Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-04 / 79. szám

) ELBESZÉLŐ MŰVÉSZET Ez volt egy- kor Benczúr Gyula műter­me. A falon emléktábla. Idős Szabó Ist­ván Kossuth- tbjas szobrász­művész dolgozik most itt. A régi mű­terein mellé új otthont épí­tett: magának. Előtte rózsa- tövek, kőpad. Az idős szob­rász palóc szó ba berende­zésére készüL A berendezé­si tárgyaltai már össze­gyűjtötte. A műteremben állnak a búto­rok. asztal. pad, szék. Bzuszék, egyéb liasználati patszkodik, ezt a fogáról, ezt a kezet is maga faragta fa­• ' Mos Szabó István műtermében tí rigádnaplók „Nekünk is meg kell újulni...” tárgyak, s az ágyak. Piros virágok virítanak rajtuk, az így kifestett ágyban az álom milyen lehetett? A bútorok, egyéb használati tárgyak a palóc népi bútorok forma­kultúráját őrzik, s persze a régi életformából is egy részt. Idős Szabó István kezei kö­zül a népművészettel rokon formanyelvű alkotások ke­rülnek ki. Ha úgy tetszik, művészetének „előtörténetét” jelentik e bútorok, tárgyak. A Benczúrfalván élő szob­rász a nyáron lesz 70 éves, 1903. augusztus 29-én szüle­tett C ereden. Bóna Kovács Károlynál tanult Salgótarján­ban. 1934. óta állít ki. 1950- ben kezdte meg A magyar bányászat 200 éves története című sorozatának faragását. Most egy másik sorozaton dol­gozik, amelyben Nógrád me­gye dolgozó népét kívánja megörökíteni, a hajdani falu életét, munkáját, népviseletét, szokásait, a múltat. S aztán majd a jelent is. Salgótar­jánban két műve is köztérre került, a Mikszáth-portré a Mártírok úti Általános Iskola elé. s a partizán emlékmű a Meszes-oldalba. 1954-tól Ben- czúríalván éL * A műteremben szerszámok, vésők, tárgyak százai Az ab­lak előtt tükör, faragott áll­ványon, néhány kisplasztika. Botra támaszkodik, faszobrai között áll a művész. Bal ke­zével egy „női” kézbe ká­ból. maga teremtette. Ámít itt látunk, az az élet­mű egy része csupán. Mégis, micsoda gazdagságra utal. Formalista beütéséknek itt nyoma sincs, a művész rea­lista célt tűzött maga elé, az általa megélt, a maga körül látható világ hűséges ábrázo­lását. típusaival, társadalmi tartalmával. És ez a lényeg. Hiszen a természeti formák hű ábrázolása önmagában még csupán „természetelvü- ség” lenne. Márpedig esztéti­kai felfogásunknak elsősor­ban a „társadalamelvűség” fe­lel meg. Idős Szabó István művésze­te népi gyökerű, több pont­ján a népművészettel rokon. Már csak ezért sem látunk itt elvont alakzatokat, ame­lyek az üres teret töltik meg. Az ember számára nem formaprobléma. Realista szán­dékú. közösségi művészet az övé, az új technikai megol­dások nem foglalkoztatják a művészt Ez a művészet meg­örökít, megőriz, elbeszél. A dolgozó emberről, a dolgo­zó embernek szól. Fon­tos funkciót tölt be azzal is, hogy a múlt életformáit meg­őrzi. a bányászkodás, egyéb ipari tevékenység mozzana­tait a hajdani időben, vagy a nógrádi falvak életét Itt egy kaszáló legény. Természetelvű és társada­lomelvű is egyúttal A való­ságban is szinte ugyanolyan a kaszás, ahogyan itt fába faragva látjuk. Mégsem csak erről van szó. Ez a kaszáló legény egyúttal kifejezi, pon­tosabban megőrzi azt az élet­formát, amely már a falvak­ban a múlté- S közvetlen őrzi a hajdani életforma min­den nehézségét nyomorúsá­gát, itt-ott örömét. Ölömét? Igen. Itt vannak a szobrok a palóc népviseletről. A viseletről, a díszítő művé­szetrőt amelyről nem min­dig jut eszünkbe manapság, hogy szorosan funkcióhoz kö­tött volt. ez adta értelmét. Az adott funkció hordozhatott — hordozott — örömöt is. a népviselet például a pihenő­nap, az ünnep, a nyugalom, a tisztaság örömét, a minden­napi robot szünetének örömét, ha úgy tetszik. Megörökítése tehát a díszítő művészet ál­tal kifejezett, a viselet által őrzött létforma kifejezését is jelenti. Mint ahogyan ma a mezőgazdasági gép, s a mai öltözködés változásai is utal­nak az életformára, annak ki­fejeződései közé tartoznak. Botra támaszkodik idősSza- dó István. Fából van a bot. S a szobor is fából van, ame­lyet bal keze markol. Kohászati üzemek, ver­senyiroda. Vagyis az a rész­leg, ahol a szocialista bri- gádmozgalommal, a válla­lások értékelésével, elbírá­lásával foglalkoznak. Szám­adatok tömkelegé; a gyár 141 szocialista brigádjának (2385 fő) megmozdulásai, törekvései rejlenek a szá­mok mögött. Itt fent min­dent tudnak, mindent nyil­vántartanak. Előkerült az új formájú brigádnapló- Ebben az évben adták ki, három évre szól. ízléses, díszes kivitelű; minden vállalásnak, eseménynek ki­jelölt hely. Szalontai István versenyfelelőssel a kultu­rális vállalásokról beszél­getünk. — Rámegyünk ar­ra, hogy a negyven éven aluliak elvégezzék a nyolc általánost Ezt a verseny- szabályzatba is bevettük. Nagyon kell a meggyőzés, nehezen adják rá az embe­rek a fejüket a tanulásra. Gyakran osztunk ki szín­házjegyeket is- Nem mon­dom. elfogadják, de aztán a színházban nem találko­zunk velük. Mi lehet az oka? Sok embert kielégít a tv. Mozgósítunk író-olvasó találkozóra; ott nagyobb az érdeklődés. Szeretik az em­berek az ismeretterjesztő előadásokat is. De olyan közösségi élet. mint amilyen az egykori olvasóegyletben volt. már nem tud kiala­kulni. — Tessék csak szétnézni itt. az üzemben. Amit most a gépek végeznek, régen az emberek kézzel csinálták- Apáink tenyere bizony be­repedezett a dróthúzásban. Ez a sín itt a csillék útját jelöli; ezzel végezték a szál­lítást régen. Most targoncák futkosnak, az embernek csak irányítani kell. Meg aztán a kemence; generá­torgázos volt; a dolgozók kátrányban álltak naphosz- szat, rossz volt a levegő, a bűztói nem lehetett bejön­ni az üzembe. Nemrégen aztán beállt a földgáztüze­lésű kemence. Nagyon meg­könnyítette az emberek munkáját A dolgozók „hó­rukknak” nevezték ezt a fordulatot — mondja Ba- gyinszki Ferenc műhélybi- zottsági titkár­Rendhagyó üzem ez itt; a huzalmű lágyítórészlege- Háromműszakos, folyama­tos üzem. Ez azt jelenti, hogy ha a munka úgy kí­vánja, nincs ünnepnap, húsvét, karácsony, szabad szombat. A reggeliszünetet is a kemence „határozza meg”. De van szabadnap hét közben, csökkentett mun­kaidő. így aztán nem is annyira a szabadnapokkal van probléma, mint azzal, hogy a lágyító szocialista brigádjának tagjai (brigád­vezető Sógor Ferenc) ritkán tudnak teljes létszámmal összeülni egy kis közös be­szélgetésre, szórakozásra, Rendhagyó a brigádnapló is; olyan címszót, hogy kulturális vállalások, nem­igen találunk. Helyette szakmai továbbképzések, politikai oktatás szerepel- S ez utóbbi komolyan vételé­re nagy szükség van a lá­gyítóüzemben. — A szocialista brigád * 1959-ben alakult és bekap­csolódott a próbaversenybe. Még ebben az évben a gyár öt brigádja közül két lelkes csapat idehozta a helyezést. Azóta az aranykoszorút is megszereztük már. A baj az, hogy a brigádot az el­öregedés veszélye fenyegeti. A 14 tagból csaknem mind törzstagnak számít. Két éven belül négyen mennek nyugdíjba- Ezért az után­pótlást saját magunknak kell nevelni. Már el is kezdtük — tájékoztat Varga Elemér művezető, a brigád műszaki patronáló ja. — Kellet egy kis idő, hogy összekovácsolod j anale az emberek, hogy megért­sék a brigádmozgalom lé­nyegét Régen öt-hat em­berrel indultunk. S amikor összeülték az üzem sar­kában és elolvasták a Nép- szabadságot a többiek ki­nevették őket. Bizony két tábor volt akkor; aztán egyre többen reggeliztek, beszélgettek, olvastak egy helyen, és lassan egy tá­borrá olvadtak — meséli Hagy ins zki Ferenc. Lapozzuk a brigádnaplót; az általános iskola nyolc osztályát minden negyven éven aluli tag elvégezte. A brigád több tagja tett ered­ményes vizsgát targoncave­zetői, darukezelői tanfolya­mon. Havonta egyszer ősz- szeülnek az emberek és megbeszélik a Nemzetközi Szemle segítségével az ak­tuális külpolitikai kérdése­ket. Minden hónapban mű­szaki oktatáson vesznek részt. Gyakoriak az ismeret- terjesztő előadások. Az új kemence beállításá­val szükség volt a dolgozók szakmai átképzésére is. Va­lamennyien elvégezték a földgáztüzelésű kemence­kezelői tanfolyamot. — Lassan technikusi vég­zettség szükséges a kemen­ce kezeléséhez; ez a jövő útja- Máx most is van két saját nevelésű technikusunk — mondja a művezető. Természetesen az időseb­bek már nem lesznek tech­nikusok; ők a nagy szakmai rutin mellé elvégezték a tanfolyamot; ezzel vizsgáz­tak magasabb szinten. * Zsíros József brigádtag, 16 éve dolgozik az üzem­ben. Időközben elvégezte a hetedik-nyolcadik osztályt, és nemrégiben a kemence­kezelői tanfolyamot. — Ki­csit furcsa volt ismét tanul­ni, Bizony, otthon is elő kel­lett venni a könyvet- A vizsga előtt már két héttel nekiálltunk a nyolcvan té­telt kidolgozni. A gyakor­lattal nem volt hiba, azt tudtuk, csak az elmélet... Zsíros József elégedett a munkájával. az életével. Három éve költözött fel családjával a József-plató- ra. Azelőtt a Karancs utcá­ban lakott, három családdal együtt- Az új lakás megvál­toztatta az életüket is. — Sok a kiadás, de nerrt bántuk meg. Van szép la­kásunk, tévénk, amit én többet nézek, mint a felesé­gem. Itt a l>rigádiban van igény a közös szórakozásra, kirándulásra Sajnos, a mun­kabeosztás miatt ezt csak két csoportban tudjuk meg­valósítani — mondja '* A iágyítőüzem szociális^ ta brigádjának tagjai szere­tik a munkájukat. A gépek, a korszerű technika felsza­badította az emberek fizi­kai erejét. S az egykori „barbár munkahely, ahon­nan szökött mindenki", na­gyon átalakult A kereseti lehetőségek is megváltoz­tak. Régen 1800 forintot kaptak, most ha iparkod­nak, a 3 ezret is megkere­sik. Lehetőség, sőt szükség van az állandó továbbkép­zésre. az ismeretek gyara­pítására. Az ötvenéves Sztráska Ferenc — most járja a nyolcadikat — így fogalmazott: — Felújult az üzem, nekünk is meg kell újulni. Kell az a kis „agy­frissítés”, ha lépést akarunk tartani a fejlődéssel. — vkm — Múzeum és olvasás A művészetkedvélő olvasók az utóbbi időben számos ér­tékes kiadvánnyal gazdagít­hatták gyűjteményüket. A bu­dapesti Szépművészeti Múze­um anyagával kapcsolatban például megjelent Végh Já­nos: XVI. századi német táb­laképek című kötete, amely 48 táblaképet mutat be. Ha- rasztiné Takács Marianna: Rubens és kora című könyve a múzeum Oamand festmé­nyeivel ismertet meg ben­nünket Gentium István: A romantikától a posztimpresz- szionizmusig című kötete, G. Aggházi Mária: Leonardo lo­vasszobra című könyve, s Ember Ildikó: Tiepolo, vala­mint Pataky Dénes: Pissaro című kötetei egészítik ki a gazdag sort. Költészet napja a Madách-könyvtárban Április 12_én, a költészet napja alkalmából a balassa­gyarmati járási-városi Ma­dách Imre Könyvtárban író­olvasó találkozót tartanak. Az érdeklődőknek Sik Csaba esz­téta mutatja be Képes Gézát, a kétszeres József Atilla-díjas költőt, műfordítót és iroda­lomtudóst. A költő verseiből Molnámé. Merczel Erzsébet, és Mészáros Ágnes, a balassa­gyarmati kultúrotthon igaz­gatóhelyettese mutat be egy csóka rravalót. Tóth Elemér Szülőföldünk, Nógrád, 1973. Ha köhög az ember... (5.) őszintén, nyíltan beszelnek az emberek. Nem kendőzik el a gondokat, a panaszokat. Es akármerre járunk mostaná­ban, csak azt kell megállapí­tanunk, hogy az emberek nem egyéni gondjaikról, pa­naszaikról szólnak, hanem a nagyközösség, az egész falu, vagy körzet gondját tárják a tanácsok, vagy éppen a ta­nácstagok elé. Amikor falu­gyűlés volt Szécsényben, nemcsak arról beszéltek, hogy a' tanács tavaly 12,6 millió fo­rint fenntartási, és 7,5 millió fejlesztési alappal rendelkezett és azzal igen jól gazdálkodott. Bővíz Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke az idei felada­tok között említette meg a Bem utca korszerűsítését, ál­lami lakások építését, az ál­talános iskola bővítését, a művelődési ház felújítását, orvosi rendelő és lakás építé­sét. Es ehhez hozzátette: — A tanács igyekszik to­vábbra is megvalósítani azo­kat a községfejlesztési, kultu­rális, egészségügyi feladato­kat, amelyek megfelelnek a központi elvárásnak és javít­ják a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit­Mert ha köhög valaki, ak­kor szeret rövid úton, gyor­san bejutni az orvosi rende­lőbe, hogy kipanaszkodja ma­gát. De hát mit csináljanak a Cserhát völgyében, ahol csak Cserhátszentivánon Van .orvosi rendelő. A községi kö­zös tanács másik két társ­községében Bokor és Kutasó községekben csak ritkán van orvosi rendelés. Ég a körzeti orvoshoz tartozik még Alsó- és Felsőtold, valamint Garáb. Így aztán nem köny- nyű a rendelési idő összehan­golása. Természetesen, nem az a cél, hogy minden kis faluban legyen körzeti orvos és annak jól felszerelt, modern rende­lője. Nincs a világnak olyan gazdag országa, amelyik ezt elbírná- Márpedig ami az or­vosi ellátást illeti, hazánk, és benne különösen Nógrád megye gazdagnak mondható. Éppen a közelmúltban tájé­koztattak a megyei tanács egészségügyi osztályán. — Az utóbbi két esztendő­ben a megye egészségügyi el­látásában nem annyira a ne­hézségi, mint inkább a minő­ségi fejlődésre törekedtünk. Azért csak sikerült két orvo­si, három gyermekkörzeti és 2 fogorvosi körzetet létrehoz­ni, az pedig külön örvendetes tény, hogy az országos 2 717- tel szemben megyénkben 2578 lakás jut egy körzeti orvosra. Az utóbbi években egyenle­tesen javult, változott, fejlő­dött az orvosi ellátás a me­gyében. Csaknem mindenütt lehetővé vált az úgynevezett osztott rendelési idő beveze­tése, ami biztosítja, hogy a több műszakban dolgozók a munkaidőn túl is hozzájuthas­sanak az alapellátáshoz. És ahol nem sikerült még teljes egészében megoldani a gondokat, ott a választópol­gárok a tanácstaghoz fordul­nak- Például Antal Kelemen­hez aki a kishartyáni tanács tagja már régóta. Az ő kör­zetében szintén szóvá tették, az orvosi ellátást. Ma az a helyzet, hogy Kishartyánbói is. Sóshartyánból is Nógrád- megyerbe kell átjárni a bete­geknek a körzeti orvoshoz. A távolság hét kilométer. — Amikor a másik körzeti orvos megbetegedett, a mi- enkét tették át helyébe. Igaz, hogy mind a kettő Nógrád- megyerben van, de addig leg­alább néha nálunk is tartott rendelést. Most egy délután a kórházból jön ki az orvos. Ezt kellene már megoldanunk. Betegek a két Hártyádban is találhatók szép számban. A körzeti orvosi ellátást a leg­fontosabbnak tartom. Telke van a községnek, csupán tá­mogatásra vár. Támogatásban pedig nincs hiány, csakhogy figyelembe kell venni az anyagi lehetősé­get, mert a forint a? napja­inkban is nagy úr. Á türel­met a választópolgáruktól ké­rik. a pénzt viszont a megyei tanácstól- A megye vezetésé­nek azt is figyelembe kell vennie, hogy a beteg ember mindig türelmetlenebb. Ha köhög, már joggal elvárja, hogy orvos mondjon véle­ményt róla, egészségi állapo­táról Felsőpe tényben már nem lesz ilyen gond, mert hama­rosan befejezik az orvosi rendelő építését. Nógrádsá- pon, felújították az orvosi la­kást és a rendelőt, a nézsal- ak pedig fogorvosi rendelőt biztosítottak a beteg fogak .karbantartója” számára. Es nehogy azt hiigyjük, hogy csak a községekben, a kis falvak­ban jelent ma még gondot az orvosi ellátás. Lomb-- Már­ton, a Balassagyarmat] városi Tanács elnöke már évek óta a 75 esztendővel ezelőtt épí­tett kórházra panaszkodik­— Bár azt kell mondanom, hogy évről évre javul váro­sunkban az orvosi ellátás, az egészségügyi intézmények helyzete. A kórház korszerűsí­tésére az utóbbi két eszten­dőben 11 millió forintot for­dítottunk, a teljes költség 20 millió forint lesz. A korszerű egészségügyi ellátásban pedig jelentős szerepe van az új mentőállomásnak, amely már megkezdte működését. Csak erre 2,5 millió forintot bizto­sítottunk. És Salgótarjánban? Megint csak azt mondha­tom, hogy javult az egészség- ügyi ellátás. De azt is hozzá kell tennem, hogy még min­dig nem értük el a szükséges, az igényeket maradéktalanul kielégítő színvonalat. Na, de azért nincs mit szégyenkezni. Az egészségügyet szolgálja a szakiskola, már épül a megyei rendelőintézet, az Arany Já­nos utcában orvosi rendelőt hoznak létre, és megtették az előkészületeket, hogy az acél­gyárnál 1975-re felépülő üz­letházon belül körzeti gyógy­szertár nyíljon meg. Kórházunk nemcsak Nóg­rád megye, hanem az egész ország büszkesége, beszélnek róla és dicsérik berendezéseit és a betegellátás egyaránt. Most újabb 120 ágyas pavi­lont kap a megyei kórház, az építkezést még ebben- az év­ben befejezik. — Tudom én, ügy van az, hogy a családban sem vesz egyszerre kabátot, cipőt, ru­hát minden gyereknek az ember, — mondta nemrégi­ben egy idős ember Diósje- nőn- — Hanem azt csinálja, mert én is azt csináltam a gyermekeimmel, hogy mindig a legszükségesebbre költöt­tem. ami halaszthatatlan volt. Ügy gondolom, hogy a ta­nácsban is így van ez, bár én még sohasem voltam tanács­tag. Csak azt kérem, hogy jól gondolják meg, mostanában melyik a legfontosabb, mix’« költik a pénzünket­Mire? Például a fogorvosi háló­zat, ellátás kialakítására. Ma már gyakorlatilag az egész megyében lakhely szerinti megoldható a fogak orvoslá­sa- Sokat enyhített a szak- rendelések zsúfoltságán a Ba­lassagyarmaton, Pasztán és Nagybátonyban létesített új rendelőintézet. A választások után össze­ülő új tanácsi testületek pe­dig további forintokat sza­vaznak meg az egészségügyi ellátás javítására. — r. — o. (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD - 1973. április 4,, szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents