Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-08 / 105. szám
Legalább a nyolc osztályt! F.gv fiséin) ta gggy ülésén. pártszervezet aihol az üzems-.ei-cezés és műszaki fejlesztés gondjairól vitatkoztak, a főmérnök nekikeseredve tette fel a kérdést: — Hogyan aka- í-Li.iik mi új technikát megholt fsítani olyanokkal, akik még p nyolc általánost sem végeztek el? — Mintha darázsfé- <■/,:-!tbe nyúlt volna, mert csalt úgy záporoztak féléje a kérdéseit: — Mi haszna van abból a dolgozónak, ha el is végzi a nyolc osztályt? — Adna-e a vállalat valamiféle szabadidő-kedvezményt annak, alti csak ezt a végzettséget szeretné megszerezni? — és így továbbb. Kiderült, hogy a vállalati statisztika szerint a munkásoknak a.lig háromnegyed része rendelkezik nyolc általános iskolai vészettséo'oel, s ez tnég mindig jobb, mint a hatvanszázalékos országos atiag. A vitát akkor sem tudták lezárni, mert kiderült, hogy ez sokkal bonyolultabb kérdés, mint első pillanatra hinné az ember. A felvetődött problémák túlmutatnak az üzem falain- A munka melletti tanulás roppant nagy ter- net ró a tanuló felnőttekre, különösen a dolgozó asszonyokra, s ez csak rititán áll arányban az esetleges későbbi előnyökkel. Magyarán szólva: nem mindig látják célját és értelmét a tanulásnak, s ritka ma még az olyan gyár és egyéb munkahely ahol intézményesen segítik — esetleg odahelyezett osztályok indításával — a dolgozókat a továbbtanulásban, illetve az alap- műveltség megszerzésében. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a vidéki kisüzemek, amelyek az új munkaerőt a környező falusi, sőt tanyai lakosság soraiból verbuválják, s bár hihetetlenül hangzik, de ma már ezek sem nagyon válogathatnak a felvételeknél. Talán igaza vott az említett főmérnöknek. aki megkockáztatta a kérdést: — Nem volna-e egyszerűbb, ha arra törekednénk, hogy minden tanköteles korú gyemnek elvégezze a nyolc osztályt? — A válasz nyilvánvaló: ez lenne ideális állapot! De milyen nehéz egy tized százalékot is javítani a statisztikán. Mert hiába iratkozik be a tankötelesek 98,2 százaléka az iskolába, ha már csak 80—81 százaléka fejezi be tanulmányait a nyolc év alatt. És később is a 16 évesek közül minden tizedik gyerek a nyolcadik osztály elvégzése nélkül lép az életbe- (Néhol ez a szám ennél is rosszabb.) Az iskolából való kimaradásnak számtalan oka lehet. A mostoha családi körülmények, az elvált vagy alkoholista szülők. Viszonylag még ma is a tanyaviiág a legelmaradottabb ezen a téren. Az is tény. hogy a tanyasi iskolába járás jelenti a legnagyobb erőpróbát — a szó fizikai értelmében is — a naponta több kilométerről gyalogló tanulónak. A sokgyermekes családok többsége is kü2d a helyzeti hátrányból származó nehézségekkel- Olykor a kenyérgond is oka lehet a befejezetlen iskolának! Ariról nem Is beszélve, amikor a tantárgyak és a tanítás maximalizmusa, a bukástól és osztályismétléstől való félelem okoz „lemorzsolódást.” Nagyszerű dolog, tehát az ingyenes és általános nyolc osztály elvégzésének joga és kötelessége, hatalmas vívmánya ez szocialista oktatási rendszerünknek. De újból és újból azt kell mondani: irányítsuk a reflektort az elmaradókra is! Hogy mielőbb utolérhessék legalább a derékhadát a művelődés1 sáncait birtokba vevőknek. F. T. P. A grolabor Sséaséiiyben Ötéves vállalkozás Hét termelőszövetkezet öt évvel ezelőtt alapította Szé- csényben az Agrolabor vállalkozást. Az alapító ok" irat szerint feladatául tűzték ki a mezőgazdasági termelés feltételeinek feltárását, a talajerő-gazdálkodás szakvéleményezését, különböző szolgálta" lasok elvégzését, valamint szakmai bemutatók rendezését. . Amikor betoppantunk a Nagylóci út végén berendezett csöndes laboratóriumba Kiss hajós agrármérnök, az Agrolabor helyettes igazgatója, eppen a szécsényi termelőszövetkezet talajvizsgálatával foglalatoskodott. — Szécsényben a termesztett növén.yféiék megfelelne : s termőhelyi adottságoknak. Lényegében tehát magas terméshozamok elérése lehetséges — summázta frissen szerzett tapasztalatait a fiatal szakember. A kezdeti nehézségeket leküzdötték. A hőskorszak már mögöttük van. Ami ma is gondot jelent számukra, arról imigyen szólott: — Az alapítók számára eddig közvetlenül anyagi visz- szajuttatást nem tudtunk adni. De szerintem nem is ez a vállalkozás legfőbb célja. A mezőgazdasági üzemek szellemi segítése révén közvetetten jelentkezik munkánk eredménye. Például a magasabb terméshozamokban, és a célszerűbb földhasználatban. Sajnos előfordul, hogy szak- véleményünket a szövetkezet anyagiak hiányában nem tudja felhasználni. Ez történt tavaly Varsányban. — A takarmányok vizsgálata során milyen tapasztalatokat szereztek? — érdeklődtünk— A szövetkezetek részéről ilyen igény jelentkezik. Viszont a tápanyagot előállítók nemigen örülnek annak, ha például megállapítjuk azt, hogy 17 százalék helyett csak 15 százalék fehérjét tartalmaz egy-egy takarmányféleség ... — Vizsgálódási körük mértékét mi szabja meg? — A talajvizsgálatokban csak alaptényezőkkel foglalkozunk. Pénzcentrikus szemléletre kényszerülünk, ez pedig nem kedvez az elmélyült kutatásoknak. Ezekre kevés igény jelentkezik. A takarmányok vizsgálata során például szívesen foglalkoznánk aminósav tartalmának meghatározásával. Értékes műszereket kellene beszerezni, ha számottevő igény jelentkezne r termelőüzemek részéről. Tataj-kenhatásmérövel vizsgálódik Kiss Lajos Örömmel állapította meg Kiss Lajos, hogy a járás szövetkezetei körében egyre nagyobb tekintélynek örvendenek, a közös gazdaságok zömével korrekt munkakapcsolatot alakítottak ki. — Endrefalva szövetkezetével különösen ideális az együttműködésünk. Talajvédelmi tervük elkészítése mellett növényvédelmi szolgáltatásunkat is igénybe vették. Nagylóc szövetkezetével viszont lehetne a kapcsolatunk sokkal jobb is. — Terveiket dióhéjban miként foglalná össze? — Tevékenységi körünket szélesítehi kívánjuk, A talajvédelmi munka mellett erdőtelepítés. gyeptelepítés segítése is szerepel az elképzeléseinkben. Nem egyszeri szakvélemény adására törekedünk, hanem tartós kapcsolatok kiépítésére. így láthatjuk munkánk eredményét. Az elmúlt öt évben sok gond nehezítette munkájukat, viszont az Agrolabor életrevalósága igazolódott. Kevesen, de nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel végzik vizsgálataikat. A 24 éves Kiss Lajos, és a többiek jelentős szellemi tőkét koncentrálnak. Ezt kihasználatlanul hagyni több mint szűklátókörűség lenne. Az elmelet és gyakorlat ötvözésének eredménye ugyanis a nagyobb terméshozamokban, eredményesebb gazdálkodásban sokszorosan gyümölcsözik. Rozgonyi István T udatosság a szocialista versenyben A NÓGRÁDI üzemek munkásai a® utóbb: években is sokszor bizonyították, hogy tudatában vannak ti szocialista munkaversem y értékének. Nem vétettem, hogy legutóbb például itt rendeznék meg a DH-mozgalom - ban résztvevő kohászati vállalatok közös tanácskozását, nagyszabású tapasztalatcseréjét. Az országos lapoknak a szocialista munka- versenyről szóló írásaiban is majdnem mindig szerepel követendő példaként egy-egy üzemünk, szocialista brigádunk, élenjáró dolgozónk. A példák élő bizonyítékai annak, hogy a szocialista munkaversenyben Nógrádiján is újabb minőségi változások kezdődtek. Elismeréssel kell adóznunk az üzemi vezetőknek és munkásoknak. akik becsülettel helytállnak posztjukon, a gyárak, a műhelyeik ólén, a munkapadok, a gépek mellett, és az eredményesség, a termelékenység növelése, a jobb minőségi termékek előállítása érdekében jóval többet tesznek, mint ameny- nyi a munkaköri kötelességük. Mégsem lenne jó pihenni a babérokon, mert bármilyen szépek is az eredmények, tennivaló még bőven akad. A minőségi változások teljes kibontakozásához hosszabb idő szükséges. A szocialista versenyben résztvevők tudatában az már régóta ól, hogy a munkamoz- gaimak felmérhetetlen erőforrásai a szocialista népgazdaság fejlesztésének, a munkáshatalom, a szocialista társadalmi rendszer erősödésének. Ma már azonban nem elegendő ez a tudatosság. A dolgozók arról Í6 többet, akarnak tudni, Hogy közvetlen munkahelyükön hogyan és miivel tehetnének többet a társadalmi és a vállalati oélckért. Az elmúlt hónapok munkástanácskozásainak egyik jellemzője az volt, hogy igien nagy hangsúlyt kapott az életközelség igénye, a formalitásoktól, a bürókrati'kus vonásoktól való megszabadulás. Az 1973. évi versenycélok megfogalmazásakor nem egy szocialista brigádban is szenvedélyes hangú viták voltak azért, hogy a vállalások ne általánosságokat, vagy ezt helyettesítő százalékos előírásokat tartalmazzanak, hanem a műhelyre, sőt ezen belül a brigádokra szabott konkrét feladatokat, amelyek végrehajtása menet közben ellenőrizhető és értékeléskor az eredmény a munkás számára érthető módon kimutatható. A valósághoz tartozik persze az is. hogy mindez nem könnyű. A megszokottól, még ha azok néha sablonok is, nehéz megválni. A szocialista munkaversenyben, a felajánlásokban és az értékelésekben pedig különösen tartják magukat a formalitások. A munkát, a teljesítményt ugyanis valamivel mérni kell, erre pedig — legalábbis egyenlőre — csak olyan mutatók használatosak, minit vállalati, üzemi szinten a munkaidő-veszte- seg, az önköltség arányos csökkenése, vagy növelése, a selejtszázalék, az egy főre jutó termelési érték stb. Hogy azonban konkrétan a műhely, vagy a brigádok vonatkozásában mi rejlik ezek mögött, arról már kevesebbet tudnak a szocialista versenyben résztvevő munkások. Pedig például egy olyan jelszó, mint az önköltségcsökkentés, igazán csak akkor lehet mozgósítható hatású, ha a munkahelyek dolgozói azt is ismerik, hogy ők mit tehetnek a költségek csökkentése érdekében, sőt, hogy mi haszna származik abból a .műhelynek, a brigádnak, vagy az egyén' nek? Szükséges mindezt szóvá fenni, mert az elmúlt hónapok termelési tanácskozásaim a versenycélokról szólva gyakran hallani lehetett általános jellegű fogalmakat. Az is előfordult, hogy ezek a fogalmak idézetek voltak párt- és kormányhatározatokból, hozzátéve azt — a manapság egyébként divatossá vált — mondatot: „A feladatokat menetközben kell majd vállalatunkra lebontani ” (Sajnos, nem egy üzemben ezzel elintézett- nek is vélik a „termelési és fel adat mégha- távozási” munkástájékoztatást.) A tudatosság fokozásának, a szociálist a m.unkaversemy minőségi fejlesztésének egy;'; követelménye tehát a feladatokról adott tájékoztatások közvetlensége, a másik pedig a gondok megosztása és a segítségkérés a megoldás érdekében. Megszívlelendő hozzászólás hangzott el erről egyik tggyűlésen. A hozzászóló szocialista brigádvezető volt. Azt nehezményezte: gyakran csak közvetve tudják meg, hogy gondban van az üzem, vagy a műhely vezetősége. Hol rosszul értelmezett presztízsből, hol pedig kényelmi okokból nem tájékoztatják őket ezekről a gondokról, nem kérik a segítségüket, hogy együtt próbálkozzanak tenni valamit a nehézségek megszüntetése érdekében. így tette fel a kérdést: „Mikor remélhet az üzem, vagy a műhely vezetősége több sikert? Akkor, ha csak a feladatok elvégzésére kéri, esetleg utasítja a munkásokat, vagy akkor, ha segítségre is szólít minket, a gondokat is megosztja velünk?” — Azt hiszem, a választ felesleges leírni. Nézzünk egy másik példát — közvetlenül kapcsolódik a szocialista munkaversenyhez. köztudott, hogy az üzem- és a munkaszervezés javítása, tökéletesítése minden vállalatinál központi feládat. Erről a munkások is gyakran hallanak, sokszor olvasnak róla, hiszen a párt gazdaságpolitikai célkitűzéseiben az elsők közt szerepel. A legtöbb ese tben azonban a viták egyelőre csak a felsőszintű üzemi vezetők körében zajlanak, és ott is nem egyszer túlságosan elvontan. A mumfeá- - sokat — tisztelet a kivételeknek —, még kevés helyem kérdezték meg véleményükről, javaslataikról, a mindennapok során szerzett tapasztalataikról. Pedig a vezetők élméleb vitáinak a írnin kártapasztalatokkal történő kiegészítése nélkülözhetetlen a munka- és az üzemszervezés tökéletesítésében, egyben a szocialista munka verseny feltételeinek javításában. a közvetlen célok meghatározásában, az egyszerűbb és érthetőbb értékelések biztosításában. Az elmélet és a gyakorist kapcsolata ebben is nélkülözhetetlen. A SZOCIALISTA munkaversenyben résztvevők ma igényelt tudatosságának növelése nem valamiféle nehéz ismeretanyag átadását jelenti, csupán az üzemi, a műhelyi feladatok közvetlenebb ismeretét. Mindezek egyébként alapvető követelményei a szocialista üzemi demokratizmusnak is. Kovács András MAI KOMMENTÁRUNK A növényápolás Visszavonhatatlanul itt a lene. De hasonlóan a mákot, a torosoknak erre nincs idejük, tavasz. A földművelő ember korai borsót és sok minden Nekik viszont a gépek jó. számára ez azt is jelenti, mást, miközben még a kuko- gondos üzemeltetésére kell a megkezdődik a munka dán- rica ültetését sem fejeztük be. figyelmüket fordítani. Szádárja, amely késő őszig tart, a tavaszi tennivalókat a moljunk a megöregedett, de Hosszú évek során szerzett ta- mezőgazdasagban hosszan so- még nem nélkülözhető gép- pasztalatok tanították meg a tolhatnánk. Kiadós eső után parkunkkal Minden tekintetmezőgazdaság dolgozóit arra, rohamos mértékben megnő- ben gondosabban kell ezekkel aki tavaszai megkésik a mun- vekszi’k a jó termés legfőbb kával, nem tudja pótolni az gátlója, a gyomnövény is. Ha év során. Most kedvező az ezt most tavasszal nem pusz- időjárás, szinte minden mun- títjuk el, akkor még csak reitet egy szere kellene elvégez- ményt se tápláljunk arra, ni. Az április végi. a május ele- hogy gazdag termést takarí- ji kedvezőre fordult idei idő- tunk be járás is ezt bizonyítja. Hirte- Szükségtelen len megszökkent az őszi veté- ,* , & embernek ezt hangsúlyozni. Nálánál senki jobban nem tudja. Nem haszontalan viszont arról beszélni, hogy mit sem ér, ha tudatában van vasú gabona. Elengedhetetlen a vegyszerezése Sok helyen kikelt a burgonya, kapálni kelTIT-gondok Balassagyarmaton A balassagyarmati TIT felmérést készített a fizikai munkások körében végzett ismeretterjesztő tevékenység eredményeiről. A vizsgálat megállapította, hogy a város ipari fejlődésének gyors ütemével a dolgozók .szakképzettségi színvonala általában nem tudott lépést tartani. A Kábel MtiA TIT felkészítő munkájának köszönhető. hogy 27-en sikeresen befejezték az általános iskolát. A Fémipari és a Húsipari Vállalatnál négyhónapos, osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamot szerveztek, a konzultációkon eddig 20—20 előadás hangzott el. Mindezen felül az üzemek szocialista veknél és a Fémipari Vállalatnál brigádjait TIT-tagok patronálják. például a dolgozók többsége a mezőgazdasági munkások közül került ki. Részben ilyen okok magyarázzák, bogy a város fizikai dolgozóinak 43 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, A TIT-nek ezért igen jelentős szerep jut a hiányzó iskolaévek pótlásában, és Balassagyarmaton a legmesszebbmenőkig be is töltötte „hézagpótló** szerepét. Az elmúlt év elejétől ez A biztató eredmények ellenére továbbra is sok nehézséggel kell számolniuk. A fő gond, hogy kevés a megfelelő helyiség. Ezenfelül a város üzemeinek zömére az jellemző, hogy központjuk nem helyben van, így nem rendelkeznek önálló kulturális alappal, ezért nem is igényelnek előadásokat. A legtöbb helyen TIT- felelös sincs. A nehezen megoldható gondok közé tartozik előadáév márciusának végéig 38« elő- sokat szervezni a bejáró és há- adást tartottak a városban. Ezek rom műszakban dolgozó munká- egyötödét kifejezetten a fizikai soknak is. dolgozók számára szervezték, de A gondok egy része a város ör- Msf-bb-nagyobb számban vala- vendetes fejlődéséből fakad, ép- b’finyi előadáson részt vettek az pen ezért csak idő kérdése a üzemek munkásai, munkásnői is. megoldásuk. Mindenesetre a TIT V' ismeretterjesztés különböző a felmérés alapján olyan progra- r •nái közül a három üzemben mot állított össze, amely a nehéz megszervezett munkásakadémiák ségek leküzdését célozza, bizonyultak a legsikeresebbeknek. tsi. K a masinákkal foglalkozni. Már most is —. a nemrégen befejezett nagyjavítások után — találhatók a termőföldek közepén „bedöglött” gépek. Nem keltenek kellemes benyomást a kívülálló számára a földművelő sem- elképzelhető, mit éreznek a közvetlen érdekeltek. A gépek mellett, nagy szerepe van a kézi munkaerőnek is a növényápolásban. Olyan nagy szerepe, hogy egyszerűlaki a tennivalók fontosságú- en nélkülözhetetlenek. A cunak, de valamilyen oknál fogva nem végzi el. Az a kulcskérdés tehát, hogy képesek vagyunk-e megszervezni, majd maradéktalanul elvégezni, a jó idővel elkövetkezett tavaszi növényápolási munkát? A mezőgazdasági munka ma már merőben más. mint régen volt A földművelésben a gépek játsszák a főszerepet. Nagy segítségére vannak az korrépát, a mákot, a burgonyát, borsót és mást —, amely növényeket köztudottan kis területen termesztik nálunk —. többségében kézzel kell megművelni. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk a növényápolásnak. Borsos’oerény- ben máris munkaerőhiánnyal küzdenek. Érdemes felvillantani a múlt, esztendőből, hogy a korai növényápolást nélkülöző növények egész évben embernek, de jó működésük nern tudták magukat össze- mégis az embertől függ. Csak sze^r-' Lzen viszont a tagság elégtelen legyen az üzemanyag. máris munkára fordítható sok értékes órát veszíthetünk el. Köztudott, hogy az üzemanyag-ellátási gondjaink most, az összesűrűsödött tavaszi tennivalók idején som megoldottak. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek feladata ezen változtatni, mert a traknak kell mélyen elgondolkodnia. Amennyivel kevesebb termést takarítanak be. any- nyival kevesebb jövedelemhez jutnak. A jó termést most. a tavaszi munkával kell megalapozniuk a mezőgazdaság dolgozóinak. — B — NQGRAD - 1973. május 8,, kedd
