Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-19 / 115. szám

Van még tennivalói Fiatalok gyára Pösztön Szakszervezeti néptáncfesztivál Szegeden Pásztó a XTV. században. I. Lajos király idején virágzó mezőváros volt, s Budával, a fővárossal azonos Jogokat él­vezett. A' település — jelen­tősége ugyan alaposan meg csökkent, de — évszáza­dokon át a legiutöbbi Időkig megtartotta mezőgazdasági fontosságát. A szocialista át­alakulás és az urban i zálódás azonban fokozatosan átfor­málta a nagyközség arcula­tát, s Pásztó az elmúlt évti­zedben a' környék egyik fon­tos ipari centrumává nőtte ki magát. Nemcsak a közvetlen szomszédból. Szurdokpüspö­kiből. Mátraszőllőeről, Tarról, Jobbágyiból járnak ide dol­gozni, hanem még az iparilag fejlett Kist erényéről Is. Az Üvegipari Művek szer­szám- és készülékgyára Pász­— meséli Széles Imre brigád- vezető. — Több embert te; hetsóge és iskolázottsága alap­ján — magasabb beosztásba helyeztek, néhány an elmen­tek. De a változások sohasem ■hatottak ki a munkánkra, mert általában a gyengébbek mentek el az üzemből, a törzstagok maradtak. Megbe­csült emberek a gyárban. • A brigád élenjár a terme­lésben. Milyen a kulturális tevékenység? Szórakoznak-e és hogyan., közösen? — Színházba együtt járunk — feleli a brigádvezető. — A szakszervezet minden elő­adásra ad 5—6 jegyet, s az aki megérdemli és ráér, el­megy a féleségével. — Épp a múlt héten láttuk a Déryné előadásában a Ván­dordiákot — kapcsolódik a / Széles Imre brigádvezető tőn 1964 őta üzemel. Akkor még 25—30 fővel dolgozott, a salgótarjáni síküveggyár üze­meként 1967-től önálló ter­melőegység, A gyár dinami­kus fejlődését ettől kezdve számítják az itteniek. — Az önállósodás évében lettünk először Élüzem — mondja Tóth József, az üzem párttitkára. — Aztán terme­lésünkkel 1972-ig minden év­ben rászolgáltunk erre a ki­tüntető címre. 1968. és 1971. között négy alkalommal el­nyertük a Szocialista Munka Gyára címet is. A gyárban mintegy 260 tőt foglalkoztatnak túlnyomó részt a munka természetének megfelelően, férfiakat. Fiatal gyár, fiatal emberekkel: az átlagos életkor 29 év. • beszélgetésbe Nagy Sándor, alapító brigádtag. — Nagyon tetszett, megnéznénk mégegy- szer. Több ilyen darabot kel­lene játszani, akkor többször is. elmennénk.. — Moziba jémak-e? — A fiatalabbak. Kollektí­ván nem járunk — mondja Nagy Sándor. — Csaknem mindenkinek van otthon tele­víziója, az köt le bennünket Schopf • Tibor a KlSZ-aJap- szervezet vezetőségi tagja is csatlakozik beszélgetésünk­höz: — A televizióna jput legin­kább idő. Sokan vagyunk családosak, társadalmi megbí­zatással elfoglalt emberek. Két gyermekem van, mellet­tük moziba, színházba járni nagyon nehéz. De ha lehetne Nagy Sándor Ä gyári átlagéletkorral egyezik meg a Mező Imre Szocialista Brigád átlagélet- kora is. A lakatosbrigád 1967-ben alakult; elsősorban finom üvegcsiszoló gépeket gyártanak, szerkezeti munká­kat végeznek. Kubába, Indiá­ba és a Szovjetunióba is ké­szítettek már üvegipari kis­gépeket- Kétszeres ezüstko- szorús szocialista brigád. (Aranykoszorús nincs a gyár­ban.) — Az alakulás óta gyakran változott a brigád összetétele is. nálunk ahol lakom, Kiste - renyen több éve nem volt már színház. Régebben még olvasni is több időm volt. Szeretem a jó történelmi könyveket, az útleírásokat. Most lefoglalnak a gyerekek, a kerti munkák, a vonatozás. — Az olvasás terén nincs nagy érdeklődés — veszi át a szót Nagy Sándor. — Né­hány műszaki könyvet azon­ban elolvasunk. Ez vág ösz- sze a szakmánkkal. Mi a véleménye a 19 éves Papp Józsefnek a brigád leg­Hegedűmuzsika A Nagvbátonyi Állami Ze­neiskola május 18-án délután Hagedűmuzsika címmel hang­versenyt rendez az iskola nagytermében. Nagybátony- ban. ahol a komoly zenének immár hagyományai vannak, nagy gondot fordítanak a fia­talok zenei műveltségének növelésére, és a komoly ze­nét kedvelő közönség igényei­nek kielégítésére. A helyi ze­neiskola tanárai és tanulói gyakran mutatkoznak be, ha.i .versenyek, zenei estek ke­retében. A most sorra kerülő hangversenyen a hegedű tan­szak tanulói működnek közre. Ángyán Károly tanár vezeté­sével. 4 NÖGRAD - 1973. május 19., szombat Schopf Tibor fiatalabb tagjának, aki mel­lesleg a pásztói sportkör birkózója? — Nem rajongók a köny­vekért. A mozit szeretem, a beatzenét, a klubesteket, meg a táncos rendezvényeket. Milyen könnyű lenne álta­lánosítani: íme, a mai fiatal­ság! De nem igaz, mert ez csaik egy résziére lehet jellem­ző. Papp Jóskára is csak át­menetileg, mert értelmes .»gyerek”, beszélgetésünk alatt bebizonyította, hogy lát ma­ga körül, hogy érti a filme­ket. Csak még nem jutott el a szórakozás komolyabb mű­fajához. Mint az idősebbek közül is sokan. Valakinek se­gíteni kellene. A brigád a társadalmi mun­kák, a kirándulások idején mozdul igazán együtt, és a gyárban szervezett ismeretter­jesztő előadások meghallgatá­sára. —- Nagyon kedveljük a A brigád résztvett a pásztói romkert és helytörténeti ki- állftóterem létrehozásában is. Nagy élmény volt, amikor a kiállítás megnyitóján teljes létszámmal megjelentek. Na­gyon sok olyan régi képet és oklevelet láttak a községről, amiről eddig nem is tudtak. Közelebb kerültek múltjához, s megtanulták jelenét becsül­ni — mondják. Ismeretséget is kerestek más városok szocialista bri­gádjaival. Sikerült gyümöl­csöző kapcsolatot kialakíta­niuk az orosházi y üveggyár aranykoszorús Gagarin Szo­cialista Brigádjával, melyet tavaly nyáron háromnapos közös kiránduláson láttak vendégül. Megnézitek a kör­nyék nevezetességeit, az er­dőket járták. Üj barátságok születtek. A találkozásnak, a tapasztalatcserének az idén folytatása lesz. Papp József Pásztó történetéről szőlő elő­adásokat. A szülőfalujáról mindig szívesen hall az em­ber — vallja a brigádvezető. — De lekötnek a politikai előadások is. A nemzetközi eseményeket, amelyekről nap mint nap hallunk a tv-ben, rádióban,, olvasunk az újság­ban, jobban megvilágítják, pontosabbá teszik ezek az előadások, beszélgetések. Se­gítenék az eligazodásban* a tisztánlátásban.. A beszélgetés végére érve, felemás érzések kerítettek ha­talmukba. Jó kollektíva, ki­tűnően állják meg helyűket a termelésben, politikailag kép­zett, szimpatikus emberek. Megkedveltem őket és mégis — vagy talán épp ezért — kicsit neheztelek rájuk, hogy a jövőben jobban szeressék a könyvet és teljesebb, több kö­zös, kulturális programot szervezzenek. Sulyok László Az Idén már negyedszer nyolcadikén kerül sor a kos rendezik meg nemzetközi jel- reográfial versenyre, amelyet leggel a szakszervezeti nép- a szegedi Nemzeti Színházban táncegyüttesek szegedi feszti- rendeznek, válját. A július 14—21-ig tar- Az élmúlt évben első Íz­tó találkozóra hat magyar és ben rendezték meg a feszti­hat külföldi együttest hívtak vál gálaestjét a Dóm téri meg. nagyszínpadon. Akkor is, most A hazaiak közül Budapest- is a gálaest műsorán Hegyen­ről a Bartók Béla Táncegyüt- völgyön lakodalom címmel tes és a Vasas Művészegyüttes egy lakodalmas táncjáték sze- tánckara, rajtuk kívül az repelt, illetve szerepel, amely- Avas Miskolcról, a Tatabá- re meghívják a baráti orszá- nyal Bányász, a 2alai tánc- gok lányait, fiait. A látvá- együttes és a Csepel tánc- nyosnak ígérkező gálaest lránt együttes vesz részt a verseny- máris nagy érdeklődés nyíl« ben. A külföldiek közül vánul meg országszerte. Csehszlovákiából Kassáról a Az idén is a folklórverseny Zeleziar, jugoszláv városból, a első helyezettjeit Aranypapues- Volzsanka Táncegyüttes, Len- díjjal jutalmazzák. Az első gyelországból a Stalowa Wo- helyezett nemesfémből készült la Lasowiacy táncegyüttes, ötvösművészeti kivitelezésű Romániából a bukaresti Ciu- aranypapucsot, a második leandra táncegyüttes, Bulgári- ezüst-, a harmadik bromzpa- ából Ruszéből a Najden papucsot kap. Kyrov Táncegyüttes fogadta A résztvevő együttesek, a el a meghívást. rendező szervek és Szeged A fesztivál mint a korábbi városa a fesztivál minden években, most is a Széchenyi napján reggeltől estig gon- téren, ünepélyes megnyitóval doskodnak a városban és kezdődik. Julius 14—16-ig környékén annyi és olyan folklórversenyen vesznek programról) hogy a fesztivál részt az együttesek, műsorai- és a város vendégel hasznosan kát az újszerű szabadtéri és kellemesen tölthessék el színpadon mutatják be. Tizen- idejüket. Előadás gyermekeknek Vastapssal jutalmazta Rán- gő, ötletes rendezésének érdé« ki György: Párnádé király új me, hogy a közönség végig ruhája című zenés játékának együtt él, lélegzik a szerep­salgótarjáni előadását a Me- lökkel, izgul a garabonciások gyei Művelődési Központ szín- tervének megvalósításán, háztermének gyermekközönsé- A címszerepet alakító ge. A Déryné Színház művé- Vajda György komédiázó ked- szeinek bemutatója a műből vével tűnik ki. Bordás De áradó komédiázó kedvvel ele- zső Garda Roberto királyi fő- venítette fel Pomádia piper- ruhatámok és Nyársatnyelt kőc királyának telhetetlensé- Tóbiás alkancellár alakjában gét. Az Andersen-kötetek lap- karakter-egyéniségét mutatja jairól életre kelt mese szel- be. A két vándordiák szerepét lemes muzsikájával és szőve- Németh József és Nagy Mik- gével nemcsak mulattat, ha- lós alakítja. Különösen színé­nem a szatíra eszközeivel szi játékuk elhihető. Rozit Pe- széttör minden korlátot; a két rei Irén személyesíti meg. Az vándordiák példás történeté- előadás motorja Dzsufi, az vei az igazmondásra, a józan udvari bolond alakjában Kál- gondolkodásmódra, a gerin- di Rita. Lendületes, ám nem cességre neveli közönségét. esik túlzásokba. Ránki György vígoperája — Az Orosz István vezette ka- szövegét Andersen meséjéből marazenekar jó együtthang- Károlyi Amy írta — az 1933- zással, stílusosan oldja meg más operaiházi bemutatót és feladatát. > atz 1972-es felújítást követően, Sostarics Zsuzsa díszletei a Déryné Színház művészei- lényegretörőek. Rimanóczy nék előadásával válik köz- Yvonne Jászai-díjas jelmezei kinccsé. Kertész László per- tetszetőseik. (M) A HÉT KÖNYVEI EURÓPA KIADÓ: Tolsztoj, jál nekem vasfogat! Végh Lev: Kreutzer szonáta. — György: Két őszi csillag — GONDOLAT: Ráth-Végh 1st- MAGYAR HELIKON: Ibsen, van: Tarka históriák. — KOS- Henrik: Peer* Gynt. — SZÉP- SUTH: Kínai múlt és jelen. — IRODALMI: Passuth László: KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI: Aranyködben fáznak az iste Műemlékvédelem. — MAG VE- nek. Szilvás! Lajos: Légszomj. Tö: Gál István: Bartóktól — ZRÍNYI: Vámvizsgálat kö- Radnótiig. Varthy Zsuzsa: Ad- vetkezik! rnnmnnntimimmnnmimmiiinmtmmninnniiinuiiininmmniinimiiinmnimiiiiiniiiiiiiiiiii I FEKETE SÁNDORs S2„ | | PETŐFI ÉLETE j .............«■nsiiitiimnniimiiiBemiimimiiiiiiiiiniimmtiiiiimiiiiiniisiiiimmniiimimttiiiimtiiiT T ermészetesen nem szabad egyszerűsítenünk a dolgokat. Petőfi nem attól lett forra­dalmár, hogy egy vagy akár két hónapon át olvasgatta az 1789-es (és az 1830-as) fran­cia forradalom históriáját. Lázadó alkata. hányatott, nélkülözésekkel teli sorsa, igazságkereső természete, törhetetlen jelleme, s persze Magyarország akkori állapo­ta, nemzeti elesettsége, tár­sadalmi elmaradottsága — mindez együtt ellenállhatat­lanul ragadta a forradalmi eszmék befogadására. Egy sok éves érzelmi és eszmei folya­mat betetőzéseként lett a vi­lág „új evangyéliomának” hir­detője. E betetőzés azonban eléggé pontosan meghatározhatván ezen a tavaszon. 1846. máju­sában következett be. Döm- södi elvonultságából barátjá­hoz és lakótársához. Váradv Antal ügyvédhez írt verses levele a bizonyság rá: ...hinni kezdem, hogy dicső napoknak Érjük maholnap fényes hajnalát, Midőn a népek mind fölemelik A föld porába gázolt fejőket. S végigmennydörgik a föld kerekén: „begyünk rabokból ismét emberek I“ Tettvágytól égve sietett vissza Pestre, hogy a forra­dalmi szellemű irodalmi moz­galmat, a Tízek Társaságát tovább szervezze. Július else­jével, a második félév meg­indulásával kellett volna megkezdődni a tervezett „sztrájknak”, amikor is a tár­saság tagjai kivonultak volna a lapokból. De a ?esti Füzetek megje­lenésére nem kerülhetett sor. A helytartótanács urai épp eleget tu hak Petőfiékről ah­hoz, hogy lapjukat ne enge­délyezhessék. Ily módon a sztrájk is, a lapalapítási terv is megbukott. A vállalkozás mégsem ■ volt hiábavaló. Igazolta az új iro­dalom úttörőinek kezdemé­nyező szellemét és merészsé­gét, s még inkább növelte az irántuk megmutatkozó érdek­lődést. A költő is tudomásul vet­te a vereséget. De nem érez­vén jól magát Pesten, elhatá­rozta, hogy ellátogat Erdély­be, ahol épp országgyűlésre készülődtek. A törökök ki­űzése utáni átrendezés során a Habsburgok nem csatolták vissza Erdélyt Magyarország­hoz, hanem külön kormá­nyoztak. A reformkorban a magyar nemesség körében egyre általánosabbá vált az Erdéllyel való újraegyesülés, az unió kívánsága. Igen va­lószínű, hogy Petőfit is az „erdélyi kérdés” körüli poli­tikai izgalmak vonzották Ke­letre. Utazása azonban mégsem politikai eseményeivel hozott fontos változást életébe. Petőfi ugyanis 1846. szep­temberében találkozott Szendrey Júliával. Egy hó­napon ás írta • hozzá szerel­mes verseit: harminc nap aiatt pontosan tizenötöt. A leány apja, Szendrey Ignác, Károlyi Lajos gróf birtokai­nak kezelője, A képlet kísér­tetiesen hasonlít a gödöllői szerelmére, amely egy herce­gi jószágkormányzó leánya iránt lángolt fel... „De ha még szeretsz../ Szendrey Júlia bátrabb volt, mint Mednyánszky Ber­ta. „Jó parti várt reá”, egy gazdag de üresfejű szolgabíró oldalán, ám ő — maga is re­gényes és álmodozó lélek — szívesen viszonozta a költő érzelmeit. Akik ezt nem hiszik, első­sorban azzal érvelnek, hogy Petőfi — mint férfi — nem volt vonzó jelenség. Márcsak azért is itt az ideje, hogy szemügyre vegyük a felnőtt költőt. Teleki Sándor, aki ön­magát „vad 1 grófnak” nevez­te, s épp ez idő tájt lett a köl­tőnek egyetlen arisztokrata barátja, meglehetősen pontos képet festett róla: „Közép termetnél valamivel magasabb alak, sudár növés­sel, arányos testtagokkal, fesztelen mozdulattal, sűrű tömött, felálló kurta fekete hajjal... csillámló bogár sze­mek, melyek beszéd közben csillogtak, s midőn lelkesült, vagy költeményeiből szavalt, fényesen ragyogtak; ez volt arcának legszebb részié, abla­kai költői lelkének... arcá­nak bőre sárgásbarna volt, egynéhány szép!őformajú még barnább foltocskákkal; ajkai a szokottnál valamivel vasta­gabbak, jól áll rajtok a mo­soly, de a harag, a méltat­lankodás, a gúny, a megve­tés, a gyűlölet, s a csalódás érzelmeinek nyilvánításai sa- játszerű, majdnem kellemet­len kifejezést vettek fél...” (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents