Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-21 / 93. szám

Űj vállalat a Tisza partján Kapacitásai évi 6 millió tonna Fiatal, szocialista városunk, Leninváros egyre gazdagodik, fejlődik. Az olefinprogram keretében hozzákezdtek a Ti- nzai Vegyikombinátban az olefinmű, a Tisza partján egy űj hőerőmű és ezek szomszéd­ságában a Tiszai Kőolajipari Vállalat építéséhez. Az új vállalat, rövidített nevén a TIFO, alapító oklevelét az idén február elején írta alá a nehézipari miniszter, de a munkálatok már korábban megkezdődtek. 1969. decemberében határo­zott a Gazdasági Bizottság ar­ról, hogy Leninvárosban épül­jön fel az új kőolajfinomító. Hazánk energiaszerkezetének átalakulása ugyanis azt jelenti, hogy évente mintegy 10—12 százalékkal emelkedik az igény a különféle kőolajter­mékek iránt. A távlati terv szerint a hazai kőolajfeldolgo­zó iparban 1975-ben 10 mil­lió tonna, 1980-ban 16 millió t>nna és 1985-ben 23—25 mil­l'd tonna nyersanyag kerül " kidolgozásra. Az igénvek ilyen nagyarányú növekedése tkszi szükségessé egy új fino­mító létrehozását. A Tiszai Kőolajipari Válla­lat névleges kapacitása 6 mil­lió tonna kőolaj feldolgozása évenként Ez a vállalat fog­ja ellátni az új hőerőművet fűtőanyaggal, a Tiszai Vegyi- kombinát olefingyárát alap­anyaggal, vegyipari benzinnel, s ezenkívül különféle üzem­anyagokat és fűtőanyagokat is gyártanak majd itt. A ké­sőbbiek során úgynevezett aromás termékek és bitumen gyártására is sor kerül. A vállalat azt a kőolajat dolgozza majd fel, amely a Barátság II. csővezetéken ér­kezik a Szovjetunióból. De nemcsak a nyersanyag lesz szovjet, hanem a technológiai berendezések is és részben a tartályok is. Ugyanis a válla­lat feladatai között szerepel a másfél millió köbméter olaj- és olajtermék-tároló tér kiala­kítása és üzemeltetése is. A kivitelezési munkálatok már a múlt év negyedik ne­gyedévében megkezdődtek. Az úgynevezett TIFO-beruházás I. megvalósítása a terveknek megfelelő ütemben halad. 1977 negyedik negyedévében megkezdi üzemelését a kom­binált üzem, a segédüzemek és elkészül a tárolótér első ré­sze. A program I. ütemének és a tárolótér második részé­nek telles befejezésére 1979 végére kerül sor. i Ez azt jelenti, hogy meg­kezdi működését az úgyneve­zett kombinált — atmoszféri­kus és vákuumlepárló-üzem, évi 3 millió tonnás kapaci­tással, a gázolaj-kénmentesí­tő üzem 700 ezer tonna évi kapacitással és a kénkinyerő üzem évi 6 ezer tonnás kapa­citással. A közel 300 hektár kisajá­tított területből —. amely ma­gába foglalja a védő erdősá- vot is — 245 hektár terüle­tet foglal el majd a finomító. Az I. ütem költségelőirányza­ta az 1970-es árakon számol­va, meghaladja az 5 millárd forintot. Jelenleg több mint félezer ember és nagy meny- nyiségű gépi berendezés dol­gozik a kivitelezési munkála­tokon a 31. gz. Állami Építő­ipari Vállalat, a FÖLDGÉP, a Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat, a VEGYÉPSZER, a Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár, a VERTESZ és a Kőolajvezeték­építő Vállalat, mint generál- kivitelezők keretében., A TIFO vállalati szerveze­tének kialakítása, a káderek kiválasztása a munkálatok­nak megfelelően folyik. A vállalat létszáma jelenleg alig haladja meg a 90 főt, de 1977 végén, amikor az első termelő üzemegység üzembe lép, már 750—800 dolgozót foglalkoz­tathatnak, a legkorszerűbb technológia mellett. Oravec János Tekintélyes részt képvisel az ellátásjavításban a háztáji. Éppen ezért igen nagy gondot kell fordítani ennek támogatására is. Nagybárkányban id. Sejben József és családjának tavaszi szorgoskodását örökítettük meg: 200 négyszögöles burgonyaföldjüket ültették be. Segített a munkában menye, lánya, sőt még a 6 éves kísunoka, Lacika is. „Kisvárdai rózsát vetünk, azt mondják, hogy igen jó fajta" — vélekedett a családfő — kulcsár — Mesterségeit dicsérete A lakatos Folyik a kötélhúzás Iskola, vagy ebédlő? SJyírjespuseta Balassa- Gál Gyula. Most nyugállo- olyan nagy az osztálylétszám gyarmattól délre húzódik, Hiányba készül. Amikor , fel- Így tanácsolni gyakorlatilag Csupán a város templomainak kerestük, a kihalt osztályte- semmit nem tudok, tornyai látszanak ide. A Pa- remben éppen virágcsendéle- lócSöld Termelőszövetkezet teket festett. IF sí • ■ > majorja itt fekszik. Tőszóm- Kell QZ ISKOIO uaédságában — egy volt ieté- . aía ^ végig­aői lakáéban — iskola műkő- elmegyek — Szükség van Nyfrjes­ddk. A tanulók létszáma alig A^díIra' Elertem a hatvan pusztán az iskolára, megszün- ) -aladja meg a tízet. A Pa- a. l?e.gy';el1 tetőséről szó sem lehet — lóeföld Termelőszövetkezet ■ \ * “• A Jelleg mondotta érdeklődésünkre f-aeretné megvásárolni az iskoUba jaró - vagy nem Bacsur Sándor városi műve- éoületet Ebédlőt, fürdőt akar- ~ tanulók szama ,14- lődesügyi osztályvezető. — maik benne kialakítani. Két év 1~*- osztályban Hátrányos helyzetű tanylók­óta folyik a kötélhúzás a vá- ról van szó! Ha behoznánk rosi művelődési szervekkel. * gy?rakek (g—1?) őket a varosba, még többen cigány. Mar az otödiik garni- analfabéták maradnának. Mi túra könyvet adom ki nekik! ragaezikodumk az iskolához, XI« Nem ÍLa^om hazavinni, mert amíg 8—10 gyerek oda jár. megoldás — ez ügyben be- ne'™ho^ak.. vissza' Az. fls^ Különben Is, szeptembertől a ezéltümk az illetékesekkel evb?n ,®los.zloy magyarul kell létszám tizennyolcra emelke­megtaniitana őket. Szüleik Ló- dik. Félreértés ne essék: ml val, számárrá!, teknovel ke- ^ iskolához és nem az épü- reskednek, nem fordítanak Jethez ragaszkodunk! Ha a — üzemi konyhát, fürdőt, g?n(k>t a gyerekek iskolázta- termelőszövetkezet ad helyet­tására. te másikat, altkor szívesen Azután nem kis büszkeség- cserélünk. Az oktatási szervek elzárkóz­nak az épület átadása elől. Kinek van igaza, mi lehet a Városban élünk kultúrtermet szeretnénk az épületben berendezni — be­szélt a tervekről a szövetke- Sói említi, hogy huszonhét aet majorjában Treso József óv alatt háromszázhetvenét 10 elnökhelyettes, a közös gazda- diákja volt. Ezek közül tizen­ság párttitkára. _ Városban öten érettségiztek, és egye- Tulajdonképpen érthető az é lünk, dolgozóinknak kultu- ternre, főiskolára is eljutot- álláspontja a művelődésügyi rált körülményeket kell te- tak. Szakmát harminckilencen osztálynak, de a termelőszövet- remtenünk. Két év óta nem tanultak. kőzetnek is. Hogy a kecske is tudunk megegyezni a városi mű- — Megértem a szövetkeze- jóllakjon, és a káposzta is velődésügyi osztállyal. Szerin- tét, tényleg a major tőszóm- megmaradjon — ilyen megöl­tünk az lenne a megoldás, ha szédságában vagyunk. De mi dást nehéz találni. De azért a tanulók bejárnának Balas- legyen a gyerekekkel? Az If- két év alatt talán már lehe- nagyarmatra. Ezt csinálják jóság úti iskolába nem me- tett volna... Galibapusztón és Kincsem- hefcnek, hiszen nem fémek, Bozgonyl István pusztám is, ahol megszüntet télk az öss^vent iskolát A Homoki-szőlőkből pedig Kő­váron tanulnak a diákok. Fo­nák dolog, hogy a nyírj es- pusztai iskolába két gyerek Balassagyarmajtról jár ki. Az egyik családnak már pénzt is fölajánlottunk, hogy költözze­nek inkább a városba. Néhá­nyon kunyhókban, illegálisan laknak a nyírjesi völgyben. Falusi gyerek voltam. Ta­ron laktak a szüleim. Azt szerették volna, ha kőműves leszek, annak mindig több munkája van falun- Én vi­szont sokkal jobban szerettem a vasasszakmát, érdekeltek a gépek, lakatos lettem- 1960- ban kerültem a gyárba. Sok itt a munkánk. A gyár min­den részében vannak olyan gépek, amelyek hozzánk tar­toznak. Nagyon szép munka ez. annak aki szereti a gépet. Olyan a gép, mint az ember. Vigyázni kell rá. karban kell tartani- Nagyon nagy öröm, amikor egy hibás masina új-_ ra rendesen jár- Az ember ér-" zi azt, hogy látszatja van a munkájának, hiszen ha el­romlik valami, rögtön aka­dozni kezd a termelés. Jól­esik amikor valamelyik üzem vezetője átszól, hogy jól mű­ködik már a gép. Nem egy­szer megtörtént már, hogy megdicsérik a munkánkat a brigádnaplóban. Csak jól karbantartott gép­pel lehet szép munkát végez­ni. Ha valami nincs rend­ben, rögtön ott a baj- Fontos a mi munkánk- Tudják ezt a gyerekeim is. Már csak így mondom, hiszen itt nőttek fel a kezem alatt, és ők is úgy szeretik a gépet, mint én. Pedig sokszor nehéz munka. Vannak olyan alkatrészek, amelyek csak kézzel emelhe­tők. A kisebbje húszkilós, de van másfél mázsás is. Töb­ben kell, hogy megfogjuk. Ezt nem nagyon lehet gépesíteni- Persze, aho-1 mód van rá, ott vannak a csigák, daruk, de azért csak szükség van a fi­zikai erőre is* Csendélet és nyugdíj A volt intézői lakásban be rendezett egy tan termes isko­lában huszonhét év óta tanít Hunyadi — Gyulán A tizedik, jubileumi bemu­tatóm készül a Gyulai Vár­színház. Ebből az alkalomból teljesen felújítják a középko­ri várban a színpadot és a nézőteret. A munkálatok meg­kezdődtek. A jubileumi évad premierje 1973. július 6-án lesz: Darvas József, Kossuth- díjas író „A törökverő” című kétrészes, történelmi drámá­ját mutatják be. A Hunyadi Jánosról szóló drámát Misz- lay István rendezi, s a szere­peket t Rlapesti és vidék' színháza ~ vendégművésze: alakítják. A gyerek állt, vagy inkább rogyadozott a fal mellett. A fel- nőttes szabású kiska­maszöltöny gyűrött, szennyesen lógott raj­ta., nyakkendője félrecsúszott. Tiszta, kisfiú arca szürkére sápadt, szeme meg­tört. Szánalmasabb és visszatetszőbb volt a látványa, mint a felnőtt részegeké. Merthogy részeg volt. Nem lehetett több 10—11 évesnél, — el­keserítő volt, ahogy húsvét hétfő delén ilyen esetten, tehetet­lenül markolászta a falat, Két hasonló korú társa aprópénzt szedegetett a föld­ről. amit a szeren­csétlen kis srác pár Pillanattal előbb té­tován szétszórt. Tavalyi emlék ez a kép. Rosszízű, lehan­goló. Mások is pana­szolják; ezen a na­pon valami nincs rendben a gyerekek körül. Disszonáns je­Hirnes tojás helyeit... lenségek rontják a locsolkodás kedves hagyományának jó­kedvét, derűjét. Gye­rekeket itatnak le a felelőtlen vendéglá­tók, beláthatatlan és veszélyes következ­mények lehetőségét idézve fel. — Egy pici nem árthat — mondják a locsolkodásra érke­zett gyerekeknek, és megtöltik a likőrös-, borospoharat. Nem gondolnak rá, hogy a gyerekek nem egyetlen helyre láto­gatnak el ilyenkor. Valóban ne gondol­nának rá? A gyéreitek kettes, hármas csoportokban szinte házról házra, lakásról lakásra jár­nak. Idegenekhez is. Ez a másik visszatet­sző jelenség, torzulás a húsvéti ünnepen. Vállalkozó szellemű srácok azt hiszik, így szokás, régen is így volt. Fogalmuk sincs a húsveti nép­szokásokról, tradíci­ókról, úgy vélik, a szagos vízért pénz jár cserébe. Nincs ver­ses mondóka, nincs tavaszünnep, hímé s tojásra nem várnak. Föl sem érik ésszel, hogy közönyös fel­nőttek közreműködé­sével egyszerűen kol­dussá teszik magu­kat erre a napra. El­tűrt koldussá, aki­nek jókívánságaira, a hagyománynak ele­get tevő locsolkodás­ra — hiszen ismeret­lenek, idegenek — valójában nem is tar­tanak igényt. De. mert kidobni szégyen lenne, ám ajándékra nem ítélik méltónak, hát aprópénzzel és gyűszűnyi itallal kifi­zetik őket És a gyerekeknek nem is több a vágya. A sok-sok gyűszűnyi ital esetleg felnőttes férfias részegséget hoz, a forintokból ötösökből — ha iga­zán ügyeskedik vala­ki, és sok helyre be­tolakszik — tetemes összeg gyűlhet össze. Tulajdonképpen szörnyű, ami ilyen kor a gyerekekkel történik. Szörnyű, amikor kipirult arc­cal számolgatják az utcasarkon, mennyit is kerestek már. Nem örülnek, ha vé­letlenül mégis csoko­ládényuszit, vagy to­jást kapnak, elural­kodott rajtuk a pénz­szerzés mohósága. A gyerekek felnőt­tektől kapnak jóvá­hagyást arra, amit tesznek. Nem aggód­nak az anyák, apák emiatt a furcsa hús­véti szokás, megalázó kulduskodás miatt? Cs. M. Mondhatom azt, hogy üveg­gyári család vagyunk. A feleségem is itt dolgozik, a fiam is innen vonult be. Most katona, ö is a szakmában van, csak magasabb szinten. Gépipari technikumot vég­zett. Nagyon örültem, ami­kor láttam, hogy ő is a vasat választja. Otthon, ha van időm, bélyegekkel foglalko­zom- Az idő viszont kevés- A munkásőrszakaszunknál fegy­vermester vagyok, a gyárban pedig a nagyüzemi Vöröske­reszt titkára. Sok a feladat és ha az ember becsülettel el akarja látni, nem sok idő marad bélyegekre. A közel­múltban mind a két tisztsé­gemben nagy megtiszteltetés ért. Megválasztottak küldött­ként a Vöröskereszt kong­resszusára és április 4-én megkaptam a Haza Szolgála­táért Érdemérem bronz foko­zatát. Elmondta Horváth István, 40 éves szerszámlakatos, az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyára TMK-brigád- jának lakatos csoportvezető­ié. Lejegyezte: Gáspár Imre Együtt a művelődésért Simon Mária két esztendeje érettségizett a Balassi Gimná* ziumban. Alig egy esztendeje dolgozik a közművelődésben, s máris több nagyüzem, vál­lalat kulturális gondjainak or­vosa lett Balassagyarmaton. Erről a munkáról beszélgetek vele a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központban, Hemer ka Gyula igazgató társaságá­ban. — Nemrégen történt csak, hogy behívtak a Szakszerveze­tek Nógrád Megyei Tanácsá­hoz. ahol az a megtiszteltetés ért, hogy én képviselhetem Balassagyarmatot a kulturális oizottságban — mondja. — Ez milyen feladatot je­lent? — A munkabizottság elvi útmutatása • alapján dolgozunk kulturális területen, különös tekintettel az üzemekre, vál­lalatokra. Hogy könnyen meg­birkózom-e a rám váró fel­adattal, arról még korai len­né beszélni. — Annál is inkább — ve­szi át a szót Hemerka Gyula, művelődési központ igazgató —. mert a mi erőfeszítéseink nem elegendők, a gazdaság- vezetésnek is többet kell ten­nie az üzemi népművelésért. Az első lépések már megtör­téntek, több nagyüzemünk tá­mogatja törekvéseinket; pl. a Fémipari Vállalat, ahol sokat tesznek a munka és a műve­lődés kapcsolatának elmélyí­téséért. — Ügy tudom, a művelődé* si központ kiemelt feladatként kezeli az üzemi munkásokkal való foglalkozást. *— Igen — válaszolja az igazgató —, mind nagyobb fi­gyelmet fordítunk a munká­sokra. Munkatársainkat „üze­mi patronáló” feladatokkal bízzuk meg, akik felmérése­ket végeznek és kutatják azo­kat a módokat, amelyekkel vonzó módon és hatékonyan segíthetjük a szakmai és álta­lános művelődés gyarapítá­sát. — A pihenés, a szórakozás, a szabad idő hasznos eltölté­sének biztosítása is felada­taink közé tartozik — mondja Marika. Aztán példákat is so­rol: — Író-olvasó találkozó­kat, hangversenyeket, kiállítá­sokat, divatbemutatókat, an­kétokait, népszerű, játékos is­meretterjesztési formákat, ve­télkedőket tervezünk, szerve­zünk a munkásoknak. Vagyis helybe visszük a kultúrát. Külön szívügyünk a szocialis­ta brigádokkal való törődés. — Mert a szocialista brf- gádmozgalom nemcsak terme­lési mozgalom — jegyzi meg az igazgató. Simon Mária szép, de ne­héz feladatot vállalt magára Reméljük, hogy rászolgál a bizalomra, és helytáll a mun­kában. Elekes Éva /lemezzel versenyeznek Ötödik esztendeje, hogy a balassagyarmati ÁFÉSZ-köny- vesbolt benevezett a Hangle­mezgyártó Vállalat által meg­hirdetett művészlemez-árusi- tási versenybe. Az első évben még csak 5000 forint értékű lemezt adtak el. Tavaly már 27 ezer forintra emelkedett a forgalom. Szakszerű tájékozta­tást tudnak adni, mivel aa egyik eladó komolyzenei tan­folyamon vett részt. A bolt dolgozói idén is beneveznek a versenybe. -Ez évben Bartha Miklósné boltvezető meg? Esztergomba tanfolyamra! hogy új ismeretekkel gazda­godva gyarapíthassák a ko­moly zene kedvelőinek táborát NÓGRÁD - 1973, április 21», szombat 5 \

Next

/
Thumbnails
Contents