Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-20 / 116. szám

Fél évszázad a magyar zeneművészet szolgálatában Szakközépiskolásaink szakmai gyakorlata öt ven évvel ezelőtt. 1923. tavaszán alakult a Magyar A Járni Hangversenyzenekar ő'.e a Székesfővárosi Zene­kar. Bor Dezső karnagy kez- r eményezésére. Tagjai kö- >ött szép számmal akadtak lelkes műkedvelő muzsiku­sok, városházi tisztviselők is. 1939-ben alakult át a zene­kar hivatásos együttessé és 1952. óta működik mai ne­vén. Főzeneigazgatójuk azó­ta Ferencsik János, az ő avatott zenei és nevelő mun­kája eredményeképp érte el az együttes mai színvo­nalát és rangját; neves ha­zai és külföldi vendégkar­mesterek és szólisták sze­replése, s számtalan sikeres külföldi hangversenyturné jelzi az együttes útját. A zenekarral közösen szereplő világhírű művészek közül Otto Klemperer negyvenszer állt az együttes élére. Ferencsik János a legne­vesebb és legnépszerűbb magyar muzsikus, akinek a nevét külföldön széles kör­ben ismerik a zenehallga­tók. Tevékenysége elválaszt­hatatlan együttesétől, a zene­kar az ő családja. — Hogyan alakította ki ezt a harmonikus, termé­keny kapcsolatot az együt­tessel ? — A zenekarok általában nem szeretik azokat a kar­mestereket, akik sokat ma­gyaráznak. Különösen azt, amikor a dirigens hosszasan beszél olyan dolgokról, amit a zenekari tagok sokkal job­ban tudnak. A karmester jól teszi, ha sok mindenben rá­bízza magát a zenekar tu­dására. A hangszert magát a karmester csak közvetve vezényli, valójában magát a hangszeres művészt dirigál­ja. Tehát tudni kell bánni az emberekkel, érteni kell a nyelvükön, megérezni, mi az amit saját maguktól is tud­nak, s mi az amiben tőlem várnak útmutatást. — Mit tart a zenekari munka legfontosabb megha­tározójának? — A jó kapcsolat és a rendszeres munka mellett az állandó karmester jelenlétét, aki minél többet dirigálja saját zenekarát, annál jobb. Mert csak az állandó „tré­ner” tudja megadni a zene­kar sajátos arculatát, mert ő ismeri legjobban a zene­karban rejlő képességeket, lehetőségeket, ismeri a hi­bákat, tudja, hogy lehet ki­javítani, vagy legalábbis nem feltűnővé tenni. Ha ilyen művészileg megállapo­dott „összeállt” zenekarról van szó, akkor a zenekar és vezetője is szívesen lát olyan vendégeket, akiknek hatására ez a megadott mű­vésztestület új szempontok­kal, új árnyalatokkal, eset­leg egy egészen más, új fel­fogással is gazdagodik. Ter­mékenyítő hatással van ránk minden jó karmester, mert magvan a saját stílu­sunk, saját egyéniségünk. Az együttes nemcsak a főváros, de a vidéki váro­sok hangversenyéletében is rendszeresen részt vesz. Az elmúlt szezonban 13 koncer­tet adtak az ország külön­böző városaiban. A televí­zió nézőinek új sorozattal mutatkoznak be, a TV-bér- let hangversenyem Feren­csik János műsorismertetést is „mellékelt” az elhangzó zenéhez. A sorozat célja, hogy a televízió nagy számú hallgatóságából minél töb­ben jussanak el a komoly­zene megismeréséhez, meg­szereléséhez. Az ismertető mindenkihez szól, zenei szakkifejezések nélküli nép­szerűén, érdekesen közvetíti az elhangzó zene érzelmi és gondolati tartalmát. K. A. CSONKA DEZSŐ: Gondolatok a negyvenedik évről Kissé kopott lettem Fáradt lett az arcom Szívós küzdelemben Vívtam meg a harcom Én is prédikáltam Vízen és kenyéren Én is emeletes Vaságyakon éltem Volt hogy nyolc, tíz évig Egy ruhában jártam Szívrohamaimból Épp hogy csak kimásztam Torkom keserű lett Kiszáradt a szájam Körmeimet gyakran Önhúsomba vájtam Volt, hogy félig éltem Volt, hogy nagyon fáztam Magam mások előtt Büszkén megaláztam Kergettem a sorsot Vért és csókot adtam Vergődött a szivem Mégis megtagadtam Must már gyakran van, hogy Hátrafelé nézek Keresek egy arcot Keresek egy képet Egy mosolyt, mi eltűnt Megszegve a kedvem Hajam őszbe fordul Negyvenéves lettem­Közeledik a tanév beieje- új célokat formái] ki, megnő zése. Negyedéves középiskolás az érdeklődésük a szakterü­diákjaimk mér az érettségi izgalmas és számukra sokat jelentő feladataival foglal­koznak. Az érettségi vizsgák sikeres lebonyolítása mellett az alsóbb éves tanulók nyári foglalkoztatásának megszer­vezése is komoly és felelős­ségteljes munkát jelent isko­láinknak. Szakközépiskolánk­let iránt, vagy ennek speciá­lis részterülete iránt Nő a felelősségérzet a választott pályán való előrehaladásért. A rosszul sikerült szakmai gyakorlat is érezteti hatását. Sajnos, ilyen, tapasztalataink is vannak. A pályától való elidegenedés, elkedvetíenedés, tanulási erőfeszítések csökke­fcól hat szakágazatiban csak nése, megbízhatóságiban, való nem 1100 tanulónak kell kö- visszaesés, amelyeket igen ne- telezően. előírt nyári szakmai héz névelő munkával lehet gyakorlatot végezni. A gya- helyreállítani, korlatok a szakmai képzés A felsorolt pozitív és nega- szerves részét jelentik. A fel- tív tapasztalatok azt bizonyít- adata, hogy amit az iskolában ják, hogy a gyakorlatot bizto­tanultak, elméleti szakitárgyi órákon, laboratóriumi gya­korlatokon, tanműhelyi fog­lalkozásokon, elmélyítsék, ki­egészítsék, termelési munka­tapasztalatokkal gyarapítsák. Jelentőségét a „Szakközépis­kolai Rendtartás” a követke­sító munkahelyek hathatós nevelési területek is, a szak­mai oktatás mellett. Az isko­la okitató-nevelő munkája te­hát nem önmagáiba zárt te­rület Nem fejeződhet be a tanítási évvel. A termelési gyakorlatok idejére átveszik ző megfogalmazással húzza az üzemek, intézmények és alá: „Az a tanuló, aki az egyéb munkahelyek. Ez uitób- előírt nyári szakmai gyakor- biakban kétségtelenül más a latot a részére kijelölt mun- Légkör. Keményebb elvek do- kahelyen nem végzi el, vagy minálnak. Szocializmust épí­munkája elégtelen, szakkö­zépiskolai tanulmányait csak osztálvismétléssel folytathat­ja.” (k 32. §.) tő társadalmunk munkás hétköznapjai másképpen fej­tik ki nevelő hatásukat, mint az iskola. Tanulóink fizikai Az előkészítésnek termé­szetesen egyéb szakmai és pedagógiai vetülete is van. Tanulóinknak a gyakorlaton munkanaplót keli vs-as-ísiök, szakjellegű feladatot, esetleg dolgozatot kell készíteniük, mélyek dialektikai, módszer­tani megalapozása, á munka­helyekkel és a tantervdkkel való szakszerű összekapcsolá­sa szakpedagógusaink év vé­gi feladatai közé tartozik. Gondosan kell a feladatok összeállítását végezni, hogy ne legyen túlméretezett, il­leszkedjék a várható elfog­laltságokhoz, és ne okozzon túlzott megterhelést. Nagy súlyt kell helyezni a maga­tartással, viselkedéssel kap­csolatos felkészítésre is. Azokra a lényegibeli különb­ségekre, melyek az iskolai rend és az üzemi munkarend közötti várhatóik. Tudatosíta­ni kell tanulóinkban, hogy azoktól a termelőmunkát vég­ző dolgozóktól fognak leg­többet elsajátítani — nemre és végzettségre való tekintet nélkül — akik mellé beoszt­ják őket. Minden hasznos 1 magyarázatot szívesen és kö­szönettel kell fogadniok. sőt. igényelni, kérni kell. SfcTtXiiák Az üzemeken is múlik rektől tanulják a szaktudást, munkaszeretetet, becsületeit és tisztességet. Jó nevelő intézet ez. mert az életre nevel, nem kis felelősséggel. A felelős­ségnek abban ke® /kicsúcso­sodnia, hogy a szakmai gya­korlatok jól sikerüljenek olyan értelemben, ahogy fen­tebb a pozitív tapasztalato­kat felsoroltuk. Az előkészítés tehát gyakorlatilag nem feje­ződik be a tanév. Tanulóink életében, tanulmányi munká­júikban olyan négyhetes, idő­szak következik, amikor be­lekerülnek a társadalmi és gazdasági élet vérkeringésé­be. Számukra érdekes, új­szerű elfoglaltságot jelent, hiszen a felnőtt; társadalom, a munkahelyi dolgozók fo­gadják őket. Örömmel, kíván­csisággal, szorongással, vá­rakozással néznek a még l'rtti egyelőre ismeretlen föladatok, ,/ megbízatások, munkahelyi . . , . , , , , légkör ölé. Az eredmenyesseg érdeke­ben alapvető jelentősége van Ismeretek 32 előkészítésnek és az indí­tásnak. Ez szakközépiskoláink és magatartás gondja. A szervező munka már befejezéshez közeledik. Oktatási és nevelési tapasz- Megkeresték üaemeinket, tar- balataink megállapításai, hogy melőszövetkezeteinket, egész- a jól sikerült nyári szakmai ségügyi intézeteinket, keres- gyakorlatoknak a továbbhala- kedelmi egységeinket és meg- dás, a fejlődés szempontjából történt a megállapodás a ta- komoly jelentősége van. A nufók nyári foglalkoztatása - szakmai ismeretek bővülésén ról. A felkért üzemek, intéz- tűl jelleműik, magatartásuk is menyek száma elég nagy. A érezhetően változik a diákok- gépipari szakközépiskola szim- nak. Bátrább, határozottabb, te a megye valamennyi üae- ontudatosabb lesz magaitartá- mét számiba vette az elosz- suk, A munkasiker többeknél tásnál. Helyt adott egyedi ké­réseknek is. Olyan szempon Az eredményesség másik oldalát üzemeinknek, intéz­ményeinknek kell biztosítani. A munkahelyeik, eílfoglaltsági szakterületek célszerű kijelö­lésén túl, követelmények tá­masztásával tehetnék legtöb­bet tanulóink szakmai fejlő­dése érdekében. A munka adagolásában, a feladatok bo­nyolultságában fontos alapelv, hogy az egyszerűbbről halad­junk a nehezebb és bonyolul­tabb felé. A fokozatos erőfe­szítésre késztetés érdekessé, változatossá, széppé teszi a munkát, .növeld a tanulók becsvágyát. Jól tudjuk, hogy a szakszerű szervezésen és irányításon túl legtöbb és tegfelelősségteljesebb felada­ta azoknák a dolgozóknak Lesz, akik közvetlenül foglal­koznak diákjainkkal. Nekik kell feltárná a szaibma rej­telmeit, megbízásokat adni, magyarázni, végrehajtatná, el­lenőrizni, értékelni. Munkájuk megbecsülést, tiszteletet érdemel. Oktató­nevelő tevékenységűikkel segí­tik, egyengetik fiataljaink ki­bontakozását, szakemberré U^gézze, kérem, én nem vagyok be- " ™ szed es ember, és utóbb különö­sen olyan hangulatban vagyok, hogy akkor is félek, ha ki sem nyitom a számat. Pedig már semmi közöm a Walergate-pineékhez. A fene egye meg, úgy látszik sok whiskyt ittam, mert nekem ezt se lett volna szabad elko­tyognom. A baj akkor .kezdődött, ami­kor elvállaltam az éjjeliőri állást De találtam. Mert ha akkol. a hat kl gondolta volna, hogy egy híva- S2amétkoSiirba azt % azemete™“ ;ma talban is betörest követnek el. Itt a - ’ pénz és a kézzelfogható érték minimá­lis. Bar, most már tudom, hogy az urakinak az is érték, amit a szegény ember nemesebb célra sem használ föl. Az asszony mondta, hogy vállaljam el. Jól fizetnek és semmi veszély, ha kell aludhatok ébredjek fel, megérkezik. Isten bizonv röhögtem, amikor ki- . _____- . o ktattak, hogy milyen komoly és fele- aZ°“al, ieleníem',_?n> k<frern’ nem valami beavatott. Nyögje M a vá­laszt, mert innen nem megy ki él­ve!... No, ne féljen! Elég, ha én félek. Uram, már annyian lebuktak miattam, hogy ezt már nem úszhatom meg szá­razon. A legjobban olyankor félek, amikor azt írják az újságok, hogy Ni­xon nem tudott az egészről. Ez a leg­nagyobb baj. Nálunk, kérem, mindig az volt a legigazabb, amit a lapok cá­foltak. Arra mindig mérget lehetett vermi. Elhiszi? Látom, nem hiszi. Fi­gyelje meg, igaza lesz az asszonynak és a haverjaimnak. Éppen ezért félek, uram. Ma is kezembe veszem az újságokat, nús az, ha egy óra múlva egy magnó- „fű­száláé hever ott. ahol előbb méc a kő hat azt írja, hogy Bradford Cookot, az VASÁRNAPI JEGYZET Egy ejjehor képzelt monológja semmi bajom, és az újságok Vietnam­ról írnak, vagy Nixonrói, mint az úristenről. Azóta úgy tesznek velem, mintha merényletet követtem volna el az elnök ellen. De hát mégiscsak gya­.K, ts »oiiuiu vraaay, jia szalag hever ott ahol előbb mée a kő 1 a 1J't’ miulüru c-oostox, az minden ej jel. Csak akkorra is úg8y reillogott; „üít augusztusban a friékpapír-és tőzsdebizottság elnökét is el, amikor az első tisztviselő T = Külön hon w a, letartóztattak, te jóisten! Hiszen őt Tejút csillagai. Különben is, az volt a2 utasítás, hogyha valami gyanúsat tapa&z­már az eset után nevezték ki erre a súlyos hivatalra és most már ő is be­lekeveredett. Lassan már kevesebben Crrvtaii/CXIY, UUVxvvjuij.\«jr cö xs^xk. TllH + Him PrTl fllcknr hnPV lp. KRCVC1CUCW, .Lidöocui ÍLUAL f\fc* VLKÜ1 lősségteljes állás az enyém és hogy el L^aLké.Jűiék ós h^törö k lesznek, akik nem keveredtek bele, ne merjek aludni, figyeljek föl min­den neszre és legalább négyszer, de ha hallgatókészülék és betörő miniszter is létezik! Gondoltam, hogy amit az egér , , , , , . .... , . ’ . , kedvel, az már a szaga miatt sem kell lehet hatszor is járják végig minden az m.ak:aak ■ S azóta telivaninák az újságok. Az helyiséget és különösen a pincére fi­gyeljek. Pedig ott a legrosszabb, mert .,. ,, , a ** p.Pta.K MM. rÄ! &TVM» mint akik benne vannak nyakig! Meg­kínálhatom egy kis whisky vei? De hi­szen üres! Ne haragudjon, uram, úgy Iszom, hogy észre se veszem. Mert fi­gyelnék. Nem láttam még soha, de a soiv papimat icira.cura wuuaiu,, -. haveriai™ ú füi^vmKa érzem. Volt már úgy, hogy hátra kel­ga van, és az egerek meg a patká- ho„v fSvIői.ok iárnT mo? lett fordulnia, mert a gerincén érezte nyok egyenesen utaznak az aktákra. H v|^„k8ym„8,. ij,-, ’ az idegen tekintetet, de amikor hátra­Értl, uram, úgy felokosítottak, mintha nézett, üres volt az utca? Hát én így legalábbis egy nagyáruház éjjeliőre « 1 ’ 3 , Jaraki vagyok, lennék. Röhögni kellett az egészen. oaJe, „_meg ffultfn? mert ez De mert jól fizettek és egyébként sem ?y aho leä.Jobb se nerr[ §Ug őst meg még jobban félek, amióta tudok alud.ni, örömmel elvállaltam, és latm> nenl hallani- A fene egye meg! BVI felmentettél Ellsberget 4 Rus­en, kérem, végigjártam hatszor azt az A feleségem is fél. Minden este az- sót. Tudja azt a két ürgét, akik épületet, hadd teljen az idő. De ott, zal fogad, hogy megint lebuktak a fe- közzétették a Pentagon-iratokat a kérem, még az egerek is csendben vol- jesek, Nixon legjobb barátai, és ezt vietnami ügyekről. Mert ebben már tak, nehogy megzavarják azt a nagy nekem, meg a családnak soha meg nem benne van Nixon is, uram. Ezt csöndet. Már úntam az egészet. Irigy- bocsátják, és hogy én még ezért he- már nem lehet egy éjjeliőrre rá- kedtem azokra, akik valamelyik bank- tedízdglen úgy meglakolok, ahogyan az fogni. De hátha ezt is rám akarják ban lehetnek éjjeliőrök, ahova legalább a Bibliában meg van írva. Én kérem, fogni?! Nálunk divat már, hogy keres- a gengszterek is bekfvánkoznak. Mert soha nem voltam vallásos ember, de nek egy bűnbakot, akinek a nyakába kérem, nem voltam én soha ijedős most félek és tökéletesen látom, hogy varrnak mindent, azután páncélszek- ember, csak azóta félek, amióta áthe- rajtam már csak az úristen segít, aki- vénybe rakják az aktákat, hogy száz, lyeztek Washingtonba. Ez már kérem, óén én soha se hittem. Uram, én azóta vagy kétszáz évig az isten se tekint- kutyadolog. iszom és azóta félek. hessen beléjük. Uram, a legjobb az Semmi bajom nem lett volna, ha Persze, látom az arcán, hogy maga lenne, ha mérget innék, de én whiskyt nem vagyok olyan lelkiismeretes. Mond- arra gondol, hogy rendőrség is van a iszom. Van még az alján néhány ja Is a feleségem azóta, hogy mért nem világon, aztán ilyen meg olyan titkos- csepp... tudtam becsukni a szememet, amikor szolgálat. Hát, uram, én éppen azért Lejegyezte: a pincében azt a magnószalagot meg- félek. A maga szeme se tiszta, maga Lakos György toknak, hogy például lakó- válását. Fontos társada 1 m i helyihez közel legyein a mun­kahely, vagy a szülővel egy üzemben végezhesse a tanuló a szakmai gyakorlatot. A szervezésnek ezt a módját helyesnek és követendő pél­dának tartjuk. Ügy véljük, hogy a szakágazati munkahe­lyek egész megyebe való képes felnőtté formálása egyenletes „terhelése” javítja mindnyáj unk feladata; közös - a szakmunfeaköri elfoglaltság ségi munka, társadalmi ügv. alakulását. Túrái Ferenc munkát végeznék, mert okta­táspolitikai célkitűzéseink megvalósításán ” fáradoznak. Szívből jövő segítségükre szá­mítanak intézeteink, a szülők és az egész társadalmunk. A felnövekvő nemzedék öntudatos., becsületes, alkotó­Kubikosok (Iványi Ödön rajza) NÖGRÁD — 1973. május 20., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents