Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-21 / 93. szám
Űj vállalat a Tisza partján Kapacitásai évi 6 millió tonna Fiatal, szocialista városunk, Leninváros egyre gazdagodik, fejlődik. Az olefinprogram keretében hozzákezdtek a Ti- nzai Vegyikombinátban az olefinmű, a Tisza partján egy űj hőerőmű és ezek szomszédságában a Tiszai Kőolajipari Vállalat építéséhez. Az új vállalat, rövidített nevén a TIFO, alapító oklevelét az idén február elején írta alá a nehézipari miniszter, de a munkálatok már korábban megkezdődtek. 1969. decemberében határozott a Gazdasági Bizottság arról, hogy Leninvárosban épüljön fel az új kőolajfinomító. Hazánk energiaszerkezetének átalakulása ugyanis azt jelenti, hogy évente mintegy 10—12 százalékkal emelkedik az igény a különféle kőolajtermékek iránt. A távlati terv szerint a hazai kőolajfeldolgozó iparban 1975-ben 10 millió tonna, 1980-ban 16 millió t>nna és 1985-ben 23—25 mill'd tonna nyersanyag kerül " kidolgozásra. Az igénvek ilyen nagyarányú növekedése tkszi szükségessé egy új finomító létrehozását. A Tiszai Kőolajipari Vállalat névleges kapacitása 6 millió tonna kőolaj feldolgozása évenként Ez a vállalat fogja ellátni az új hőerőművet fűtőanyaggal, a Tiszai Vegyi- kombinát olefingyárát alapanyaggal, vegyipari benzinnel, s ezenkívül különféle üzemanyagokat és fűtőanyagokat is gyártanak majd itt. A későbbiek során úgynevezett aromás termékek és bitumen gyártására is sor kerül. A vállalat azt a kőolajat dolgozza majd fel, amely a Barátság II. csővezetéken érkezik a Szovjetunióból. De nemcsak a nyersanyag lesz szovjet, hanem a technológiai berendezések is és részben a tartályok is. Ugyanis a vállalat feladatai között szerepel a másfél millió köbméter olaj- és olajtermék-tároló tér kialakítása és üzemeltetése is. A kivitelezési munkálatok már a múlt év negyedik negyedévében megkezdődtek. Az úgynevezett TIFO-beruházás I. megvalósítása a terveknek megfelelő ütemben halad. 1977 negyedik negyedévében megkezdi üzemelését a kombinált üzem, a segédüzemek és elkészül a tárolótér első része. A program I. ütemének és a tárolótér második részének telles befejezésére 1979 végére kerül sor. i Ez azt jelenti, hogy megkezdi működését az úgynevezett kombinált — atmoszférikus és vákuumlepárló-üzem, évi 3 millió tonnás kapacitással, a gázolaj-kénmentesítő üzem 700 ezer tonna évi kapacitással és a kénkinyerő üzem évi 6 ezer tonnás kapacitással. A közel 300 hektár kisajátított területből —. amely magába foglalja a védő erdősá- vot is — 245 hektár területet foglal el majd a finomító. Az I. ütem költségelőirányzata az 1970-es árakon számolva, meghaladja az 5 millárd forintot. Jelenleg több mint félezer ember és nagy meny- nyiségű gépi berendezés dolgozik a kivitelezési munkálatokon a 31. gz. Állami Építőipari Vállalat, a FÖLDGÉP, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a VEGYÉPSZER, a Budapesti Vegyipari Gépgyár, a VERTESZ és a Kőolajvezetéképítő Vállalat, mint generál- kivitelezők keretében., A TIFO vállalati szervezetének kialakítása, a káderek kiválasztása a munkálatoknak megfelelően folyik. A vállalat létszáma jelenleg alig haladja meg a 90 főt, de 1977 végén, amikor az első termelő üzemegység üzembe lép, már 750—800 dolgozót foglalkoztathatnak, a legkorszerűbb technológia mellett. Oravec János Tekintélyes részt képvisel az ellátásjavításban a háztáji. Éppen ezért igen nagy gondot kell fordítani ennek támogatására is. Nagybárkányban id. Sejben József és családjának tavaszi szorgoskodását örökítettük meg: 200 négyszögöles burgonyaföldjüket ültették be. Segített a munkában menye, lánya, sőt még a 6 éves kísunoka, Lacika is. „Kisvárdai rózsát vetünk, azt mondják, hogy igen jó fajta" — vélekedett a családfő — kulcsár — Mesterségeit dicsérete A lakatos Folyik a kötélhúzás Iskola, vagy ebédlő? SJyírjespuseta Balassa- Gál Gyula. Most nyugállo- olyan nagy az osztálylétszám gyarmattól délre húzódik, Hiányba készül. Amikor , fel- Így tanácsolni gyakorlatilag Csupán a város templomainak kerestük, a kihalt osztályte- semmit nem tudok, tornyai látszanak ide. A Pa- remben éppen virágcsendéle- lócSöld Termelőszövetkezet teket festett. IF sí • ■ > majorja itt fekszik. Tőszóm- Kell QZ ISKOIO uaédságában — egy volt ieté- . aía ^ végigaői lakáéban — iskola műkő- elmegyek — Szükség van Nyfrjesddk. A tanulók létszáma alig A^díIra' Elertem a hatvan pusztán az iskolára, megszün- ) -aladja meg a tízet. A Pa- a. l?e.gy';el1 tetőséről szó sem lehet — lóeföld Termelőszövetkezet ■ \ * “• A Jelleg mondotta érdeklődésünkre f-aeretné megvásárolni az iskoUba jaró - vagy nem Bacsur Sándor városi műve- éoületet Ebédlőt, fürdőt akar- ~ tanulók szama ,14- lődesügyi osztályvezető. — maik benne kialakítani. Két év 1~*- osztályban Hátrányos helyzetű tanylókóta folyik a kötélhúzás a vá- ról van szó! Ha behoznánk rosi művelődési szervekkel. * gy?rakek (g—1?) őket a varosba, még többen cigány. Mar az otödiik garni- analfabéták maradnának. Mi túra könyvet adom ki nekik! ragaezikodumk az iskolához, XI« Nem ÍLa^om hazavinni, mert amíg 8—10 gyerek oda jár. megoldás — ez ügyben be- ne'™ho^ak.. vissza' Az. fls^ Különben Is, szeptembertől a ezéltümk az illetékesekkel evb?n ,®los.zloy magyarul kell létszám tizennyolcra emelkemegtaniitana őket. Szüleik Ló- dik. Félreértés ne essék: ml val, számárrá!, teknovel ke- ^ iskolához és nem az épü- reskednek, nem fordítanak Jethez ragaszkodunk! Ha a — üzemi konyhát, fürdőt, g?n(k>t a gyerekek iskolázta- termelőszövetkezet ad helyettására. te másikat, altkor szívesen Azután nem kis büszkeség- cserélünk. Az oktatási szervek elzárkóznak az épület átadása elől. Kinek van igaza, mi lehet a Városban élünk kultúrtermet szeretnénk az épületben berendezni — beszélt a tervekről a szövetke- Sói említi, hogy huszonhét aet majorjában Treso József óv alatt háromszázhetvenét 10 elnökhelyettes, a közös gazda- diákja volt. Ezek közül tizenság párttitkára. _ Városban öten érettségiztek, és egye- Tulajdonképpen érthető az é lünk, dolgozóinknak kultu- ternre, főiskolára is eljutot- álláspontja a művelődésügyi rált körülményeket kell te- tak. Szakmát harminckilencen osztálynak, de a termelőszövet- remtenünk. Két év óta nem tanultak. kőzetnek is. Hogy a kecske is tudunk megegyezni a városi mű- — Megértem a szövetkeze- jóllakjon, és a káposzta is velődésügyi osztállyal. Szerin- tét, tényleg a major tőszóm- megmaradjon — ilyen megöltünk az lenne a megoldás, ha szédságában vagyunk. De mi dást nehéz találni. De azért a tanulók bejárnának Balas- legyen a gyerekekkel? Az If- két év alatt talán már lehe- nagyarmatra. Ezt csinálják jóság úti iskolába nem me- tett volna... Galibapusztón és Kincsem- hefcnek, hiszen nem fémek, Bozgonyl István pusztám is, ahol megszüntet télk az öss^vent iskolát A Homoki-szőlőkből pedig Kőváron tanulnak a diákok. Fonák dolog, hogy a nyírj es- pusztai iskolába két gyerek Balassagyarmajtról jár ki. Az egyik családnak már pénzt is fölajánlottunk, hogy költözzenek inkább a városba. Néhányon kunyhókban, illegálisan laknak a nyírjesi völgyben. Falusi gyerek voltam. Taron laktak a szüleim. Azt szerették volna, ha kőműves leszek, annak mindig több munkája van falun- Én viszont sokkal jobban szerettem a vasasszakmát, érdekeltek a gépek, lakatos lettem- 1960- ban kerültem a gyárba. Sok itt a munkánk. A gyár minden részében vannak olyan gépek, amelyek hozzánk tartoznak. Nagyon szép munka ez. annak aki szereti a gépet. Olyan a gép, mint az ember. Vigyázni kell rá. karban kell tartani- Nagyon nagy öröm, amikor egy hibás masina új-_ ra rendesen jár- Az ember ér-" zi azt, hogy látszatja van a munkájának, hiszen ha elromlik valami, rögtön akadozni kezd a termelés. Jólesik amikor valamelyik üzem vezetője átszól, hogy jól működik már a gép. Nem egyszer megtörtént már, hogy megdicsérik a munkánkat a brigádnaplóban. Csak jól karbantartott géppel lehet szép munkát végezni. Ha valami nincs rendben, rögtön ott a baj- Fontos a mi munkánk- Tudják ezt a gyerekeim is. Már csak így mondom, hiszen itt nőttek fel a kezem alatt, és ők is úgy szeretik a gépet, mint én. Pedig sokszor nehéz munka. Vannak olyan alkatrészek, amelyek csak kézzel emelhetők. A kisebbje húszkilós, de van másfél mázsás is. Többen kell, hogy megfogjuk. Ezt nem nagyon lehet gépesíteni- Persze, aho-1 mód van rá, ott vannak a csigák, daruk, de azért csak szükség van a fizikai erőre is* Csendélet és nyugdíj A volt intézői lakásban be rendezett egy tan termes iskolában huszonhét év óta tanít Hunyadi — Gyulán A tizedik, jubileumi bemutatóm készül a Gyulai Várszínház. Ebből az alkalomból teljesen felújítják a középkori várban a színpadot és a nézőteret. A munkálatok megkezdődtek. A jubileumi évad premierje 1973. július 6-án lesz: Darvas József, Kossuth- díjas író „A törökverő” című kétrészes, történelmi drámáját mutatják be. A Hunyadi Jánosról szóló drámát Misz- lay István rendezi, s a szerepeket t Rlapesti és vidék' színháza ~ vendégművésze: alakítják. A gyerek állt, vagy inkább rogyadozott a fal mellett. A fel- nőttes szabású kiskamaszöltöny gyűrött, szennyesen lógott rajta., nyakkendője félrecsúszott. Tiszta, kisfiú arca szürkére sápadt, szeme megtört. Szánalmasabb és visszatetszőbb volt a látványa, mint a felnőtt részegeké. Merthogy részeg volt. Nem lehetett több 10—11 évesnél, — elkeserítő volt, ahogy húsvét hétfő delén ilyen esetten, tehetetlenül markolászta a falat, Két hasonló korú társa aprópénzt szedegetett a földről. amit a szerencsétlen kis srác pár Pillanattal előbb tétován szétszórt. Tavalyi emlék ez a kép. Rosszízű, lehangoló. Mások is panaszolják; ezen a napon valami nincs rendben a gyerekek körül. Disszonáns jeHirnes tojás helyeit... lenségek rontják a locsolkodás kedves hagyományának jókedvét, derűjét. Gyerekeket itatnak le a felelőtlen vendéglátók, beláthatatlan és veszélyes következmények lehetőségét idézve fel. — Egy pici nem árthat — mondják a locsolkodásra érkezett gyerekeknek, és megtöltik a likőrös-, borospoharat. Nem gondolnak rá, hogy a gyerekek nem egyetlen helyre látogatnak el ilyenkor. Valóban ne gondolnának rá? A gyéreitek kettes, hármas csoportokban szinte házról házra, lakásról lakásra járnak. Idegenekhez is. Ez a másik visszatetsző jelenség, torzulás a húsvéti ünnepen. Vállalkozó szellemű srácok azt hiszik, így szokás, régen is így volt. Fogalmuk sincs a húsveti népszokásokról, tradíciókról, úgy vélik, a szagos vízért pénz jár cserébe. Nincs verses mondóka, nincs tavaszünnep, hímé s tojásra nem várnak. Föl sem érik ésszel, hogy közönyös felnőttek közreműködésével egyszerűen koldussá teszik magukat erre a napra. Eltűrt koldussá, akinek jókívánságaira, a hagyománynak eleget tevő locsolkodásra — hiszen ismeretlenek, idegenek — valójában nem is tartanak igényt. De. mert kidobni szégyen lenne, ám ajándékra nem ítélik méltónak, hát aprópénzzel és gyűszűnyi itallal kifizetik őket És a gyerekeknek nem is több a vágya. A sok-sok gyűszűnyi ital esetleg felnőttes férfias részegséget hoz, a forintokból ötösökből — ha igazán ügyeskedik valaki, és sok helyre betolakszik — tetemes összeg gyűlhet össze. Tulajdonképpen szörnyű, ami ilyen kor a gyerekekkel történik. Szörnyű, amikor kipirult arccal számolgatják az utcasarkon, mennyit is kerestek már. Nem örülnek, ha véletlenül mégis csokoládényuszit, vagy tojást kapnak, eluralkodott rajtuk a pénzszerzés mohósága. A gyerekek felnőttektől kapnak jóváhagyást arra, amit tesznek. Nem aggódnak az anyák, apák emiatt a furcsa húsvéti szokás, megalázó kulduskodás miatt? Cs. M. Mondhatom azt, hogy üveggyári család vagyunk. A feleségem is itt dolgozik, a fiam is innen vonult be. Most katona, ö is a szakmában van, csak magasabb szinten. Gépipari technikumot végzett. Nagyon örültem, amikor láttam, hogy ő is a vasat választja. Otthon, ha van időm, bélyegekkel foglalkozom- Az idő viszont kevés- A munkásőrszakaszunknál fegyvermester vagyok, a gyárban pedig a nagyüzemi Vöröskereszt titkára. Sok a feladat és ha az ember becsülettel el akarja látni, nem sok idő marad bélyegekre. A közelmúltban mind a két tisztségemben nagy megtiszteltetés ért. Megválasztottak küldöttként a Vöröskereszt kongresszusára és április 4-én megkaptam a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Elmondta Horváth István, 40 éves szerszámlakatos, az Üvegipari Művek salgótarjáni öblösüveggyára TMK-brigád- jának lakatos csoportvezetőié. Lejegyezte: Gáspár Imre Együtt a művelődésért Simon Mária két esztendeje érettségizett a Balassi Gimná* ziumban. Alig egy esztendeje dolgozik a közművelődésben, s máris több nagyüzem, vállalat kulturális gondjainak orvosa lett Balassagyarmaton. Erről a munkáról beszélgetek vele a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, Hemer ka Gyula igazgató társaságában. — Nemrégen történt csak, hogy behívtak a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsához. ahol az a megtiszteltetés ért, hogy én képviselhetem Balassagyarmatot a kulturális oizottságban — mondja. — Ez milyen feladatot jelent? — A munkabizottság elvi útmutatása • alapján dolgozunk kulturális területen, különös tekintettel az üzemekre, vállalatokra. Hogy könnyen megbirkózom-e a rám váró feladattal, arról még korai lenné beszélni. — Annál is inkább — veszi át a szót Hemerka Gyula, művelődési központ igazgató —. mert a mi erőfeszítéseink nem elegendők, a gazdaság- vezetésnek is többet kell tennie az üzemi népművelésért. Az első lépések már megtörténtek, több nagyüzemünk támogatja törekvéseinket; pl. a Fémipari Vállalat, ahol sokat tesznek a munka és a művelődés kapcsolatának elmélyítéséért. — Ügy tudom, a művelődé* si központ kiemelt feladatként kezeli az üzemi munkásokkal való foglalkozást. *— Igen — válaszolja az igazgató —, mind nagyobb figyelmet fordítunk a munkásokra. Munkatársainkat „üzemi patronáló” feladatokkal bízzuk meg, akik felméréseket végeznek és kutatják azokat a módokat, amelyekkel vonzó módon és hatékonyan segíthetjük a szakmai és általános művelődés gyarapítását. — A pihenés, a szórakozás, a szabad idő hasznos eltöltésének biztosítása is feladataink közé tartozik — mondja Marika. Aztán példákat is sorol: — Író-olvasó találkozókat, hangversenyeket, kiállításokat, divatbemutatókat, ankétokait, népszerű, játékos ismeretterjesztési formákat, vetélkedőket tervezünk, szervezünk a munkásoknak. Vagyis helybe visszük a kultúrát. Külön szívügyünk a szocialista brigádokkal való törődés. — Mert a szocialista brf- gádmozgalom nemcsak termelési mozgalom — jegyzi meg az igazgató. Simon Mária szép, de nehéz feladatot vállalt magára Reméljük, hogy rászolgál a bizalomra, és helytáll a munkában. Elekes Éva /lemezzel versenyeznek Ötödik esztendeje, hogy a balassagyarmati ÁFÉSZ-köny- vesbolt benevezett a Hanglemezgyártó Vállalat által meghirdetett művészlemez-árusi- tási versenybe. Az első évben még csak 5000 forint értékű lemezt adtak el. Tavaly már 27 ezer forintra emelkedett a forgalom. Szakszerű tájékoztatást tudnak adni, mivel aa egyik eladó komolyzenei tanfolyamon vett részt. A bolt dolgozói idén is beneveznek a versenybe. -Ez évben Bartha Miklósné boltvezető meg? Esztergomba tanfolyamra! hogy új ismeretekkel gazdagodva gyarapíthassák a komoly zene kedvelőinek táborát NÓGRÁD - 1973, április 21», szombat 5 \
