Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MS7MP NÓGRÁD M E Q Y f t BI Z O T T S Á G A~ É S ÁkMftfYEI TANÁCS LAPJA ? XXIX. ÉVF.. 105. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. MÁJUS 8., KEDD Május 7—11 Szép fejlődésnek vagyunk tanúi Kösgazdanági napok kezdődtek a megyében Eseményekben, rendezvé- kálóm szolgáltatta az alapot a terv központi gondolata a me­nyekben gazdag időszak kö- közgzdasági napok megrende- gyében élő emberek, a lakos- s/öntött megyénkre. Tegnap, a zéséhez is. Elsőként dr. Wirth ság életszínvonalának állandó Tudományos Ismeretterjesztő Adám. a filozófiai tudomá- és következetes emelése, ezen Társulat salgótarjáni székhá- nyok kandidátusa tartott na* belül a foglalkoztatási gondja- zában a közgazdasági napok gyón értékes megemlékező ink megoldása, kezdődtek a Magyar Közgaz- előadást a nagy forradalmi Két év tapasztalatai ésered- dasági Társaság, a TIT és a gondolkodóról és társadalom- ményei alapján elmondható. Műszaki és Természettudomá- tudósról, elemezve tanításai- hogy alapvető célkitűzéseink nvos Egyesületek Szövetsége nak változatlan időszerűségét, megvalósultak, vagy megva- Nógrád megyei szervezetei a polgári teoretikusok sikerte- tósulóban vannak, ha egyes rendezésében. A május 7. és len igyekezetét, hogy eltorzít- elképzeléseket módosítani is 11. között lezajló szakmai na- sák. hatástalanítsák a marxiz- kellett, s munkánknak gon- pokat Lonsták László, a sal- must, pedig a marxizmus vi- riok. ellentmondások is vele- gótarjáni Pénzügyi és Számvi- lágszerte egyre több hívet sze- járói. Kialakulóban a megyé­ién Főiskola igazgatója, a réz magának. ben a területileg arányosabb Közgazdasági Társaság megyei Ezt követően Illés Miklós, és egészségesebb iparszerke- szervezetének titkára nyitotta a Nógrád megyei Tanács el- zet. a termelőerők adott szint- meg az egybegyűlt közgazda- nökhelyettese adott alaposan jén megoldottuk a teljes fog­sági szakemberek, gazdasági, és sokrétűen fölépített átte- lalkoztatottságot. Aki akar, társadalmi és politikai veze- kintést megyénk középtávú dolgozni tud. Nagyon ember­tők előtt. tervének megvalósításáról és ségesen gondoskodtunk a bá­Az eseménysorozat Kari a további feladatokról. Előa* nyászokról, munkaalkalmakat Marx születésének másfél év- dásában abból indult ki. hogy teremtettünk a fiataloknak és százados évfordulója jegyében a negyedik ötéves terv idő- a nőknek, kezdődött, s ez az ünnepi al- szakára vonatkozó középtávú Hosszan lehetne sorolni az Eresztvényben rendezték Fiatul mezőgazdasági szakmunkások megyei randevúja A megye fiatal mezőgazda- ecsetelte befejezésül Varga sági szakmunkásainak találko- József helyettes osztályvezető. zóját rendezték meg hétfőn . Eresztvényben. Nógrád terme- A f^ISZ laiusi szervezele.- löszövetkezeteiből közel 40 fia- ne!* legfontosabb feladatairól tál szakmunkás vett vészt a ezután e^őarlást Szabó találkozón. Varga József, a <^l'ozo> a KIS^ Központi Bi- megyei tanács mezőgazdasági zo££saS munkatársa. Délután a és élelmezésügyi osztályának Imtal mezőgazdasági szak­helyettes vezetője tájékoztatta munkásoké volt a szó, akik az ifjú szakmunkásokat a me- gondjaikról, eredményeikről gye élelmiszer-gazdaságának beszeltek, és kérdéseket tettek helyzetéről és a legfontosabb £e jegyei vezető szakembe­ieladatokról. reknf' Ezut£® , a ^-ka­nyarba látogattak, ahol Ko A megye élelmiszer-gazdasa- márom megyei fiatal mező­gát a kedvezőtlen természeti gazdasági szakmunkásokkal la- adottságok ellenére az inten- lálkoztak. ziv fejlődés jellemzi. A talaj- javítás fontosságát érzékelte­ti. hogy az erózió a szántó 90 százalékán rontja a talaj ter­mőképességét. A szántóföldek több mint negyedének lejtés­szöge meghaladja a 12 száza­lékot. Felhívta a figyelmet a racionális földhasználat jelen­tőségére. A meredek lejtésű földek hasznosítására legcél­szerűbb a gyeptelenítést és az erdősítést választani. Az előadó foglalkozott a III. ötéves terv gazdaságpolitikai és termelési feladatainak végre­hajtásával, majd, arról szólt, hogy hol tartunk a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvaló­sításában. Csökkenő földterü­leten, kevesebb munkaerővel az elmúlt két évben növeke­dett a termelési érték. A gépi technika fejlesztésére a közös gazdaságok két év alatt 150 millió forintot fordítottak. A műtrágya-felhasználás növeke­dett. Tavaly egy hektáron 180 kiló mennyiséget szórtak el, és ezzel Nógrádban sikerült meg­közelíteni az országos átlagot. Az élelmiszeriparban is szá­mottevő a fejlődés. Két év alatt 0,5 százalékkal növeke­dett a kenyérfogyasztás, pék­süteményekből pedig tavaly 12,4 százalékkal többet fo­gyasztottunk, mint két évvel korábban. A tejfogyasztás mértéke 6,5 százalékkal emel­kedett 1970 óta. A nemzedékváltás egyre in­kább napirendre kerül a ter­melőszövetkezetekben. Örven­detes, hogy míg 1968-ban 55,6, addig 1971-ben csak 54.5 év volt a szövetkezeti dolgozók át­lagéletkora. Tavaly 708 új ta­got vettek fel a közös gazda­ságok és közülük 355-en a 30 éven aluli korosztályból kerül­tek ki. A megye élelmiszer- gazdaságában dolgozók 18 szá­zaléka 30 évnél fiatalabb. A szakmunkásképzés fontosságai utóbbi időben felépült és épü­lő új létesítményeket, re­konstrukciókat, lakótelepeket, amelyek egyúttal az építőipar nagyobb kapacitását és jobb felkészültségét is tükrözik. A mezőgazdaságban nagy erőfe­szítések történtek az állatte­nyésztés fejlesztésére, a kor­szerűbb gazdálkodás kialakí­tására. E területen is szép fejlődésnek vagyunk tanúi. Lassúbb az előrehaladás a közlekedésben, a hírközlésben, a kereskedelemben és a szol­gáltatásban. Egyes területeken gondjaink és égető tennivaló­ink vannak. — összességében — mondta befejezésül Illés Miklós — megyénk eredmé­nyesen fejlődött, terveink re­álisaknak és megalapözottak- nak bizonyultak. A jövőben is úev kell dolgoznunk, hogy ki­tűzött céljaink minél jobb eredménnyel megvalósuljanak. Ehhez várunk a közgazdásza­inktól még nagvobb lelkese­dést és hozzáértést. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben új huzalpácolót építenek. Ali már az üzemcsar­nok, a savregeneráló torony és befejezés előtt áll a belső szerelőpálya építése — fodor — A megye munkásifjú A megye munkásifjúságá­nak helyzetéről, a KISZ-nek az ifjúmunkások körében ki­fejtett tevékenységéről tár­gyalt tegnap a KISZ megyei bizottsága mellett működő megyei ifjúmunkástanács. A nagyjelentőségű téma meg­vitatásán részt vett Váczi István, a KISZ központi bi­zottsága ifjúmunkás osztályá­nak helyettes vezetője, az Országos Ifjúmunkás Tanács titkára is. Megyénkben a fiatalok szá­mára kedvező lehetőségeket biztosító, egészségesebb ipar- szerkezet van kialakulóban. Több szakma között válogat­hatnak az elhelyezkedés előtt álló fiatalok, megfelelő mun­kahelyek várják a lányokat, a. fiatal asszonyokat is. A nagy fizikai erőkifejtést kö­vetelő. nehéz munkák aránya csökkent, s ezzel párhuzamo­san szaporodnak azok a munkahelyek, amelyek ma­gasabb szakképzettséget ki­BOLYAI-NAPOK — Vasárnap délelőtt kilenc gal- Napjainkban a műveltsé- órakor ünnepélyesen megnyi- gi területek diíferenciálódásá- tották az V. Bolyai-napokat nak, ugyanakkor bizonyos in- Salgótarjánban, a Bolyai Já- tegrálódásának is tanúi va- nos Gimnáziumiban. A meg- gyünk. Szükség van arra; nyitón jelen voitak a megyei hogy a felnöivelcvő ifjúság és városi párt- és állami a tudás, a műveltség komplex szervek képviselői is. Az is- eszköztárával tudja majd bo- kolazászló ünnepélyes behoza- nyolult világunkat megérteni, tala után Herold László igaz- s mind embei-szabásúbbá for­gató mondott ünnepi beszédet, máim! Többi között, hanBsúú’ozta: a — Minderre névadónk. Bo- tudatosan élő. munkálkodó, lyai János végtelenbe néző értékeket létrehozó ember lé- tudós alkotó szelleme is biz- nyegében minden tettében tat — mondotta az igazgató, szembesíti önmagát a vlláK- Ezután a diákok rr—'•'rrzo­A Bolyai-napok megnyitása az aulában rúzták az aulában lévő Bo- lyai-íalat. A Derkovits Gyu­láról elnevezett iskolagalériá­ban pedig megnyitották a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti főosztályának megbízásából készült Madách grafika- és kisplasztika-bemu­tató kiállítást- A megnyitó be­szédet az iskola volt növendé­ke, Pál József, a Nógrád me­gyei Tanács VB művelődés- ügyi osztályának munkatársa mondotta. Kiosztották az emlékplaket­teket, pályadíjakat is- A díja­kat Herold László igazgató adta át. A tanév során a Bolyai Gimnáziumban két for­mában is zajlottak állandó és alkalomszerű tanulmányi ver­senyek- Magyar nyelvből, ma­tematikából és fizikából egész évben folyt a diákoknak e ne­mes verseneése. Múlt év vé­gén pedig számos tárgyból hirdettek pályázatokat. Össze­sen 193 pályamunka érkezett, ez mennyiségileg is rendkívül sok (a tanulólétszám 516). Ezek közül 105 pályamunka kapott díjat, illetve dicsére­tet, ez utal a pályázatok ma­gas színvonalára, a tanulók széleskörű érdeklődésére. Még a délelőtt során meg­kezdődött az iskola aulájában a Bolyai természettudományos ülésszak. Kapás József tanár vezetésével-1 Tegnap pedig a Bolyai társadalomtudományos ülésszakkal folytatódott, az eseménysorozat, ezt dr. Jár- may Pálné vezette. Tegnap nyitották meg egyébként az aulában a gondosan rendezett könyvtörténeti kiállítást is. gazdag anyaggal. A Bolyai- napok programjaként ma tart­ják az iskolában a ballagást. vámnak, kulturált, egészséges munkakörülményeket nyújta­nak. Ma már az ipar nemcsak a megyeszékhelyre és közvet­len környékére összpontosul: előtérbe került a járások, já­rási székhelyek gazdasági szerkezetének bővítése. Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy a fiatalok lakóhelyükhöz kö­zelebb helyezkedhessenek el. Igaz, a fiatalok foglalkozta­tásának növekedésével emel­kedett az ingázók száma is, de a távolság, az utazási idő rövidebbé vált, így több idő marad a művelődésre, szóra­kozásra. Az általános érvényű válto­zások regisztrálásán túl a megyei- ifjúmunkástanácsnak az volt a célja, hogy a gaz­dasági változások sokrétű ha­tásáról is képet kapjon. Ezért több mint 400 munkásfiatal megkérdezésével szociológiai felmérést végeztek. A mun­kásfiatalokat érintő kérdések­ről kiscsoportos mélyinterjút készítettek“ ezek az interjúk mintegy 200 fiatal véleményét tükrözik. A válaszok megbíz­hatóságának és realitásának egyik biztosítéka volt, hogy a kérdőíveket név nélkül töl­tötték ki a fiatalok, így vá­laszaik őszinteségét semmifé­le tartózkodás sem befolyá­solhatta. A munkásfiatalok politikai műveltsége az elmúlt években jelentősen emelkedett. Isme­reteiket elsősorban a külön­böző politikai oktatásokon gyarapítják. A felmérés ta­núsága szerint a megkérde­zett fiatalok háromnegyed ré­sze politikai oktatáson vesz részt, szép számmal járnak marxista középiskolába is. A megye munkásifjúságá­nak belső rétegződését figye­lembe véve megállapítható, hogy politikailag legérzéke­nyebb és legaktívabb a fiatal szakmunkásréteg. nálunk érezhető legerősebben a mun­kásosztályhoz való kötődés. A technifcusréteg az ifjúmun­kások legműveltebb csoport­ja. Politikai és kulturális ér­deklődésük meghaladja a más ifjúmunkás rétegeknél ta­pasztaltakat. A szakmunkás- tanulók rendkívül fogéko­nyak az idősebb munkások példáját, magatartását, véle­ményét illetően, igénylik az idősebb munkások segítségét. A betanított munkás fiatalok aránya megnövekedett a me­gyében. Megkezdődött az Akadémia idei közgyűlése Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia ez évi közgyűlése, amelyen a há­roméves ciklus lejártával új­ra választják az Akadémia tu­dományos testületéinek tiszt­ségviselőit és megválasztják az Akadémia új tagjait is. A köz­gyűlés azért is nagyjelentősé­gű. mert a tudománypolitikai irányelvek kimunkálása, az akadémiai reform bevezetése és az országos távlati tudo­mányos kutatási terv elfoga­dása ótá első ízben ad számot a közvéleménynek összefogla­ló módon az elmúlt három év­ben elért eredményekről, vál­tozásokról. Az ünnepélyes megnyitáson részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese. Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Nagy Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos, közokta­tási és kulturális osztályának vezetője, dr. Horgos Gyula kohó* és gépipari miniszter, Jánossy Lajos, Straub F. Brú­nó és Szabó Imre. az Akadé­mia alelnökei, valamint az Akadémia elnökségének , tag­jai.' Az akadémikusokon, az akadémiai intézetek és a szak- igazgatás vezetőin kívül ott volt a hazai tudományos élei sok más ismert személyisége, egyetemi tanárok, intézetve­zetők és kutatók. A közgyűlést Erdev Grúz Tibor elnök nyitotta meg. majd előterjesztette az elnök­ségi beszámolót. A beszámoló­ból kitűnik, hogy a tudomá­nyos osztályok az egész ország területén igyekeztek áttekin­teni a kutatómunkát, beleért­ve a nem akadémiai kutatási feladatokat is. Ebben az Aka­démia a szaktárcák által ren­delkezésre bocsátott széles­körű információkra támasz­kodhatott. Az alapkutatások jelenté­keny részét mind a terme­szét-. mind a társadalomtudo­mányokban az Akadémia ku­tatóhelyei végezték. Igen je­lentős az Akadémia testületé­inek egyre fokozódó részvéte­le országos közéleti kérdések megvi tatásában. Köpeczi Béla főtitkár az akadémiai kutatóhálózat és szakigazgatás 1972. évi mun­kájáról adott számot beszá­molójában, A két beszámoló után Vá­lyi Péter, a kormány elnökhe­lyettese lépett az előadói emelvényre, hogy tolmácsolja a Központi Bizottság és - a kormány üdvözletét tudomá­nyos életünk legmagasabb tes­tületének. (MTI) *

Next

/
Thumbnails
Contents