Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-26 / 121. szám
Ä folyamatos képzés korszaka A televízió szerepe n gyermek művelődésében Ma egvre többen a tömegkommunikáció forradalmáról beszélnek. Különösen a televízió. a rádió, a film. de a sajtó is gyorsan terjed, hatásuk, tömegbefolyásuk egyre nagyobb. Ennek ellenére kritikával kell fogadni a tömegkommunikáció forradalmáról vallott nézeteket, mert ez i*.v nem helyes megfogalmazás. A valóság az. hogy a termelőerőkben bekövetkezett és az azzal szoros összefüggésben levő társadalmi változások korát éljük. E nagy társdalmi változások korszakának egyik velejárója a tömegkommunikáció. a hírközlés térhódítása. Nemcsak lakás... Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az emberek 90—9á százaléka ezekkel az aszkózökkel kapcsolatban áll, akkor a szerepét és jelentő, ségét az ifjúság nevelésében is látni kell, számolni kell vele. Legtöbbször az elfoglalt szülők a gyermek kedvéért vásárolnak televíziót rádiót, vagy járatnak újságot, ami alapjában véve igen helyes. Tekintettel arra. hogy a televízió gyorsan terjed, sok szülőben, de nevelőben is aggodalom mutatkozik, hogy vajon a hatása pozitív, vagy negatív-e? .Hazánkban ezzel kapcsolatban — tudomásom szerint — nem folyt közvélemény-kutatás így csak az iskolákban és a családokban szerzett tapasztalatokat lehet összegezni. Az tény. hogy a televízió ismereteket közöl, érdeklődést kelthet, javíthatja a gyermek ízlését, bővítheti tapasztalatainak körét, ami mindenképpen pozitív. Ezt igazolja az a tény is. hogy az iskolai nevelőmunkában egyre bővül az Iskolatelevlzió adásainak ideje. Ma már nemcsak az általános, de a középiskolai oktatásban Is felhasználják szép eredménnyel. Az iparosodás, a mezőgazdaság átalakulásának egyik fontos konzekvenciája, hogy a szabad idő növekszik. A hagyományé* kulturálódási lehetőség sem a felnőtteknek, sem a gyermekeknek nem elég. Érdekes adat például az, hogy ha hazánkban egy este minden színház megtelik, akkor 17—18 ezer ember szórakozását, művelődését biztosítja. Ezzel szemben a televízió adását 3—4 millió ember is megnézi. A televízió lehetővé teszi a szabad idő több felhasználását, a művelődés és szórakozás céljára. Azt hiszem, hogy el kell fogadni azt a véleményt, hogy az otthon — a televízió és mis hírközlő eszközökkel felszerelve — már nemcsak lakás. hanem a művelődés helye ia. Elfoglalt szülőkEzt azért Is ki kell emelni, mert az egész életre szóló iskolai oktatásnak vége van. A permanens oktatás és képzés korszakában vagyunk, amikor a technika és tudomány egyre bővül, és meg kell oldani az iskolán kívüli folyamatos oktatás feladatait is. A család szerkezete is átalakulóban van azzal, hogy mind a két szülő kereső foglalkozást űz. A szülők egyre növekvő elfoglaltságából ered, hogy a gyermekekre a kortársi csoportok és a kommunikációs eszközök vannak jelentős hatással. Ezek nem kis mértékben befolyásolják véleményét. ízlését, világnézetét. Természetesen helytelen az. ha a gyermek válogatás nélkül néz meg minden műsort. Rendszerint olyan esetben fordul elő ez a helyzet, ha a gyermek magányos, a szülők kevés gondot fordítanak a nevelésre. A szülőknek a műsor megválogatására gondot kell fordítani. Ez azért Is indokolt, mert a gyermekek értékelik, alaposan megtárgyalják az előző napi műsort, utánozzák a televízióhősöket, parodizálnak. > A helyesen válogatott műsort a jutalmazás eszközévé lehet fejleszteni. Ezzel háttérbe szoríthatják a testi fenyítés módszerét is, ami honos egyes családoknál A szülőknek számolni kell azzal, hogy a késői lefekvés, a túlzott televízió-nézés következményeként az iskolai tárgyak iránti érdeklődés csökkenhet. A\ televízió nincs olyan rossz hatással, mint egyesek gondolják, ez főleg a gyermek környezetében van inkább. Az is igaz viszont, hogy arra a kérdésre: a televízió jót tesz-e a gyermeknek, vagy rosszat, nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A felnőtt szelektáljon Ez elsősorban attól függ. hogy mennyi időt tölt a televízió előtt a gyermek, milyen műsorokat néz meg, azok milyen hatással vannak rá. Tény az. hogy a televízió nem olyan rossz, mint azt sokan hiszik, de az is igaz, hogy a szórakozásban és mű' velődésben nem old meß mindent, mint azt a lelkes és odaadó hívei állítják. A televízió — az elmondottak alapján — nagy szerepet játszik a gyermekek, a fiatalok nevelésében. Ha a szülők és a nevelők felismerik a benne rejlő lehetőségeket, akkor még sokkal több segítséget biztosít a jövőben. Gyenes László Mustó János műtermében Mustó János festőművész hatalmas lapokat terít a műteremben szerteszét. A metszetek — meg sem száradt még rajtuk a festék, nedvesen fény lenek — igényük szerint a monumentalitás hatásának keltésére törnek. Ebben á salgótarjáni műteremben nem idegen a monumentalitásra való törekvés. A művész kedvenc szava szerint: a „totális” világot felfogó festészeti szándék. Ez a metszetsorozat majd kétkezi dolgozókat, építőipari munkásokat gyönyörköd.- tet,, vagy inkább gondolkodtat. A művész szándéka szerint ugyanis a tudatosságra ás a pártosságra kíván apellálni műveivel. Jelen, van a műteremben a szigorúság, a fegyelem alkotás közben, az elméleti problémák állandó boncolgatása, újabb és újabb problémák felismerése, nagyobb távlatokra való tekintés. Szinte „napirend” az: hogyan függ össze a szocialista társadalmi élet, a művész szocialista tudata, a műben realizált tartalom. Érthető ez, hiszen a művészet kapcsolata a világnézettel mélyebb, mint a tudományoké. A művészet az ember egészére hat. A lényeg azonban nem az, hogy miről folyik a szó, inkább az: mi születik az elméletileg mindig pontosan definiált alkotási törekvés, ugyanakkor a szenvedélyek égbe törő hullámzása közepette. Mert hiszen Mustó Jánostól nem idegen az expresszi- vitás sem, a művek tanúsága szerint. A fekete-fehér metszeteket nézegetjük. Tematikailag az építés, az alkotás létrehozása, a város születése, az új szocialista város szerves egysége fogalmazódik meg a lapokon. A monumentalitás elősorban nem konkrétan a lapok méretét jelenti itt, hanem azt a törekvést, amely szinte minden lapon külön-kiülön a téma teljességét kívánja nyújtani. Ez természetesen azzal is jár, hogy a művész minden lapján hatalmas tömegeket mozgat, utal közösségek születésére, szándékára. Ez a fogalmazás — érzésem szerint — több esetben publi- cisztjkai élességű. József Attila verse jut eszembe a tömegről, miközben nézem a lapokat. A tömegről, amelyet a költő „er- dőrengeteg”-nek nevez, amelynek „vér a gyökere”. Az „erdőre-ngeteg”-et látom a lapokon. A vers azonban arról is vall, hogy a költő a tömegben az egyént, osztálya tagjait is látja, „nyirkos görbédé atyáit”, „édes -sovány leánykáit”. Belőlük áll a tömeg. A lapokról most mintha kevésbé nézne vissza ránk ez a fajta „személyesség”. Kétségkívül bizonyít a művész korábbi műveinek 6ora, az elmúlt években született határozott íogalmazású munkásportrék, a gyárak világában élő és mozgó munkások, üvegtörök, stb. Vagy éppen a szűkebb rokonság munkás- kömyezietének képekbe foglalt alakjai. Mustó János nem szakadt el ettől a világtól. Szocialista szerződést kötött alig két éve a Nógrád megyei Építőipari Vállalattal. Az emlegetett metszetek is munkásszállások falára kerülnek, építőipari dolgozók környezetét teszik otthonosabbá. Az elvon tabb fogalmazás tehát szándékos törekvés következménye. Bár most mintha inkább az EGÉSZ-ről kívánna szólni, ismeri RÉSZ-t is. A kettő szintézisének megvalósítása az ezután következő alkotási periódus feladata. Ez minden bizonnyal az eszmei-esztétikai hatás elmélyítését is eredményezheti, s a személyesség hitelével erősíti azt a tartalmat, amely Mustó János művészetének lényege lehet. Tóth Elemér Avatási ünnepély A hónap utolsó hetében erejükhöz mért közhasznú társadalmi munkában csinosítják a mátraszelei kisiskolá sok a játékpályájukat és közvetlen környékét, hogy az külsőségeiben is emelje a május 27-i avatási ünnepély nívóját. A gyermeknapon kerül sor arra, hogy az elsősöket kisdobosokká, a negyedikeseket úttörővé avassák. A felavatáson a fogadalom szövegét egy katonatiszt olvassa elő. Majd az ünnepély után az újdonsült kisdobosok és úttörők a szülői munkaközösség vendégei lesznek. A szülői munkaközösség moziba viszi őket A Kopernikusz-évforduló tiszteletére ezen a héten tmomany es technika hete nyílt ti Mártírok úti iskolában. A gazdag program, amely a gyermekek és a nevelők közreműködésével készült, május 31-én kezdődött. Ekkor nyitották meg az iskolában a Tudomány és technika című kiállítást, ahol a barkács- és a képzőművészeti munkákat sorakoztatták jel. Ezután a Kercseglaposon az iskola háromszáz tanulójának résztvitelé- vei akadályversenyt rendeztek csillagászati és űrhajózási tárgykörben. A programban ezenkívül szerepel még nyilvános szakköri ülés, az évfordulóval kapcsolatos rajvetélkedő, valamint több filmvetítés és ismeretterjesztő előadás. Képünkön a kiállítás egy rásze. (Fotó: Fodor Tamás) Pótlófoglalkozások az általános iskolákban A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása szerint a pótlúfoglalkozást az általános iskolák valamennyi évfolyamán célszerű megszervezni. Az iskolákban megyénkben Is felmérték a foglalkozásokkal kapcsolatos szükségleteket. Külön gondot kell fordítani az elsősökre. A kijelölt tanulók számára kötelező a részvétel. A foglalkozások lényegében három szakaszból állnak. Az első, előkészítő részben a tavaszi szünetet követő első tanítási naptól a nevelők figyelemmel kísérték és segítették a gyengén, tanuló diákokat. Május közepén a tanév végi Ismétlés megindulásakor újból értékelték a diákok teljesítményét, s számba vették a bukásra állókat. A foglalkozások második szakasza az utolsó tanítási naphoz kapcsolódik. Június 1-én kezdik meg ezeket abban áz esetben, ha az iskolában a tanévhez szükséges 198 tanítási napot már teljesítették. Ennek hiányában tovább folytatandó mindennapi tanítást június 8- cal be kell fejezni. Tehát legkésőbb június 9-én mindenképpen megtartják az első pótlófoglalkozásokat, ezeket általában a tanévzáró értekezletig befejezik, a pótlófoglalkozások időtartama tehát tizenegy munkanap. A foglalkozásokon azok a tanulók vesznek részt, akiknek a tanítás befejezésekor a rendtartás szerint javítóvizsgát kellene tenniük. Falusi szombat esték Siókat beszélünk a szabad szombatokról, a pihenő idő kulturált kihasználásáról s gyakran álllapítjuk meg, főleg városi vonatkozásban, hogy a plusz nap általában, nem azokat a célokat szolgálja, amelyekről nagy optimizmussal álmodoztunk. A férfiak sok esetben, fusizásra, ház körüli kertészkedésre, barkácsolásra, az asszonyok a nagymosás elvégzésére, takarításra, alaposabb házi munkára fordítják a fölös időt, .kulturális igények kielégítésére alig jut több, mint addig. Sőt, ha a gépkocsival rendelkezők kirándulásait is beszámítjuk, amelyek a szabad szombat áldásaként immár két-, két és fél naposak, akkor talán még a tévénézők száma is megcsappant. Ügy véltük azonban, hogy falun más a helyzet, hímen a nagyobb idényeik kivételével a szombat ráénőbb pihenő idő, különösen az eljáró és ingázó ipari munkások számára. A kíváncsiság hajtott ki bennünket a pásztói járás iónéban y községébe, hogy tájékozódjunk a szabad szombatok, a szombat délutánok és esték hasznosításáról. Mindjárt az első helyen zárva találtuk a tsz-fiatalok pinceklubját, az indokolás szerint körmére égett a t&z-nek a takarmánybetakarítás, fiatalok és idősebbek a szombat-vasárnapot ia munkával töltik. A másik helyen, arra hivatkozott a művelődési ház vezetője, hogy három lakodalom is van a községiben, ezek pedig lekötik szinte az egész falut. Később megtudtuk, hogy szombaton egyébként sem nyitják ki a művelődési házat, csak a mozi tart előadást. Viszont a vándorkörhintásnál lakodalom Ide, lakodalom oda, nagy volt a forgalom. Két másik helyütt csak a könyvtárakat találtuk nyitva, a kevés látogató főleg a rendelkezésre álló folyóiratokat forgatta. Két helyütt teljesen üres művelődési otthon fogadott bennünket, be sem tudtunk jutni. Hasonló helyzetet találtunk a salgótarjáni járás egyik szakszervezeti művelődési házában, este kilenckor ablakai már messziről az elhagyott és elvarázsolt kastély fekete szemű magányát hirdették. Csak egyetlen olyan hely akadt, ahol a könyvtáron kívül a klubban is program várba a látogatókat. Mint elmondották, ezeknek a disc jockey-szerű táncesteknek mindig van látogatója, még ha krimit mutatnak is be a televízióban. Kár volna egy járás néhány községében tapasztalt helyzetből általános véleményt mondani. Egyet mégis megállapíthatunk: a falusi művelődési otthonok — s erre más járásokban is találtunk már példát — nem igazodnak a szabad szombatokhoz és szombat esték, délutánok lehetőségeihez. Meg kellene kísérelni mégis, hogy szombat estére is biztosítsanak programot. L. Gy. iTHimiititiHiiiiMittimtittiiiiMiiiiiiiiiiHiiHitMiimmmimiitiiiiiiiifiimiiiiiiiiüiiiiiiiimiimiiiiiiiifii’ FEKETE SÁNDOR: ta. NÓGRÁD - 1973. május 26,, szombat PETŐFI ÉLETE ummiiiimiiiiHiiniiimHHMiiiiimiiiiiimniMiiiiiniitiMiiHiiiiiiiiiiiMiinniniiiniiiiiiiinniiiiiiitiiniii Táncsics Mihály börtönének ajtaja megnyílt, s este már győzelmi hangulatban fogadta őt a Nemzeti Színház közönsége. A forradalom színházi előadással ért véget, miután — ez Is ritka a történelemben — első napja vér nélkül zajlott le. De a legkivételesebb jelenség maga a költő. Már másnap büszkén írta. vesben is: ..Napóleon dicsősége, teveled sem cserélek!” Szokatlan e dicsekvés, ám teljesen jogos: a világtörténelemben sok kiváló forradalmár küzdött és sok nagyszerű költő alkotott, de Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat személyesen vezetett! Ez volt az a pillanat, amikor a hatalom még cselekedhetett volna, különösebb kockázat és áldozat nélkül. Ha a Helytartótanács urai mégsem adtak utasítást a mozgalom elfojtására, annak két oka volt: féltek saját hadseregük olasz katonáitól, akikről — nem ok nélkül — feltételezték a magyarok iránti rokonszenvet, s még inkább, sejtelmük sem volt az ifjak valóságos céljairól. Működtek a kémek. de rosszul. A Helytartótanács elsősorban azért nem adott ki parancsot a fegyveres elhárításra, mert nem látta át a helyzetet, s mire felébredt, már késő volt. Ebből azonban az is következik, hogy a siker e tekintetben is mindenekelőtt Petőfi érdeme: hajthatatlan. türelmetlen, habozást nem ismerő sietsége nemcsak alkatából fakadt, hanem tudatosan forradalmi számításból — tudta, hogy csak órák állnak az ifjúság rendelkezésére. A költő Nemzeti dala, Jókai és Vasvári beszédei nyomán az egyetemi ifjúság óriási többsége késznek mutatkozott a harcra. Itt. az orvosi egyetem udvarán állta ki a, Nemzeti dal az igazi tűz- próbát, itt bizonyosodott be, hogy mekkora lelkesítő erő árad belőle. A verset ötnegyed század koptatja, és néha már nem is gondolunk arra, hogy milyen hatalmas, történelmi tett volt egy sokszáz főnyi tömeg elé kiállni a felszólítással: „Talpra magyar, hí a haza!” Petőfiék elszánták magukat a nap méltó meako- ronáztatására: a tömeg élén Budára vonultak, „a Helytartótanácsot felszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön törölje. Táncsicsot szabadon bocsássa .. .’j „Bánat és harc szól belőlünk. 1848. márciusában a forradalmaktól megrémített bécsi udvar engedményekre kényszerült és Magyarországon is — először a Habsburgok alatt — független kormány alakult. A haladó nemesség kiváló tagjaiból állt ez a kormány. Batthány Lajos vezérlete alatt tagja lett Kossuth Lajos, Széchenyi István. Eötvös József is. A miniszterek általában jó hazafiak voltak, de mint nemesek, természetszerűen saját osztályérdekeiket is féltették. Amellett, Kossuth kivételével, reformerekként gondolkodtak, idegenkedtek a forradalmi fnegotöá- soktól, a kiharcolt vívmányokkal befejezettnek tekfö- tették a forradalmat. Petőfi viszont, mint forradalmár és mint a kisemmizett milliók képviselője, márciust csak első felvonásnak tartotta, amelyet majd követnie kell a második felvonásnak. minden feudális maradvány felszámolásának. Épp ezért kezdettől fogva bizalmatlanul tekintett a nemesi miniszterekre. Még hevesebb politikai ellenszenv támadt fel benne akkor, amikor tapasztalnia kellett, hogy a kormány nem meri erélyesen szervezni a nemzeti önvédelmet. Petőfi, mint tudatos forradalmár. mint a történelem kiváló ismerője és a Habsburgok elszánt ellensége. eg* pillanatig sem hitt az udvar jóhiszéműségéberí. Ma már okmányok bizonyítják, hogy ebben feltétlenül neki voít igaza: ismerjük az aktákat, amelyekből kiderül, hogy az udvar csak ideiglenesen engedett, s várt az alkalomra, hogy fegyverrel törje le a magyar forradalmat is. (Folytatjuk) \
