és tagjait. A megyei tanács egyhangúlag megválasztotta a megyei, járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottságok tagjait. A Népi Ellenőrzési Bizottság megyei elnöke ismét dr. László István lett. A megyei tanács tegnapi ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága javaslatára ugyancsak egyhangúlag megválasztotta a bírósági népi ülnököket is. A népi ellenőrök nevében dr. László István, a NEB elnöke, a népi ülnökök nevében pedig dr. Kovács László, a megyei bíróság elnöke köszönte meg a bizalmat. A párt és a kormány nevében Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte az újonnan megalakult megyei tanácsot. Köszöntőjében azt hangsúlyozta. hogy nagyjelentőségű politikai eseménysorozat fejeződött be az alakuló ülésen. Hangsúlyozta, hogy a politikai és gazdasági eredmények kedvező légkört biztosítanak a most megválasztott tanácstagok elkövetkezendő négyéves A számítástechnika alkalmazásához Megkezdik a rendszerszervező mérnökök és közgazdászok képzését Ä szocialista országok közös összefogásával egységes számítógéprendszer kialakítása kezdődött el. A gazdálkodás mai körülményei között egyre sürgetőbben jelentkezik a számítógépes rendszer bevezetése. A Magyar Népköztársaság számítástechnikai kormányprogramjának végrehajtása és részvétele az egységes számítógéprendszer kialakításában jelentős társadalmi támogatás mellett folyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt, határozatainak szellemében az állami szervek mellett jelentős munka folyik az METESZ, a TIT és a KISZ keretében a számítástechnikai kultúra elterjesztése érdekében. A KISZ védnöksége kiterjed a számítógép-alkalmazás hatékonyságának emelésére. a szakemberek képzésére, az általános tájékoztató munkára és a gyártásfejlesz- tési feladatok támogatására egyaránt A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1975-re várják a számítógépet, de máris hozzálátnak a számítógép fogadásának előkészítóséöez is a szakemberképzéshez. A vállalat a számítástechnika alkalmazásának széles körű kiterjesztését. a számítógép nyújtotta lehetőségek és előnyök fokozott kihasználását tervezi. A számítástechnika alkalmazásának programja a gyár szinte valamennyi termelési és gazdálkodási területét érinti. Ezért a különböző munkaköröknél számítástechnikai ismeretek elsajátításával rendszerszervező mérnökök és üzemmérnökök. valamint rendszerszervező közgazdászok képzését tervezik. A számítástechnika iránt érdeklődő szakemberek már ez év szeptemberében dunaújvárosi, miskolci és budapesti tanintézetekben látnak hozzá a számítógéprendszer által igényelt speciális ismeretek elsajátításához. A képzés előreláthatóan levelező tagozaton történik, de nagyobb számú jelentkezés esetén megkísérlik egy salgótarjáni kihelyezett tagosat indítását is. Az Ipoly Bútorgyárban NÓGRÁD — 1973. május 12., szombat
