Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-10 / 83. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A1 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTT5 ÁGA ÉS A Mígyei TANÁCS LAPJA XXVIII EVF., 83. SZÁM ARA: 80 FILLER 1973. ÁPRILIS 10., KEDD a novemberi állásfoglalás nemzeti programmá vált Választási nagygyűlés Karancslapujtőn Tegnap este Karancslapujtőn a községi művelődési otthonban vaalsztási nagygyűlést tartottak. A gyűlés el­nökségében helyet foglaltak a járás, a község, a párt-, ta­nácsi és tömegszervezetek képviselőt Horváth Gyula, a községi népfront bizottság titkára megnyitója után Matűz József, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet. A választási nagygyűlés szónoka beszéde első részében a választás népírontjellegéről szólít^ Feltette a kérdést, hogy egyesek mit is értenek a vá­lasztás népfrontjellege alatt? Népfrontban, a különböző vi­lágnézetű emberek találkoz­nak. Ez viszont azt is jelen­ti, hogy a Hazafias Népfront­ba tömörültek egy politikai célért, vagy egy akcióban Vannak, akik azt hangsúlyoz- együtt dolgoznak a kommu­zák, hogy ilyenkor elő kell u:----- —i----­v enni a népfronbbizottságot, kii kell tűzni a nemzetdszínű zászlót, a kokárdákat. Ez is fontos, mint mondotta, de nem ez a lényeg. n istákkal, hiszen azonos a cél, mégpedig az, hogy fel­épüljön a szocialista Magyar- ország. — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1971-ben választási programot tett köz­zé. Most az idei választást megelőzően levélben közölte álláspontját. Mi a program, Illetve a levél lényege? — tette fel a kérdést a nagy­gyűlés szónoka. — Alapvető- *— jelentette ki az előadó. — en azon nyugszik, hogy — Nálunk a választás számadást jelent az el­múlt két esztendőről és felkészülést az újabb négy évre Számadás arról, finit végez­tünk; eddig a választópolgá­rok érdekében, miiben felel­tünk meg a két évvel ezelőtt kapott bizalomnak. Felkészü­lést pedig' annyiban, hogy a választók és a választottak megbeszélik: mit kell tenni az elkövetkezendő ciklusban. A népfrontjelleg tehát végső a párt X. kongresszusá­nak határozatait, a Köz­ponti Bizottság novemberi állásfoglalását tartalmaz­za, ami nemzeti program­má vált. Bz érthet», mert a párt a népfron (program vezetője — soron együttes gondolkodást jelentette ki az előadó, majd jelent a számadásban és felkészülésben egyaránt. Matúz József ezután arról szólt, hogy a Horthy-korszak- bam a haladó gondolkodók is az úgynevezett álló víz meg­mozgatására törekeditek, ami azonban nem sikerült. Erre csak a felszabadulás utáin ke­rülhetett sor. A népfrontjellegről azt is hangsúlyozta a nagygyűlés előadója, hogy a párt szövet­ségi politikát hirdet és való­sát meg. Ezt bizonyítja a párt X. kongresszusának ha­tározata és a Központi Bi­zottság elmúlt év novemberi állásfoglalása is. Hiszen a népfrontban a társadalom valamennyi rétege tömörül. Munká­sok, parasztok, értelmi­ségiek, fiatalok és idősek, vallásosok és ateisták, magyarok és nemzetiségi­ek egyaránt. Mindazok, akik teret kapnak az ország gondjainak megvi­tatásaiban és megoldásában. Ebből következik, hogy a Ha­zafias Népfront nemcsak a választás, hanem a minden­napi munka részese is. Ezután arról szólt Ma tűz József, hogy éppen népfront­jellegnél fogva elsődleges sa­játosság, hogy a népfront- bizottságokban, a Hazafias így folytatta. — A népfront- jellegéből következik az is, hogy a tanácstagjelöltek, il­letve a majd megválasztott tanácstagok a népfront prog­ramját elfogad ják, hirdetik és annak megvalósítására töre­kednek. Beszéde további részében a már lezajlott jelölő gyűlések és nagygyűlések tapasztala tál­ról szólt. A számadás során a Köz­ponti Bizottság novemberi ál­lásfoglalását említette, ahol el­végezték az országos eredmé­nyek felmérését. Kijelentette, hogy nagy várakozás előzte meg a novemberi ülést és meg lehet állapítani; a párt politikája maradt, a program időarányos része teljesült, ki­egyensúlyozott a belpolitikai helyzetünk, normális a köz­rend, tovább erősödött a szo­cialista demokratizmus és az egész államélet demokratiz­musa, nőtt a dolgozók élet­színvonala, amit a párt, a munkásosztály vezetésével le­hetett elérni. Ezután feltette a a kérdést, hogy mi jellemzi a a novemberi állsáfoglalást? Kijelentette: a munkáspolitika, a párt, a munkásosztály aktivitá­sára törekszik a közélet­ben, és ami a fontos, oda kell figyelni, amit a mun­kásosztály mond — jelentette ki Matúz József elvtárs. A novemberi állásfog­lalás alapján szólt a bérpoli­tikáról is, ami a munkásosz­tály és a parasztság arányos rendezésére, a nagyüzemi munkások bérrendezésére irá­nyul Kijelentette: a Központi Bizottság novemberi állásfog­lalásában nincs semmiféle parasztellenesség, éppen a szö­vetség tükröződik benne a két osztály, a munkásság és a parasztság között. Ezután a helyi politikai számvetésről szólt a nagygyű­lés előadója. Beszélt a megyé­ben folyó ipartelepítésről, az ipari szerkezet átalakításáról, a foglalkoztatottság alakulásá­ról, a lakásépítésről, a kultu­rális és egészségügyi ellátásról. Mint mondotta, ezen belül nem maradt el a karancsla- pujtői körzet sem. Ebben a körzetben is jói alkuit a he­lyi politika, a tanács végrehajtotta az 1971-es választáson felve­tett javaslatok nagy ré­szét, amelyek megvalósí­tásához a lakosság csak­nem 1,3 millió forint tár­sadalmi munkával is hoz­zájárult. Beszéde befejező részében arra kérte a nagygyűlés részt­vevőit, hogy április 15-én, va­sárnap szavazatukkal is se­gítsék a Hazafias Népfron* jelöltjeit, és voksukkal erősít­sék pártunk politikáját. A nagygyűlés szónoka után szót kért Lantos Sándor ta­nácstagjelölt és Csincsik Má­ria. aki a fiatalok nevében beszélt. A nagygyűlés után a község asszonykórusa szórakoztatta a választási gyűlés résztvevőit. Apró Antal kitüntetése Nyikolaj Podgornij. a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa EL nükségenek elnöke hétfőn dél­után a Kremlben átnyújtotta az Októberi Forradalom Ér­demrendet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés el­nökének, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének. A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége, által kia­dott rendelet szerint a magas kitüntetést Apró Antal „A Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés fej­lesztésében, a szovjet és a ma­gyar nép barátságának ápo­lásában szerzett érdemeiért, hatvanadik születésnapja al­kalmából kapta.” A február 7-én kelt törvény­erejű rendelet felolvasását kö­vetően a Legfelsőbb Tanács épületének elnökségi fogadó- termében lezajlott kitüntetési ceremónián Nyikolaj Podgor­nij mondott üdvözlő beszédet. Az ünnepségen magyar részről jelen volt Rapai Gyu­la nagykövet, a nagykövetség, a külkereskedelmi kirendelt­ség és a magyar KGST-kép- viselet több vezető munkatár­sa, és az Apró Antal vezette MSZBT-küldöttség tagjai A kábelgyárban ■ip (Riportunk a 4. oldalon) Balassagyarmat, 1973. április 9—13. Megkezdődtek a megyei pedagógiai napok A megyei politikai és álla- kárát, Andó Gyulát, mi szervek immár kilence- MSZMP Balassagyarmati dik alkalommal rendezték rási Bizottsága első titkárát. meg a Nógrád megyei pedagó­giai napok szakmái és kul­turális rendezvénysorozatát, ezúttal Balassagyarmatan. A négynapos rendezvénysorozat megnyitójára tegnap délelőtt 10 órakor került sor, a Ma­dách Filmszínházban, amely­az nak első, s egyik legfontosabb já- lépése a határozatban foglalt főbb feladatok és fejlesztési Skoda Ferenc megnyitósza­libán szólott a NncrróH mp- V°M; Az MSZMP Nograd me­gyei Bizottsága a Központi Bizottság határozatai alapján, múlt év október 25-i ülésén vaiban szólott a Nógrád me­gyei pedagógiai napok jelentő­ségéről. A pedagógiai napok erőgyűjtést S2ES» &£SSrt£ a« ■Tárná poktika megyei feladatait. töltötték a megye minden ré széből érkezett pedagógusok. Skoda Ferenc, az MSZMP Balassagyarmati városi Bi­zottságának első titkára üd­vözölte a megjelenteket, s az elnökség tagjait, többek kö­k . .f e ÄdSTÄ végrehajtás második szakaszát nek nézőterét zsúfolásig meg- végzett hatékonyabb nevelő- a határozatnak a pedagogu- " munkához, a tanévi feladatok "““l val° . megismertetese maradéktalan teljesítéséhez - 68 “ ®l8° tervek mondotta. Beszéde további ré- meghozatala jelentette, szében a közelgő tanácsvá- Már ebben az évben is szá- lasztásokra, utalt. Jelölő gyű- mos közoktatás-politikai kér- " ’ választási kis- és dés kerül a Minisztertanács elé megtárgyalásra. Többek emoKseg ragja. mooes kő- nagygyűléseken, rétegtalálko- megtárgyalásra. mP R r,,ri™iliri’ zókon adunk számot a leg- kozótt az általános iskolai ok- , 2“InlwEE?utóbbi tanácsválasztások óta tatás-nevelés fejlesztésének közoktatási és kulturális ősz tályának helyettes vezetőjét, dr. Boros Sándort, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága tit­végzett munkáról, a szocializ­mus építésében elért eredmé­nyeinkről és jelöljük meg to­kérdése, a pedagógusképzés és -továbbképzés, a tanterv és rendtartás, a túlterhelés, az vábbi feladatainkat. A köz- osztályzatok kérdése, a fa­Husák hazaérkezett Kubából A CSKP KB küldöttsége, amely Gustáv Husáknak. a part főtitkárának vezetésével hatnapos baráti látogatást tett Kubában, vasárnap dél­előtt hazaérkezett Prágába. A megérkezés után Husák újságírók előtt kijelentette, hogy a Havannában folytatott csehszlovák—kubai tárgyalá­sok a két ország közötti sok­oldalú együttműködés továb­bi mélyítését és bővítését se­gítik elő. A MEGKÖTÖZÖTT TÜMDÉR A költészet napja megyei megnyitója Salgótarjánban Szerdán, József Attila születésnapján van tulajdonképpen a költészet, a „tündér” ün­nepe, akit már annyi költő igyekezett magá­nak megnyerni, s ahogyan Ágh István költő mondta és adta kötete címéül (A tündérek megkötözése) — megkötözni. A költészet csodálatos világában jártunk tegnap este mi is, akik részi vettünk a TIT salgótarjáni székhazában a költészet napjának megyei megnyitóján. Varázslatos intés, jel volt ez a megyeszerte való megmozdulásra. Ezt a jelet az ünnephez méltóan, nagyon líraian, és mégis megfontolt rendszerezéssel Tóbiás Áron irodalomtörténész, oldottabban, Ágh István, József Attila díjas költő és Má- ray Enikő, előadóművésznő adta meg. Min­denekelőtt Tóbiás Áron, aki nagyon találó­an indította el az estét, feltéve a meghök­kentő kérdést: „írnak-e verset 2000-ben és milyet?” A válaszhoz egyik irodalomtudósunkat hív­ta segítségül, aki nem kisebb feladatra vál­lalkozott, mii.thogy komputerbe betáplálva tegye vizsgálat tárgyává több nemzet köl­tészetét, köztük a Hét évszázad magyar ver­sei kötetben található több száz magyar ver­set. Úgy találta, hogy az európai költészet öt témába rendszerezhető, vannak emberekről, természetről és természetfölöttiekről, elvont fogalmakról és senkiről-semmiről szóló ver­sek, s oly élesen, elhatároltan, szinte egye- dülvalóan csak nálunk magyaroknál, a poli­tikus, úgynevezett hazafias versek. A ma­gyar költészet sokáig nemzetfenntartó fela­datra vállalkozott, két költőt is csatába, ha­lálba küldött: Balassit és Petőfit. S így indultunk el a jövőbe, hogy 1960-ban rövid időre megálljunk, s Tóbiás Árcm jóvol­tából és Máray Enikő segítségével magunk e}é idézzük azt a tíz költőt, akik három nem­zedéket képviseltek: a negyvenöt előttit és 1960-ban is alkotót (Füst Milánt, Kassák La­jost, Illyés Gyulát, Veöres Sándort, Benjámin Lászlót), a negyvenöt utánit (Juhász Feren­cet, Nagy Lászlót, Simon Istvánt) és az 1956 utánit (Garai Gábort és Váczi Mihályt). A Nyugat nemzedékétől így jutottunk el a leg­maibb mába, amikor végre elérkeztek köl­tőink odáig, hogy békésebb tündérekkel is barátkozzanak, s megvalósíthassák a re­formkor költőinek és ítészeinek álmát: „Le­gyünk egyszer már irodalmi nép is!” Költőink felszabadultan közelítik meg most már az embert, az emberek személyes dolgait, té­máit. Természetesen sok sző esett József Attilá­ról is, hiszen a költészet napja tulajdonkép­pen az ő születésnapjára esik, s a költészet, a költőnek és olvasónak egyaránt oly kedves tündér szeretetét mutatja, hogy a kölétszet napját örömmel nyújtjuk meg a költészet he­tévé, f>. Gy. oktatás-politikában elért ered­ményeink és feladataink is országépítő munkánk szerves részét képezik. Ennek figye­kultativ oktatás és a komplex tárgyak kísérlete. Az előadó külön kiemelte a világnézeti-politikai és a testi lembevételével pártunk és nevelés fontosságát. Az ősz- kormányunk az elmúlt évek- tályfőnöki órákban, a KISZ- ben sokat tett az iskolai ok- foglalkozásokban rejlő politi - tatás és nevelés feltételeinek kai és világnézeti tartalmakat javításáért, az iskolai oktató- az eddigieknél fokozottabb nevelő munka színvonalának mértékben kell kihasznál- fejlesztéséért, a pedagógusok tiunk — hangsúlyozta. — A munkájának jobb társfadalmi, pedagógusokra a továbbiak- erkölcsi és anyagi megbecsü- ban is nagy feladat hárul, léséért. Most, a tanácsválasz- mert a közoktatás-politikai ha­tások időszakában, amikor tározatbói adódó oktatási és számot adunk eredményeink- nevelési feladatok megvalósi- ről és értékeljük a megtett tása végső soron rajtuk mű­utat, mindezt nem hagyhatjuk lik. figyelmen kívül — jegyezte Az előadás után helyi ifjú- meg. Pártunk Központi Bi- sági és gyermek amatőr míi- zottságának 1972. júniusi köz- vészeti csoportok Petőfi- és oktatás-politikai határozatát Madách-emlékműsorát nézték követően megyénkben vala- meg a megjelentek, mennyi tantestületben felmér- A g£usdag program délután tűk helyzetünket lehetősege- .kiállításokkal folytatódott: inket, a határozat vegrehajtá- palóc Múzeumban Madách- sabol reánk háruló feladatún- kiállítást, a II. Rákóczi Fe- kat A parthatarozat vegre- renc Általános Iskolában a hajtasa tehat megkezdődött TANÉRT Vállalat termékeiből megyénkben is. és a napközis munkákból ren­Dr. Kormídesz Mihály, az edzett kiállítást nyitottak. Este MSZMP KB tudományos, pedagógusbál zárta a kilence- közoktatási és kulturális ősz- dik Nógrád megyei pedagó- tályának helyettes vezetője, gusnapok első napi program- Az MSZMP KB 1972. június ját. 15-i határozata a megvalósí- A rendezvénysorozat tea tás útján címmel tartotta meg délelőtt 9.15 órakor négy kő- előadását. A közoktatás-politi- ixntiwx ,...„i, kai határozat megvalósításá­lönbóző helyszínen szekcióülé­sekkel folytatódik.

Next

/
Thumbnails
Contents