Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-12 / 85. szám
„Csak szépei tudok írül a városukról...” ? 4 segéh ( kéri? telefon kéri a* $OS-t Köszöntjük a megújhodott Palócföldet ATlunfc a tízemeletes* ház tetején és körbejáratjuk a szemünket a városon. A tolmács szorgalmasan fordít, — A városközpont európai hírű, a várossá válás ötven éve: a szén, a bányászat, ,r, igen, nagy ipari központ lett Salgótarján, az egykori „egy* utca városa”... bölcsődei, óvodai ellátás, Lakáselosztás. Az igények szerint A Szófiából érkezett újságírónőt, Nevena Abadzieváit minden érdekli. Itt-tartózk oldása óta telejegyzetelt három noteszt, és kiírt két tollbetétet, amint elmondja nevetve, A Nők Lapja meghívására érkezett Budapestre, a hasonló karakterű bolgár lap, a Zsenata Pnesz. munkatársaként. Az volt a kívánsága, hogy egy gyorsan fejlődő ipari városba látogathasson; kísérői így hozták Salgótarjánba. Az üzletekben a háziasszonyok munkáját segítő félkész- és készételek iránt érdeklődött. de „megvizsgálta” a piaci áraltat is. A Megyei Művelődési Központban sokáig szemlélődött, Nehéz volt rábírni arra, hogy egy kis időre ő legyen a riportalany. —, Önöknél, Bulgáriában mit tesznek a falun élő emberek művelődéséért? — Minden faluban található művelődési ház, amelyek programját az emberek igényei szerint alakítják ki- Nagy gondot fordítunk a fiatalok zenei nevelésére, szinte valamennyi faluban van zongora-, hegedű- stb. oktatás. Évente nagy területi seregszemlét rendeznek, ott aztán kiválasztják a legtehetségesebb zenészeket, akik a fővárosban folytathatják tanulmányaikat. Az értelmiség szerepe Nevena elmondja, hogy inkább a fiatalok járnak el a művelődési házba, az idősebbeket csak a színházi előadásokra, esztrádrendezvény ékre lehet becsalogatni. — Milyen a művelődési intézmények anyagi ellátottsága? — kérdezem, és kicsit büszkén említem meg a nálunk egyre gyakoribbá váló közös fenntartást. Nevena válasza kicsit meglepő: — Nálunk nagyon gazdag téeszek működnek, s Így nincs anyagi gondunk, AműA RT KIN O előatlili április lt-én du. fél 8 érától a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban bemutatásra kerül: KALIMAGDORA KEDVESE dmü színes csehszlovák—NSZK film. Csak 18 éven felülteknek! velődési házakat szinte teljesen ők támogatják, az állam csupán egy-két százalékkal Járul hozzá a költségvetés fedezéséhez. A téeszbuezoik szállítják a lakosságot a közeli nagyvárosok színházaiba, hangversenytermeibe. A fiatal dolgozóknak minden évben külföldi kirándulást szerveznek. Ilyen válasz hallatán kicsit Irigykedem a bolgárokra. — Részt vesz-e a falusi értelmiség a kulturális élet irányításában? — Nálunk ennek tradíciói vannak. Még az ötvenes években minden faluban megalakultak a kulturális bizottságok, amelyeknek tagja valamennyi helyi értelmiségi. Erek a bizottságok felméréseket végeznek, szerveznek, terveznek, programokat állítanak össze, Nagyon népszerűek az általuk szervezett „né- pi egyetemek"; a legkülönbözőbb témákat foglalják magukba, például politika, zene, népi hagvományok ápolása. — Kérem, mutassa be rfr viden a Zsenata Dneezt! — A lap neve magyarra fordítva, a Nők Lapjának felöl meg. A név nem teljesen meríti ki a lap profilját. Mert nem csak a lányok és asszonyok problémáival foglalkozunk ; igyekszünk szélesebb-legekhez szólni. Sokat Írunk a családról, a. fiatal házasok nehézségeiről. Én, személy szerint a mezőgazdaságban dolgozó asszonyokkal foglal kozom, no és a falusi művelődés kérdéseivel. Szerkesz tőségünk tíz úlságírót foglalkoztat; sok a fiatal és kevés az öreg. Ez jó, mert így kénytelenek vagyunk, mi idősebbek is, megfiatalodni. hangulatos szórakozóhelyek Nevena imádja a fiatalokat A Karancs presszójában kése éjjelig fáradhatatlanul figyeli a 'táncoló párokat, a magyar fiatalokat. — Minden ugyanilyen ná lünk is; a zene, a tánc stí- .uea, az öltözködés, a temperamentum. Csak az a bána- -,om, hogy nem rendelkezünk ilyen szép, hangulatos esti szórakozóhelyekkel. Vannak tánctermeink, klubjaink, íresszóink. de azok sokkal ridegebbek, szegényesebbek. A búcsúzáskor Nevena negjegyzi: _ — Csak szépet és jót tudok Írni az Önök városáról. Magyarországon tartózkodásom egyik legkedvesebb napja volt ez a mai. A vlszontlátásV. Kiss Mária Szülőföldünk, Nößirdd, 1973. Kenyértermő tájakon (10.) Sohasem voltunk igazán ke- rjyértermő. mezőgazdasággal foglalkozó megye. Mindig meg kellett küzdenünk a mindennapi kenyérért, azért, hogy dimbes-dombos tájaink néhány mázsával több búzát, kukoricát teremjenek holdanként. Meghirdettük és sikerrel megvalósítottuk a szamócatelepítési programot, bogyósokkal telepítettük be azokat a lankákat, ahol bizony csak legeltetésre volt alkal* más legtöbbször a föld. De az állam, a központi, hatalom nem hagyott magunkra bennünket. Mindig segített, támogatott. Így — többek között erdőtelepítésre 38. meliorációs beruházásokra 41. gyeptelepítésre 3.5. gyümölcsösök létesítésére 4,5, bekötő utak építésére a mezőgazdasági üzemekhez 24,5 milliq forint állami támogatást kapott megyénk rövid idő alatt. Így aztán az egyszerűbb vetésszerkezet, az átlagtermések ingadozásának csökkentése a helyi és a központi erőfeszítés meghozta a kívánt eredményt. Két esztendővel ezelőtt rekordtermést értünk el a megyében gabonafélékből. Tavaly csak a kedvezőt* len időjárás miatt maradtunk el az előző esztendők már megszokott átlagától, de hát azt szokták mondani, hogy a mezőgazdaság, a búza-, és az árpatábiák fölé nem lehet tetőt húzni, hogy megvédje a széltől, a vihartól. Természetesen, a megye lakosságát az időjárás csak a kirándulások alkalmával érdekli és érinti. «— Nekünk az a fontos, hogy mi kerül a szatyorba, a család asztalára — mondta egy tarjáni háziasszony. Nagyon igaza volt. Ennek érdekében így foglalt állást a megyei tanács végrehajtó bizottsága: „Továbbra is előnyben kell részesíteni a nagy alapterületű boltok építését, az élei* niszerbolt-hálózat fejlesztő* sét, zöldség- és gyümölcsboltok létesítését. Kiemelten kell kezelni a városok, nagyközségek és peremkerületek bolt* hálózatának fejlesztését." És miért éppen a kenyér* termő tájaknál foglalkozunk a kereskedelemmel? Mert a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok sokat tehetnek azért, hogy minél keve- seob legyen a jogos panasz a választópolgárok részéről. Sohasem azt mondják, hogy a pásztói, a drégelypalánki, vagy a szécsényi termelőszövetkezet kevés burgonyát, sárgarépát, káposztát, paprikát termel, hanem a kereskedelem dolgozóinak szegezik a kérdést: — Mit főzzek holnap ebédre a családomnak? A választ úgy fogalmazta meg nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy az új boltok működési engedélyének kiadása során ösztönözni kell a zöldség- gyümölcsárusítás bevezetését. A lakosság áruellátásának javítása érdekében a kereskedelmi vállalatok növeliék a több csatornás árubeszerzést, tegyék szervezettebbé a termelővállalatok és a kereskedelem kapcsolatát.” Mi sem természetesebb, mint hogy a megtermelt áru megfelelő tárolásához, értékesítéséhez korszerű vásár- csarnokokra van szükség. Erről pedig a határozat így intézkedik: „A zöldség-gyümölcs ellátás Javítása érdekében Salgótarjánban — még ebben az öt4 NÓGRÁD - 1973. április 12., csütörtök A nagyobb községekben általában szokás, hogy úgynevezett nyilvános telefonállomásokat szerel fel a posta, mégpedig, segélytUcrő szándékkal. Más szóval ez azt jelentené, hogy ha valaki bajba kerül, vagy sürgős közlendője lenne éppen hivatalosan is, egy. mondjuk salgótarjáni telefonállomással, akkor uccu neki, itt a segélykérő telefon, egy kis kurblizás, s máris jelentkezik a megyeszékhely posta- hiva tatának telefonközpontja. Ez lenne az ideális, az észszerű. Sajnos, azonban a gyakorlat mást bizonyít- Mégpedig azt, hogy egyes helyeken éppen a segélyt kérő telefonok adják ie az SOS jezése- két, mert sürgős javításra szorulnak. Vagy némák, vagy csak az egyik tél érti a másikat, a másik «gy árva szót sem tud mondani, így jártunk a minap mi is Karancslapujtőn, Az orvosi rendelő előtt levő telefonon a kurblizás után bejelentkezett a salgótarjáni központ- Kaptuk is a hivott számot, A baj azonban ott kezdődött, hogy mi nagyon is jól hallottunk, de a hívott egyetlen szót sem értett. Mindjárt felvetődött az emberben egy kérdés. Mi lenne akkor, ha éppen egy súlyos beteghez kérnék a mentőket, s a mentősök egv árva szót sem értenének. A következmény beláthatatlan. Azt hiszem, töub érvre nincs Is szükség. A segélykérő telefonok Ügyében mi továbbítjuk az SOS-fc, IH'szük, hogy eljut a pofáig, annak Is az illetékeseihez. —So—’ Mire írásunk az olvasó kezébe kerül, a megújhodott Palócföld , első száma már meg is jelent az újságárus- bódék kirakataiban, a postai újságárusoknál. Megújhodott Palőcföld — írtuk. Mit is jelent tulajdonképpen ez a megújhodás? Több mindent. Lássuk sorjában! A folyóirat kétha vönként, vagyis a korábbi négy helyett évente hat alkalommal jelenik meg az idei évtől, új formátumban. A lap külalakja nagyobb lett és tördelése ennélfogva szfmlélete- sebb, áttekinthetőbb^ A kiadó és a szerkesztőség, amikor megváltoztatta a lap rormátumát. új tartalmi törekvéseket is tűzött maga elé, A folyóirat az eddigieknél behatóbban kíván foglalkozni a jelenkor társadalmi kérdéseivel a bennünket körülvevő világ, a szülőföld, Nógrád megye gazdasági és kulturális helyzetével, hagyományaival. Az olvasók a lapban megtalálják majd mindazt, ami — nozitívbmaival és még meglevő hiányosságaival együtt — mai életünk teljességét adta és jelemzi, „A kultúra fogalmát lehető legtágabban értelmezve, foglalkozni kívánunk irodalmi- művészeti életünk és a megyei iparfejlesztés, a közoktatási reform és a korszerűsödő mezőgazdaság, a közművelődés és az urbanizáció, a fizikai és szellemi munka elvi és gyakorlati kérdéseivel egyaránt” — írja programadó cikkében a szerkesztőség, A lap borítóját nézem: pa- íócföid 1973/1- — nagybetűkkel írva. A jobb felső sarokban Szervátiusz Tibor Romániában élő szobrászművész Petőfi-portréjét látom, Kemény, sajátságosán egyéni alkotás. Elfogultság nélkül tetszik a lap formája, tartalma egyaránt. Miről ír, tájékoztat az első szám? Sok lenne végigtörölni, így csak utalunk rá. Már ebben a számban több gondolatébresztő. érdekes eszme- futtatásokat tartalmazó cikket olvashatunk megyénk múltjá- "61, a márciusi forradalomról, a parasztmozgalmakról, « mindennapjaink problémáiról. az értelmiség helyzetéről, szerepéről, a munkahelyi légkörről, A lapot művészekről ég művészek által írott írások, könyvrecenziók, versel’, és novellák színesítik. A lap tartalmára történő rövidke utalásból is kitűnik, az a szerkesztői törekvés, hogy a tap a társadalmi élet valamennyi szféráját felölelve, olyan kérdésekről szóljon, amelyek az olvasók legszélesebb rétegeit' érinti, hozzájuk szólnak- S a lap legfőbb értéke ebben rejlik: szellemi, életünk szerves része, szervező és erjesztő ereje kíván lenni, a felelősséggel vállalt nyílt eszmecseréket megvalósító szocialista demokrácia egyik, mindenki számára érthető ős elérhető, közéleti fóruma. A Palócföld — mint irodalmi-művészeti — és társa- dalompolitkiai folyóirat — tartalmi és formai megújhodása szükségszerű volt. Ezt kívánta az olvasóközönség többsége is. S kívánsága teljesült. A megújhodott lap iránti érdeklődés felfokozott, reményt keltő. S az új Palócföld első száma rászolgál erre a bizalomra1 érdekes, hasznos olvasmánynak bizonyul. Sulyok László Minősítő verseny Röpülj páva körök találkozó*a Népszokások, hagyományok — 30 csoport bemutatója A Népművelési Intézet által kiadott országos minősítési felhívás alapján a Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztály, a József Attila Megyei Művelődési Központ, valamint a KÖTA Nógrád megyei szervezete április 30-án és május t-én Magyar- nándorban rendezi meg a Nógrád megyei Röpülj páva körök minősítő versenyét. A kétnapos ünnepi rendezvényről Székely István, a Megyei- Művelődési Központ főelőadója adott tájékoztatót. éves tervben — meg kell építeni a vásárcsarnok első ütemben tervezett 4300 négyzetmétert. 1976-ban pedig újabb 3000 négyzetmétert” — Lesz vásárcsarnokunk, de mit rakunk majd bele? — mondta a tamáskodó, és tel* lesen joggal, hiszen másutt az országban volt már rá pél* da. hogy a modern csarnok* ban kevés árut találtak a vásárlók. Hasonló esetre nálunk nem kerülhet sor, mert a megye vezetői már intézkedtek: mivel a megye természeti adottságai következtében zöldségből és gyümölcsből az önellátást nem tudjuk biztosítani. ezért a megépülő új vásárcsarnokban a szomszédos megyék mezőgazdasági üzemei részére kedvező értékesítési feltételeket kell teremteni. A kenyérhez hús is kell, a paprika, hagyma mellé szalonna, kolbász. A tervezés nemcsak a lakásépítésben szólt távlatok* ra, hanem a szarvasmarha- és a sertéstenyésztésben is. Nem a mának élünk, hanem a holnapra gondolunk, amikor terveinket összeállítjuk a mezőgazdasági üzemek számá* ra. Példa erre az a döntés, hogy 'l 975-ben üzembe kell helyezni a társulásos alapon épülő, évente 3 eze- szarvas- marha és 25 ezer sertés feldolgozására alkalmas húsüzemet. A salgótarjáni vásárcsarnokban pedig önálló boltot nyit majd. amelyben biztosítják a nagyobb válasz— A minősítés alapvető szempontja, hogy tájjellegű műsorok, népszokások, népi hangszerek hiteles előadásban kerüljenek bemutatásra. A rendezvény célja: a népi hagyományok felelevenítése és népszerűsítése. — Hogyan készítik elő a rendezvényt? — Az elmúlt esztendő végén operatív bizottság alakult, amely meghatározta az előkészítés ütemtervét, A Megyei Művelődési Központ zenei szakbizottságának javaslata tékot, az olcsó termékek Iránti igények jobb kielégítését. Hát ez van — mondhatná valaki. Csakhogy éppen az utóbbi években tapasztalhattuk megyénkben is, hogy amit elterveztek, elhatároztak, azt legalább végrehajtják — ha nem túlteljesítik. így van ez az ellátásban, a mezőgazdasági termékek biztosításában is. Amit nem tud nyújtani a megye, azt beszerezzük a szomszédból, de a lehetőségekhez mérten igyekszünk kielégíteni az igényeket. Háziasszonyok vitatkoztak nemrégiben egy balassagyarmati boltban. Az egyik erősen kardoskodott, hogy már hetek óta nem tud választékosán, a férje, a gyerekek szája íze szerint főzni. — Héjában főtt krumplit nem adhatok minden este nekik vacsorára. Ez igaz. De nem Is kell főtt krumplit vacsorázni, mert ha hiányzik is időnként a friss zöldség-gyümölcs a boltokból, lehet pótolni ízletes konzervekkel. Ebből pedig van éppen elegendő választék a boltokban És ez is hozzátartozik a ke- nyértermő tájakhoz, ahhoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek. az állami gazdaságok éves terve a termelés növekedését célozza, azt. hogv minél több és olcsóbb élelem jusson naponta a dolgozók asztalára. — r — a — (Folytatjuk) alapján elkészült & részletei forgatókönyv, a csoportok készülnek a bemutatókra. A KÓTA-ban tevékenykedő zenei szakembereink rendszeresen látogatják a benevezett együtteseket, tanácsaikkal, véleményeikkel, a színpadra állítást elősegítő tevékenységükkel támogatják a csoportok elképzeléseit. Elsősorban arra törekednek — a csoportok vezetőivel közösen ~, hogy minél erősebben érvényesül ■ jenek a helyi sajátosságok. Az együttesek örömmel fogadják a szakemberek tanácsait, igyekeznek azokat megvalósítani, esetenként továbbfejleszteni, így lehetőségünk nyílik arra, hogy feltérképezzük megyénk népzenei anyagát, s azt valamennyi pávakor rendelkezésére bocsássuk, — Hány együttes vess részt a bemutatókon? — Harminc pávakört hívtunk meg a három bemutatóelőadásra. Április 30-án délután Herencsény, Hollókő, Tar, Ecseg, Varsány, Egyházasger- ge, Karancskeszi, Palotás, Nagybátony, Kisterenye, Szurdokpüspöki, Nemti, május 1-én délelőtt Galgaguta, Kál- ló, Kétbodony, Szügy, Cser- hátsurány, Cered, Karancs- súg, Karancslapujtő, Legénd, Szátok, Erdőkürt, délután Mohóra. Magyarnándor. Luciáivá, Mátramindszent, Érsekvad- kert, Szuha, ' Nógrád, Nézsa csoportjai lépnek fel. Valamennyi községben nagy szorgalommal és lelkesedéssel készülnek a szereplésre, — Kik értékelik a csoportok előadásait? — Országos hírű, neves népzenei szakemberek. Felkérésük megtörtént, most várjuk válaszukat. — Hallhatnánk valamit a díjakról? — A legjobban szereplő csoport számára a megyei tanács pb művelődésügyi ősz* tílya vándordíját adományoz. A kiemelkedően szereplő együttesek a különböző társadalmi szervek által felajánlott díjakat kapják. (M4
