Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

Nyi előtt A salgótarjáni tőstrand nyitásáig — melyre június 1-én ke­rül sor — még igen komoly előkészítő munkálatokra van ■zükség. Jelenleg a parkosítás és az egyéb karbantartási műveletek folynak Egy nap — egy alapnzer rezei Cél: a párt műn ka javítása Nagy sürgés-forgás közepet­te érkeztünk az egyházasden- gelegi termelőszövetkezet pártszervezetének titkárához, Jakus Jánoshoz. Arcáról lát­tuk. hogy nagyon izgul vala­miért. — A járási pártbizottságtól vannak itt az elvtársak. Az alapszervezetben folyó mun­kával ismerkednek — mond" ja. Az MSZMP Pásztói járási Bizottsága „Egy nap — egy alapszervezet” akciójának ez évi harmadik állomása a den- gelegi pártszervezet. ' Az akció céljáról a vizsgá­latvezetőt, Bodrogi Lőrincet kérdezem. — A vizsgálat szó rossz ki* fejezés a mai napra. Ilyen alkalommal alaposabb elem­zés alá vesszük a pártszerve­zet tevékenységét. Hogyan tesz eleget a feladatoknak? Miként történik a fontos párt­határozatok végrehajtása? Mi­lyen a pártszervezet kapcso­lata a község állami és tö­megszervezeteivel? Hogyan tudnak élni a lehetőségekkel? Ilyen és ehhez hasonló kér­désekre keressfik a választ. Az a legfontosabb célunk, hogy a helyszínen alaposabb ismereteket szerezve segítsé­get tudjunk nyújtani a párt- szervezet vezetőségének továb­bi munkájához — tájékoztat. Két éve indult a mozgalom, mert jelentőségénél fogva ívugodt^p nevezhetjük ennek: minden második hónapban kerül «or egy-egy aiapszer- vezet munkájának vizsgálatá­ra. Már az alapszervezetek kiválasztása is aszerint törté­nik. hol szorít a cipő? Mely pártszervezetnek van na­gyobb szüksége a segítségre? — Az egyházasdengelegi alapszervezet ezalól kivétel­nek számít. Korábban én vol­tam a területfelelősük a járá­si bizottság megbízásából. Csak elismeréssel szólhatok munkájukról. Persze, itt is akad a pártmunkának olyan területe, ahol van javítaniva­ló — tájékoztat Bodrogi Lő­rinc, aki a káder- és személy­zeti munkáról érdeklődik a termelőszövetkezet elnökétől, Jakus Páltól. — Mi sokat várunk ettől a naptól. Elsősorban reális érté­kelést, hogy tisztán lássuk, melyek azok a feladatok, ahol elmaradtunk. így remélhető­leg a pártszervezet tevékeny­ségét még inkább össze tud­juk kapcsolni gazdasági mun­kánkkal — mondja a termelő- szövetkezet elnöke. A reggeli közös megbeszé­lés után a járási bizottság munkatársai hozzáláttak, hogy kí-ki a maga területen tájékozódjon. Simicska György, a KISZ pásztói járási bizott­ságának titkára épp az úttö­rőcsapathoz indult. Intézkedé­si tervek kerülnek elő, taggyű­lések előterjesztéseit, jegyző­könyveit nézik. A párttitkárt arról kérdez­zük, milyen eredményt vár a mai naptól. — Kicsit szorongok, ,nem mintha okot éreznék rá. Az ember már így van, ha számot kell adni a munkáról záporo­zó kérdéseit közepette. A mi alapszervezetünk tagjai a munkában mindig az élen jár­nak. Harmincketten yagyunk, az összetétel is megfelelő. így minden lehetőség adott, hogy az előttünk álló feladatokat minél sikeresebben tudjuk végrehajtani. Különösen a nő- és ifjúságpolitikai, az iizem- és munkaszervezésre vonatko­zó határozatokból adódó ten­nivalókra fektetünk nagy energiát. Ha a termelőszövet­kezet pártirányítása kerül szó­ba, akkor is csak pozitív dol­gokat tudunk felhozni. A döntéseknél sokat számít a párttitkár szaya — válaszol. A kora délutáni órák is a délelőtthöz hasonlóan teltek el. Már kialakult módszer, hogy a vizsgálat tapasztalata­it még aznap "4, pártvezetőség­gel, a község állami és tár­sadalmi szervezeteinek veze­tőivel közösen értékelik. Ter­mészetesen, megszabják a párt­szervezet további tennivalóit is. — Az év végen, elkészült pártszervezeti minősítést most összehasonlítjuk az „Egy nap — egy alapszervezet” akció­ban szerzett tapasztalataink­kal. A gondokat, írásba foglal­juk, s utána visszajuttatjuk a dengelegiekhez, hogy a követ­kező időben még tovább ja­vuljon munkájuk. Később új- ha sor kerül partszervezetük tevékenységének vizsgálatára — mondja Bodrogi Lőrinc. Az „Egy nap — egy alap­szervezet” mozgalom jól be­vált formája a pártszervezetek segítésének. Egyaránt meg­könnyíti a helyj alapszervezet tagjainak, vezetőinek dolgát, s a járási bizottság testületéi alaposabban, mélyrehatóbban tudnak tájékozódni azokon a területeken, ahol tennivalókra vab szükség. Az Egyházasdengelegen el­töltött nap is ezt bizonyítja. Szabó Gyula NÚCRÁD - 1973. május 29., kedd 5 Most még üresek a medencék, játszóterek és a csónakázó­tó, de rövidesen benépesül a kihalt terület A jó ütemben haladó munka láttán bizonyos, hogy a nyitás napjára késaen várja a strand kedvelők táborát a tóstrand. Az utolsó simításokat — a kerítések festését — végzik Kép, szöveg: Bjbók László Tapasztalatcsere­fórum Ma már politikailag és közgazdaságilag egyaránt sze­repének megfelelően értékel­jük a háztáji termelést. Érré a népgazdaságnak nagy szük­sége van és a fejlődés jelen­legi szakaszában jelentős tar­talékot képvisel. Szerepe azért is jelentős, mert így egyes mezőgazdasági termékekből a tsz-'tagok önellátásukat is biztosítják. HELYI LEHETŐSÉGEK Ha a mi termelőszövetkeze­tünk a háztájiban nevelt, hiz­lalt állatállományt a közös­ben kívánná elhelyezni, ak­kor a szarvasmarha-ágazat­ban 14,5 millió forint, a ser­téságazatban 30 millió fo­rint, a baromfiágazatban 10,5 millió forint, összesem mint­egy 55 millió forint értékű új állattartási épület keileme a meglevők mellé. A háztáji állattartás tehát lehetővé teszi a tsz-gazdák egyéni tulajdonában levő épületek, állóeszközök hasz­nosítását, elsősegíti a közös munkában részt venni már nem tudó családtagok, nyug­díjasok, járadékosok (töredék­munkaerő) hasznos foglalkoz­tatását is. A háztájiból nyert kiegészítő jövedelem hozzájá­rul a tsz-tagok életszínvona­lának emeléséhez. A mi szövetkezetünkben 1963 óta folyik szervezeti háztáji termelés, jelenleg 316 család részvételével. A mező­gazdasági átszervezés folytán felszabadult és megüresedett istállók gyors termelésfejlesz­tési lehetőséget kínáltak. Ezek hasznosítását mi zárt barom­fiállomány tartásával kezd­tük. Tenyészérett jércéfcet ad­tunk a termelőknek. Előírtuk a technológiát. A technológia előállításához, beszerzéséhez segítséget adtunk. Táptakar­mányt biztosítottunk. Rend­szeresen szaktanácsadást vé­geztünk. Meghonosítottuk sa modem, nagy hozamú fajtákat. Megszerveztük a közös érté­kesítést. A vállalkozás minden vára­kozást felülmúló eredményt hozott, A "szervezett termel­tetés eredményeképpen meg­tízszereződött a baromfiállo­mány a háztájiban. A kezdeti sikerek után szerződéses ter­melési rendszerünket kiter­jesztettük a háztáji állattar­tás és -termelés minden terü­letére. 1967-től a termelt ja­vakért munkanap-jóváírást alkalmazunk. A háztáji szerződéses ter­meltetés irányítását a közö6 es a háztáji gazdaság együtt­működésének szervezését kez­dettől fogva a háztáji agro- nómus végzi, akinek feladata lUEegszerueztuk a háztáji iizemägat a háztáji termelés koordiná­lása. A HÁZTÁJI ÜZEMÄG FELADATAI A háztáji üzemág feladata, hogy a brigádvezetők révén a családi tervek elkészítése, azok összesítése és az üzemi terv elkészítésénél a háztáji terv számba vétele. Tejfelvásárlás irányítása, a leadott tej. nyilvántartása, tej- zsírszázalék kiszámítása, a tejár elszámolása, a begyűjtő bérezése. Tojásfelvásárlás irányítása, -begyűjtők bérezése, a felvá­sárolt tojás ellenértékének ki­fizetése. a tojás elszállítása. Bizományi táp- és tápszer- értékesítés. Utánpótlásról gon­doskodás. Mennyiségi és ér­tékben! nyilvántartás, ház­hoz szállítás megszervezése. Pásztor felvétele, bérezése, munkájának irányítása, el­lenőrzése. A pásztorépületek karbantartása. Apaállat gondozásának biz­tosítása, selejtezés, takar­mányozás, gondozók bérének számfejtése, épületek karban­tartása. Háztáji inszeminálás meg­szervezése. Legelő nagyságrendjének meghatározása községenként az állatlétszám alapján. Lege­lők karbantartása. Fűbér összegének meghatá­rozása, levonása. OTP-hitói felvételének elő­segítése. Alomszaima-juttatás, a ház­tájiban .termelt trágya szám­ba vétele. Fuvarigények kielégítése fogattal, illetve gépi eszköz- zeL Lovak takarmányozása, fogatosok munkatérének számfejtése. Háztáji föld juttatása. A végzett munkanapok alapján a földterület nagyságának megállapítása, kimérése, meg­művel tetőse, ezzel kapcsolatos adatok eljuttatása a könyve­léshez. Szerződéskötések, igényfel­mérés, szerződésminták kitöl­tése. Munkanap-jóváírás a háztá­jiban végzett munkáért és er­ről a könyvelés értesítése. Szerződött állatok és állati termékek értékesítése, átadás­átvétel, szállítás, elszámolás a tagokkal. Taikartmámyok megtermelt e- tése és átadása a családi terv alapján. Abraktakarmány jut­tatása elszámolóáron. Szálas, zöld és lédús takarmányok kiadása igények alapján, té­rítés ellenében.' Rétkimérés árverés útján. Szaktanácsadás. Az idegen és helyi érdeklődők informá­lása; a háztáji minta,gazda­ságok bemutatása. Állatié rőhelyek felmérése, hízó- és tenyésztőalapanyag juttatása, kihelyezési akciók szervezése. Háztáji tüzelőolaj-értékesí­tés, -utánpótlásról való gon­doskodás, nyilvántartás mennyiségben és értékben. Az erdőről és a TÜZÉP-től a tüzelőanyag házhoz szállítá­sa. A nagy táblákban művelt háztáji kukoricaföldeken a közös elvégzi a talajmunkát, kiszórja a műtrágyát Hib­ridvetőmagot vetünk, kíván­ság szerint elvégezzük a vegyszeres gyomirtást, majd betakarításkor a leszedett ter­ményt beszállítjuk. A tag a művelési éá anyagköltségeket megtéríti és elvégzi a betaka­rítást. TÉRÍTÉSI DIJAK A háztáji termelés megha­tározó tényezője a szállítás. A fogatokat a háztáji üzem­ág irányítja. A havonta elszá­molásra kerülő térítési díj fo- gaitóránként 20 forint. A háztáji üzemág rendelke­zik 1 db tehergépkocsival es 4 db traktorral, a tag ezekkel elégíti ki a háztáji termelés igényeit a teljes költségek vi­selése mellett. _Ez nálunk a traktor igénybevétele ese­tén: rakodó nélkül 40 Ft/óra, rakodással 60 Ft/óra. A teher­gépkocsi használati díja: fa­kódé nélkül 60 Ft/órá, rako­dóval 80 Ft/óra. Jelentősnek tartom a ház­táji üzemág szervezésében folytatott zöldségtermelést Minden család annyi terüle­tet vállal, amennyit szabad munkaerejével meg tud mű­velni, és feles alapon, részese­dik. Szövetkezetünkben tehén- tartási és tejértékesítési, szarvasmarha-hizlalás!, te- nyészüsző-nevelési, süldőne­velési, sertéshizlalási, tenyész- és árutoj ás-termelési, barom- fihús-tefmelési szerződéseket kötünk a háztáji gazdaságok­kal. A nagyüzemi felár 50—50 százalékban kerül felosztásra a tag és a közös gazdaság kö­zött. munkanap-jóváírás Az 5/1970. kormány számú rendelet, valamint ennek vég­rehajtása tárgyában megje­lent 9/1970. MÉM. számú ren­delet alapján a ’szerződéses termeltetés után a követkéz! munkanap-j óváíráshan része - sítjük tagjainkat, havonta és az állatok darabjaként: . Tehén után 3, hízómarha- tenyészüsző után 1,5 borjú ne- velése-hizlalása után 1, koca­tartás után 1, sertáshizlalás- süldőnévelés után 0,25 mun­kanap. , Tapasztalataink szerint kí­vánatos. hogy csak azzal kös­sünk termelési szerződést, aki a közösben is eleget tesz kö­telezettségének. Azok a szol­gáltatások (fuvar, takarmánv stb.) melyeket a háztáji kap, senkinek sem biztosíthatnak jogtalan hasznot, vagyis be­kerülési áron alul nem telje- * Érthetők. A közös és a háztá­ji gazdasági kapcsolatainak szorosabbá tétele végett elő­nyös volna a háztáji termelés forgóalap-szükségletét a ter­melőszövetkezet hiteltervében szerepeltetni és azt termelési hitelből biztosítani. f Mivel a háztájival kapcso­latos forgalom könyvelése el­különítve történik, pontosan megállapítható a termelőszö­vetkezet jövedelme, haszna a háztáji kooperációból. 1971- ben összen 8 millió 935 ezer forint árbevételt ért el a tsz a háztáji árúk értékesítésével. A nagyüzemi felára mintegy 400 ezer forintot, tett ki. Min­den költségleszámítás után 47 ezer forint haszna marad a közösnek. Persze nem is a közvetlen nyereség elérése a célunk, hanem a fontosabb, a közvetett haszon, a termelés r bővítése és tagjaink megsegí­tése. Baksai Antal, a baksai Ezüstkalász Tsz elnöke TELL Így nevezik azt a nemzet­közi kiállítást, amely a kö­zelmúltban zajlott le Svájc­ban. Az elnevezést így kell érteni: „Olyan művészeti al­kotások kiállítása, amely Teli Vilmosnak, a svájci nép di­cső fiának hőstettével foglal­kozik”. (Ez a kiállítás hiva­talos elnevezése. így tehát érthető, hogy a beszélt nyelv­ben lerövidítették). A kiállított művek a leg­különbözőbbek voltak: Teli Vilmos a fiával. Teli Vilmos a fia nélkül, Teli Vilmos az íjjal. Az első díjat az az emlék­mű nyerte el, melyen Teli nincs ábrázolva. Az emlékmű a Genfi-tó vizén úszó hatal­mas műanyag alma, amelyet plasztik nyíl jár át. Az alma és a nyíl csaknem ugyan­olyan, mint amelyet a hős fia tartott a fején, csak ép­pen százszor- nagyobb ...

Next

/
Thumbnails
Contents