Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

Humes rendTelletie Segíteni a magasabb szervezettséget Ar. élet dinamikája és fel- szolgáltató munkájukat, ho- dezvényék között szerepei Her- gyorsult ritmusa kimondatta- gyan gazdálkodnak a munka- bai Lászlónak, a Munkaügyi nul is arra utal, hogy a mű- erővel, az anyaggal, a gépek- Minisztérium munkaszervezési szaki-technikai forradalom kel és egyéb állóeszközökkel, tudomány osztályvezetőjének időszakát éljük. A fejlődésnek Tulajdonképpen e párthatáro- a korszerű üzem- és munka- ez a korábbitól eltérő üteme zat szellemében szeretne se- szervezésről szóló előadása, va- és igénye hívta életre a Szer- gítséget nyújtani a Nógrád lamint Valkó Mártonnak, a vezési és Vezetési Tudományos megyei gondok megoldásában tudományos társaság alelnöké- l'ársaság Nógrád megyei cső- tudományos társaságunk. nek előadása a vezetés és szer­portját is. Hogy megismer- _ A N6„rÄri m„evpj ME_ vezés időszerű kérdéseiről, kedjünk e tudományos társa- TESZ kereteben « fk lét- A ság terveivel és munkájával, munkához - a vállalatok felkerestük Kúti István mér- ÍTjelenleg lehetőségeik szerint nök-közgazdászt a Szervezési Szervezési es Vezetesi Tudó- maguk próbálják megoldani a L vST Äomany"“- -onb^ vezetök “»»** ~ tette saság Nógrád megyei csoport- ^fa tudommiyof cso^tank ÍJ°Zzá Kuti elIvtárs' ~ Ez év­“ Wü SS-«» “STS Xuti JiÄ Ä“ — Nógrád megyében szá- «osztotta létszámunkat. S perei részére háromnapos spe- mottevő és jelentős ipari üze- mos'; rna/. elmondhatjuk, hogy dális tanfolyamot tervezünk, mek, illetve gazdálkodó egy- szamszeruségben és minőség- Később azonban, ha erre le­ségek vannak. A mi tudomá- t>en ■** együtt vannak azok a hetőségünk nyűik, és a szük- nyos társaságunk ahhoz sze- vezető szakemberek, akik szer- intézkedéseket az elkép­retne segítséget nyújtani, hogy vezesi, tervezési, irányítási és éléseknek megfelelően meg a megye különböző gazdálko- munkaügyi kerdesekben befő- tudjuk oldani, akkor központi dó egységeiben a mai igé- lyassal vannak Nograd me- előadók bevonásával a műve- n .veknek megfelelő színvonalon ... uzememek munkájává. 2etőktől a felső vezetőkig sze- történjen a vezetés és meg- programszerűen a retnénk hozzájárulni a tudo­íelelően magas fokú, ésszerű legfontosabb időszerű kérde- „^nyog vezetőképzés helyi legyen a szervezettség — mon­sekről előadásokat tartunk te­gondjainak megoldásához. dotta elöljárójában Kuti 1st- kintély^ tudományos szintű van. szakemberek közreműködése- A Szervezési és Vezetési vei. Ezenkívül helyi szakembe- Tudományos Társaság helyi A part Központi Bizottsága rék segítségévéi felméréseket elnöke végezetül elmondotta, felismerte a kor jellemző vo- végzünk a megye üzemeinek hogy ez évben megrendezik a násait, és felhívta a figyel- szervezettségi és gazdálkodási fiatal szervezők kétnapos ta­rnet a tennivalókra is. A gyor- szintjéről és szakmai vitákat lálkozóját, amelyre budapesti sülő műszaki-technikai hala- rendezünk a tudományos cső- és más megyei fiatal szakem- dás során a technikával port tagjait érdeklő legfonto- heréket is meghívnak. Egye- egyutt nemcsak a gyártana- Sabb kérdésekből. lőre még a találkozók helye nyok cserélődnek ki, hanem a elmondotta még llinc« tisztázva, de vagy a korábbi helyes szervezési el- JVUT1 lstvan elmondotta meg, vaev vek is elavulttá válnak, és hogy Pongrácz László, a j^J^nyben szeretaék mef- termeszetesen uj módszerek Munkaügyi Minisztérium ki- rendezni ezt a találkozót. S, alkalmazasat kívánják JpfS- váló szakembere időszerű bér- hogy más üzemek szervezett­séUgTul™dése & korszerű ^«kai kérdésekrő, tartott ségé^ t^uta^nyoÄ^s vezetés és a szervezettség. Azt figyelemreméltó előadást, dr. ^ a Dunai vizűben tuszem nem kell különösen Nemes Ferenc, a Közgazda- tanulmányoznak az informá­^taTOmíkaT’célok8y eférétöten ságtudományi Ecetem kuta- dós rendszert, valamint az miSi döntő szerepe van an- tóía munkaügyi és szociológiai es m^kaszervezés gyá­riak, hogy a vállalatok miképp kérdésekről tájékoztatta a tár- k lata’ konkret rendszerét, szervezik meg termelő és saság tagjait. De a nagy ren- Orosz Béla Űj szövetek és műanyagok a BNV-kiállításon Négy helyen, csaknem öt­ezer négyzetméternyi fedett területen várják az idei BNV közönségét a könnyűipari ki­állítások. A vállalatok első­sorban exportajánlataikkal jelentkeznek, de fokozott gon­dot fordítanak a szánt termékekre árukat mutatnak be. amelyek tömeggyártása megoldott, il­letve már megteremtették ah­hoz a szükséges feltételeket. A kiállításon szereplő 46 minisztériumi. hét tanácsi vállalat és 50 szövetkezet áru­bemutatója a most folyó tex­tilrekonstrukció két évének eredményeit is tükrözi, első­sorban a kötszövő- és a kon­fekcióiparban, de az ágazat más területein is. A korszerű választék egészének bemuta­tására nem vállalkózhattak, de jelentős helyet foglalnak el a gyártmányfejlesztés irá­nyairól valló új termékek. Az újdonságok között ott lesz a Panyova „Béka” nevű kötött, nyomott, mintás női ruha kelméje; ebből a vásár ideje alatt körülbelül tízezer készruha kerül forgalomba, de az újfajta polymid alapú kelme a vállalat mintaboltjá­ban méteráruként is kapható majd. A lakások és a hétvé- belföldre gi házak színes függönyeinek is; olyan választékát gazdagítja a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat újszerű, malimógépen előállí­tott, változatos kelmeszerke­zetű és színösszeállítású varr- va hurkolt anyaga, amiből még az idén nyolcszázezer— egymillió négyzetméter gyár­tására tudnak vállalkozni. A magyaróvári kötöttáru- gyár finom pamutfonalaiból készült fehérneműjének kö­tésszerkezete biztosítja a ru­galmasságot, formatartást. Bár elődeinél lényegesen jobb minőségű, a pamutáruk ár- csökkentése folytán nem lesz azoknál drágább. E termékek­ből még ebben az évben 2 és fél millió darabra adtak rendelést, s negyedévenként további 20—25 ezret még le tudnák gyártani, terven fe­lül. Három gyár kooperációjá­nak termékeit láthatják a ci­pők, táskák, övék és egyéb öltözködési kellékek között. Ezekhez felhasználják a Győ­ri Pamutszövő- és Műbőrgyár „Grabolatok 205 nf” nevű új­szerű műbőrét, amely a ter­mészetes bőr mintázatát kö­veti. s béleletlenül is alkal­mas lábbeli készítésére, nagy- frekvenciás felületformázás­sal dolgozható fel. A férfi­fehérnemű „Juniform” néven sportos jellegű, kívül is hord­ható ingeket tervezett, poli­észter pamutkeverésű lánc­hurkolt kelméből, amelynek nyers kikészítésű pamutszála a farmernadrágokra jellemző karaktert ad. Az idén ezek­ből már 75 ezer darabot ren­delt a belkereskedelem. A BNV-n most nem lesz nonstop divatbemutató, a ma- nekenek a szakmai napokon vonultatják fel majd a leg­újabb modelleket A győzelem tavaszán 1945. május 9-én, 28 esztendővel ezelőtt a hitleri Németország feltétel nélkül1 ka­pitulált. Véget ért az emberiség történe­tének legvéresebb háborúja. Volt azon­ban olyan fasiszta egység, amely még a fegyverletétel után is folytatta a harcot. Alanti cikkünk ezt a kevéssé ismert történetet ismerteti. Villámként járta be a hír a csapato­kat: a fasiszta Németország kapitulált. Boldogságunk, örömünk határtalan volt, hiszen négy hosszú éven át mentünk tűzben és száz halál között, hogy végleg felmorzsoljuk az ellenség erőit. Vártuk az órát, a percet, hogy megszűnjék a csata­zaj. És végre elérkezett. Csodálatosan de­rűs idő fogadta 57. hadseregünket a Ke­leti-Alpokban. Lent a völgyben minden zöldéit, virágzott. A hegyoldalak tele voltak alpesi rózsával. Körös-körül ny u­galom honolt. S nekünk ismét fegyvert kellett ragadnunk, mível e frontszaka­szom a németek nem szüntették be az el­lenállást. 1945. május 9-én reggel kilenc órakor, mintha csak a győzelem napját ünne­pelte volna, megszólalt a tüzérségünk. Katonáink, tisztjeink újra harcba száll­ták. A német csoportok maradványait két nap alatt felszámoltuk. S reánk csak ezt -követően, két nappal később köszön­tött be a várva-várt béke. Az 57. hadsereg Magyarország felsza­badításában is részt vett. Sok bajtársunk hullott el mellőlünk, de teljesítettük kö­telességünket. A magyar lakossággal ha­marosan jó kapcsolatokat teremtettünk. Ügyes-bajos dolgaikban bizalommal for­dultak hozzánk, s a hai-cokban sokszor segítségünkre voltak. Hadseregünk a Balaton déli partján védelmi állásokba vonult. Kaposvár, Dombóvár, Szigetvár lakossága segített a védelmi vonalaik építésében. Azóta 28 év telt el. A lövészárkokai beszántották. A városok és a falvak megszépültek. Személyesen győződhettem meg erről, amikor egy küldöttséggel vendégként jártam Magyarországon. Két éve történt, hogy veteránok külön - vonatával Magyarországra érkeztünk. A háborús emlékek felelevenítése már a vonaton megkezdődött. A határra érkezve, nagyon meleg fo- adtatásban volt részünk. Sokan vették körül Dmitrij Kravcov tábornokot, a Szovjetunió Hősét, az egykori hadipiló­tát, aki Budapest felett négy ellenséges gépet lőtt le légiharoban. Igaz. megron­gálódott a gépe, ő maga tizenhat sebből vérzett. A pilótát magyar parasztok mentették meg, a legközelebbi házba vit­ték és elsősegélyben részesítették. Most, amikor a győzelem 28. évfordu­lójára emlékezünk, nemcsak a második világháború utolsó csatáira, se a győze­lemig megtett nehéz útra gondolunk, ha­nem arra is, hogy mi mindent alkotott a két nép, a magyar és a szovjet nép az eltelt évek alatt, s ama, hogy a szovjet és a magyar népet ma szoros barátság és harci szövetség köti össze. Vlagyimir Petruhin ezredes Salgótarján lakóihoz! (A Salgótarjáni Tanács elnökétől.) városi Salgótarján város terüle­tén — beleértve Zagyvaró­na, Inászó, Pintérpuszta te­lepülésrészeket is — teljes locsolási és gépkocsimosási tilalmat rendelek el a köz­műves ivóvízhálózatról. A Nógrád megyei Tanács 1/1969. számú rendelet 25. paragrafus 4. bekezdése alapján tilos a város terüle tén belül ivóvízhálózatról a magán- és a közterületek locsolása, valamint a magán- és állami tulajdonban levő gépjárművek mosása. Az elmúlt időszak csapa­dékszegény időjárása miatt a város vízellátó rendsze­reinek, kútjainak hozama csökkent. Ezzel egyidőben lakosság közvetlen fogyasz­tására fordítható vízből nagy mennyiséget vont el a locsolás. A város egyes te­rületein a tisztálkodási le­hetőségek nincsenek bizto­sítva, ezzel egyidőben más körzetekben kertet locsol­nak. A tilalom megszegőjével szemben szabálysértési eljá­rást indítunk, mely alapján. 3000 forintig terjedő pénz bírsággal sújthatjuk. A tilalom a kihirdetése napján lép életbe, visszavo­násig érvényes. Saj fát és Tásárolt alapanyagból Á balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet itatásos bor- júnevelő telepe a nyírjespusztai üzemegységben van. Itt készítik elő a későbbi hizlaláshoz, illetve tenyésztéshez a saját, illetve a vásárolt alapanyagot. A szakve­zetés áldozatos és eredményes munkáját dicséri, hogy 1972-ben a borjúnevelésben nem volt el­hullás. F- G felvétele Fajtaváltás után Bogyósok és a jövedelmezőség (Újsághír: szamócatermesztési ankétot rendeznek csütörtökön Balassagyarmaton.) Bogyós gyümölcsök termesz, tésével a balassagyarmati já­rás termelőszövetkezeteinek 94 százaléka foglalkozik. Je­lentőségét mutatja, hogy a művelt terület 3 százalékán a növénytermesztés árbevételé­nek 21 százalékát adják. ♦ A málna területe a legna­gyobb, 42 százalék a bogyósok közül. Értékesítési lehetőségei kedvezőek, így területe to­vább növekszik. Idén Drégely- palánkon, Hontón és Szügyben 24 hektár málnát telepítenek. A nagyüzemi telepítések kez­detekor — 1960 után — még a nagymarosi fajtával foglalkoz­tak. Néhány éve megkezdődött a fajtaváltás, a nagy termő- képesség és az ellenállóság irányában. Tért hódított a Mailing Exploit fajta. Hektá­ronként 89—146 mázsát terem. Gyümölcse nagy és kemény, valamint korán érik. A talaj iránt kevésbé igényes, jól vi­seli a külterjes viszonyokat. A járási termésátlag 28 má­zsa hektáronként Viszont Nögrádmarcalban tavaly 146, Ersekvadkerten 89 és Honton 56 mázsás termést takarítottak be. Az átlagos árbevétel hek­táronként 54 660 forint, de előfordult 270 364 forintos be­vétel is. Jövedelmezőségéhez tehát kétség nem férhet. * A szamóca részaránya a bo­gyós terület 32 százaléka. Ta­valy még tíz szövetkezet fog­lalkozott szamócával. A ter­mesztő gazdaságok száma idén ötre csökkent. Az átlagos te­rületnagyság viszont 17 hek­tárról 35 hektárra növekedett. Idén Ipolyveeén 20, Honton 18 és Drégelypalánkon 12 hek. táron telepítenek szamócát. A modem fajták 1969-ben hódí­tottak tért, azóta megtörtént a fajtaváltás. Az üreges, puha gyümölcsű fajta kiszorult, nép­szerűvé vált a modern, ke­mény húsú, amely jól bírja a szállítást, és ipari feldolgo­zásra is alkalmasabb. A járási termésátlag hektá­ronként elérte a 38,6 mázsát. Drégelypalánkon 62 mázsás, Honton és Ipolyveeén 42 má­zsás kitűnő átlagtermést ta­karítottak be. Az árbevétel átlagosan hektáronként meg­haladta a 82 ezer forintot. Drégelypalánkon 145 ezer fo­rint értékű szamócát takarí­tottak be hektáronként. ★ Fekete ribizkét 143 hektá­ron termesztenek a járásban. Emellett 111 hektárt a közel­múltban telepítettek, tehát még nem fordult termőre. Idén csak Drégelypalánkon te­lepítenek — hat hektáron — fekete ribizkét. A fajtaváltásé gyümölcsféleségnél is végbe­ment. Az angol és egyéb faj­tákat 1969 óta felváltották a modem, nagy termőképességü szovjet fajták. A járási ter­mésátlag hektáronként 5,9 má­zsa volt. Szügyben viszont 18 mázsát, Drégelypalánkon 12 mázsát, Cserhátsurányban és Nögrádmarcalban 10 mázsát takarítottak be. Több szövet­kezetben viszont csak egy— négy mázsáig jutottak. Az ala­csony termésátlag magyaráza­ta: ritka növényállomány, tápanyagszegény, több esetben erodált termőföld. A fekete ri_ bizke árbevétele a bogyósok közül a legalacsonyabb. A já­rási átlag hektáronként 9740 forint volt. Szügyben viszont 29 ezer, s Drégelypalánkon. 20 ezer forint árbevételre tettek szert. A piros ribizke telepítése az utóbbi években kezdődött meg. A szövetkezetek 50 hek­tár területen a legjobb fajtá­kat telepítették, ezek zömmel az idén fordulnak termőre. Ez évben Drégelypalánkon 6 hektáron telepítenek ellenálló, könnyen szaporítható, tömött fürtű ribizkét. Kellemes ízük miatt mind az iparban, mind a fogyasztók körében nagy népszerűségnél^ örvendenek. A bogyósok termesztése ké­zi munkaigényes. A termelé­kenység fokozásának egyik út., ja a vegyszeres gyomirtás be­vezetése. Másrészt betakarító gépek alkalmazásával a mun­kacsúcs lecsökkenthető. E té­ren nagy feladatok várnak a kutatókra. A szövetkezetek pedig csökkenthetik az önkölt­séget. ha nem hanyagolják el a talajerő-utánpótlást, a ta­la jművelést és növényápolást kifogástalan minőségben el­végzik. A hozamok növelése érdekében a legjobb fajták ki. választására nem szabad saj­nálni az anyagiakat. A bo­gyósok termesztését nem lehet, félvállról kezelni. Beruházási igényük jelentős, hektáronként 15—30 ezer forint. Egy-egy döntés után e földterületet több mint egy évtizeden át a bogyósok számára veszik igénybe Ezért csak körülte­kintő vizsgálódás nyomán sza. bad a telepítéshez hozzálátni A jól megválasztott fajta, a szakszerű ápolás, és a rugal­mas értékesítés nyomán vi­szont nagy hasznot hoz a szö­vetkezetnek és a tagságnak. A szorgos munka eredményeként rendkívül magas bevételt biz­tosít, hiszen a bogyósok iránti kereslet itthon és külföl­dön egyaránt fokozódik. Csillik József agrármérnök r NÖGRÄD •* 1973, május 9., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents