Nógrád. 1973. május (29. évfolyam. 102-125. szám)

1973-05-05 / 103. szám

Nógrádi bányászok Mongóliában í Mongol és magyar szakem­berek a mongol földtani tér­képezés során 1966—1967-ben maii belén ércesedésre buk­kantak. Később a közös expe­díció mélyfúrásos kutatást végzett az úgynevezett are- nu-ri területen, ami sikerrel járt. Ilyen előzmények után született ez év januárban a megállapodás a Komplexim- port Mongol Egyesülés és a Geominkó Magyar Földtani és Bányászati Rt. között. A bánya nyitásához szük­séges vizsgálatokat a mohó­dén dúsításának lehetőségeit, a félüzemi kísérleteket a Ma­gyar Bányászati Kutató Inté­zet végzi el. Ehhez több köb­méter mintaagyagra lesz szükség, amit viszont kutató­akna létesítésével lehet fel­színre hozni. Itt kapcsolódik a programhoz a nógrádi szén­bányák. Március végéin ugyanis egy öttagú magyar szakembercsoport utazott Mongóliába: Mikó Lajos, a Központi Földtani Hivatal fő­geológusa, Gehér Béla, a Geo- minfcó képviselője és a nóg­rádiak, Molnár László, Kor­mos Ottó bányamérnökök, Gruaz János villamosmérnök, aki egyben a tolmács szere­pét is betöltötte. Az útról és a további tervekről már Mol­nár Lászlót kérdeztük meg. — Március végén indul­tunk a számunkra teljesen ismeretlen területre. Izgalmas feladattal Moszkván át Ulán­bátorba, ahol az illetékes mi­nisztériumban fogadtak ben­nünket. Itt tájékoztattak a szükségesről és a kint élő magyar geológusoktól is sok érdekes információt kaptunk. Repülővel folytattuk az utat Csolbajs'zánba a molibdénle­lőhelyhez legközelebb fekvő lakott területre. Innen még terepjáróval 120 kilométert mentünk, így érkeztünk el a 80—40 fős táborig. A kutatók szálláshelye volt ez, és a nóg­rádi bányászbrigád is itt la­kik majd. Ekkor már megis­merkedtünk nagyjából az idő­járással, ami nagyon szélső­séges. Március végén, amikor őrt jártunk, 26 fok hideg volt még, de ahogy mondják, nyá­ron 30 foknál melegebb sem ritka. Jóformán júniustól szeptember végéig lehet itt dolgozná. — Az első teendő a hely­színi szemle volt és a fúró­magok tanulmányozása. Már itt megkezdtük a tervkészí­tést. Mi nappal dolgoztunk, addig Grusz János, a tolmács, inkább pihent, viszont éjsza­ka oroszra fordította a terve­ket. Ez kiterjedt az alkalma­zandó technológiára, a szük­séges anyagokra, berendezé­sekre, létszámra. Abban is megállapodtunk, hogy mi az, amit a mongol fél tud bizto­sítani és mi az, amit nekünk kell majd. Gyors és nagy munka volt a tervek elkészí­tése, amit azután Ulánbátor­ban a minisztériumban egyez­tettünk és a munkák elvégzé­sére megállapodás született. Ez volt tehát az előcsatáro- zás. Itthon köziben a vállalat műszaki osztálya megkezdte az előkészületeket. A szüksé­ges anyagokat, berendezése­ket megrendelték. Az első anyagszállítmány egyébként április 27-én útnak indult. A kiutazók kiválogatása, felké­szítése is megtörtént önkén­tes jelentkezés, alapos meg­előző orvosi vizsgálat után alakult ki a 25 fős brigád. Ezek a bányászok azóta már a recski ércbányánál is vol­tak tanulmányúlton, ahol ha­sonlóak a bányászati körül­mények. — A brigád vezetője Kor­mos Ottó bányamérnök lesz, helyettese Hives Mátyás fő- aknász, Grusz János a gépé­szeti vezető és egyben tol­mács. Rajtuk kívül 12 vájár, a legtöbbjük lőmestervizsgá- val is rendelkezik, de van­nak akik vájárok és lakato­sok. Az iparosgárda is több szakmás csaknem kivétel nélkül, és természetes egy szakács is utazik május 15-én — mondta Molnár László, akitől még néhány érdekessé­get megtudtunk. A táborban lakójurtákban élnek majd. Az ivóvizet öt kilométerről szállítják. A 120 kilométerre levő Csolbajszán lesz a vételezési hely. Egy terepjáró gépkocsit kapnak. Az egyre közeledő utazás — gyorsvonat, hálókocsival történik — nyolc napig tart. Azért vonattal, mert a hús kivételével sokféle élelmiszert Is visznek, ami íöíbfo hónapra elegendő. A feladat a W0 méteres lejtős akna kihajlása, a szük­séges molibdénrndnla fel­színre hozása. Ettől függ a bánya jövője, ami újabb le­hetőséget kínál a tervezésre és kivitelezésben való rész­vételre is a nógrádiaknak. B. J. Három község a Karancs völgyén Egyszerre virágba borultak a fák, de a falusi emberek ritkán gyönyörködhetnek eb­ben, mert munkára sürget az idő. Karancslapujtőn csendes a tanácsháza. csak azok jön­nek most. akiknek ügye nem tűr halasztást. Zavartalanul beszélgethettünk Beviz Tibor elnökkel, a három .község: Karancslapujtő, Karancsalja és Karancsberény eredményei­ről, gondjairól és megoldandó feladatairól. Pontos megjegyzéseket ve­zetnek az 1971-es tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű javaslatokról is, az idei jelölő gyűléseken beszá­molhattak, hogy mi valósult meg, milyen gond akad még és mi legyen a következő fel­adat. Az előrehaladás nem­csak a feljegyzésekből tűnik ki. bárki végigsétálhat Ka- rancsberényben a Petőfi úton, idegen és helybeli is megnéz­heti a korszerűsített utat. a kikövezett árokpartot. Azt vi­szont kevesen tudják, hogy ez több mint egymillió forint­ba került. Sportöltözőjükre joggal büszkék a karancsbe- rényiék. Viszont Karancsla­pujtőn napközis iskola műkö­dik, pedagógus felügyelete mellett tanulnak, játszanak és étkeznék a gyerekek. Gondo­latban ugorjunk egyet. Ka- rancsalján érdemes megnézni a Kossuth utcát. Erre el lehet mondani: van gazdája, rend és tisztaság jelzi ezt. Újabb javaslatok — újabb költségek — Az elmúlt évben kétezer négyzetméterrel több utat ja­vítottak és korszerűsítettek nálunk, mint a harmadik öt­éves terv időszakában. De az Igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akad még jogos kérés. Ezt tanúsították a mostani je­lölő gyűlésen felszólalók. Több mint kétszáz, pontosan 214 közérdekű bejelentést tet­tek. Többségük a híd. az út Javítását, a víz elvezetését, vagy a közkutak karbantartá­sát kérte. Kiszámítottuk, hogy ezek költsége körülbelül 7,2 millió forint. Sajnos, minden­re a három községnek sem te­lik, de a legfontosabbakra igen. jut pénz. lesz erő — mondta Beviz Tibor. Jó helyre jut a pénzünk Már az alakuló tanácsülé­sen említették, hogy az el­hangzott javaslatokat és ké­réseket a tanácsülés vitatja meg, a községek lakóit képvi­selő tanácstagok döntenek, hogy mit lehet az idén meg­valósítani és mit kell később­re halasztani, amikorra ösz- szegyűlik a pénz. De az már szinte biztos, hogy Karancsal- ján további útjavításra, köz­világítás-bővítésre kerül sor. Persze, a pénzt nagyon be kell osztani és azt is figye­lembe veszik, hogy itt hason­ló célokra az elmúlt évben másfél milliót költöttek, az idei tervekben 87 ezer, de 1974-ben 467 ezer forintot szántak. A tanácselnöktől tudjuk, hogy a karancslapujtői iskola három tantermének régi pad­lóját szeretnék kicserélni. A fontosabb községi utakat már rendbe hozták, szép és rende­zett a község. A régi vályog­házakat egymás után lebont­ják és rangos, szép lakások épülnek a község közepén. Hát ha még az új gyógyszer- tár is felépül! Ez nagyon hiányzik, ez mindhárom köz­ség érdeke. Elismeréssel mondják az emberek: jó hely­re jut a pénzünk. A jelölő gyűléseken elhang­zott javaslatok többségének megvalósítása szerepel a há­rom község negyedik ötéves tervében. Fenntartási költsé­gekre 1975-ig még 3.1 millió forint jut. Ezt kell megfon­toltan, jól beosztani. Nem ne­héz kívánságokat, kéréseket elmondani. Ezek többsége jo­gos is, de a sok kívánság na­gyon sok pénzbe kerül. A ta­nácstagokra hárul az a köte­lesség, hogy felelősséggel döntsenek; mi fontos és sür­gős. vagy mi a legfontosabb, esetleg mit lehet későbbre ha­lasztani. Remélhetően nem árulok el titkot: terven felül is lehet költeni, de csak akkor, ha si­kerül terven felüli bevételt elérni. Ennek lehetőségét is vizsgálják a tanács íitggette' nített szakemberei és megfe­lelő javaslatokat terjesztenek a tanácsülés elé. Indokolatlan türelmetlenség A megyei tanács vb hatá­rozata értelmében az építési hatósági jogkört leadták a Karancslapujtői közös község: Tanácsnak. Építéssel, felújí­tással kapcsolatos helyszíni szemlék, engedélyek és külön­böző ügyiratok miatt nem kell már Salgótarjánba utazgatni. Bővült a községi tanács jog­köre. egyre több ügyet intéz­nek helyben, ott. ahol az em­bereket és az ügyeket a leg­jobban ismerik. Gyorsult az ügyintézés, de nem lehet azt kívánni, hogy a tanács dol­gozója a bejelentővel együtt azonnal helyszínelni menjen a tanács nevében és pecsétjé­vel nyomban határozatot ad­jon ki. Különösen megfonto­lásra, ellenőrzésre, a másik fél meghallgatására van szük­ség altkor, ha a tulajdonjog nem tisztázott, ha birtokhábo­rítás, vagy határvita merül­het fel. A Karancs-völgyi három községben fizetnek legtöbb községfejlesztési hozzájárulást, ebben elsők a járásban. De ez az összeg csak kis hánya­da az állami hozzájárulásnak. Ezt toldják meg a lapujtőiek, a herényiek és a karancsal- jaiak társadalmi munkával. Aki ott él, talán kevésbé ve­szi észre a fejlődést. De aki tíz—tizenöt év után tér haza.' azt h’szi álmodik, olyan szép lett ez a három község. F. fc. Jobb lesz, mint a múlt év A szécsényi Ipari Szövetke­zet tavaly nehéz évet zárt. Az idén viszont már kilenc lakást adtak át az április 15-i határidő helyett két héttel korábban Karancsságon. Je­lenleg újabb tíz lakás építésé­nek szervezése folyik. A szö­vetkezet, bár nem rendelke­zik túlságosan nagy építőipari részleggel, mégis félmillió forint értékben biztosította a kapacitást a később jelentke­ző lakossági, illetve tatarozás! építőmunkára. A szécsényi Mezőgazdasági Technikum felújítása jól ha­lad. mintegy 70 ezer forintos munka. Balassagyarmaton a kórháznál már régi kapcsola­tuk van a szécsényi építőknek. Az idén mintegy 1 millió fo­rintos kapacitást kötött le ez az egészségügyi intézmény, ami elsősorban belső átalakí­tási munka. A szövetkezet egész évi terve hét és fél millió. Ebből több mint más­fél millió a lakossági szolgál­tatás. Karancslapujtőn a tanáéi megrendelésére az óvoda es a tanácsház átalakítását vég­zik félmillió forintos költ­séggel. Ezenkívül a balassa­gyarmati porcelángyárban mintegy 200 ezer forint érté­kű munkájuk lesz. Az idén tovább fejlődik a szövetkezet. Bár anyagi ke­rettel éppen az elmúlt nehéz év után nem rendelkeznek túl­ságosan vastagon, mégis mint­egy 170 ezer forintot fordíta­nak fejlesztésre, elsősorban ki sgépesí tésre. 155 eve, 1883. május ' 9 5-én szüle­tett Kari Marx, ebből az alka­lomból emlékezünk rá. Em­lékezünk — együtt a világ minden kommunistájával, ösz- szes munkásosztályával, az egész haladó emberiséggel. Miért is? Németnek született. Mégis: azon keresztül amit alkotott, egyaránt érezheti ma­gáénak japán és brazii, auszt­ráliai és norvég, tanzániai és koreai: mindenütt, mindenki, aki igent mond az emberi ha­ladás nagy törekvéseire. Nem munkásnak született. Apja ügyvéd, nagyapja pap volt. Mégis: elsősorban a pro­letariátus ügyének, elsősorban a világ munkásosztályai ér­dekeinek harcosa volt. Szivé­ben és agyában, gondolatai­ban és tetteiben munkássá vált, proletárrá lett, azzá tu­dott lenni! Kari Marx tudós volt, az emberiség egész ed­digi történetének egyik leg­nagyobb tudósa. Mégis: első­sorban a legegyszerűbb em­berekhez, elnyomottakhoz, ki- zsákmányoltakhoz, megalázot- takhoz szólt. S azok megér­tették őt. Megértették azok, akiknek világos, közérthető nyelven a rabság megszünte­tésének módját, a társadalmi felemelkedés útját, hogyanját magyarázta. „Kísértet járja be Európát” — kezdi Marx és harcostársa, Engels a most 125 éve meg­jelent Kommunista kiáltvány szövegét —, „a kommuniz­mus kísértete”. Az azóta eltelt egy. és ne­gyed században a „kísértet” va­„Neve és műve is, élni fog századokon át!” méletekkel folytatott vitáik, harcaik eredménnyel jártakra munkásmozgalom kiszélese­dett, megerősödött; a szocia­lista tömegpártok egész sora lóban bejárta Európát. Bejár- Viták, harcok, összeütköző- már, Marx már a tömegekhez, c. lapban megjelent írásaival jött létre. ta Ázsiát, Amerikát, Afrikát jellemzik Marx életútját a munkásokhoz szól. vesz részt. A forradalmat Egészségének megrendülése és Ausztráliát is. Az egész is. Egészségének 1844 szeptemberében, Pá- azonban leverik; Marxot bí- ellenére, életének utolsó évei- itak a burzsoa ideologi- rizsbaTlj megismerkedett En- róság elé állítják, majd kiuta- is megfeszített munkát világot, a föld minden _ _______ ___________________ _ „ _____ . s zagát bejárta. Marx nevével ákkal, harcok a reakció el- ggiss^i. Életreszóló barátsá- sítják Németországból. Párizs- végzett, de „A tőké’-t mar egyoeforrva járta be! S mi- len, összeütközések a proleta- got kötöttek. Együtt láttak ba, majd rövid idő után Lón- nem fejezhette be, 1883. mi­közben hitet, bizakodást, for- riátus ellenségeivel. hozzá az akkor divatos kis- donba utazott, s ott élt halá- cíüs 14-én meghalt, tadalmi optimizmust váltott Egyetemi tanulmányait polgári szocialista képzelgések Iáig. Harcostársa, Engels joggal ki a világ proletariátusa kö- 1841-ben fejezte be az ókori elleni harchoz, s a proletár- a londoni emigráció ével- orondhatta Marx sírjánál: rébea, dühödt acsarkodást, rá- materialista filozófusról, Epi- szocializmus elméletének ki- ben rendkívül nehezek voltak «Neve es müve is, élni fog galomözont, s ugyanakkor fé- kúroszrói írott doktori érte- dolgozásához. Marxot mint Marx és családja életkörül- »szádokon at!” lóriin p«0« Marx és Jut:ns I I Bigéig emlék­leimet keltett a burzsoázia tá- kezesével. Ekkoriban azonban „veszedelmes forradalmárt”, a ményei. Engels önfeláldozó borában. még az idealista Hegel bal- porosz kormány követelésére segítsége nélkül nem szentel­„Ha a geometria sarktételei oldali követőihez tartozott. A kitiltották Párizsból. Brüsszel- hette volna életét a politikai » . az emberek érdekeibe ütköz- materializmushoz faként be költözött, s Engelsszel gazdaságtan tanulmányozásá- "luyeT1«c leleplezésekor mon­nének, minden bizonnyal meg- Feuerbach 1843-ban megjelent együtt csatlakoztak 1847 ta- nak, „A tőke” és más köz- dotta beszédében: ..Marxnak cáfolnák őket” — idéz egy régi „A jövő filozófiájának alap- vaszán a „Kommunisták Sző- gazdasági művek megírásának, . Etóüelsnek világtörténelmi mondást Lenin, majd így foly- tételei” című materialista mű- vétségé” elnevezésű titkos tár- a történelem materialista erdeme az; hogy tudományos tatja: „Azok a természettudo- vének hatására közeledett. Mint sasághoz. Ennek a szervezet- elemzésének. Engels azonban útján bebizonyítot­mányi elméletek, amelyek a a radikális burzsoázia Köln- nek a megbízásából írták meg igaz barátként segített, eny- hogy a kapitalizmus el­teológia régi előítéleteibe üt- ben kiadott ellenzéki újság- „A Kommunista Párt kiáltva- hitette a fojtogató nyomást. J^erülhetetlenül összeomlik, és köztele, a legádázabb harcot ja, a „Rajnai Újság” főszer- nyát”. Lenin így jellemzi e Marx mellett állt az alkotó, <itTnegy a kommunizmusba, idézték és idézik fel mind kesztője, már forradalmi de- zseniális alkotást: „Ebben a forradalmi, és a gyakorlati aíl°* ernber embert kizsákmá- a mai napig”. Nem csoda, mokratikus irányt követ, s műben lángészre valló vilá- politikai munkában is. A for- nyo*ni mar nern f°g-, Marx- hogy Marx forradalmi tanítá- csakhamar kihívja maga és gossággal és élességgel kör- radalmi apályt az 1860-as Engelsnek világtörté­sának „harc árán kellett meg- az újság ellen a reakciós kor- vonalazták az új világnézetet, évektől új fellendülés követ- nel,mi érdeme az, hogy meg­tennie az élet útján minden mány haragját. A lapot ha- a társadalmi élet területét is te. Londonban, 1864. szeptem- mVatták a világ proletárjai- egyes lépését”. marosan betiltják, hatása felölelő következetes materia- herében megalakult az I. aak szerepüket, _ feladatúkat, Valóban: Marx társadalom- azonban néhány hónap alatt lizmust, a dialektikát, mint a [ntemacionálé. A Nemzetközi W-Vätasukät: elsőknek emel- elmélete harc közben szüle- Is jelentős: rádöbbenti Mar- fejlődésről szóló legsokolda- Munkásszövetség fő szervező- k,edni forradalmi harcra a tett, az ellenséges ideológiák- xot, hogy nem eléggé jártas lúbb és legmélyebbre ható ta- je, számos határozatának, fel- toJ?e eíU®n’ e harcban ma- kal vívott csatákban erősé- a politikai gazdaságtanban, s nítást, az osztályharcról és a hívásának, nyilatkozatának guk hörül egyesíteni az ösz- dött és terjedt el, a nemzeti és ezért hozzákezd annak eimé- proletariátusnak, az új, kom- szerzője, Marx és Engels volt. 5zes,, cJolS°zókat és kizsákmá- nemzetközi ráztálvharo lyult tanulmányozásához. 1843- munista társadalom megalko- Az Internacionáléban kifej- n^taka5' nemzetKozi o^taiynarc szerves t>an Párizsba megy, ahol „Né- tójának, világtörténelmi fórra- tett szervező és alkotó mun- , Ml. abban a szerencsés idő­részéként gyakorolt óriási ha- met—Francia Évkönyvek” dalmi szerepéről szóló elme- kájuk, a különböző országok b.en. élünk, amikor a nagy sao- tást a proletariátus helyzeté- címmel — Arnold Rugeval letet.” munkásmozgalmának egyesi- cialistak e jóslata megvalósu­mn - - - - -- lóban van.” re és küzdelmeire, s eszmei együtt —, folyóiratot indít. Az 1848. márciusában ki- tésére irányuló törekvésük, a ellenfeleivel vívott harcok so- ügyetlen (kettős-) száma je- tört forradalom Németország- nem proletár szocialista el­, . ... ,. ... , , , , lenik meg csak kiadványuk- ba szólítja Marxot. Az esetné- __________________ r án gazdagodik uj tételekkel, nak, de ebben írott cikkei ta- nyékben elsősorban újságcik- I új vonásokkal ma is. núsítják. Marx már forradal- keivel, az „Űj Rajnai Újság” j NÓGRÁD - 1973. május 5,, szombat Dr. Üjlaky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents