Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

ANYU ^^AAA»WVW^\MA^MA^\A/WWWVfWVAi»A/WWVAAMMMA</\A^MAAA»'V^AA^W\/VAM Az Üllői úton történt, ko- virít két pár halványuló, nyá- távolság, egyre kisebbeden és rán reggel, a villamos hátsó ri szeplő, amitől minden gye- kisebbeden az a pöttömnyi peronján. Ott, ahol jőlesik ki- rek arca — nem tudom mi- figura. Most már egészen ki- I lézni az ablakon és lesni, mi- féle eszimekapcsolás révén — csire zsugorodott, és látni sem képp fut ki lábunk alól az valamiféle életrevalóságról és lehetett olyan tisztán, mint utca, s hogyan siklanak elő a ármányságról tesz tanúbizony- az előbb. Nemcsak a ’távolság kerekek alól a sínek. ■“ ' ' , Száma-sincs utas fér el azon a peronon. Már nem kap le­vegőt az ember, s még fel­száll két katona, a következő megállónál egy kövér néni, kövér lábakon, kövér cekker- rel, s a rákövetkezőn négy is­kolás lány. Ekkortól egy darabig nincs változás a létszámban, a villamos úgy döcög át a városon — túlcsor­dulva a két oldalán —, mint fr^er- egy szénásszekér. *1 ságot. Szeme barna, mint az nőtt köztünk percről percre, anyjáé. de egyre több jármű hajtott A most következő megálló- be a képbe, szekerek és te- nál a kisfiú leszállt. Ez úgy herautómobilok, szembe jö- történt, hogy az anyja meg- vő villamosok és az úttesten állt a legfelső lépcsőfoknál, és átkelő járókelők — mind kö­megsimogatta a kisfiú tejszín- fehérségű arcocskáját. A gye- fogva relc lelépett a lépcsőn, meg­állt a járdaszigeten, és föl­nézett az anyjára, az meg visz- sza rá, s a jobb kezével két- alig észrevehetően int­ve, azt mondta csendesen: zénk furakodtak, anyu és La­cika közé. De hát miért nem Indul az a gyerek? Csak áll és áll, mintha megbabonázták volna... Ekkor azonban megint kihajtott egy jármű a keresztutcából, egy rohanó gyöngéden, jármű, melyet mi nem láthat­tunk közeledni, csak ő. Aztán kezdenek lefele száll­ni az utasok. A? Üllői út vé­ge táján nincs is más a pe­ronon, mint a lányok, iskola­— Lacika, szervusz. Harmadszor is megállt a — Szervusz, anyu — mond- villamos. Leszállt a kifutó­ta a kisfiú. gyerek, s tni csilingelve foly­. - , 4. irihav>t+ , _mi. tettük utunkat. Néztem én is, táskáikká! a hónuk alatt, egy m^f^éK3£tett* erósbödő kíváncsisággal, ott-e katona meg egy kifutóim, alti lől £to’n mtod a két irákybL més a 6yerek» de már nem tíz egyforma színű es egy- ,U1°" *** láttam. Anyu még h forma szabású női kartonru- es . _ _ a hideg üvegnek döntötte hat visz a vállára borítva. És — Most atmehetsz, Lacika, homlokát, és nézte Lacikát az anya, kézen fogva, a kis- a villamos csengetett, és állhatatosan. Nézte, s én még elindult, a kisfiú pedig állva nem láttam soha ilyen nézést, maradt a járdaszigeten. A Nemcsak a szemével nézte, fiávaL assSf^ aS’ barna, htoú megálló távolodott lábunk hanem homlokával és orrával; asszony az anya, Darna naju, -----_ „v. .ix - hnrén«u ~ b arna szemű, komoly, megfon- alól fényen futottak elő a baremek- minden jx>rusaval^ tolt természetű. Azt, hegykő- sinek, s Lacika állt és várt, a bőr alatt feszujő idegekkel. moly és megfontolt, a nézésé- “ *&**?**> ^ . ah0gy ,váIt ®* “ bői lehet kitalálni, abból, nő« közöttünk a távolság. Mte, Ut onmagabol, ahogy maga elé tekint, elmé- **** “«* nézett utána, a stoiant vég* az.úttesten a lázva, mintha a villamos v,1) a?os ablakából. Épp át- - ,csa?^nf2Jf, Csak piszkos íapadlóján egy gond- ellenben feküdt az iskola. Nem né^ nézte bepolyélte szeme bői és örömből szőtt szőnyeg sehol semmiféle jár- torna tensonyaba. körtüver­mű, de a kisfiú mégsem moz- tezte szeretete vaspáncéljával, dúlt a helyéről Állt és né- ágy nézte, nézte, nézte azt a zett a villamos után. gyéreket... így csak ők tud­» -, .. , . „ nák nézni, az anyák. Szerete­Anyu aggódva támaszkodott tük átut a hegeken, hét­ntíu az ablak üvegének. „Mi- tnérföldes csizmával lépked a rZJ*™ SSSnfLraaretetiUc- * «W léghajót el- ~ töprengett magában, kormányoznak e szeretet ere- De ebben a pillanatban egy jévelj ha rajfe utazik a fiuk íor­lenne kiterítve, s ő annak ci- komyáit vizsgálná szoros fi­gyelemmel. Aktatáskát szorít a derekához, ő is munkába megy. A fiúcska kis táskát lőbál a kezében. Nyolcéves forma, Sárbankó legényke ő, termete motorbtoikli a magasba igyekszik, hogy megközelítse az anyját. Haja vizes, még viseli a kefe ba­rázdáit: csinos a ruhája, va­salt az úttörőnyakkendője, s frissen pucolt az a bakan- csocska a lábán, mely két számmal nagyobb ugyan a dúlt be a szemközti kis ut- Már a negyedik megállóhoz cából, az iskola mellől. A közeledtünk. Már el is fordul- motorbiciklit mi nem láthat- tünk az Üllői útról, s azt a tűik jönni, de a kisfiú igen. járdaszigetet régen leradíroz- Ezért állt és várt. te a távolság, és még el is ta­_ ,. .____.. _ fcarta a kanyarulat. De ékkor E gyre gyorsabban robogott a m ^ lassan fölemelte fe­villamos. A motorbicikli már jét, két barna szemöldöke föl­kelleténel, de amelyet mégis régen eltűnt, de a kisfiú még szaladt homloka közepére, két hamarabb fog utolérni növés- maidig nem mozdult a helyé- aflca elnyflt egymástól, s köz- sel, mintsem Hogy a talp le- rol. Meg sem mozdult arról a ^ ei^toktamt a nyelve he­válnék a felsó részre Tű- helyről ahol burautvett az Lacika ielépetTa járda­hegyes, turcsi orrán még ott anyjába —, de ahogy nőtt a K2jgetrőJ. Tavasz Bujákon Kulcsár József Mvétete Mosolygós szemmel kísérte nyomon. Ebből rögtön tudtam, hogy a gyereket nem fenyege­ti veszély, semmiféle jármű nincs látóközeiben. Tudtam, hogy Lacika nyugodtan megy át az úton, s tudtam — mert írva állt anyu homlokán —, hogy szerencsésen átért a túl­só partra. Egy pillanat múl­va fölrezzent az asszony, és hátat fordított az ablaknak.. Örkény István Megyénk közművelődése ■u X. A büntetőeljárást gyakran követi polgári per, amelyben megállapítják a bűncselekmé­nyekkel okozott kár nagysá­gát, és talán nem is érdekte­len megemlíteni, hogy a fize­tendő kártérítés sokszor na­gyobb megterheléssel jár a vádlottra, mint maga a bün­tető ítélet. Ennek ellenére a károsultak igénye többnyire erősen túlmegy a törvény ad­ta lehetőségeken. Így volt ez az itt következő esetben is: Az elmúlt év tavaszán egy csoport tarjáni iskolásfiú ki­ránduláson vett részt, ame­lyen különböző helyekről be­szerzett légfegyverekkel — játékból —- egymásra lövöl­döztek. A felelőtlen játék megbosszulta magát; K. Jenő lövése nyomán az egyik fiú bal szemére elvesztette a lá­tását A Balassagyarmati Járásbí­róság, — mint a fiatalkorúak bírósága —, egyévi időtartam­ra próbára bocsátotta K. Je­nőt. Ezt követően az asszony, aki a szerencsétlenül járt fi­út neveli, csaknem 100 000 fo­rint összegű kártérítést köve­telt K. Jenő szüleitől. Azon a címen, hogy a fiú technikumi tanulmányait nem folytathat­ja, 12 000 forintot számított fel, mint a feleslegesen meg­vásárolt tanszerek árát. Az­zal az indoklással, hogy a fiú dolgozik ugyan, de olyan ke­veset keres, hogy az megélhe­tési költségeit nem fedezi, hét hónapra 4200 forintot kért. A közművelődési munka lé- legkedvezőbb törekvéseket kötetet. Megkezdődött es egye* nyeges módszerbeli eleme, Kezdeményezéseik eredménye- lőre némi gondot okoz a gyér* hogy időről időre visszatérünk ként reálisabb, konkrétabb mekkönyvtári részlegek kiépí* korábban hozott döntéseink- célkitűzéseket fogalmaznak tése. Szakszervezeti könyvié­hez, elvégezzük az értékelés meg a mozgalmak körében, s raink beiratkozott olvasóinak felelősségteljes munkáját, a ezek végrehajtását nagyobb száma csaknem 14 ezer, a szükséges korrekciókat. Társa- társadalmi bázis segíti A szakszervezeti tagság 37 szi­dalmunk fejlődésének, a szó- nagyközségi művelődési fel- zaléka olvasó és az olvasók cialista építés folyamatának ügyelők közművelődési tévé- mintegy 90 százaléka szocis- olyan időszakában tevékeny- kenysége ezen a szinten is a lista brigádtag. Járásonként kedünk, mint az extenzív pe- szakigazgatás továbbfejleszté- három-négy könyvtár pályáz- riódusról való áttérés az in- sét eredményezi (Pásztó, za meg a „Petőfi emlékkönyv -- tenzív tulajdonságokat hordo- Nagybátony, Kisterenye, Szé- tár” címet, amely egyszeri al* zó időszakra. Ez át- meg át- csény, Réfcság). kálómmal félmillió forintul szövi társadalmunk minden A Művelődési otthon jel- meghaladó központi támoga- szektorát, a közművelődésben z** iegű intézményeink há- test biztosít. Komoly előrele- is a korábbi tapasztalatok fel- lózattá szerveződését egyre P~st jelent a könyvtárhálóza I használása mellett új és új élesebben kirajzolódó reális munkájában a balassagyarma- módszereket követel. Javítja tartalmak, funkciók jellemzik. fi, és rétsági feltételek javu- továbbá lehetőségeinket, hogy a salgótarjáni megyei műve- lása. politikát életünkben igen akr lődési központ a város 50 éves f\ Bővült a múzeumi há ­tív, alkotó tevékenységnek le- jubileumi rendezvényeinek # lózat is (Csesztve, Hor­hetünk tanúi. változatosságával hívta fel pAcs), befejezés előtt áll a A középtávú terv meg- magára a figyelmet. A szocia- szécsényi múzeum felújítása, valósításával felgyorsult lista brigádok vetélkedőjével A bonyolult szervezet (sokfe - megyénkben a közművelődés (336 részvevő) kibővült moz- le gyűjtőkör) ellenére » korszerűsödésének folyamata, galmi tevékenysége. A tártál- béprajzi gyűjteményen kívül. Erősödött közművelődésünk mi tevékenység az általános különösen a ’70-es években munkás- és Ifjúságcentrikus műveltség (korszerű, mai tu- mdult fejlődésnek, és tudo- jellege. Az egységes művelő- dománypolitika, művészeti, mányos feldolgozásban is és dési tervek egyre alkalma- munkajogi ismeretek) javára Publikációban is országosan sabbnak mutatkoznak a < helyi módosult. Módszertani kiad- to eredményeket ért el az ú j társadalompolitikai igények ványában közzé tette tapasz- legújabb kori gyűjtemény kielégítésére. talatait, így a salgótarjáni szó- (Munkásmozgalmi Múzeum). A A függetlenített népművelők cialista brigád vetélkedő mód- kiállítások látogatóinak szá- száma 1965-től 1972-ig 82-ről szertani, leírása is megjelent ma: 1970-ben 41 447, 1972-ben 114-re emelkedett, sajnálatos az MMK módszertani kiadvá- 48 611 személy (ebből több módon 54 százalékuk még min- nyában, amelyet a járások mmt 20 500 jut a Munkás • dig képesítés nélküli. Felső használni tudnak. mozgalmi Múzeumra). Köz­tokon 13 ösztöndíjasunk tanul, A megyei művelődési köz- cetien kapcsolatban áll a mü­de ez alapvetően nem változ- pont kidolgozta — és remél- E®umi szervezet a Bolyai Gim- tat ebbeli gondjainkon. Javult hetőleg meg is valósítja — a tozmm helytörténeti KISZ- a közművelődés anyagi ellá- politikai fórum közművelődé- alapezeryezeteivel, a nagybá- tottsága: a termelő egységek- si modelljét. Űj felnőttoktatási tonyi és salgótarjáni szak­ben jelentős kulturális alap kísérletbe kezdett Szécsényben munkásképző honismereti képződik (évi 13—14 millió fo- (ELZETT). Megszervezte a szakköreivel és a ZIM Feok- rirt). megye művészeti együttesei- tyisztov és Martos Flóra szo­O A megyei művelődésügyi nek tájolását. Szolgáltatásai cialista brigádjaival. A haris* "“* osztály a vb államigaz- közül kiemelkedik a színházi teéreti munka ^ eddigi rendez­gatási tevékenységnek megfe- látogatások és kiállítások ren- vénycentrikusságát folyama- leiően fejlesztette a szakigaz- dezése. Salgótarjánban például tos, színvonalas tevékenység gatási munkát. A közművelő- 1971-ben 667 színházlátogatás váltotta fel. dési csoport új ügyrend sze- jutott 1000 lakosra (1972-ben [ A Mozíűzemi Vállalat rint dolgozik, figyelembe véve 809), az ifjúsági bérletesek * 1970-ben elnyerte a az új tanácstörvényt. száma 1972-ben 724 (felnőtt ^Kiváló Vállalat” címet, 3 Az 1971-es tanácstör- 1010). A működő együttesek filmszínházaiban az előadások • vény következtében mó- közül kiemelkedik a fotóklub, országos átlag feletti látoga­dosult és megnövekedett ha- az. ifivezetők klubja, a szte- íottsaga kimagasló eredmény- táskörök érvényesítése kedve- reo komolyzenei klub, vala- tekinthető. Az 1970-es év ző változásokat jelez a tana- teint rendszeres kapcsolatot ben megállt megyénkben a esi irányítás alsóbb szintjein tartanak fenn az iparitanuló- teozllatogatók számának ’60- is. Az 1971. májusi határozat intézettel a közművelődés és as évekre jellemző csökkene- nyomán — melyben az érdek- közoktatás című kísérlet kere- s^t növekedésnek indult viszonyok elemzése és a mun- tébenJ í rn^<^» 1972-ben kás- és ifjúságcentrikus köz- A fiatalok körében is meg- j-’J millió). Ez azért is becsti- művelődési rétegpolitika nagy rendezték néhány helyen a tenöő eredmény, mert orszá- súlyt kapott — eredményes szocialista brigádok vetélke- S°san tovább csökkent a lá- szakigazgatási tevékenység üőit (Pásztó, Szé csény) Szé- tegatok száma, még pedig bontakozott ki a pásztói, rét- fényben ifjúsági brigádokra teint ötmillióval. Az sági és szécsényi járási híva- alkalmazzak a salgótarjáni tá- 'fjusági előadások látogatói­taloknál. A formacentrikus pasztalatokat, Pásztón a fel- nak száma 1970—72 között .ervezést és gondolkodást a szabadulás 30. évfordulója je- ezerről 218 ezerre nö- helyi viszonyoknak megfelelő, gyében rendeznek üzemi ve- vekedett. az igények és az életmód sa- télkedőket. Javult a szakszer- Q Megnövekedett a köz- játosságaira épülő tevékeny- vezeti művelődési házakkal a * művelődés különböző ség váltja fel. E téren a pász- kapcsolat, elsősorban a Ko- szektorai között az együttmű tói járásban tapasztaljuk a kasz Művelődési Központtal, ködés iránti igépy. A társá­ig Közművelődési könyvtá- dalmi szervezetekkel a tana raink mintegy 55 ezer esi szervezet legkülönbözőbb müveiedési aktíván elhangzott be- olvasóval foglalkoznak: könyv- szintjein együttműködési meg- «étíbók állományuk eléri a 700 ezer állapodások készültek (KISZ. SZMT). Szorosabb és fokozot tabb együttműködés jellemzi az egyes intézményeket. Az évfordulók és rendezvé­nyek során differenciálódnak a feladatok (például az isko­lák államosítása évfordulójá­ra a múzeum kiállítást, a le­véltár és a könyvtár forrás­jegyzéket és bibliográfiát, a Moziüzemi Vállalat filmsoro­zatot állított össze). Kezdeti lépések történtek — elsősor­ban az intézményekben — a közoktatás és közművelődés kapcsolatának fejlesztésére. A pedagógiai napok közművelő­dési témával bővültek. A?, egyes intézmények (múzeum MMK. könyvtárak, levéltár) szakköri foglálkozások (ese­tenként még a tanítási órák keretein belül is) különböző szolgáltatások sorozatával ad­nak lehetőséget módszertani ú'" ‘ Ami a büntetés után koeetkesil Miután 1974 őszétől a fiú más — jelenlegi képességei­nek megfelelő — iskolába szándékozik folytatni tanul­mányait. azok befejezéséig 34 000 formt éltartási költsé­get követelt. Szerepelt ezen­kívül a jegyzéken 9470 forint elveszített családi pótlék, 16 290 forint árvaellátás; ame­lyet az asszony a fiú tizenki­lencedik évének betöltéséig kapott volna, és mindezeken felül 7 200 formt, étkezési fel­javítási költség címén. A Salgótarjáni Járásbíróság ezen kérések közül csak a tanszerekre költött összeg megtérítését tartotta indokolt­nak, de azt is csak 1500 forint értékben. Az ítélet indokolá­sa szerint az árvaellátás, a családi pótlék, és a tartás iránti igény nem érvényesítőé, tő, részben időelőttiség címén, részben azért, mert ezek csak akkor járnak, ha a fiú foly­tatja tanulmányait. Hogy a fiú élete folyamán milyen mértékű anyagi hátránnyal jár majd a sérülés, azt most még nem lehet megállapítani, erre csak akkor kerülhet sor, ha majd valamilyen szakkép­zettséget szerez. így nem# ál­lapítottak meg úgynevezett általános kárt sem. Sem az asszonynak, sem a fiúnak nem ítélték meg a kért kere­setkiesést arra az időre, ame­lyet orvosi felülvizsgálat cí­mén Budapesten töltöttek, mert fizetett szabadságot vet­tek ki. Amit viszont feltétlenül mél­tányolni kellett: az asszony a baleset folytán idegösszerop­panást kapott, betegállomány­ba került, s ez 3783 forint keresetkiesést jelentett szá­mára. Figyelembe vette ezen­felül a bíróság a tizennégy- szeri Budapestre utazás költ­ségeit, s az úttal járó egyéb pluszkiadásokat. A megálla­pított kár összege, mindent egybevetve, 8 589 forint. Miu­tán azonban K. Jenő maga- tartásában az is közrejátszott, hogy előzőleg a sérült fiatal­ember rálőtt. a bíróság úgy találta, hogy legalább harminc százalékban maga a sérülést szenvedett fél. felelős a tör­téntekért. A kártérítés mérté­ke is ehhez igazodik; a meg­állapított összegnek csak 70 százalékát ítélték meg A tör­vény szerint, ha a kárt nem térítik meg a károkozás idő­pontjában, összege után ka­mat is jár. Így K. Jenőnek meg kell térítenie a fenti ösz- szeget, és annak egy évre esedékes 5 százalékos kama­tát. Szülei — a bíróság meg­állapítása szerint — nem fe­lelősek - a történtekért, mert kellő gondosságot tanúsítottak azzal, hogy fiukat a légfegy­ver egyéni használatától eltil­tották. . Az ítélet még nem jogerős. Sz. K. ffásra iskoláinknak. Q Eredményes a közműve- ^' lődés alkotó műhelyei­nek kibontakozása. Nagy lé­pést tettünk megyénkben a helytörténeti kutatás, publiká­lás terén (Monográfia, Sál gótarján története, egyéb d.o- kumentumok, gyűjtemények) A Palócföld új formátuma, kéthavonkénti megjelenése nagyban segíti irodalmi, mű­vészeti, társadalompolitikai alkotó tevékenységünket. A MÉTESZ 11 tagegyesületének megyénkben 1140 tagja van. Megyénkben elismert alkotó­kat tömörítő képzőművészeti csoport működik. > Dr. Horváth István, a megyei tanács elnökhelyettese MÓGRÁD — 1973. május 6., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents