Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
Tapasztalatcser {>rum Korszerű technika a szántóföldeken A szántóföldi növénytermesztésben elért terméshozamok nagyságában számotte- i'ően az alábbi három tényező játssza a fő szerepet: az alkalmazott agrotechnika, a fajta és az időjárás. Ide lehet sorolni még a növénynemesítést is, de e tevékenység ereaménye a fajtában megtalál ható, A fejlődés Iránya azt mutatja, hogy a nehéz fizikai munkák jelentékeny részét felváltotta a gép. A mezőgazdaság mai fejlettsége a rendkívül változatos feladatok szakmailag képzett embereket kívánnak. Többek között kívánják a növénytermesztő gépészeket Tőlük sok függ. Tapusztai aAlljari itt példa arra vonatkozóan, ahogyan a komplex brigád munkáit díjazzuk, őszi kalászosoknál (búza, őszi árpa) kifizetendő 1 kát. holdra mütrágyaszállitásért 1, műtrágyaszórásért 4, sima hengerrel, vagy fogassal végzett munkáért 4,20, kombájnoA különböző szakírók az említett tényezőket százalékos részvételük arányában ki szokták fejezni. Van, aki a legfontosabb szerepet az időjárásnak tulajdonítja, vagy az alkalmazott agrotechnikát tekinti a legdöntőbbnek. Mások nagy szerepet tulajdonítanak a növénynemesítésnek á termésmennyiségek növekedésében és a minőség javulásában. Akadnak, akik a termelésben közrejátszott tényezőket az alábbi három címszó alatt foglalják össze — megjelölve a te nyelés kialakításban játszott százalékos arányukat —, földművelés 50 százalék, termelési technika 30 százalék, növénynemesítő 20 százalék, látható, hogy a fő szerepet a földművelés és a termelési technika viszi. Néhány szóban szeretném Összefoglalni azt, mit is értünk földművelésen, termelési technikán és növényinemesítésein. Márcsak azért is Szükség van erre, mert a földművelés és a termelési technika könnyen félremagyarázható és összekeverhető. A földművelés emberi tevékenység, beavatkozás a talaj eletébe. Az emberi beavatkozásnak tudatosnak kell lennie. A földműveléssel azoknak a termelési tényezőknek az optimális mértékű kialakítására törekszünk, melyek maximális terméshozamuk elérése szempontjából nélkülözhetetlenek Fő cél a talaj termőképességének megtartása és emelése. A termelési technika célratörő emberi tevékenység. Az a tevékenység, ahogyan a talajt használjuk. Magában foglalja a termelt növények számát, arányát és egymás utáni sorrendjét. A növénynemesítés adja (főleg hibridizációval) a bőven termő, betegségnek ellenálló intenzív fajtákat, Közős gazdaságunkban a termelési technika előbbrevi- fcele érdekében tettünk néhány próbálkozást. Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy a talaj használat során a munkákat lehetőleg időben és jó minőségben végezzük el. Ezzel együtt Jár a tenyészidó- ben elvégzendő növényápolás és növényvédelem, valamint a veszteségmentes betakarítás és a helyes tárolás. Célul tűztük ki továbbá a gépek üzemszerű kihasználását, valamint a tagok megfelelő foglalkoztatását, A fenti cél megvalósításáért ÚJ munkaszervezési megoldáshoz folyamodtunk. A kézi- munkaerő rohamos csökkenése tette szükségessé a termelési technika megváltoztatását Ugyanis arra lettünk figyelmesek, hogy néhány száz katasztrális hold megművelésre váró kukorica nem talált gazdára. Ezzel egyidőben viszont lehetőség nyílott a kukorica termesztésében a vegyszeres gyomirtás kiszélesítésére. Ax ember szerepe Mielőtt bármit is tettünk volna, felmértük a mezőgazdasági munkában az ember szerepét A mezőgazdaságban is az emberi munkaerő a legbecsesebb termelési tényező. Ez nem új megállapítás, de alapvetőnek tartjuk, hogy az emberi munkaerőt csak úgy és akkor tudjuk helyesen alkalmazni, ha ismerjük az embereket Ismerjük szorgalmukat, szakmai hozzáértésüket, esetleges hibáikat Tudjuk azt, hogy kivel, hogyan és miképpen kell beszélni. Így az emberek munkakedvét és szorgalmát óvni és fokozni tudjuk. Mindez a munka mennyiségére és minőségére nagy befolyással van. taink szerint a munkára ösztönző anyagi okokon kívül az alkotó kedvet sem 6zabad figyelmen kívül hagyni. Ez utóbbi viszont csak akkor érvényesülhet, ha a traktorosainknak bizonycs fokú önállóságot is adunk. Az önállóság találékonnyá teszi őket és ez a munka tökéletesítését eredményezi. Hiszen a becsvágy is növeli a munkakedvet. Tehát igyekezni kell a szocialista brigádszervezeten belül nemes vetélkedést kiváltani. Mindig meg kell mondani és szükség esetén meg kell magyarázni az egyes munkák célját, mert ez is hozzájárul a munka tökéletesebb elvégzéséhez. Komplex traktorosbrigád Ilyen elvek alapján hoztuk létre a komplex növénytermesztő traktorosbrigádot. Természetesen a traktoros- brigádokhoz megfelelő kézi munkaerő kapcsolódik, ahol erre szükség van; például a műtrágyaszórásnál, vetésnél, lucemaszóna-kazalozásnál stb. A komplex növénytermesztő brigádok szervezésénél a következő sorrendet követtük: A vezetőség kidolgozta a gazdaságban termesztett 4 fő növényre — a talajelőkészítéstől a betakarításig — fordítandó gépi és kézi munkát, majd mégha tár ozaba 1 mázsa, illetve 1 kh. után járó munkadíjat. A vezetőség által kidolgozott tervezet az éves tervben szereplő kát. holdonkénti termésmennyiséget, a munkadij- fiaetés szempontjából garantálta. Az éves tervet meghaladó termésmennyiségért a gazdaság külön fizet. A komplex munkákra vonatkozó részletes tervezetet a vezetőség több példányban elkészítette és azt kiadta az érdekelt traktorosoknak és növénytermesztő dolgozóknak tanulmányozás céljából. A traktorosok képviselőivel történt első megbeszélésen helyeslésre talált az, hogy az 1 kát. holdra fizetendő munkadíj érintetlenül hagyása mellett az egyes munkafolyamatokra javasolt díjtól eltérhetnek, de csak az érdekelt traktorosok bevonása után. Ez volt az indulás, az első lépés. A kiadott és áttanulmányozott tervezet megtárgyalásán és annak elfogadásán már az összes érdekelt traktoros és gyalogos növénytermesztő jelen volt. Az érdekelt tsz-tagok a munkafolyamatokért fizetendő mur.kadíj nagyságán néhány módosítást javasoltak, melyet a vezetőség elfogadott. Ezzel papíron létrejött a komplex brigád. Egészséges versengés De mi történt a valóságban? Mindenekelőtt a traktorosok körében megindult egy egészséges kiválasztódás. Kialakult, hogy ki kivel hajlandó párban, két műszakban dolgozni. Ennek az lett az eredménye, hogy sok (8—10 fő) traktoros tár*- és gép nélkül maradt. Olyan traktorosok kerültek „tartalékba”, akik az eddigi munkájukkal társaik megbecsülését nem érdemelték ki. A traktorosok között folyó egészséges kiválasztódásba a vezetőség nem szólt bele, annál is inkább nem, mivel a komplex brigádból kimaradt traktorosoknak az volt az elképzelésük, hogy a munkákat kisebb csoportokban végzik. i • • *, \ Iáéért 26,80, szemszállltásért 10,20, szalmalehúzásért 9,20, homlokrakodóval való kaza- Lozásért 4,60 forint, összesein SO forint A munkadíjfizetés szempontjából holdanként 12 mázsás termést garantáltunk. Az átvételi ár mázsánként 5 forint, 12 mázsán felül minden többlet mázsáért szántén 5 forint jár. Evek folyamán finomítottuk a komplex brigádokra vonatkozó megállapodásokat úgyannyira, hogy ma már minden termesztett növénynél a talajelőkészítéstől kezdve a betakarításig mindent figyelembe veszünk. Mit mutat a komplex brigád munkája? Erre vonatkozóan néhány adat: a brigádok megalakulása előtt egy DT—75-06 traktorral 2100 normálholdat, majd a megalakulásuk után 2498 normálholdat teljesítettek. Az egy traktoros által előállított termelési érték 320 ezer forintról 550 ezer forintra emelkedett. Jobb munka— nagyobb jövedelem A komplex brigádok megalakulása óta minden mező- gazdasági munkát idejében el tudunk végezni. Megjavult, emelkedett a traktorosok szakmai felkészültsége. A komplex brigád fokozta a gazdaság belterjességét, a gépék teljesítőképességét és végül lehetővé tette az évi részesedés növelését. A gépek jobb kihasználása énlekében a termesztett 4 növényt töm- bösitettük, a korábbi 150—160 kát. holdas táblákat megnagyobbítottuk. Dr. Varga Ernő, az abonyi Ságvári Endre Tsz főmezőgazdásza Varrnak témák, melyek állandóan napirenden szerepelnek, hol részkérdéseit, hol egészében vizsgálva. Az állandóságot nem „napirendhiány” eredményezte. Az MSZMP Központi Bizottsága 1970. február 18—19-i ülésén hozott nőpolitikái határozata hosszabb távon szabta meg az állami és társadalmi szervek teendőit, többek között a KISZ feladatait is. A KISZ-re felelősségteljes munka hárul a nők teljes egyenjogúságáért vívott küzdelemben, a lányok és fiatal asszonyok nevelésében, jogaik biztosításában, érdekeik védelmében. a sajátos problé* máikkal való foglalkozásban. A párt ifjúságpolitikai állásfoglalása a KISZ általános és rétegpolitikai munkájában nagy jelentőséget tulajdonított a lányok és fiatal asszonyok nevelésében. A KISZ Nógrád megyei bizottságának végrehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta megyénk KlSZ-alapszerveze- teinek politikai tevékenységét a lányok és fiatal asszonyok között. Az arány: ötven százalék Nógrád megyében a KISZ szerveinek, szervezeteinek tevékenysége a lányok és fiatal asszonyok között szerves részét jelenti a mozgalmi munkának. Nem véletlenül tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget. A megye KISZ-taglétszámának felét a „gyengébb nem” alkotja. Hogyan lehet értékelni a nőpolitikái határozat megjelenése óta eltelt három évet? A határozat megjelenésekor a KlSZ-szervezetek megkülönböztetett figyelemmel foglalHa a kollektíva jó... HA BARTHA Bélának tör. ténetesen önéletrajzot kellene írnia, megtölthetne egy oldalt is az általa végzett társadalmi munkák felsorolásával, és az ezért kapott elismerés különböző formáival Nagyon valószínű azonban, hogy mind. erről szerényen megfeledkezne. Beszélgetésünk során csak lassan derül ki, hogy a „Munka Érdemrend” ezüst fokozatának, a „Haza Szolgálatáért” érdemérem arany fokozatának és a „SZOT érdemérem” ezüst fokozatának birtokosa. Pártvezetőségi tag, tizenhét éve munkásőr, 1966 óta népi ülnök, foglalkozását tekintve pedig személyzeti vezető a MÉSZÖV-nél. Húsz éve dolgozik itt. Megkérdem: Vajon a bíróságon is el tudna tölteni húsz évet? — Ha húsz év múlva Is olyan jó kollektíva működnék a Salgótarjáni Járásbíróságon, olyan elvtársias lenne a légkör, mint most; igen — válaszolja határozottan. — Mert ez a legfontosabb Ha a kollektíva jó, szinte magától megy minden. Az ember átadhatja magát a munkájának, és aki dolgozik, annak számára nagyon gyorsan peregnek az évek. Mindig van cél, feladat, amit meg kell oldani, nincs is idő arra gondolni, hogy máshová is lehetne menni. .. — EGYÉBKÉNT is szerencsés helyzetben vagyok — folytatja —, mert a bíróságon szépen gyarapíthattam az emberekről szerzett ismereteimet, és ez segít a személyzeti munkámban. Másrészt a munkám segített az ítélkezésben, hiszen számomra nem volt új a nevelés és a tudatformálás feladata, amely a bírósági munkában fontos szerepet játszik. — Mi a véleménye a büntetés nevelő szerepéről? — Meggyőződésem, hogy a megfelelő büntetés a bűnözők 80—90 százalékát visszavezeti a társadalomba A büntetés pedig akkor éri el nevelő hatását. ha a vádlott maga is arra a meggyőződésre jut, hogy a kapott büntetést megérdemelte. — Nehéz dolog ez — bólogat elgondolkozva. — Ha haza megyek, mindig átgondolom a napot. megvizsgálom még egyszer a lelkiismeretemet, vajon minden szempontból helyesen döntöttünk-e? Mindenesetre az esetek többségében, nem voltak kétségeim, nyugodtan feküdtem le. — Ügy tudom, ön a legaktívabb ülnökök közé tartozik — Igyekszem kivenni a rém eső részt az ítélkezésből. Ml értelme volna ott ülni, és hallgatni? Számomra az ítélkezés demokratizmusát az je - zi a legerőteljesebben, hogy % hivatásos bírák is az olyan ülnökökkel dolgoznak legszívesebben, akik adott esetben vitáznak is velük. Nos, mire kiváncsi még? — kérdi mosolyogva. — Mit tart a legszebbnek a munkájában ? — HOGY MIT? Tudja, kan. tam már néhány kitünteté-t életemben, de még egvik sem okozott olyan örömöt, mi-t az. ha tisztelettel köszöntenp’s az utcán, akiket valaha elité’- tem. Büszke vagyok rá. hogy ez eléggé gyakran előfordul. . Sz, K. Mesterségek dicsérete AZ ÚTBURKOLÓ — öt éve foltozom az utakat. Azelőtt bányánál dolgoztam, vájár voltam, robbantó, jövesztő. Egészségügyi okokból ott kellett hagynom. Akkor jöttem erre a munkára. A bányában is elég sokat végeztünk hasonlót. Síneket fektettünk és egyebeket, ezt éreztem ro* konszakmának. — Hogy mi a szép ben* ne? — Nem lehet azt így megmondani. Amikor csináljuk, akkor csak a nehézségét érezzük. Nem könnyű, az biztos. Kilenc óra a munkaidő, az alatt átlag ötven mázsa anyagot kell szétteregetni, bedolgozni. Persze van, amikor többet. Volt olyan, hogy egy siktában hétszáz mázsát ürítettünk teherautóról. Ez a massza, amivel most kátyúzunk. csak 20 C-fokos. de amikor főzött bitumennel dolgozunk, az már 160 fok forróságú. Könnyű a balesetet „megtalálni”. Ahova abból cseppen, ott nem marad bőr. Nekerr. még nem volt balesetem öt év alatt. Sokat változott a munka, amióta csinálom. Több lett a gép. Térítők, univerzális gépek segítenek bennünket. de azért meg kell fogni a la* pát nyelét is. A kötöttség is állandó. — Keresztüldolgoztam én már magam az egész megyén. A 21-, 22-, 23*as műuta* kon. Nem is beszélve a többiről. Akkor érzi az ember igazán a szépségét, a mun- örömét, amikor egv-egy kész szakaszra visszanéz. Nagyon jó érzés látni a kijavított utat, mert ez kérem. az egyik legfontosabb dolog. Az út. meg a vasút. Ezen bonyolítanak minden szállítást. Nógrádban amúgy is sok helyre csak autóval lehet eljutni, vonat nincs. Hát ezért nagyon fontos munka. Ezért szeretem. Jólesik tudni, hogy az ember csinál valamit, ami igazán hasznos. Ha még egyszer választanék. újra ezt végezném. Van egy fiam, 34 éves, traktoros a tsz-ben. Valakinek a mezőgazdaságban is dolgoznia kell. ki adná a kenyeret? Nem igaz? Tizenhárom éves korától ott van a gyerek, ott tanulta a szakmát is. A kislányom most jár nyolcadik általánosba. Otthon elbarkácsolgatok, még bányász koromban megszerettem a fát. Van egy kis kert is, egy kis krumpli, zöldség van benne. Eltöltőm a szabad időmet. Nagy megtiszteltetés ért a napokban. A munka ünnepe alkalmából kitüntettek: Kiváló Dolgozó címet kaptam. Remélem, még vagy tíz évig foltozhatom az utakat. Elmondta Geczkó Károlyi 48 éves pásztói lakos, a KPM Közúti Igazgatóság salgótarjáni útmesterségé- nek brigádvezetője. Lejegyezte: Gáspár Imre Határozat a végrehajtás útján KlbZ-munka a lányok és fiatal asszonyok között koztak annak megismertetésére, helyes értelmezésére. E célra a vezetőségi ülések, taggyűlések, testületi ülések adta lehetőségeken túl az agitá- ciós és propagandamunkában minden eszközt felhasználtak. Nem kampányról van szó. E feladat a KISZ-ben különösen folyamatos, mert a tagság állandóan cserélődik, évről évre felvetődnek ugyanazok a problémák, gondok, s ez megnehezíti a KISZ szervezeteinek, vezetőinek dolgát is. Az őszinteség kedvéért hozzá kell tennünk: ez a folyamatosság a gyakorlatban még nem a kívánt szinten mutatMit tett a KISZ a határozat végrehajtásában? A KISZ-oktatások hallgatóinak jelentős százaléka a nők köréből kerül ki. Ez indokolttá teszi olyan „speciális női témák” programba iktatását, mint a divat, a kozmetika, gyermekgondozás, s más egészségügyi témákét. A nők politikai tájékoztatását, neveltét nem lehet különválasztani a másik nemétől, de a felsorolt néhány előadás jogos igényeiket elégíti ki, így ezzel a lehetőséggel is egyre több helyen élnek. Újabb munkalehetőségek Hol van már az a szemlélet, hogy a nő dolga a főzés, mosás, takarítás, gyermeknevelés. A főzőkanál helyett hegesztőpisztoly kerül kezébe. Megyénkben az utóbbi évek Lparszerkezeti változásai jelentős hatással voltak a fiatal nők gazdasági, szociális helyzetére. Növekedett az iparban foglalkoztatott nők száma, olyan új üzemek jöttek létre, melyek több száz nő részére nyújtanak munkalehetőséget. Az új üzemek tiszta, kulturált, egészséges munkahelyet biztosítanak a női dolgozóknak. A munkaidő szempontjából is pozitív helyzetet sikerült teremteni, nagy részük egy, vagy két műszakban dolgozik. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozók döntő többségét a nők adják, a KISZ-szervezet munkájában kevesebb olyan fogyatékosság tűnik fel, mely a velük történő foglalkozásból eredne. Részt vesznek a KISZ-munka minden területén. A fiatal asszonyok sajátos érdekei is jobban figyelembe kerülnek. Azokon a helyeken, ahol kevesebb a női dolgozók száma, a KISZ-szervezet nők körében végzett munkájában hiányosságok merülnek fel. A politikai és szakmai műveltség fejlesztésében a KISZ- szervezetek javaslatai és az egyre erősödő munkaverseny- mozgalom jelentős szerepet kapott a korábbi évekhez képest. Különösen fontos ez. azokon az új helyeken a KISZ-szervezetek számára, ahol a betanított munkásnök aránya viszonylag magas. A nevelő munka fontos feladata, hogy az alapszervezetek erősítsék a szocialista erkölcsi magatartás normatíváit. Számos kezdeményezés mutat erre. A szülési szabadságon levő nőikkel való kapcsolattartás, a családi ünnepiek társadalmi formában történő szervezése is ezt bizonyítja. Közélet — újabb feladatok A nők közéleti aktivitásának kibontakoztatása terén jelentős eredményeket tud- uak felmutatni a KlSZ-alap- szervezetek. A KlSZ-vezető- ségekben 50—60 százalékos a lányok, fiatal asszonyok részvétele. Nőtt azok száma, akik lakóterületükön, vagy munkahelyükön szakszervezeti HNF, tanácsi bizottságokban dolgoznák. A nőpolitika! határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatai a KISZ-ben is újabb feladatokat jeleznek. Tovább kell javítani a KISZ érdek- védelmi tevékenységét, a nők gazdasági egyenrangúságának feltételeit is meg kell teremteni. Problémát jelent a lakóterületi KlSZ-alapszerve- zeteknél a bejáró nőkkel való foglalkozás. A munka nem áll meg. Már készülnek az újabb intézkedési tervek, hogy a nőpolitikái határozatból adódó KISZ-es feladatok is minél előbb valósággá váljanak. Szabó Gyula NÓGRÁD — 1973. május 5-, szombat 5
