Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

Megalakult Nógrádi megye űf tanácsa (Folytatás az l. oldalról) — Meggyőződésünk, hogy a tanács népképviseleti jellege a/, új ciklusban tovább erősö­dik. Jóleső érzés számunkra, hogy ismét látjuk sorainkban a régi, sok tapasztalattal, köz­életi jártassággal rendelkező megyei tanácstagokat, és mel­lettük az újakat és közöttük nagyobb számban a nőket és fiatalokat, akik várhatóan, rö­videsen elsajátítják majd a területi képviseleti munkához szükséges ismereteket. Ezután azt hangsúlyozta: a végrehajtó bizottságnak egyik fő feladata lesz, hogy kidolgoz­za a következő négy év mun­kaprogramját, és azt a tanács soron következő ülése elé ter­jessze. Hangsúlyozta a leg­fontosabb feladatokat is. Mint mondotta, társadalompolitikai feladataink megvalósításában továbbra is alapvető célkitű­zés, hogy az MSZMP X. kong­resszusán, a Központi Bizott­ság 1972. novemberi ülésén megfogalmazott és elfogadott határozatok megvalósítására törekedjünk. Pártunk politiká­jából, társadalmi rendünk lé­nyegéből fakad, hogy a mun­kások helyzetével továbbra Is megkülönböztetett módon fog­lalkozzunk Folytatnunk kell az előző tanács által e témában eddig hozott határozat követ­kezetes végrehajtását. Mint mondotta*, a tanács feladata,, hogy újra megvizsgálják és értékeljék a nők, az ifjúság társadalmi szerepének alaku­lását. Szólt arról is, hogy me­gyénkben számottevő nemzeti­ségi lakosság él. Munkájukkal és tevékenységükkel hozzájá­rulnak szocialista hazánk épí­téséhez. Ugyanakkor fejleszt­hetik anyanyelvűket és ápol­hatják nemzeti kultúrájukat. A programbeszéd következő részében a gazdasági felada­Hoffer István, a megyei ta­nács elnöke mutatására, az állami és tár­sadalmi szervek aktív támo­gatására. — Munkálkodjunk együtt nagy odaadással szűkebb ha­zánk, Nógrád megye munká­sainak, termelőszövetkezeti pa­rasztságának és valamennyi társadalmi rétegének boldogu­lásáért, hogy négy év múlva arról számolhassunk be vá­lasztóinknak: megbízatásunk­nak eleget tettünk. Hoffer István, a megyei ta­nács elnöke a programbeszéd elfogadása után bemutatta a megyei tanács tagjainak a me­gyei szakigazgatási szervek ve­zetőit és a járási hivatalok el­nökeit. A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottsága elkészí­tette és a tanácstagok ren­delkezésére bocsátotta a kü­lönböző bizottságokra, a bi­m unkájához. A tanácsok előtt álló feladatoknál hangsúlyoz­ta a tanácsi tervezés fontossá­gát, a területfejlesztést, a kö­zéptávú tervek megvalósítá­sát, a beruházási tevékenysé­get, az ötödik ötéves terv és a hosszú távú terv előkészíté­sét. Köszöntőjét így fejezte be: — Őszintén kívánom vala­mennyi tanácstagnak, hogy erőben, egészségben, a dolgo­zókkal szorosan együttműköd­ve, végezzék felelősségteljes munkájukat. Köszöntötte az újonnan ala­kult megyei tanácsot Géczi Já­nos, a megyei pártbizottság el­ső titkára, országgyűlési kép­viselő is. Beszédében azt hang­súlyozta. hogy megyénk dol­gozói a választások során is hitet tettek pártunk politikája mellett, bizonyították, hogy munkájúkkal készek támogat­ni a párthatározatok sikeres megvalósítását. Kijelentette: a kapott bizalom kötelez. Ez vezessen minden tanácstagot. A nép bizalmából a dolgozó­kért tevékenykedni aktív, cse­lekvő tevékenységet kifejteni, még nagyobb tudással, szor­galommal, felelősséggel, meg­tisztelő feladat. Ehhez a párt politikájának kedvező fogad­tatása nagy lehetőséget bizto­sít a tanácsi munkában. Marczinek István, a Hazafi­as Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára a nép­front nevében köszöntötte az új tanácsot. Szólt a tanácsok és a népfrontbizottságok együttes feladatairól, amit a helyi községpolitikai célkitűzé­sek megvalósításában gyümöl- csöztethetnek. Kijelentette, hogy a népfrontbizottságok tá­mogatják, segítik a tanácsok tevékenységét. Az alakuló tanácsülés Hof­fer Istvánnak, a megyei ta­nács elnökének zárszavával ért véget. Képünkön: Molnár Ferencné, Szárcsák András s Krizsanyik Jánosáé tanácstagok a ta­nácsülés szünetében — f ■— tfglf lÄii#!* «I munteäsok Alkatrészhiány A beszélgetésekből egyértel­műen kiderül, hogy..no, de ne vágjunk elébe a vélemé­nyeknek. Inkább hallgassuk meg. mit mondanak az asz- szonyok, lányok. A szalagon csak elvétve dolgoznak olyanok, akik a gyár születésétől kezdve tag­jai a kollektívának. Döntő többségük a múlt év derekán jött ide más üzemből, vagy háztartásból szerencsét pró­bálni. Klenőczki Mária február 15- én lépte át az új üzem kü­szöbét. A budapesti Htsz salgótarjáni telepét hagyta ott, mert keveset keresett, s ami talán ennél is fontosabb volt számára, az, hogy nem tudták állandó délelőttös műszakba tenni. Erre azért lett volna szüksége, mert a Madách Gimnáziumba jár, a IX. osz­tályt végzi. A munkaellátás­sal kapcsolatban ezt mondja: — Bizony, sokszor úgy kell összeszedni munkakezdés előtt a napi termeléshez szükséges alkatrészeket. — Mennyi időbe telik ez? — Tíz percbe. Ennyi elég ahhoz, hogy az egész napra szükséges mennyiséget meg­szerezzem. Most például nincs panel. Helyette a hozzávaló tartozékokat készítjük elő... — Ez szükséges ahhoz, hogy gyorsabb legyen az összesze­relés.. — veti közbe a mellet­tem ‘álló szakszervezeti titkár, Hegyi Jánosné, majd ezt kér­dezi a kislánytól: — A csoportvezető nem szokta kivenni a raktárból az anyagot munkakezdés előtt? — De igen. — Az a 1 katrészhíányről már Budapesten, a vállalati szak­szervezeti tanácsülésen is szól­tam. Alapvető változás azon­ban még nem következett be — veszi vissza a szót az üzemi bizottság titkára. Nagy Anna alapító tag az­zal kezdi, hogy általában el van látva munkával. Előfor­dul, hogy valamelyik alkat­rész hiányzik. Most például a panel. Amíg megérkezik, ad­dig sem tétlenkedik, mert elő­készítést végez. — Még nem számoltuk ki. Eddig nem volt rá szükség, nem kértek ilyet tőlünk. A következő beszélgető partner Bertoldi Pálné fordít egyet a témán. Azt kifogásol­ja. hogy ő jól dolgozik és mégis kevesebb fizetést kap mint az, aki csak a munka után jár, s csak elvétve éri utói. Az , ügy tisztázására Pakodi Gyula művezetőt kérem meg. — Én csak két hete kerül­tem erre a szalagra, ezért a korábbi dolgokról nem tudok nyilatkozni. Bertoldiné mun­kájával, akárcsak a csoport többi tagjának szorgalmával, meg vagyok elégedve. — Ha már itt tartunk, mondana néhány szót a bére­zésről is? — Csoportbérezés van, Ez azt jelenti, hogy a csoport az elvégzett munka után kap egy bizonyos összegű bért. Ezt két­féle módon osztom szét. Elő­ször a személyi órabér szerint. (Persze ez is a teljesítmény­hez van kötve.) Ami fenn­marad, azt szétosztom a jól végzett munka arányában. Az egyik többet, a másik keve­sebbet kap, de van olyan is, aki egy fillért sem érdemel, sőt, esetenként még le kelle­ne vonnom személyi béréből. — Előfordult már ilyesmi? — Egyszer. Utána ugrássze­rű«! megjavult az illető mun­kája. Sajnos, igazuk van a lá­nyoknak, asszonyoknak. Bizony rapszodikus az alkatrészellátás. Ennek részben az az oka, hogy háromszor utaztatjuk, mire fel- használásra kerül. Reméljük, nem sokáig lesz így, mert a gyár fejlesztési tervének meg­valósítása során ezt a gondot is megoldjuk. Boros Erzsiké szeretné, ha reggel hozzáfoghatna a mun­kához, s az ebédszünet kivé­telével a 8 órát folyamatosan végig dolgozhatná. Ezt a tem­pót szokta meg előbbi munka­helyén, ahonnan gyengébb fi­zikuma miatt jött ide dolgoz­ni. Azt mondja: — Nem ál­líthatom, hogy nincs munkám. Ha nem tudok szerelni, akkor javítok, vagy besegítek azok­nak. akik elmaradtak. Erre is szükség van. Szerintem, ha egy-egy reszorton folyamato­san tudnánk dolgozni, akkor jóval többet termelnénk. So­kat segítene ebben az egyéni teljesítménybérezés bevezeté­se is. Ezzel egyetértett Horváth Lajosné is, aki január óta .jár ide Ságújfaluból, s jól érzi magát az üzemben, bár be­vallása szerint azért válasz­totta az új gyárat, mert. ez volt a legközelebb. Az egyéni normarendszer bevezetését szorgalmazza, majd így foly­tatja: — A művezetőm ugyan elmondja, hogy ki, miért ka­pott több bért. de úgysem hi­szi el senki, hogy aki mellette dolgozik az többet termel, jobban dolgozik. Ezzel persze nem lehet tel­jes egészében egyetérteni. Ab­ban viszont igaza van, hogy az egyéni teljesítményrendszer sokkal egyértelműbb, sokkal jobban megmutatja, ki meny­nyit ér. Nagy Endréné kevesebbet keres, mint előző munkahe­lyén, a síküveggyárban, ahol üvegvágó volt. Ö ezt mondja:. — Nem bántam meg a cserét. Jobb körülmények közé ke­rültem, itt jóval veszélytele­nebb a munka. Én nyolc őrén át folyamatosan tudok dolgoz­ni. A válaszok, vélemények sokszínűsége is mutatja a Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységének sokrétű gondjait, valamint azt az igényt, hogy a lányok, asszonyok a munkaidőt az eddiginél jobban, okosabban szeretnék kihasználni. Meg- szívlelendőek a bérezésre vo­natkozó észrevételeik is, ame­lyekről a gyáregység igazgató­jával, Pálfalvai Lászlóval is beszélgettem.' Elismerte, hogy egyes alkatrészek késve ér­keznek. s ez lassítja a mun­kát, fékezi a tempót. Csök­kentése érdekében tovább ja­vítják majd a gyáregységek közötti kooperációt. Az egyé­ni teljesítménybérezést pilla­natnyilag objektív okok miatt, úgy ahogy a dolgozók szeret­nék, még nem tudják megva­lósítani. V K. — Ha ön lenne a twlajdo­nos, hogyan szervezné meg jobban a munkát? Egy kicsit tétovázik, majd így szól: — A csoporton be­lül felosztanám, hogy ki, mit végez el. Ezt a felosztást hosz- szú időre gondolom, ugyanis így jobban begyakorolnánk magunkat egy-egy reszorton, és többet is tudnánk termelni. — Mennyivel? tokról szólt. Hiszen a tanács alapvető feladata a negyedik ötéves területi tanácsi fejlesz­tési terv és a középtávú pénz­ügyi terv célkitűzéseinek meg­valósítása, az ötödik ötéves tervre való zökkenőmentes át­menet biztosítása. Hangsú­lyozta, hogy a korábbi tanács által jóváhagyott tervek re­álisak, figyelembe vették az igényeket és a rendelkezésre álló lehetőségeket. A megyei tanács elnöke programbeszédét így fejezte be; — Az elmúlt évben a me­gyei tanács valamennyi jelen­tősebb társadalmi szervvel megállapodásban rögzítette az együttműködés célját, tartal­mát és formáit. A kapcsola­tok fejlődtek azokkal az álla­mi szervekkel is, amelyekkel az együttműködést jogszabá­lyok írják elő. — Mi azon dolgozunk, hogy a párt politikai irányvonalát következetesen érvényesítsük, a társad almi szervek jelzéseit, észrevételeit munkánk során felhasználjuk. Mindannyiunk eredményesebb munkáját jól biztosíthatja, hogy népünknek van — a párt által kidolgo­zott, a Központi Bizottság no­vemberi állásfoglalásával meg­erősített — világos politikai irányvonala, átgondolt társa­dalmi, gazdasági programja. Ennek gyakorlati megvalósítá­sában számítunk a megyei pártbizottság elvi-politikai út­zottságok elnökeire és tagjai­ra vonatkozó névsort. A me­gyei tanács egyhangúlag meg­választotta a számvizsgáló, a tervgazdasági, a műszaki és kommunális, az ipar-élelmi- szergazdasági és kereskedelmi, a művelődésügyi, az egészség- ügyi és szociálpolitikai, vala­mint az igazgatási és hatósági bizottságot, azok elnökeit és tagjait. A megyei tanács egyhangú­lag megválasztotta a megyei, járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottságok tagjait. A Népi Ellenőrzési Bizottság megyei elnöke ismét dr. László Ist­ván lett. A megyei tanács teg­napi ülésén a Hazafias Nép­front megyei bizottsága ja­vaslatára ugyancsak egyhan­gúlag megválasztotta a bíró­sági népi ülnököket is. A népi ellenőrök nevében dr. László István, a NEB el­nöke, a népi ülnökök nevé­ben pedig dr. Kovács László, a megyei bíróság elnöke kö­szönte meg a bizalmat. A párt és a kormány nevé­ben Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Országos Tervhivatal el­nöke köszöntötte az újonnan megalakult megyei tanácsot. Köszöntőjében azt hangsúlyoz­ta. hogy nagyjelentőségű po­litikai eseménysorozat fejező­dött be az alakuló ülésen. Hangsúlyozta, hogy a politikai és gazdasági eredmények ked­vező légkört biztosítanak a most megválasztott tanácsta­gok elkövetkezendő négyéves A számítástechnika alkalmazásához Megkezdik a rendszerszervező mérnökök és közgazdászok képzését Ä szocialista országok közös összefogásával egységes szá­mítógéprendszer kialakítása kezdődött el. A gazdálkodás mai körülményei között egy­re sürgetőbben jelentkezik a számítógépes rendszer beve­zetése. A Magyar Népköztár­saság számítástechnikai kor­mányprogramjának végrehaj­tása és részvétele az egységes számítógéprendszer kialakítá­sában jelentős társadalmi tá­mogatás mellett folyik. A Magyar Szocialista Munkás­párt, határozatainak szellemé­ben az állami szervek mel­lett jelentős munka folyik az METESZ, a TIT és a KISZ keretében a számítástechni­kai kultúra elterjesztése érde­kében. A KISZ védnöksége kiterjed a számítógép-alkal­mazás hatékonyságának eme­lésére. a szakemberek képzé­sére, az általános tájékoztató munkára és a gyártásfejlesz- tési feladatok támogatására egyaránt A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1975-re várják a számítógépet, de máris hoz­zálátnak a számítógép foga­dásának előkészítóséöez is a szakemberképzéshez. A válla­lat a számítástechnika alkal­mazásának széles körű kiter­jesztését. a számítógép nyúj­totta lehetőségek és előnyök fokozott kihasználását terve­zi. A számítástechnika alkal­mazásának programja a gyár szinte valamennyi termelési és gazdálkodási területét érin­ti. Ezért a különböző munka­köröknél számítástechnikai is­meretek elsajátításával rend­szerszervező mérnökök és üzemmérnökök. valamint rendszerszervező közgazdá­szok képzését tervezik. A szá­mítástechnika iránt érdeklődő szakemberek már ez év szep­temberében dunaújvárosi, miskolci és budapesti tanin­tézetekben látnak hozzá a számítógéprendszer által igé­nyelt speciális ismeretek elsa­játításához. A képzés előreláthatóan le­velező tagozaton történik, de nagyobb számú jelentkezés esetén megkísérlik egy salgó­tarjáni kihelyezett tagosat in­dítását is. Az Ipoly Bútorgyárban NÓGRÁD — 1973. május 12., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents