Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-13 / 86. szám
bias Lajos, Oravecz András. Kisztner János, Bencsik Károly. ök Szátokról jöttek Benicsek Károly, Benicsek András, Michert József, Be- rényi Ferenc. Kisztner János. Horváth Géza Pécsről jöttek Persze, többségüknek már csak gyermekei élnek és dolgoznak a gyárban. Egy-két emlékeztető adat a gyár történetéből. Az első sztrájk 1929-ben volt, a munkások bérkövetelését Horváth Géza munkás tolmácsolta, de a tőkések mereven elutasították. A sztrájk mindössze egy napig tartott, a szakszervezet budapesti kiküldöttei a sztrájk elhalasztására szólították fel a munkásokat. Az első gyári futballcsapat 1930-ban alakult meg. A gyár alapításától 1944- ig mindössze 25 munkás tanult szakmát. 1944-ben hadiüzem lett a gyár. A megélhetés drágult, a tőkések keveset fizettek. Az igazságért kiálló munkások közül Kollár Erzsébetet, Liliom Istvánt, Kollár Jánost a csendőrök lakásukról hurcolták el, Horváth Gézát lázítás vádjával be vonultatták. A szovjet csapatok 1944. december 8-án érték el Romhány határát, felszabadították a községet. A gyár nem szenvedett nagyobb károkat, pá meghajtást, fürdőt, konyhát, étkezdét építettek Űjabb fordulópont 1961-ben következett, 16 milliós beruházással bővült a gyár, az akkori igényeknek megfelelően korszerűbb cserépkályha gyártására rendezkedtek be. De 'a hatvanas évek végére egyre több lakásba központi fűtést, földgázt, vagy egyéb korszerű fűtést szereltek be, tehát kevés cserépkályhára van szükség. Viszont az új lakásokba évről év,re több falburkoló és padozati burkoló keil. Ezért határozták el, hogy a.z országban először Hombár-'- ban kezdik el olcsó hazai vörös agyagból falburkoló csempék gyártását. Ezt a beruházást 1971 elején kezdték, befejezési határidő: 1972. december 31. A próbaüzeme] és 1972. december 1-én indult, január 20-tól folyamatosan gyártanak falburkoló csempét, méghozzá a tervezett 75 százalékos első osztályú arány helyett 80—90 százalék az első osztályú. Időközben olajtüzelésre . tértek át. A munkások Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban ismerkedtek az új technikával. Romhányban olasz gépeket és berendezéseket szereltek fel. Az agyagelőkészítés, -préselés, -égetés, a belső anyagmozgatás gépesítéssel történik. A gyárban jelenleg hét mérnök, több technikus és sok több évtizedes tapasztalattal rendelkező munkás dolgozik. Tizennégyen munka mellett középiskolát végeznek, egy ösztöndíjas a számviteli főiskolán tanul. Fábri István párttitkár a közgazda- sági egyetemet végzi, és egyre több tehetséges fiatalt nevel a gyár. Maszllk László atomizerkezelő Kollár József igazgató Róka Mihály gyárrészlegvezető Paulovics László fiatal szakmunkás __ __ ^ __ a beszállásolt szovü üiiixi jet katonák tovább vonultak, 1946-ban megkezdődött a Romhány község idősebb volt, majdnem minden mun- termelés. 1948. március 26-án kői emlékeznek még ar- kát kézzel végeztünk, mert államosították a gyárat, Rom- fc a tavaszra, amikor a akkor így olcsóbb volt. Für- hányi Cserépkályhagyár Ju közepén nagy épitke- dő, öltözö nem volt. A mű- Nemzeti Vállalat néven új sshez kezdtek. A vasút- helyekben akadt ugyan csap. korszak kezdődött. Az első Jomással szemben, az ahol műszak végén sáros ke- munkásigazgató Kisztner Já- iácos helyén 1923-ban zünket megmoshattuk, de tö- nos volt, aki a gyár egyik legsfejezték a kőedénygyár rülközőt, szappant otthonról régebbi és legjobb munkása ütését. A Szátok! Anyag- vittünk. A harmincas évek volt. ári Rt. Romhányba tele- elején a szakmunkások heti A 'gyár igazgatója ma KolSzátokon csak kisebb üzem volt, Romhányban nagyobbat építettek, ez már nemcsak a helyi földesúré volt, hanem főleg az Angol—Magyar Bank Rt szerezte meg a részvények többségét. A pécsi Zsolnay gyárból és Szátokról jöttek szakemberek. Az első években 80—90 ember dolgozott, de ötven éve a község nevezetessége és egyik megélhetési forrása lett a gyár. Molnár Lásaó, (Kossuth La- jus utca 111.) 1926. júniusában lépte először át a gyár kapuját. Most nyugdíj előtti szabadságát tölti, mindig a gyárban dolgozott, ezértr jól ismert az üzem történetét. — Tizenhárom éves koromban inasnak kerültem a gyárba. Budapesten cserépkályhásként szabadultam. Akkoriban a két Müller testvér volt az üzemvezető. Fehér és színes csempéket gyártottunk és cserépkályhákat. A részvényesek 1927-ben Németországból Neumann Adolf nevű szakembert hozták a gyár élére, a termelés fokozása érdekében a körkemencén kívül három fekvőkemencét is építettek, és egyre inkább a cserépkályhacsempe gyártására tértünk át. De Romhányban készültek a Gellért Szálló és a Corvin Áruház belső épületi kerámiái is. Ám amikor jött a gazdasági válság, többnyire csak virágcserepeket és olcsó használati tárgyakat gyártottunk. 40—50 pengőt, a segédmun- lár József gépészmérnök. Tő— Milyen volt akkoriban a kások 10—20 pengőt kerestek, le tudjuk, hogy az első jegyáqg A család megélhetéséhez ez lentősebb beruházásra 1951— A maival össze se lehet nagyon kevés volt, de mégis ben került sor. Alagútkemenhasonlííam. Ami a termelés- több volt a napszámnál és a cét, gázgenerátort építettek, a hez kellett, azt a részvénye- oselédbémél. fatüzelésű kemencék helyett sek megszerezték. Kemencé- Kire emlékszik a régiek szárító- és formázóműhelyek két építettek, de gépesítés alig közül? A legrégebbiek: Dó- épültek villamosították a géFlatatok • rég! gyárépület előtt Tiszta és világos as új esc mpeüzcm Bővítik & fritteüzemet, a beruházás második ütemében folytatják a gépesítést, csökkentik a nehéz fizikai munkát, egészségesebbé, korszerűbbé teszik a munkahelyeket. Arra törekszenek, hogy az uj falburkoló csempeüzemhez hasonló munkakörülmények legyenek a gyár többi üzemében is. Róka Mihály vegyészmérnök nem titkolta büszkeségét amikor a csempeüzem új gépsorait, a korszerű berendezéseket és szállítószalagot mutatta. Ismételten hangoztatta, hogy sok fiatal dolgozik az üzemben, akik nemcsak elégedettek á munkakörülményekkel, hanem büszkék a megfiatalodott romhányi gyárra. Ezt mondta Maszlik László atomizerkezelő is, akinek órabérét most 9.70-ről 12 forintra emeltéi:. A mostanában épült öt szolgálati lakás után milyen további segítséget fognak adni a fiatal családoknak? Ez a gazdasági eredményektől függ. Nyersanyag, gép, berendezés van, a többi a gyár dolgozóitól függ. Romhányban az emberek bizakodnak és ma jó hangulatban ünnepelik a gyár alapításának 50. Muinár László nyugdíjba készül, f-lcsége művezető agyár' ban f - 1 % iiH ] r* — 1 «w" 1 mám a a?..#. Üj Sto ck könnyítik a munkát, egészséges munkakörülmények között dolgoznak az asszonyok évfordulóját «
