Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-22 / 94. szám

líECEPTEK Zöldséget bableves. A tarka-, vagy fehérbabot előző nap este beáztatjuk, hamarább megfő. A babot hideg vízben feltesszük főzni, ha nem főzünk bele füs­tölt húst, akkor tegyünk bele egy kávéskanál olajat, vagy zsírt. Amíg a bab fö, megtisztítunk és apróra vágunk két szál fehér-, és két szál sárgarépát, megsózzuk a levest és beletesszük a zöldsé­get. A petrezselyemlevél vasta­gabb szárát is összvágjuk és a levesbe dobjuk. Ha a bab és zöldség puha, berántjuk. Világos rántást készítünk, belekeverünk izl'és szerint apróra vágott fok­hagymát, (eközben vegyük le a rántást a tűzről, nehogy meg­égjen a hagyma) és piros papri­kát, hideg vízzel felengedjük, a babhoz öntjük. összeforraljuk. Közben egy tojásból galuskát ké­szítünk, amelybe egy kevés ap­róra vágott petrezselyemzöldet Is keverünk. A galuskákat belefőz­zük a levesbe. Ha levettük a tűzről, egy csomag apróra vá­gott petrezselyem zöldjét ég 1—2 ded tejfölt keverünk bele. Ha füstölt hús Is főtt a levesbe, a húst tormával, vagy mustármár­tással tálaljuk. Muttármórtát. Szemé! venként ttamilba egy fakanál liszttel ró­zsabzinű rántást készítünk, adunk bele pici piros paprikát, azonnal felengedjük, felforraljuk. Ízesít- ■ UK ízlés szerint mustárról, két- /. urom citromszelettel, egy-két babérlevéllel, kevés cukorral, só­val, ha szükséges ecettel, majd belekeverünk tejfölt és a bab­levesből ki vett néhány szem sár­ga- és fehérrépát a mártás díszí­tésére. Még Izletesebb lesz mártá­sunk, ha a bablevesben megfő­zünk egy-két szál fehér- és sár­garépát, áttörjük te úgy kever­jük a mártásba. v iniasiwawiieiesbaMSsesr Savanyú káposzta oldalassal. Egy tej apróra vágott hagymát zsí­ron vagy olajon üvegesre páro­lunk, majd hozzáadjuk a fel­darabolt oldalast és Ízlést szerint fűszerpaprikát, megsózzuk és redő alatt 16—*0 percig pároljuk. Közben kinyomkodjuk a sava­nyú káposztát, a levét félretesz- NZUk, a káposztát a húshoz ad­juk. Egy kis vizet öntünk a ká­poszta alá és fedő alatt tovább rtároljuk. Ha már majdnem kész. ízesítjük egy kanál Vegetával, egy kevés apróra vágott fokhagy­máira! és törött borssal. Aki sze­reti, dobjon bele kevés majorán­nát Is. Összeforraljuk, s Ka le­vettük a tűzről, hozzákeverjük a nyers savanyúkáposztalét. Utána már ne forraljuk, mert megfoszt­juk a káposztalében levő sok C- vltamlntól. Tálaláskor leöntjük bőven tejföllel, «Miwinnawiis iluspáttétomkonzart rétrtvc. A komérvét felnyitjuk, szeletek! e vágjuk, lisztbe, tojásba, zsemle­morzsába, majd Ismét tojásba, és zsemlemorzsába forgatjuk és bő zsírban vagy olajban kisütjük. Közben késsen kapható burgo- nyapüréporból, a használati uta­sítás szerint, pllrét készítünk. Ta­vaszi salátával tálaljuk, Tavaszi saláta. Lereszelünk két­1 tárom sárgarépát, szeletekre vá­gunk egy csomag retket egy csomag újhagymát a gyenge zöld­jével együtt és csíkokra vágunk egy fejes salátát. Üvegtálban ösz- í 'pkeverjük, telfeles salátaecettel leöntjük, megszórjuk egy kevés piros paprikával és törött bors­Piskóta almával, dióval. Pál kiló meghámozott almát vékony szele­tekre vágunk és vajjal kikent, morzsával meghintett tütőtálra í rakjak. " egymás mellé Utána meg­hintjük darált, vagy apróra vág• dalt dióval. Mégy tojásból piskó- tatésztét készítünk, de négy ka­nál liszt helyett S kanál lisztet adjunk hozzá és egy késhegynyi i* itőport, majd a tésztát ráönt­jük az almára ét lassú tűsön .cg Bilijük. Ha megsült, kiborít­juk, hogy az alma kerüljön fe­lülre. még melegen meghintjük t jrött fahéjjal és porcukorral. OMV/, Banánkrém. 1 dec? téjszfnt, 1 deci Joghurtot elkeverünk 4 evő­kanál porcukorral, 1 evőkanál málnnfzzel és 2 db villával szét­tört banánnál. Talpas poharakba tesszük, a tetejét tejszínhabbal dí­szítjük, hidegen tálaljuk. Massoids sütemény, is dkg tisz­tet, IS dkg RAM A margarinnal, 1 egész tojással, 1 csomag sütő­porral, 1 csomag vaníliás cukor­ral és t dkg porcukorral össze­gyúrunk. Kinyújtjuk és közepes tepsibe tesszük ujjnyi vastagon. Félig megsütjük majd kivesszük, megkenjük baracklekvárral,, meg­szórjuk lo dkg rumban áztatott mazsolával. Végül i—á tojásfehér­jéből kemény habot verünk, be­leteszünk ÍO dkg kristálycukrot, fél citrom tevét és a tésztára tesszük. Visszahelyezzük a sütő­be. lassú tűznél inkább csak szárítjuk. Hidegen, tüzes késsel kockára szeleteljük. Napokig friss marad. MtWmffMMWSSAItr­Vitamlnos üdítők. Egy rész ri­bizli-. vagy málnaszörpöt elkeve­rünk négy rész tejjel. Személyen­ként számítva egv-egy tojássár­gáját elkeverünk porcukorral és összekeverjük a szörpös tejjel Talpas poharakban kínáljuk. Fél liter paradicsomlét, kevés tejfölt, ptel sőt és egészen kevés borsot elkeverünk, azonnal fogvaszthnt- •etk. Fkai Katalin Aktív pihenés A falusi emberek kevésbé, a városiak annál inkább érzik, hogy — ha csak néhiány órá­A kezdő turisták MfóMenül hallgassák meg a tapasztal* tabbak tanácsait, hiszen ok ra is — néha-néha el kelj már jól ismerik a kirámduló- szabadulniuk a lakóhelyükről, szokásokat, s a természet tör­Füstös, ködös a, levegő, rá­adásul az utcák és a házak is egyhangúak: végtelenül unalmas és lehangoló állan­dóan ugyanazokat az épüle­teket látni. vényeit. Ezeket a szokásokat és törvényeket ajánlatos előre is tanulmányozni. Ez nem kárba- veszett idő, mart jó, ha előre tudjuk például azt, hogy van­nak olyan vidékek, amelyeket Ha másért nem Is, de a jó inkább télen, másokat pedig levegőért, s a szép változatos tájért érdemes kimozdulni otthonról — ki a szabadba, tavasszal, vagy ősszel alkal­masabb meglátogatni. A túrázáshoz egyébként is ki a természetbe. Ha másért sok előtanulmányra van szűk- nem is... De vannak egyéb ség. Meg keU tanulni öltöz- egészségügyi okok, amelyek ködni, így sok kellemetlen­em; sarkalhatják az embe- séget lehet megelőzni. A kl­reket; a többi közö<bt az, hogy a kirándulók pihenése aktív pihenés. Azoknak, akik irodában dolgoznak, vagy a gyárakban, rándulásokra könnyű sportt* öltözék a legpraktikusabb. Nők még véletlenül se Indul­janak útra szoknyában, ez a viselet az erdőben ikadályoz­üzeniekben sablonos munkát za a mozgást, akárcsak a végeznek, feltétlenül szüksé- magassarkú cipő, vagy éppen gtik van a hétvégi kikapcso­lódásra, a pihenésre. Minden képp ilyen zók szombaton, vasárnap ott a szandál, Hosszabb utakra ajánlatosabb hátizsákot vinni, egészségtelen, ha az mintsem sportszatyrot, ez munkahelyeken dől go- utóbbi azon kívül, hogy ne­hezíti a közlekedést, még a hon ülnek, nézik a televíziót, gerincünket is beteggé tehe- vagy egész nap az ágyban ti. szundikálnak. A szervezet igényli a mozgást, csak Így tud ellenállóvá lenni a be­tegségekkel szemben. A hátizsák tartalmának összeállítására nincs szabály. A kirándulásokhoz szükséges holmikat mindenki az igé­A kezdő kirándulóknak nyel szerint vigyen, de szűk, azonban óvatosnak kell len- ségtelen dolog semmiképp ne ni ük. Nem szabad rögtön a legmeg erőltetőbb túrákra vállalkozniuk, ennek csak kerüljön a csomagba. Az első utak megszervezése nagy gondosságot igényel. rossz vége lehet: már az első Ezen múlik, hogy valaki meg- alkalommal annyira elfárad- szereti-« a természetet, a nak, hogy örökre elmegy a szabadban való mozgást. Ér- kedvük a hegymászástól, de deines azon fáradozni, hogy megkedveljük a hegyeket*völ* gyeket. — elsősorban még a sétától is. A természe­tet fokozatosan kell megis­merni. Az első programok ségünk védelme érdekében, csupán egy-kétónai sétából Ha mér megszerettük — álljanak, olyan útvonalon, egyszeresek azt vesszük észre, ami nem nagyon megerőltető, hogy már hétközben is hiény- A későbbi kirándulásokat zik a mozgás, de Jól megy a meg lehet nyújtaná, ■ a har- munka, gyorsan telik az idő, ■ szeren cséré nagyon hamar eljön az újabb kirándulás madik-negyedik alkalommal a virágszedés és családi fény képalbum bővítése mellett, napja, mást is beiktathatnak a túra­tervbe, például egy-egy mű- fis azt a szót, hogy beteg- emlék megtekintését, vagy ség, talán el is felejtjük... valamelyik kisebb hegycsúcs megmászását. Mészáros Gábor Nemcsak manekeneknek Hiába varratná me« valaki A moletteknek a hosszított a divatbemutatón látott leg- derekú ruha és általában a szebb ruhát la, ha az nem il- hosszanti szabásvonal, tűzés­ük az alakjához. És valljuk díszítés előnyős. Jó például be, sokszor Járunk így, mert a rakott, de csípőben levarrt úgy képzeljük, hogy minden rakásai szoknya, s harangsza- ruha, amit a mailekének hor- bású szoknyát is hordhat az, danaik, illik mindenkinek. Még a legújabb divatot is követheti minden malettebb alakú nő, ha az „aranyszabá­lyokat” betartja. Egyik ilyen szabály, hogy a sötét szín és akinek hosszú és csinos lába van. A mostani divat egyik még mindig kényes kérdése a szoknya hossza. Mitévők legyenek azok, akiknek amúgyis gondot okoz a kü­az apró minta a legelőnyö- lönleiges szabás? A szabály sebb, arra kell tehát töreked- az, hogy akinek formás a lá- nl, hogy ahoi leginkább kar- be, ha molett is, nyugodtan csúsítani akarunk, oda kerül- hordhat térd fölött egy-két Jön a sötét szín. Ha valaki centivel végződő szoknyát, csípőben erős, sötét, egyenes Térdig érőnél hosszabbat azok szoknyát viseljen, világos viseljenek, akiknek alakjuk- blúzzal, pulóverrel. Nyilván, nál, koruknál ez már előnyö- aki mellben erős, az fordított sebb és illendőbb. Rövid lá* ezltnősszeáIlitáet viseljen; a bú, molett hölgyeknek nem pulóver, ami természetesen előnyös a feltűnő, igen de- sötét, soha ne legyen teljesen koráit cipőfazon. az alakra simuló. Húsvttkor a tojás­festés flépt hagyo­mány. A különféle mintájú éi színű, kézzel festett tojások híre még külföldre is eljut, Palócorszóg- ban fa nagy divat volt a tojásfestés. Nem csoda, hiszen a „görbe ország” lakói mindig híresek vol­tak díszítőművésze­tükről. A fehér ala­pon pirossal, kékkel, tüdőszínnel mintázott tojások eltűntek. He­lyettük megjelentek a piacokon is az olaj­festékkel, vagy autö- dukkóval fényes tu- lipirosra festett, tar­ka-barka ízlésfica­mok. Hová lett a Hi­rnes tojás? — A balassagyar­mati Palóc Múzeum felmérést végzett 1967-ben, melynek so­rán azt kívánta kide­ríteni, hol maradt meg Nögrád megyé­ben ez a húsvéti szokás. — mondja dr. ‘Zólyomi József, a m úseum igazgatója, aki maga is néprajzi kutató. — Az ered­mény sajnos, elég Ss. M. Á kritikus tavaszi fáradtság Ki hinné, hogy még a ktr tehát kézenfekvőén a hosszú tát, savanyúságot, sárgarépát, molv orvostudomány is függ tóli fényszegénységben, a bo- akkor nemcsak tavaszi fáradt- , orvos uuu. any s i w rus égben keresendő Hlszen súgunk múlik el hamarabb, valamelyest a divattól. Né- Közismert hogy a napfény, a hanem 8z egészséghez nélkü- hány évtizeddel ezelőtt pl. dl- világosság egymagában ébresz- lőzhetetlen vitamiszükségle­tóen, frissítőén hat az ember tünket is fedezzük. Ennek a kedélyére. vitaminscüiwégietnek a fede­Sokkal nehezebb már arra a aése pedig már egyáltalán kérdésre felelni, hogy mit te- ne^ divat, hanem tápiáikozás- íetünk a tavaszi fáradtság el- tudományi törvény. Akinek len. A legegyszerűbb válasz ralán az lehetne, hogy várjuk ki, amíg bőven süt a nap és a fáradtság magától elmúlik. Még ennél is jobb, ha ez a fura divat faluban és város­ban lakó embert egyaránt em szervezete nem szenved vita­minhiányban, az védett nem­csak a különböző fertőzések­kel szemben, hanem — mi­ként a közelmúlt vizsgálatai igazolták — még az érelme­___ szesedéssel szemben is. És ha lé kezteT arra! hogy a mi ég- a tavaszi fáradtság divatja ré~ hajlati viszonyaink között a v®n biztosíthatjuk éppen ta- tnvaszi étrendben a vitaminok vasszal, amikor különösen mennyisége csökken. Ha a ta- szükség van rá, vitatninszük- vaszi fáradtság címén böveb- végletünket akkor még a ta- ben fogyasztunk mindennap v*szi fáradtság „divathóbort- tejet, gyümölcsöt, gyümölcs- Jót” is hasznosnak és ésszerű- levet, citromot, burgonyát, fő- ne^ kell minősíteni, zelékféléket, savanyú káposz- Dr. Szende! Adám vatba jött a tavaszi fáradt­ság fogalma. Ez a divat sok­kal hosszabb életűnek bizo­nyuk, mint például a maxi- szoknya divatja — mert még ma U tart Nézzük meg tehát mi is rejlik e különleges és szokatlan divat mögött Valamelyik laboratórium­ban dolgozó orvos tavasz felé nyilvánvalóan szokatlanul fá­radtnak és ingerlékenynek erezhette magát. Elpanaszolta, mire a többiek megvigasztal­ták, hogy ők U szenvednek hasonló kellemetlenségektől. Amikor híre kelt ennek a kü­lönleges tavaszi fáradtságnak, a városlakók sokasága vallot­ta meggyőződéssel, hogy ő is érzi a fáradtságot. A falusi ember inkább tavasz végén, nyáron és ősszel, amikor a munka dandárja van, szenved a fáradtságtól. Kora tavasz- szal viszont élénk és izgatot­tan várja a jó időt. amikor újra kimehet a mezőre dol­gozni. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az érzé­kenyebb idegrendszerű városi ember a zsúfoltságban, a napfényszegény környezetben a tél és tavasz átmeneti kor­szakában valóban ne érezhet­őé bizonyos fáradtságféle kel­lemetlenséget. fis ha már di­vat lett a tavaszi fáradtság, amiről orvosi szaklapokban és a napisajtóban egyaránt ír­nak, nézzük meg. mi okozza és mit tehetünk ellene. Idegrendszerünk magában hordja az éjszaka és a nappal emlékét, mert mihelyt lemegy a nap, álmosság lepi el az embert és az éjszakát alvás­sal tölti. Az ébrenlét és alvás napszakos ritmusa egymaga eleven bizonyítéka annak, hogy a világosság és a sötét­ség hat idegrendszerünkre. Miért ne okozhatna éppen ez­ért a fényszegény tél. a hosz- szantartó kellemetlen hideg rossz hangulatot, kellemetlen közérzetet. És miért ne szen­vedhetne éppen a városlakó az ilyen fáradtságtól, akinek ébrenlété* és alvását nem a kelő és lenyugvó nap, hanem az ébresztőóra és a villany­kapcsoló szabályozza. Az ok Cifra tojások szomorú. A 135 meg­kérdezett községből, csak 24-ben találtunk arra, amit kerestünk. A többi községben a felszabadulást kőve­tő étiekben fokozato­san felhagytak vele. A megváltozott élet­körülményekkel együtt, változó gazda­sági körülmények, változó igények hatá­sára tűnt el. Múzeu­munk gyűjteményé­ben a főbb típusokat sok-sok festett tojás képviseli. Van itt ka- zári, rimóci, cserhát- surányi, szandavár- aljat és még sok más féle. Rimőcon Vincze Jánosnéhoz utasítot­tak, amikor a tojás­festésről kérdeztem, Nem találtuk otthon. Éppen Budapestre Utazott, hogy a tele­vízióban mutassa be szép tudományát. He­lyette Jusztin Berta­lanná, született Via- cze Mária avatott be a tojásfestés rejtel­meibe. — Édesapámtól ta­nultam az irókáuásu Ö nagyon szentelt „cifra tojást” festeni. Húsvét hetében fog­tunk hozzá. Volt, hogy százat is meg­csináltunk, hogy le­gyen a locsolóknak. Megfestjük a tojást tojásf estikkel, ha nincs, akkor színes krepp-papírral. Viasz­ba mártott irókával rajzoljuk fel a min­tákat — mutatja a szerszámot, fapálcika végén keresztben fel­erősített pár centimé­teres alumínium cső. Ezt mártogatj&k a tűzhely szélére tett, viasszal telt cipőkré­men dobozba. — A viasz alatt megmaradnak a vo­nalak, a többit ecet­tel letöröljük. Piros­sal, kékkel, tüdőszí- nüvei írjuk a tojást. — A mintákat elő­rajzolják? — Nem. Csak fel­ből rajzoljuk. Azooat amiket az öregektől tanultunk, meg azo­kat Is, ami úgy jut eszünkbe. Ninzs két egyforma tifás. Márt néni mŐyŐti ott kíváncsiskodik az unokahúga, a tizen­két éves Jusztin An­na. 0 is tud már to­jást festeni, még hat évet sem volt, ami­kor megtanulta, kí­váncsiságból, Neki is a „néniké” festi a to jósokat Üúsvétra. Nem nagy mester­ség az egész tojás­festés. Egy kis gya­korlat, egy kis ügyes­ség kell hozzá, és még valami; az alko­tó fantázia. Népmű­vészeti műremek cgy- egy „cifra tojás”, s ha magunk csináljuk, kedves ajándék. Csak arra kell vigyázni, nehogy túl cifra le­gyen, olyan, mim ami a piacon kapha­tó. —gáspár— A rózsa egyike a legszebb dísz­növényeinknek. Minden kertben erdemes helyet adni nekik. Ve­gyük sorra milyen rózsákkal ér­demes foglalkozni kertünkben, igen hálásak a megújuló virágzá­sa rózsák, mert erős nSvekcdésű­rózsatSveket. Öntözzük be, • a ki­száradás ellen úgy védjük a gyö­kereket, hogy a rózsatövet porha­nyóé földdel kissé bekupacoljuk. Akinek már van rózsája, mi­előbb fogjon hozzá a metszésbe*. Ugyanis minél később metszük, ek és piros, rózsaszín és fehér annál később kapunk majd vlrá színben pompázó virágaik — he- 'ycs kezelés esetén — Júniustól több alkalommal Is virágzanak. Igen szépek a változatos színű és formájú, kellemesen Illatos tearó- zsák Mindkét fajtának Igen sok nemes fajta- és szfnváltozata kap­ható a kertészetekben, faiskolai lerakatokban. Ha eldöntöttük, milyen célból altarunk rózsát ültetni, válasszuk ki a megfelelő helyet számukra. A rózsák többnyire a kötött, napos fekvésű és káliummal bőségesen ellátott talajt szeretik. Árnyékos helyre ne telepítsünk, mert alig, vagy egyáltalán nem fogunk vi­rágot kapni. A talajt gondosan ássuk fel, trá­gyázzuk meg, s úgy ültessük el a got, A metszést a rózsa fajtájé nak, a tö fejlődésének megfelelő­en végezzük el, g tartsuk szem előtt, hogy e növény mindig a najtásvégeken hozza a virágot, A gyenge növekedésű fajták erős vesszőit 3—4, a gyengébbeket l—2 rügyre vágjuk vissza. Az erős rejlődésfl töveken a fejlett hajtá­sokat 4—6 rügy, a gyengéket í—3 rügy felett metsszük vissza, vi­gyázva arra, hogy a legfelső rügy mindig abba az Irányba legyen, amerre a vesszőt szeretnénk majd nevelni. A vadalanyd rózsáknál gondosan metsszük le a gyökér- és tösar- jakat Is, mert ezek csak a táp­anyagot vonják cl n tőtől Szent-Mlklóssy TAVASZI DIVAT Szolid vonalú, tűzéssel, zsebbel díszített, ovális nyal. kivá­gasd hosszú ujju délutáni ruha. Hozzá, a ruha anyagával kombinált nagy tűzött zsebekkel, martózszerü nagy gallé­ros, csikós anyagból készült kabátot mulatott be a manó ken. (A Fővárosi Kézműipari Vállalat modellje.) j NOGRAD - .1973. április 22., vasárnap 11 I

Next

/
Thumbnails
Contents