Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Legalább a nyolc osztályt! F.gv fiséin) ta gggy ülésén. pártszervezet aihol az üzem­s-.ei-cezés és műszaki fejlesz­tés gondjairól vitatkoztak, a főmérnök nekikeseredve tette fel a kérdést: — Hogyan aka- í-Li.iik mi új technikát megho­lt fsítani olyanokkal, akik még p nyolc általánost sem végez­tek el? — Mintha darázsfé- <■/,:-!tbe nyúlt volna, mert csalt úgy záporoztak féléje a kér­déseit: — Mi haszna van ab­ból a dolgozónak, ha el is végzi a nyolc osztályt? — Ad­na-e a vállalat valamiféle szabadidő-kedvezményt an­nak, alti csak ezt a végzettsé­get szeretné megszerezni? — és így továbbb. Kiderült, hogy a vállalati statisztika szerint a munkásoknak a.lig három­negyed része rendelkezik nyolc általános iskolai vészettséo'oel, s ez tnég mindig jobb, mint a hatvanszázalékos országos atiag. A vitát akkor sem tudták lezárni, mert kiderült, hogy ez sokkal bonyolultabb kér­dés, mint első pillanatra hin­né az ember. A felvetődött problémák túlmutatnak az üzem falain- A munka mellet­ti tanulás roppant nagy ter- net ró a tanuló felnőttekre, különösen a dolgozó asszo­nyokra, s ez csak rititán áll arányban az esetleges későbbi előnyökkel. Magyarán szólva: nem mindig látják célját és értelmét a tanulásnak, s rit­ka ma még az olyan gyár és egyéb munkahely ahol intéz­ményesen segítik — esetleg odahelyezett osztályok indítá­sával — a dolgozókat a tovább­tanulásban, illetve az alap- műveltség megszerzésében. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a vidéki kisüze­mek, amelyek az új munka­erőt a környező falusi, sőt tanyai lakosság soraiból ver­buválják, s bár hihetetlenül hangzik, de ma már ezek sem nagyon válogathatnak a fel­vételeknél. Talán igaza vott az említett főmérnöknek. aki megkoc­káztatta a kérdést: — Nem volna-e egyszerűbb, ha arra törekednénk, hogy minden tanköteles korú gyemnek el­végezze a nyolc osztályt? — A válasz nyilvánvaló: ez len­ne ideális állapot! De milyen nehéz egy tized százalékot is javítani a statisztikán. Mert hiába iratkozik be a tanköte­lesek 98,2 százaléka az isko­lába, ha már csak 80—81 szá­zaléka fejezi be tanulmányait a nyolc év alatt. És később is a 16 évesek közül minden tizedik gyerek a nyolcadik osztály elvégzése nélkül lép az életbe- (Néhol ez a szám ennél is rosszabb.) Az iskolából való kimara­dásnak számtalan oka lehet. A mostoha családi körülmé­nyek, az elvált vagy alkoho­lista szülők. Viszonylag még ma is a tanyaviiág a legel­maradottabb ezen a téren. Az is tény. hogy a tanyasi isko­lába járás jelenti a legna­gyobb erőpróbát — a szó fi­zikai értelmében is — a na­ponta több kilométerről gya­logló tanulónak. A sokgyermekes családok többsége is kü2d a helyzeti hátrányból származó nehézsé­gekkel- Olykor a kenyérgond is oka lehet a befejezetlen iskolának! Ariról nem Is be­szélve, amikor a tantárgyak és a tanítás maximalizmusa, a bukástól és osztályismétlés­től való félelem okoz „lemor­zsolódást.” Nagyszerű dolog, tehát az ingyenes és általános nyolc osztály elvégzésének joga és kötelessége, hatalmas vívmá­nya ez szocialista oktatási rendszerünknek. De újból és újból azt kell mondani: irá­nyítsuk a reflektort az elma­radókra is! Hogy mielőbb utolérhessék legalább a de­rékhadát a művelődés1 sáncait birtokba vevőknek. F. T. P. A grolabor Sséaséiiyben Ötéves vállalkozás Hét termelőszövetkezet öt évvel ezelőtt alapította Szé- csényben az Agrolabor vállalkozást. Az alapító ok" irat szerint feladatául tűzték ki a mezőgazdasági termelés feltételeinek feltárását, a talaj­erő-gazdálkodás szakvélemé­nyezését, különböző szolgálta" lasok elvégzését, valamint szakmai bemutatók rendezé­sét. . Amikor betoppantunk a Nagylóci út végén berendezett csöndes laboratóriumba Kiss hajós agrármérnök, az Agro­labor helyettes igazgatója, eppen a szécsényi termelőszö­vetkezet talajvizsgálatával foglalatoskodott. — Szécsényben a termesz­tett növén.yféiék megfelelne : s termőhelyi adottságoknak. Lényegében tehát magas ter­méshozamok elérése lehetsé­ges — summázta frissen szer­zett tapasztalatait a fiatal szakember. A kezdeti nehézségeket le­küzdötték. A hőskorszak már mögöttük van. Ami ma is gondot jelent számukra, ar­ról imigyen szólott: — Az alapítók számára ed­dig közvetlenül anyagi visz- szajuttatást nem tudtunk ad­ni. De szerintem nem is ez a vállalkozás legfőbb célja. A mezőgazdasági üzemek szellemi segítése révén köz­vetetten jelentkezik munkánk eredménye. Például a maga­sabb terméshozamokban, és a célszerűbb földhasználatban. Sajnos előfordul, hogy szak- véleményünket a szövetkezet anyagiak hiányában nem tud­ja felhasználni. Ez történt tavaly Varsányban. — A takarmányok vizsgá­lata során milyen tapasztala­tokat szereztek? — érdeklőd­tünk­— A szövetkezetek részéről ilyen igény jelentkezik. Vi­szont a tápanyagot előállítók nemigen örülnek annak, ha például megállapítjuk azt, hogy 17 százalék helyett csak 15 százalék fehérjét tartal­maz egy-egy takarmányféle­ség ... — Vizsgálódási körük mér­tékét mi szabja meg? — A talajvizsgálatokban csak alaptényezőkkel foglal­kozunk. Pénzcentrikus szem­léletre kényszerülünk, ez pe­dig nem kedvez az elmélyült kutatásoknak. Ezekre kevés igény jelentkezik. A takar­mányok vizsgálata során pél­dául szívesen foglalkoznánk aminósav tartalmának megha­tározásával. Értékes műsze­reket kellene beszerezni, ha számottevő igény jelentkezne r termelőüzemek részéről. Tataj-kenhatásmérövel vizsgálódik Kiss Lajos Örömmel állapította meg Kiss Lajos, hogy a járás szö­vetkezetei körében egyre na­gyobb tekintélynek örvende­nek, a közös gazdaságok zö­mével korrekt munkakapcso­latot alakítottak ki. — Endrefalva szövetkezeté­vel különösen ideális az együttműködésünk. Talajvé­delmi tervük elkészítése mel­lett növényvédelmi szolgálta­tásunkat is igénybe vették. Nagylóc szövetkezetével vi­szont lehetne a kapcsolatunk sokkal jobb is. — Terveiket dióhéjban mi­ként foglalná össze? — Tevékenységi körünket szélesítehi kívánjuk, A talaj­védelmi munka mellett er­dőtelepítés. gyeptelepítés se­gítése is szerepel az elkép­zeléseinkben. Nem egyszeri szakvélemény adására töreke­dünk, hanem tartós kapcso­latok kiépítésére. így láthat­juk munkánk eredményét. Az elmúlt öt évben sok gond nehezítette munkájukat, viszont az Agrolabor élet­revalósága igazolódott. Keve­sen, de nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel végzik vizsgála­taikat. A 24 éves Kiss Lajos, és a többiek jelentős szelle­mi tőkét koncentrálnak. Ezt kihasználatlanul hagyni több mint szűklátókörűség lenne. Az elmelet és gyakorlat ötvö­zésének eredménye ugyanis a nagyobb terméshozamokban, eredményesebb gazdálkodás­ban sokszorosan gyümölcsö­zik. Rozgonyi István T udatosság a szocialista versenyben A NÓGRÁDI üzemek munkásai a® utóbb: években is sokszor bizonyították, hogy tu­datában vannak ti szocialista munkaversem y értékének. Nem vétettem, hogy legutóbb például itt rendeznék meg a DH-mozgalom - ban résztvevő kohászati vállalatok közös ta­nácskozását, nagyszabású tapasztalatcseréjét. Az országos lapoknak a szocialista munka- versenyről szóló írásaiban is majdnem min­dig szerepel követendő példaként egy-egy üzemünk, szocialista brigádunk, élenjáró dolgozónk. A példák élő bizonyítékai annak, hogy a szocialista munkaversenyben Nógrád­iján is újabb minőségi változások kezdőd­tek. Elismeréssel kell adóznunk az üzemi veze­tőknek és munkásoknak. akik becsülettel helytállnak posztjukon, a gyárak, a műhe­lyeik ólén, a munkapadok, a gépek mellett, és az eredményesség, a termelékenység nö­velése, a jobb minőségi termékek előállítása érdekében jóval többet tesznek, mint ameny- nyi a munkaköri kötelességük. Mégsem len­ne jó pihenni a babérokon, mert bármilyen szépek is az eredmények, tennivaló még bő­ven akad. A minőségi változások teljes ki­bontakozásához hosszabb idő szükséges. A szocialista versenyben résztvevők tuda­tában az már régóta ól, hogy a munkamoz- gaimak felmérhetetlen erőforrásai a szocia­lista népgazdaság fejlesztésének, a munkás­hatalom, a szocialista társadalmi rendszer erősödésének. Ma már azonban nem elegen­dő ez a tudatosság. A dolgozók arról Í6 többet, akarnak tudni, Hogy közvetlen mun­kahelyükön hogyan és miivel tehetnének többet a társadalmi és a vállalati oélckért. Az elmúlt hónapok munkástanácskozásainak egyik jellemzője az volt, hogy igien nagy hangsúlyt kapott az életközelség igénye, a formalitásoktól, a bürókrati'kus vonásoktól való megszabadulás. Az 1973. évi versenycélok megfogalmazá­sakor nem egy szocialista brigádban is szen­vedélyes hangú viták voltak azért, hogy a vállalások ne általánosságokat, vagy ezt helyettesítő százalékos előírásokat tartalmaz­zanak, hanem a műhelyre, sőt ezen belül a brigádokra szabott konkrét feladatokat, ame­lyek végrehajtása menet közben ellenőrizhe­tő és értékeléskor az eredmény a munkás számára érthető módon kimutatható. A valósághoz tartozik persze az is. hogy mindez nem könnyű. A megszokottól, még ha azok néha sablonok is, nehéz megválni. A szocialista munkaversenyben, a felajánlá­sokban és az értékelésekben pedig különö­sen tartják magukat a formalitások. A mun­kát, a teljesítményt ugyanis valamivel mér­ni kell, erre pedig — legalábbis egyenlőre — csak olyan mutatók használatosak, minit vállalati, üzemi szinten a munkaidő-veszte- seg, az önköltség arányos csökkenése, vagy növelése, a selejtszázalék, az egy főre jutó termelési érték stb. Hogy azonban konkrétan a műhely, vagy a brigádok vonatkozásában mi rejlik ezek mögött, arról már kevesebbet tudnak a szocialista versenyben résztvevő munkások. Pedig például egy olyan jelszó, mint az önköltségcsökkentés, igazán csak akkor lehet mozgósítható hatású, ha a mun­kahelyek dolgozói azt is ismerik, hogy ők mit tehetnek a költségek csökkentése érde­kében, sőt, hogy mi haszna származik abból a .műhelynek, a brigádnak, vagy az egyén' nek? Szükséges mindezt szóvá fenni, mert az el­múlt hónapok termelési tanácskozásaim a versenycélokról szólva gyakran hallani lehe­tett általános jellegű fogalmakat. Az is elő­fordult, hogy ezek a fogalmak idézetek vol­tak párt- és kormányhatározatokból, hozzá­téve azt — a manapság egyébként divatos­sá vált — mondatot: „A feladatokat menet­közben kell majd vállalatunkra lebontani ” (Sajnos, nem egy üzemben ezzel elintézett- nek is vélik a „termelési és fel adat mégha- távozási” munkástájékoztatást.) A tudatosság fokozásának, a szociálist a m.unkaversemy minőségi fejlesztésének egy;'; követelménye tehát a feladatokról adott tá­jékoztatások közvetlensége, a másik pedig a gondok megosztása és a segítségkérés a megoldás érdekében. Megszívlelendő hozzászólás hangzott el erről egyik tggyűlésen. A hozzászóló szocia­lista brigádvezető volt. Azt nehezményezte: gyakran csak közvetve tudják meg, hogy gondban van az üzem, vagy a műhely ve­zetősége. Hol rosszul értelmezett presztízs­ből, hol pedig kényelmi okokból nem tájé­koztatják őket ezekről a gondokról, nem kérik a segítségüket, hogy együtt próbálkoz­zanak tenni valamit a nehézségek megszün­tetése érdekében. így tette fel a kérdést: „Mikor remélhet az üzem, vagy a műhely vezetősége több sikert? Akkor, ha csak a feladatok elvégzésére kéri, esetleg utasítja a munkásokat, vagy akkor, ha segítségre is szólít minket, a gondokat is megosztja ve­lünk?” — Azt hiszem, a választ felesleges leírni. Nézzünk egy másik példát — közvetlenül kapcsolódik a szocialista munkaversenyhez. köztudott, hogy az üzem- és a munkaszer­vezés javítása, tökéletesítése minden válla­latinál központi feládat. Erről a munkások is gyakran hallanak, sokszor olvasnak róla, hi­szen a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseiben az elsők közt szerepel. A legtöbb ese tben azonban a viták egyelőre csak a felsőszin­tű üzemi vezetők körében zajlanak, és ott is nem egyszer túlságosan elvontan. A mumfeá- - sokat — tisztelet a kivételeknek —, még ke­vés helyem kérdezték meg véleményükről, javaslataikról, a mindennapok során szerzett tapasztalataikról. Pedig a vezetők élméleb vitáinak a írnin kártapasztalatokkal történő kiegészítése nélkülözhetetlen a munka- és az üzemszervezés tökéletesítésében, egyben a szocialista munka verseny feltételeinek ja­vításában. a közvetlen célok meghatározásá­ban, az egyszerűbb és érthetőbb értékelések biztosításában. Az elmélet és a gyakorist kapcsolata ebben is nélkülözhetetlen. A SZOCIALISTA munkaversenyben részt­vevők ma igényelt tudatosságának növelése nem valamiféle nehéz ismeretanyag átadá­sát jelenti, csupán az üzemi, a műhelyi fel­adatok közvetlenebb ismeretét. Mindezek egyébként alapvető követelményei a szocia­lista üzemi demokratizmusnak is. Kovács András MAI KOMMENTÁRUNK A növényápolás Visszavonhatatlanul itt a lene. De hasonlóan a mákot, a torosoknak erre nincs idejük, tavasz. A földművelő ember korai borsót és sok minden Nekik viszont a gépek jó. számára ez azt is jelenti, mást, miközben még a kuko- gondos üzemeltetésére kell a megkezdődik a munka dán- rica ültetését sem fejeztük be. figyelmüket fordítani. Szá­dárja, amely késő őszig tart, a tavaszi tennivalókat a moljunk a megöregedett, de Hosszú évek során szerzett ta- mezőgazdasagban hosszan so- még nem nélkülözhető gép- pasztalatok tanították meg a tolhatnánk. Kiadós eső után parkunkkal Minden tekintet­mezőgazdaság dolgozóit arra, rohamos mértékben megnő- ben gondosabban kell ezekkel aki tavaszai megkésik a mun- vekszi’k a jó termés legfőbb kával, nem tudja pótolni az gátlója, a gyomnövény is. Ha év során. Most kedvező az ezt most tavasszal nem pusz- időjárás, szinte minden mun- títjuk el, akkor még csak re­itet egy szere kellene elvégez- ményt se tápláljunk arra, ni. Az április végi. a május ele- hogy gazdag termést takarí- ji kedvezőre fordult idei idő- tunk be járás is ezt bizonyítja. Hirte- Szükségtelen len megszökkent az őszi veté- ,* , & embernek ezt hangsúlyozni. Nálánál senki jobban nem tudja. Nem haszontalan vi­szont arról beszélni, hogy mit sem ér, ha tudatában van va­sú gabona. Elengedhetetlen a vegyszerezése Sok helyen ki­kelt a burgonya, kapálni kel­TIT-gondok Balassagyarmaton A balassagyarmati TIT felmé­rést készített a fizikai munká­sok körében végzett ismeretter­jesztő tevékenység eredményeiről. A vizsgálat megállapította, hogy a város ipari fejlődésének gyors ütemével a dolgozók .szakképzett­ségi színvonala általában nem tu­dott lépést tartani. A Kábel Mti­A TIT felkészítő munkájának kö­szönhető. hogy 27-en sikeresen befejezték az általános iskolát. A Fémipari és a Húsipari Vállalat­nál négyhónapos, osztályozó vizs­gára előkészítő tanfolyamot szer­veztek, a konzultációkon eddig 20—20 előadás hangzott el. Mind­ezen felül az üzemek szocialista veknél és a Fémipari Vállalatnál brigádjait TIT-tagok patronálják. például a dolgozók többsége a me­zőgazdasági munkások közül ke­rült ki. Részben ilyen okok ma­gyarázzák, bogy a város fizikai dolgozóinak 43 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, A TIT-nek ezért igen jelentős szerep jut a hiány­zó iskolaévek pótlásában, és Ba­lassagyarmaton a legmesszebbme­nőkig be is töltötte „hézagpótló** szerepét. Az elmúlt év elejétől ez A biztató eredmények ellenére továbbra is sok nehézséggel kell számolniuk. A fő gond, hogy ke­vés a megfelelő helyiség. Ezen­felül a város üzemeinek zömére az jellemző, hogy központjuk nem helyben van, így nem ren­delkeznek önálló kulturális alap­pal, ezért nem is igényelnek elő­adásokat. A legtöbb helyen TIT- felelös sincs. A nehezen megold­ható gondok közé tartozik előadá­év márciusának végéig 38« elő- sokat szervezni a bejáró és há- adást tartottak a városban. Ezek rom műszakban dolgozó munká- egyötödét kifejezetten a fizikai soknak is. dolgozók számára szervezték, de A gondok egy része a város ör- Msf-bb-nagyobb számban vala- vendetes fejlődéséből fakad, ép- b’finyi előadáson részt vettek az pen ezért csak idő kérdése a üzemek munkásai, munkásnői is. megoldásuk. Mindenesetre a TIT V' ismeretterjesztés különböző a felmérés alapján olyan progra- r •nái közül a három üzemben mot állított össze, amely a nehéz megszervezett munkásakadémiák ségek leküzdését célozza, bizonyultak a legsikeresebbeknek. tsi. K a masinákkal foglalkozni. Már most is —. a nemrégen befejezett nagyjavítások után — találhatók a termőföldek közepén „bedöglött” gépek. Nem keltenek kellemes be­nyomást a kívülálló számára a földművelő sem- elképzelhető, mit érez­nek a közvetlen érdekeltek. A gépek mellett, nagy sze­repe van a kézi munkaerőnek is a növényápolásban. Olyan nagy szerepe, hogy egyszerű­laki a tennivalók fontosságú- en nélkülözhetetlenek. A cu­nak, de valamilyen oknál fogva nem végzi el. Az a kulcskérdés tehát, hogy képe­sek vagyunk-e megszervezni, majd maradéktalanul elvégez­ni, a jó idővel elkövetkezett tavaszi növényápolási mun­kát? A mezőgazdasági munka ma már merőben más. mint ré­gen volt A földművelésben a gépek játsszák a főszerepet. Nagy segítségére vannak az korrépát, a mákot, a burgo­nyát, borsót és mást —, amely növényeket köztudottan kis területen termesztik nálunk —. többségében kézzel kell megművelni. Még csak a kez­det kezdetén vagyunk a nö­vényápolásnak. Borsos’oerény- ben máris munkaerőhiánnyal küzdenek. Érdemes felvillan­tani a múlt, esztendőből, hogy a korai növényápolást nélkü­löző növények egész évben embernek, de jó működésük nern tudták magukat össze- mégis az embertől függ. Csak sze^r-' Lzen viszont a tagság elégtelen legyen az üzem­anyag. máris munkára fordít­ható sok értékes órát veszít­hetünk el. Köztudott, hogy az üzemanyag-ellátási gondjaink most, az összesűrűsödött ta­vaszi tennivalók idején som megoldottak. A mezőgazdasá­gi üzemek vezetőinek feladata ezen változtatni, mert a trak­nak kell mélyen elgondolkod­nia. Amennyivel kevesebb termést takarítanak be. any- nyival kevesebb jövedelemhez jutnak. A jó termést most. a tava­szi munkával kell megalapoz­niuk a mezőgazdaság dolgozó­inak. — B — NQGRAD - 1973. május 8,, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents