Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Képernyő élőit Hevesi 'Sándorünneplése ' Május 1. miatt most meg­rövidült a műsoráét. Ilyenkor természetszerűnek veszd az ember, hogy bizonyos ernye­des mutatkozik a program­ban ; az ünnepi előkészület­ben kifulladnák a szerkesz­tők. Ennek ellenére az ünnep utáni napok is tartogattak számunkra néhány érdekes, tanulságos es élményt nyújtó órát. Sorra venném, hogy vé­leményem szerint miket. Pénteken este emlékezett meg a televízió Az önök szín­ház címmel Hevesi Sándor születéséinek 100. évfordulójá­ról- Tragikus egyéniség volt. Európai, sót világszintű szín- Háztudóa, aki Reinharddal, Gordon Caiggel, Sztanyisalav- szkijjal egyenrangúan sokat tudott a színit a zceináláe mű­vészetéről. Azért volt érdekes és ta­nulságos számunkra ez az emlékműsor, mert Hevesi színházművészeti törekvései, eredményei a felszabadulás utáni években erősen háttér­be szorultak a kizárólagos Sztam yiszlavsaki j -központúság mellett:. Holott e két nagy tu­dósa a művészeti ágnak egy­mással párhuzamosan alkotta meg korszerű és szinte haj­szálra egybevágó színházé!- méleti és gyakorlati felada­toknak. Háború utáni művé­szetpolitikánk nagy balfogása, hogy Sztanyiszlavszkijf * — «helyett, hogy azonosította volna — szembeállította He­vesivel, pontosabban: Hevesit „meg nem történtnek” vette, holott a Hevesi-féle színház­tudományt iskolán felnöveke­dett generáció a kiváló Hor­váth Árpádot mártírul fogad­ta. Hevesi érdeme azonban nem csak a korszerű színház megteremtésére való határo­zott törekvés volt, hanem az a roppant energiára valló fá­radozás is, melynek eredmé­nye egész seregnyi európai klasszikus műfordítása, a Shakespeare-kultusz kiépíté­se — nem beszélve arról, amit a magyar klasszikus drámairodalom érdekében tett Mindezekért lekötelezettel vagyunk Hevesinek, 8 ez a lekötelezettség sugárzott ab­ból az emléfcműsorbói is, melyet Kazimir Károly ve­zetett, s amelynek keretében Idősebb művészgeneráoiónk a nagy samházrtudós emlékét megidézte. Szombaton este különleges drámai rod almi élményben volt részünk. Luigi Pirandel­lo: Hat szerep keres egy szerzőt című drámájának olasz tv-filmváütozata túlnőtt azon a tényen, hogy honfi­társak keltették életre. Je­lentős volt azért is, miért a századforduló olasz színpadá­nak egyik legsajátosabb író­egyéniségével találkozhattunk. Műveiben realista és meta­fizikus elemek keverednek, különösképpen első igazi nemzetközi sikert hozó drá­májában, a Hat szerep keres egy saeraöt-ben. Különös Játék Pirandello drámája. Mondhatnám: drá­matechmilkaá bravúr; egy olyan mester műve, aki úgy |át&ak alakjaival, mint macska az egérrel. Mind­azonáltal a jellemfejlődés le­hetőségeit szabadjára engedi. Látszatra egy ősi, olasz mű­fajról, a cammedia delll'art kései visszajelentkezése a mű, csakhogy az író nagyon is szigorú tudatossággal sasövi, gyűrűzi és bonyolítja a lát­szólag kusza szálaikat, s ezek mind szorosabbra húzósával feszíti az érdeklődés szint­jéig. A valóságos és a meta­fizikus elemek keveredése, egymásba ömléee és egységbe vegyülése ez a dráma, ugyan­akkor nagyon egyértelmű hit­vallás a színház, a színész, a színészet feladatairól. Talán ezért is időtálló drá­ma Pirandello műve, s ezért örülhettünk különösképpen a felújításnak — ha nem is a színpadon, de legalább a képernyőn, Pirandello hatása nem kü­lönösebben nagy a magyar drámairodalomra, de tisztel­jük és becsüljük az írót, mint olyant, aki csapást vá­gott koreszméink korszerű kifejezése felé. S ha nem többért, PirandeMo mór ezért megérdemli az elismerést és a tiszteletet. Volt, van és lesz hatásában, irányzatában még hosszú ideig. Ez pedig nem kis érdem. (barna.) Kovács Márta, Csabai Mag­dolna A falusi fiatalok megyei veramondó versenyét rendez­ték meg május hatodikén a megyei művelődési központ­ban Az ilyesfajta versenyek­hez hasonlóan, ez is felfutó ágban történik; járási, me­gyei, területi és országos dön­tőn találkoznak egymással a fiatal versmondók. Nógrád megye szempontjából sikeres­nek mondható a falusi fiata­lok eddigi országos szereplése, hiszen az elmúlt években a siklósi, illetve az esztergomi országos döntőkről js ér­mékkel tértek haza. Fontos ez a verseny számunkra azért is, mert a megye ifjúságának jelentős része él falun, illetve dolgozik mezőgazdasági üze­Demus Iván, Csehek Margit (Fodor Tamás felvételei) replési lehetőséget, nekik nyújthatja a siker élményét ez a rétegvetélkedő. Sajnála­tos — bár az objektív okokat nem Ismerjük —, hogy erre, az Irodalmi ismeretekre neve. lő versenyre csupán és első­sorban a MÉSZÖV mozgósí­totta szervezeti erejét. A vasárnapi versenyen a 16 nevezett résztvevő közül 11-en jelentek meg. A MÉSZÖV ne­vében Lefler Mihályné kö­szöntötte a jelenlevőket, is­mertette az eddigi versenyek tapasztalatait. A zsűri —, melynek elnöke Erdős István, a megyei tanács művelődés­ügyi osztálynak munkatársa, tagjai pedig Balogh Mihály, a KISZ Nógrád megyei bizott­ságának munkatársa és Végh Miklós, a Palócföld felelős Nagy Friderika, Moravcsik Mária szerkesztője voltak — először a kötelező verseket hallgatta meg, amely Petőfi-mű kelleit legyen. Ezek meghallgatása után — tekintettel a verseny örvendetesen magas színvona­lára — a zsűri úgy döntött, hogy a második fordulóban valamennyi versenyző előad­hatja szabadon választott ver­seit. A verseny végeztével a zsű­ri döntése alapján a május kö. zepén Budapesten megrende­zendő területi döntőn hat ta­gú csoport képviseli megyén­ket, ezek: az első helyezett Kovács Márta, a két második helyezett: Csatjai Magdolna és Demus Iván és a három har­madik helyezett: Csehek Mar­git, Nagy Friderika és Morav­csik Mária. mekben, és számukra ad sze­GALÉRIA A KÓRHÁZBAN Egy hét múlva Ipolyszögön Megyei úttnrfí kulturális szemle Salgótarjánban X kánikula bevonult a szín’ házak nézőterére ia. Tárt ajtók mellett néztük végig a Salgótar­jáni József Attila Megvet Mű­velődési Központban vasárnap aa úttörők megyei kulturális seregszemléjét. amelyen a salgótarjáni, a pásztói és a szécsényi járáa pajtáaai sze­repeltek. A* idei kulturális bemuta­tóra a versenyek már a múlt év decemberében megkezdőd­tek az egyes csapatokon be­lül. a folyamatosan tartottak májusig. Több száz úttörőt és kisdobost mozgatott meg a verseny. A megyei seregszem­lére már csak a megyeszék­hely és a járások legjobbjai kerültek. Négy — vers- és prózamondás, báb- és néptánc­mutatósait. Talán at éneklé­sen kell még egy kicsit csi­szolni. Bábozásban őt esoport (sal­gótarjáni Bartók Béla úti Ál­talános Iskola, Karaneslapuj- tő. Karaneskeszi, Ludányhalá- szi, Széesény) indult. Sok munkát fektettek a produk­ciókba az együtteseik. Még sem sikerült megfelelő szín­vonalú előadást produkálni egyiknek sem. Vagy a mese megválasztásával volt baj. vagy a színpadra állításával. Ennek tudható be. hogy a zsű­ri nem adott lei dijat ebben a kategóriában. Vasárnap a balassagyarma­ti és a rétsági járás úttörői­nek megyei kulturális sereg­szemléjére Ipolyszögön kerül kategóriában rendezték meg . •_ sor. a salgótarjánihoz hason­rjregszernlét. jᣠ“ ......................................................- ­V ersmondasban tíz úttörő kot mutaUa b<. B„i1,-«niiv Indult. Sajnos, az eredmény — mint szinte csaknem vala­mennyi kategóriában — az előzetes várakozás alatt ma­radt. A zsűri általános hiba­ként állapította meg a vers­választás helytelenségét, a kiejtés tisztatalanságát. Betanította: Pintér Lajosáé tánccsoport: a salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola. <t Bartók Béla úti Általános Iskola, az Egyházasgergei, a ló kategóriákban. A zsűri ek­kor hozza meg a végső dön­tést: kik lesznek a megyei győztesek­Sulyok László Tegnap ünnepélyesen meg- részt, nem elhanyagolható az Lóránt János pedig azokat a nyitották Salgótarjániban a a lélektani hatás, sem amelyet műveket, amelyek saovjet- Nógrád megyei Tanács Mad- a falakon levő képek, grafi- unióbeli, gurzufi élményeiből zsar József Kórházának most fcak jelenthetnek a betegek születtek. Lóránt János múlt szervezett állandó galériáját, «álmára, szolgálva gyógyuló- évben járt Gurzufban. a Jal- A galéria első tárlatát a me- ajkait, azzal, hogy kedvező tóhoz közel fekvő ősi tatár te- gvei párt- és állami szervek pszichológiai alapot teremt- lepülés, ma a Szovjetunió képviselőinek, a kórház orvo- hetnek a gyógyításhoz. legnagyobb képzőművészeti sadnak, egészségügyi dolgozói- A galéria első tárlatán Czin- alkotótelepének ad otthont, nak, s a betegek jelenlété- ke Ferenc Munkácsy-díjas Tervek szerint a «aléria a ben dr. Bönsch László igaz- grafikusművész és Lóránt Jár későbbiekben ' rendszeresen Ható nyitotta meg. A kiállítást nos Munkácsy-díjas festőmű- nv)t kamaratárlatokat a Nóg- a kórház igazgatósága és a vési művei szerepelnek, ősz- ^ megyében, illet— Észak- Magyar Képzőművészek Sző- szesen csaknem húsz alkotás. Magyarországon élő és alkotó vétségé észak-magyarországi Cztnke Ferenc olaszországi ta- képzőművészek munkáiból. Területi Szervezete az uroló- nulmányútjának élményeiből gtai és a bőrgyógyászati ősz- született grafikákat állított ki. Tóth Elemér tályuk folyóaóján elsősorban a betegek és látogatóik részé- ' re rendezte. A megyei kórház kezdemé evezése országos figyelemre js számot tarthat. Az állandó galéria kettős eélt szolgál. Egyrészt jól szolgálhatja az -:mberek képzőművészeti kul- turalodását. ízlésének fejlesz­tését, az esztétlkusabb élet igényének felkeltését. A kór­ház modem épülete, kitűnően világított folyosói, egyáltalán Hz épület belső szerkezete oelső tereinek hangulata jó környezetet jelent a képzőim! veszeti alkotásoknak. Más­Ragyogó titlet A ruházaton viselt fénytük- ilyen „ragyogó” figvelmezte- röző fóliából készült figurák tőket viselnek. Az NSZK-ban nagyszerű védelmet nyújta- Flexi néven meg is kezdték nak a gyalogosoknak. Kísérte- az ilyen fényt visszatükröző tek bebizonyították, hogy a anyagból készült figurák gvár- gépkocsivezetők esti félho- tását iskolás gyermekek szá- mályban még 135 méter tá- mára, A Flexit a ruhára Tá­volságban is jól látják 8Z varrják, vagy egyszerűen rá* úton haladó gyalogosokat, ha ragasztják. Pásztói, a Mdtramindszenti és az Erdőkürti Általános Iskola néptánccsoportja mérte össze tudását. A verseny után eb­olyan versmondó, aki Petőfi Sándor: Apostol című elbeszé­lőkölteményéből választott részletet, aki népbaUadát # kategóriában volt a adott elő. Ezek a vallalkozá legélesebb: több azonos, vagy sok eleve kudarcra ítéltettek, hasonló képességű együttes mert a fiatal versmondok [Zpefj fel. A verseny kimene- rendelkeztek a művek telébe a saigótarjám együt- előadásahoz szükséges él teseknek nem volt beleszólá- menyanyaggal. aminek követ- suk Tancogntk (eszélvezettek, kezteben gondolatilag es ér it|M$ merevek voltak, nem zelmileg sem tudták hitelesen ,iéIték» a táncot. A máira- megszólaltatni azokat. mindszentiek lakodalmas já­Azok a versmondók, kik tékot adtak elő, helyenként életkori sajátosságainak meg- nagyon szépen. A tánc kore- felelő verset választottak, sze- ográflája azonban összességé- i'CDeltek jobban. Így ért el el- ben túlzott követelményeket só helyezést Miklósik Mártit állított a fiatal táncosok elé, szécsényi úttörő, aki Simon nem bírták végig erővel, len- (stván egy lovacskáról szóló dülettel a táncot, éneket, hangulatos versét, a Mirzát a pásztói és az erdökiirti adta elő. együttes nyújtotta a legére­Prózamondásban két bűbá- tebb előadást. Díjazásban Is jós kisdobos, a salgótarjáni ez a két csoport részesült. A Vá!i Zsuzsanna és Sándor Éva pásztóiak (vezetője: Petreczky indult- ök ketten igazi él- Tiborné tanárnő) előadásában ményt jelentettek. Oda kel- a néptánc harmonikusan ol- lett figyelni rájuk, A döntés- vadt össze a balett elemeivel, nél nehéz dolga volt a zsűri- Színpadi megjelenésükre ezt nek. Végül is a mérleg ván- már nem mondhatjuk: ruhá- ior Éva. a Gagarin Általános zatuk vegyessége kissé illu- Iskola harmadik osztályosa ja- ziórombolónak hatott. Az ér- vára döntött, aki A kincset dökürtiek (vezetője Braun tudó kecske című szovjet me- Miklós művelődési ház igaz- sét nagyon értő előadásban, gató) csoládatosan szép népvi- gyermeki őszinteséggel és hl- seletben mutatkoztak be. A telességgel szólaltatta meg. csoportnak sok ügyes vérbe Néptánckategóriában hat táncosa van. Lépéseik tisztái;, NÓGRÁD — 1973. május 8., kedd FEKETE SÁNDOR: Az eltérítés hatása nem tartott sokáig, Bottal senki- § bői sem lehet kiverni a mű- 1 vészi vágyakat, legkevésbé \ eredményes azonban az ilyen s nevelés egy Petőfi méretű 1 jellem esetében. A költő ké- § söbb önvallomásos szén ve- | déllyel magyarázta meg. hogy | színészi vágyai milyen mé- | lyen összefüggtek legfőbb jel- f iemvonásával, szabadságsze* retetével. Első esküm címmel verse szerint azért akart színészek közé állni, „csak- úban viszont éledeztek a kői PETŐFI ÉLETE hálálja meg a szülő) áldoza­tot. indulatának első rohamá­ban kitagadta őt. Mindez 1839. februárjában történt, tehát félévkor. Ha Petőfi meghunyászkodik osz­tályfőnöke előtt, év végéig ki­javíthatta volna jegyét. Anyai közbenjárással, apai bocsána­tot is szerezhetett volna. S ak­kor megtakarítja az elkövet­imiiiMiM<HiimiiHiMmiiMmiimimmmmiiimiiHiiiiimiiiHiiMiiiiiiiiiiii»miMm'iiiiimimiiimiimi kező évek megannyi nyomo­rúságát. De nean lett volna .... , Petőfi, ha így cselekszik. Ki­sebb tudománya a magyar határozta hoav megszökik hogy szabad, hogy független” tői-müvészi hajlamok, s hal- történet volt, amelyben való selmecrői * " legyen. lani sem akart arról, hogy jártasságát" még a jó tanulók pFtőfl kfirniv.lmiV’ rtRnta A fiú lázadó hajlamai íme. apja mesterségét folytassa. is bámulták. Természetes te- selben is Á j-nml.it „ kiwite» már akkor megmutatkoztak. Valószínűleg az anva odáz- hát. hogy a reakciós osztály- ménvekkei leefetiebb nem amikor családja még arány- ta el a végső összeütközést, ő főnök megbuktatta Petrovlcs ~inai„ „Átok ím/t • • lag jólétben élt. Még daco- bírhatta rá férjét arra hovv Sándort - és épp történe- R „Ar* „u„„Ar, a szeretett fiú továbbtanul- lemből buktatta meg. sabban fordul szembe g vi híggal, amikor Aszódról haza* hasson, térve meg kell tudnia, hogv 1838. őszén tehát Petőfi az 1838-as nagy árvíz elvitte megjelent Selmecen. Eszmei­szülei házát, tanyáját, jószá- érzelmi fejlődésének szeren­aait, s szegények lettek. A természet kártevését. Petro­cséjére, tanulmányi eredmé­nyeinek kárára a líceumban E nem csupán vérmérsékleté­ből, hanem teremtő erejéből Amikor az anyagi gondok- fakadó hirtelen elhatározó ké­től hajszolt Petrovics István pesség jellemének egyébként megtudta, hogy fia bukással egyik legnagyobb erénye volt. „Katonának száműzött balvégzetem" A kitagadott fiú 1839. feb- ve, tizenhatodik esztendőmtől ruár közepén hagyta el Sei- a huszonkettedikig”. (Üti le­__ _____________ mecet. Kopott köpenyében, velek) j e, amely az osztrák elnyo- gyalogsán vágott neki az út- A hat esztendei nélkülözés, mók előtti buzgó ha.ibókolás- nak: Pest fele tartott megaláztatás más embert ta­sal akart magyarellenes izga- ..Hat esztendeig voltam is- ián összetört volna de az ő rosan elszegényült kocsmáros tásához támaszt találni. Meg- tentol, emberiül elhagyott erő* jelemét nem tudta kl­lett. döbbent, amikor a szlovák földönfutó; — írta később — kezdeni sőt megedzette E Mindez végzetes változást nevű fiú nem a ..Tót Irodai- hat esztendeig volt két sötét hat év' tanaim lat«) K~.ir.fii-"zett elő * e«alá/l él.tav,»n rr.1 WAr” V,— „m „ árnvélrnm - t, ác „ l~l- . e tapasztalatai DeePUI vlcs István a reá jellemző kisebbfajta nemzetiségi hébo- szorgalommal még jóvá tud- rú dúlt. Az osztályfőnök a ta volna tenni. De üzleti vál­lalkozásai is balul ütöttek ki. a bizalmával visszaélő embe­rek ellen nem volt orvossze­re; a jómódú bérlőből hama­szlovák hazafiak ama szeren csétlen típusának képviselő' a család életében mi Kör", hanem iz apa egyre kevésbé látta Magyar Társaság’ értelmét annak, hogy erejét lentkezett meghaladó áldozatokat hoz a „Nemes árnyékom: a nyomor és a lel- nek majö verseibe és a való- tag.iaul je- ki fájdalom... és mikor? if- sag ezer szinével gazdagítják Az ifjú költőnek jóságom kezdetében, az élet azokat — szavahihető Iskolatársi val- legszebb szakában, mely csu zcxn gyereke tanulásáért, a íhlomás szerint —• „legkedve- pán az örömökre van teremt­(Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents