Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-22 / 117. szám
Képernyő előtt Sovány koszton voltunk... Sovány kas7.ton tartott bennünket az elmúlt héten a televízió. Ugyanakkor nemcsak a menü tartalmasságával volt baj, hanem bizonyos egyhangúságával is. Ez utóbbi igazolására azt említeném példának, hogy a kedden A hirte- lemharagú fiatalember című, A lobbanékony ember feljegyzései című Csehov-novella tévéátiratot rövid távon belül immár harmadik variációban láthattuk. Azt szók- - mondani: jóból is megért a sok. s a Csehov-történet bármily élvezetes szatíra, mégsem kivétel az aranyigazság alól. A magyar, a szovjet változat után most német feldolgozásban kaptuk a novellaváltoza- tot, ha semmi más „fogás” nincs mellé a fő fogyasztási időben, ennyi bizony meglehetősen kevés. Mint ahogy kevésnek érzem a szerdád esti műsorban Nagy Lajos novellájának tévéváltozatát is,, mely Ivét fiú ült egy pádon címmel került képernyőre, s nem épp a legkarakteresebb portrét nyújtja az íróról. A tévéjátékot megelőző NDK—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés inkább bosszantónak volt jó, mint sportélvezetnek —' persze, erről már nem a tévé tehet. Csütörtökön a Hosszú, forró nyár XII része, pénteken az Egy óra, múlva itt vagyok 6, epizódja csak mérsékelten tudta lekötni érdeklődésünket, a szombat esti műsorban Aszlányi Károly regényének filmváltozata, a Sötét* kamra erőltetett dramaturgjai machinációnak bizonyult, nem tudom; megérte-e, pénzt áldozni erre a hiábavaló igyekezetre. hogy a 30-as években játszódó, meglehetősen valószerűtlen történetet életre galvanizálják. A szereplők, mint például a kitűnő Ráday Imre, Sulyok Mária, Básti Lajos, Egri István, Kovács Károly csak feszengték lehetetlen feladataikban. Az a humor is meglehetősen idegen tőlük, amit az éjszakai angol film- burleszkben Marty Feldman képviselt. A vasárnap szokványos programja az A papa. a mama. ő meg én című, 1954-bén készült francia filmmel zárult. Bizony a történeten alaposan érződik az eltelt két évtized, .tetézi ezt, hogy a vígjátéki meseszövést szinte előkészítés nélkül érzelgős, édeskés befejezés váltja fel. Kár volt a repfízért. (barna.) Nincs művelődési ház Palotás központjában, ahol négyfelé ágazik a műút, megállunk. A művelődési há’ zat keressük. Nem tudja megmutatni senki. Palotáson február óta nincs művelődési ház, Az igazsághoz tartozik, hogy a megszűnt művelődési házat Is csupán egyetlen terem jelentette, s besorolattam intézmény vplt évekig. Most az Iskola kapta meg. politechnikai műhellyé alakították át — Sajnos, nincs pénzünk művelődési házra — mondja Nagy Júlia, az újonnan megválasztott tanácselnök. — De társközségeinkben sem sokkal jobb a helyzet. Hely híján, igazi, mind a négy községet megmozgató nagy rendezvényeket nem is tudunk csinálni. Nagy tervek Palotás társközségéi ben, Hé- halomban, Kisbágy ónban. Szarvaegedén kis klubkönyvtárak működnek. Egy-egy megmaradt kastélyt alakítottak át erre a célra. —A mi községünkben a fel- szabadulás után nem maradt nagy épület, amit kultúrházzá rendezhettünk volna be. A kastély kívül esik a községen, a falu határában van. Itt a tsz-központ. Palotáson megszűnt a mozi is. Aki mozit akar látni, az elmegy valamelyik szomszéd községbe. A közigazgatási központ egyetlen művelődési intézménye a mintegy háromezer kötetes könyvtár. Egy nagyobbacska szoba az egész. Csak kölcsönzésre alkalmas. — Jó a könyvállomány ö»z- szetétele — mondja a tanácselnök. — Évente rendszeresen öt—hatezer forint értékben gyarapítjuk az állományt. A könyvtárnak 350—380 állandó olvasója van, . A fiatalokra számítanak Nagy szükség lenne egy klubkönyvtárra, ahol az emberek leülhetnének, kedvük szerint belelapozhatnának a könyvekbe, folyóiratokba. — Realitásokban gondolkodunk. Van egy háromszobás KISZ-helyiségünk. Nyárra ezt akarjuk klubkönyvtárrá átalakítani. — Milyen elképzeléseik vannak? — A lagnagyob teremben a könyvtárat rendezzük be. A két kisebből pedig folyóirat- olvasót- illetve tv-szobát és társalgót csinálunk. A klub- könyvtár vezetésére egy fiatal pedagógust kérünk fel, aki egyben a községi KISZ- ailapszervezet titkára. Nagy tervekkel indulunk’ a jövőnek, Ki kell mozdulnunk a pillanatnyi holtp,ontról- Nagyon szeretnénk, ha ebben a munkában megértésre és segítő kezekre találnánk. A tanácselnöknő elmondja, hogy elsősorban a fiatalokra számítanak. A községi KISZ- alapszervezet másfél hónapja alakúit. A fiatalok televannak lelkesedéssel, tenniakarás- sal. Vasárnap például társadalmi munkában hozták rendbe a KISZ-helyiség környékét. A községben a Röpülj páva körre a legbüszkébbek. Termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, óvodai alkalmazottak és úttörők a tagjai, Megfelelő hely hiányában iskolában találkoznak. Vezetőjük Elek Béláné tanárnő, Hosszú évekig volt a megszüntetett kultúrház tiszteletdíjas igazgatónője. Ebben az időben író-olvasó találkozók, ismeret- terjesztő előadások is voltak a községben. A népművelés valóságos megszállottja. Szeretettel beszél a Röpülj páva körről. Amikor arról kérdezem, hogy kik és milyen mértékben támogatják a Röpülj páva kört, hangjába egy kis szomorúság vegyül, j A pávakörre a legbüszkébbek . » — A tsz támogat bennünket — mondja Etek né. Legutóbb adott kétezer forintot, amiből a kislányoknak ruhát vettünk. Buszt Is ad utazásainkhoz. A községi tanács annyit segített, hogy engedélyt adott bálok rendezésére, aminek a bevételéből szoknyákat vehettünk az asszonyoknak. De sajnos, elég egyedül vagyunk. Fenntartó szervünk nincs. A. lelkesedés, a közös ének szeretete tart össze bennünket. Néhány héttel ezelőtt Ma- gyamándorban a minősítő versenyen nagy sikerrel szerepeltek; országosan minősített lett a csoport, s megkapta a megyei KISZ-bizottság ajándékát- Az együttes mindenképpen megérdemelné hát- hogy végre fenntartó szervre, gazdára találj on. Sulyok László Luchino Visconti filmje Camus regényéből Amióta világ a világ, talán még soha nem volt ily’ nagyon jellemző a közöny, a közömbösség az emberre mint éppen napjainkban. így mindfenképpen aktuálisnak találhatjuk, hogy Luchino Visconti Albert Camus Közöny című regényét filmre vitte. Bár a Lettres Franciai- ses kritikusa azt írja, hogy . .Olyan film, amelyen vitatkozni fognak. De legalább egyszer nemcsak valami divatos téma kerül szőnyegre”, mégis mindenképpen éreznünk kell már a címben is „divatos témát”, hiszen nap mint nap. majdnem lépésről lépésre találkozunk saját magunk és mások közönyével. Camus és Visconti hőse, Meureault szinte mindennapos „vendégünk’’, mert ki ne ismémé a baleseteknél szénv- telemül álló embert, a saját és mások tragédiáit félvállról vevőket, a betegek és szerencsétlenek tránt közömbösöket, az „engem nem érdekel semmi’’ típusokat. A regény és a film Meun- sault-ja Algírban élő tisztviselő, aki napi munkáját szorgalmasan, hiba nélkül végzi. Egy napon táviratot kap, melyben értesítik, hogy édesanyja az aggmenhelyen meghalt. Anyját meg sem nézi a koporsóban, a virrasztáson elalszik, a a temetésen sem érez semmit. Peregnek ’ az események. Marie (a barátnője) kérdésére, hogy elvenné-e feleségül, nem tudja miért, közönyösen nemet mond. Raymond megveri a szeretőjét, sezután arabok egy kis csoportja követi mindenhova. Raymond megsebesül az egyik arab késétől. Bosszút akar állni. Feltűnik az egyik arab, amint késével a homokban játszik. A pengéről visszaverődő fénysuM. Mustruianni. a film iőszcrepióje gárral Meureault szemébe világit-, aki előrántja a pisztolyt és lelövi a fiút. A tárgyaláson már-már ott tartanak, hogy nem is a gyilkosságért vádolják, hanem a közönyért, amivel elkövetett tettét szemléli, a közönyért, mellyel anyja ■ iránt viseltetett, a közömbösségért, mert arra sem hajlandó, hogy védekezzek, pedig az egész tárgyalás a többiek közönyét igazolja. Számtalanszor tapasztaltuk már, hogy Visconti szigorú és precíz rendező. A legkisebb szerepet játszó epizodistát sem engedi lazítani, ragaszkodik az életszerűséghez, ragaszkodik a camuei hangulathoz. Hogy eiz utóbbit szán- tó1 maradék nélkül megkaptuk az Mastnoianni érdeme is. Visconti jelenetről jelenetre követi a regényt., csodái* nivaló . alapossággal, mely* alaposság — ami már számos adaptációval előfordult — oda juthatott volna, hogy a* egész nem más mint a regény képi „átültetése”, Mégis film lett, film a javából. Időnként úgy tűnt, hogy egyik-másik jelenet unalomba fullad, de égy jól megkomponált kép, vagy hangsúlyosabb, időben „bedobott” dialógus mindent helyrehozott. A filmet egyértelműen jónak mondhatjuk, akár önálló alkotásként szemléljük, akár irodalmi adaptációként. Lehetne figyelmeztetés is, az utolsó felkiáltójel, ha nem ébredünk fel, ha nem kapunk észhez, közömbösségünk súlyos tragédiák előidézője lehet. Z. A. Munkálkodnak a méhek Kedveizőem indult a tavaszi „édiesidény” Csongrád megyében, ahol a szakszövetkezetek és a társulások tagjai mintegy 20 ezer méhcsaládot tartanak. Jelenleg a sándor- falvi, a sövényházi, a baksi, a pusztamérge&i, a kelebiai és egyéb dúsan virágzó dél-alföldi akácosokban „dolgoznak” a méhek. Az akácméz a legértékesebb, ezért a szirombontáshoz igazodva ván- doroltatják a nektárgyűjtő családokat. Az alföldi virág- hullás után autókaravánok viszik majd a méheket Pest és Nógrád megye akácerdeibe. nttttimtmttntifiiiitfiftiHfifittitiiiiiutiiNtiiiiiiimiifMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiMntimiiiiiiiiiiiiifiii’ FEKETE SÁNDOR: 14. PETŐFI ÉLETE iiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiHiiiMiiiiiniiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiinmiiii A debreceni lánykérés mégsem puszta epizód Petőfi életében. Alighanem ez ébresztette rá Júliát arra. hogy óvatoskodásával mit kockáztat. Amikor a költő közzétette Reszket a bokor című versét. azonnal válaszolt rá. A vers utolsó sorai így hangzottak: Hogyha már nem szeretsz, Az Isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg. Tudta mit leéli tennie. Megkérte Petőfinek egy barátját, hogy annak "a költőhöz írt levelében ő Is üzenetet küldhessen. Az üzenet csak ennyiből állt: „1000-szer — Júlia”. Erre már csak a leánykérő levél következhetett. amit Szendrey Ignác természetesen elutasított. De ekkor már a költő véglegesen határozott, s elszánta magát, hogy visszamegy Júliáért. Egy kicsit azonban előreszaladtunk. hogy Petőfi szerelmi történetének első nagy részét összefüggően foglalhassuk egybe. Az üzenetváltás már 1847 tavaszán történt. Ne1, künk azonban, mielőtt folytatnánk a szerelmi regény történetét, vissza kell térnünk a költő 1846—47-es teléhez. „Ha férfi vagy..." A fiatal írok sztrájkjából szeritett társaságukat és mű- Frankenburg Adolf, az Elet- ködjenek közre ismét a di- képek szerkesztője húzott vatlapokban (ahogy akkorihasznot, Felhívta a Tizeket, ban a szépirodalmi újságokat oszlassák fel némaságra kény- nevezték). A Tizek általiban NÓGRÁD - 1973. május 22,. kedd 1 hajlottak a szóra, s az 1846. novemberében Pestre visszaérkező költő is verset adott az Életképeknek. A féléves megjelenési kényszerszünet után egymás után közölte költeményeit. Ekkor már összes verseire is szerződést kötött egy kiadóval. 1847. március 15-én. egy évvel ama nagy nap előtt, meg is jelent a díszes kötet, harminc ívnyi terjedelemben, méltó kiállításban. Mottójául, jelmondatául ezt a hat sort tette Petőfi könyve elejére: Szabadság, szerelemi E kettő kell nekem^ Szerelmémért föláldozom Az életet. Szabadságért föláldozom Szerelmemet. I Január elsején írta e verset, amely egész életművének is mottója lehetne. Az év, melyet ilyen művel kezdett, legjelentősebb alkotásaival folytatódott. A nagy megpróbáltatások után. és a még nagyobb küzdelmek előtt ezt az esztendőt kapta a sorstól költői remekeinek díszszemléjéhez. Már az első hónap az antológiák örök darabjaival, olyan sorozattal kezdődik, amelyhez foghatót ilyen sűrűségben, ilyen szinten és ilyen ütemben aligha mutat fel még egy költő: Ha férfi vagy, légy férfi ..; Kutyakaparó. Palota és kunyhó. A kutyák dala. A farkasok dala, A XIX. század költői, hogy csak a híresebbeket soroljuk. A január elsejei „jelmondat” és az utána következő versek is azt mutatják, hogy a költő most érkezett el a teljes tudatosság csúcsaira, újra és újra megfogalmazza önmagát, a saját ars poeticáját, művészeti és erkölcsi elveit. Számára a művészet erkölcsi tett is. a költészet jellem dolga is: Ha férfi vagy, tégy férfi, Legyen elved, hited, Es ezt kimondd, ha mindjárt Véreddel fizeted.,. Egy szolgaszellemre nevelt feudális országban, mint amilyen az akkori Magyarország volt. e költői-erkölcsi program vállalása az üldözötlség, a szegénység vállalásával volt egyenlő. A hivatalos siker, a jólét azoknak jutott, akik a „kegyelmes jó urak”, „kegyelmes lábait” nyalták boldogan, de aki nem volt hajlandó kutyák módjára viselkedni, azokkal úgy bántak, mint a farkasokkal: rázunk és éhezünk S átlőve oldatunk, Részünk minden nyomor ... De szabadok vagyunk,(Folytatjuk) Nógrádi siker A Pajtás Szerkesztősége „Babák népviseletben” címmel pályázatot írt ki. Az úttörőknek az volt a feladktuk, hogy maguk által hímzett népviseleti ruhába öltöztessenek fel babákat és küldjék be a szerkesztőségbe. Az országból sok száz népviseleti ruhába öltöztetett babát küldtek be az úttörők, s a szakemberekből álló zsűrinek nehéz helyzete volt. amikor abban kellett dönteni. hogy kik nyerik a bel- és külföldi táborozásokat. A Nógrád megyei úttörők közül Szever Ágnes, a nagy* bátonyi József Attila Úttörőcsapat Bandur Árpád rajának tagja az első, Gagyi Ildikó kisterenyei pajtás a második díjat nyerte. Szever Ágnes külföldi, Gagyi Ildikó jutalmul belföldi táborozáson vesz részt. A népviseleti ruhákba öltöztetett babákat a nyáron Zánkán. mutatják be a bélés külföldi úttörőknek. Fellebbezések elbírálása A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a fiataloknak a középiskolákba történő jelentkezése zökkenőmentesen történt. Természetesen, megyénk illetékes szervei arra is nagy súlyt helyeznek, hogy az előforduló fellebbezési kérelmeket felelősséggel bírálják el. Salgótarjánban, a Nógrád megyei Tanácson a benyújtott középiskolai fellebbezési kérelmeket tegnap bírálták el. Ugyancsak a korábbi évek gyakorlatához híven, társadalmi bizottság döntött a fellebbezések ügyében, gondosan mérlegelve a körülményeket. A fellebbezők még e héten megkapják az értesítést a döntésekről. A VEGYÉPSZER Gépgyártási Igazgatóság, salgótarjáni gyáregysége pályázatot hirdet: termelésirányító, üzemvezető, üzemszervezői munkakör betöltésére. Gépészmérnöki, vagy megfelelő műszaki főiskolai végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal. Pályázatokat részletes önéletrajzzal együtt a gyáregység személyzeti osztályára kérjük benyújtani. Továbbá felvételt hirdetünk: esztergályos, marós, gyalus, hegesztő szakmákban. Jelentkezni lehet a gyáregység munkaügyi osztályán. Cím: Salgótarján, Rákóczi u. 249. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Salgó-. tarján, Vásártér u. 5.) pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: műszaki osztályvezetőnek Követelmény: 1. Műszaki egyetemi végzettség és legalább 5 éves kivitelezői gyakorlat, vagy; 2. építőipari technikumi végzettség és 10 éves kivitelezői, vagy 10 éves beruházói gyakorlat. Gyors- és gépírót. Követelmény: legalább 5 éves gyakorlat. Jelentkezni lehet: a vállalat személyzeti előadójánál személyesen, vagy írásban.
