Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-18 / 90. szám

Ast ígérik Nem fogunk szomjazni Túrázók, kirándulók, sír&n- dolók örök kérdése, ha bekö­szönt a jó idő, lesz-e elegendő sör, üdítő, vagy bosszankodni kell, mert mire a sor ránk kerülne, már csak a jó klóros tarjáni vizet ihatjuk. Efelől érdeklődtünk a Söripari és a Szikvízipari Vállalat salgótar­jáni kirendeltségén. A Söripari Vállalattól Kováts Gyula kirendeltségvezető nyi­latkozik : — Körülbelül két hete érző­dik nálunk a tavasz. Ekkortól rolyamatosan emelkedik a sör- ogyaszlás, amely január, februárban az 1967-es szintre esett vissza. — Hallhatnánk valamit a megye ellátásáról? — A salgótarjáni és a szé- esényi járást, a pásztói járás ószaki, a balassagyarmati já­rás keleti részét mi látjuk el sörrel. Eddig csak magyar sört forgalmaztunk, a második és a harmadik negyedévben viszont bővítjük a választékot cseh hordós és lengyel palackozott sörrel. Eddig, a fogyasztás emelkedése ellenére, semmi fennakadásunk nem volt. — Hogyan készülnek a nyár­ra? Lesz-e elég sör? — Pillanatnyilag a napi fo­gyasztás körülbelül száz hek­toliter hordós és 350—400 hek­toliter palackos sör. Három­műszakban dolgozunk, a jelen­legi kapacitásunk 30—80 ezer üveg 23 óra alatt. Az 1973—74- es évre szeretnénk beállítani egy ötezer üveg/óra teljesít­ményű gépsort, amellyel a nyári igényt száz százalékig ki tudnánk elégíteni. A nyári időszakban a rendelkezésünk­re álló három hűtőhelyiségben plusz 4—5 fokon háromnapi mennyiséget tudunk tárolni, ez körülbelül ezer hektoliter, ami majdnem kétszázezer üveg sört jelent. Rendkívüli rendelés esetén az igényt Salgótarján­ban 2—3 órán belül, vidéken Két év alatt másfél millió forint újítási díj Adottak a kibontakozás fettételei..* Sokszor előfordul, hogy a sör­ben fehéres kicsapódás látha­tó. Ne minket szidjanak érte. Ha megfelelő hőfokon hűtenék a kiszállított sört, akkor ez el­kerülhető lenne. — Végül egy kis statiszti­ka. Hogyan alakult tavaly Nógrád megye sörfogyasztása? — Évi átlagot véve alapul, a tavalyi sörfogyasztás 56 li­ter volt fejenként. Nógrád megyei viszonylatban az él­csoport, Nagybátony, Kistere- nye, Salgótarján, Pásztó és Szécsény volt. A Szikvízipari Vállalatnál Kupecz Gábor telepvezető nyi­latkozik: — Jelenlegi gépi kapacitá­sunk 27—30 ezer üveg, de csak úgy, ha bevezetjük a három műszakot. Szerettünk volna új gépet vásárolni, de sajnos, a visszaigazolás au­gusztusra szól. Így most meg­próbálunk használt gépet be­szerezni, Ha sikerülne, talán nem lenne szükség a három műszakra, s így júniustól au­gusztusig körülbelül 40 ezer üveg napi forgalommal szá­molhatnánk. Reméljük, mara­déktalanul ki tudjuk majd elégíteni az igényeket. — Milyen lesz a választék a megyében? — A megye alatt nemcsak Nógrád értendő, hiszen Heves megyébe, így Pétervásárára ér Bükkszékre is mi szállítjuk a üdítőt. A választékunk jaffa kóla, orange és a szóda. Ren­delés esetén más igényeket is ki tudunk elégíteni, mer! alapanyagunk bőven van. Sal­gótarján területén napi egy­két alkalommal fogunk szállí­tani, vidékre pedig hetenként két-háromszior. A két nyilatkozatból kitű­nik, hogy sör, üdítő megfelelő mennyiségben lesz a nyárra minden remény megvan tehá* arra, hogy nem fogunk szom­jazni. Németh László Bibék felvételei A műszaki, technikai ha'la- j dás úttörői azok a munkások ] és műszakiak, akik már hosz- j szú évek óta részt vesznek | az újítómozgalomban. Me- ! gyénkben több mint kétezer- í re tehető azoknak a száma, ! akik aktívan foglalkoznak í újításokkal, találmányokkal, j Az elmúlt két évben javas- I lataikkal 30 millió forint ! megtakarítást értek el. Fi­gyelmet érdemelnek azok az : újítások is, amelyeknek nép- : gazdasági haszna nehezen ! mérhető, alkalmazásuk során j azonban javulnak a munka- I körülmények, jobbá válik az ! üzemegészségügy. Napjainkban egyre több szó esik arról, hol tartunk a negyedik ötéves terv időará­nyos teljesítésével. Az elem­ző, értékelő munka során megvizsgálták a műszaki fej­lesztési tervek végrehajtását, azok alakulását. Kiderült, hogy a célok nagy része tel- I i esült. Kedvező jelenség, hogy | a bevezetett ésszerűsítések, 1 újítások, találmányok gazda- ! sági haszna jelentősebb, mint a korábbi években volt. A tapasztalatok azt is mu­tatják, hogy az alkotókban l meglevő Lendületet, kezdemé­nyezőkészséget nem hasznosí­tották kellően. Egyes üze- . mekben nem szervezték meg az újítók közö6 cselekvését, I emiatt egyes feladattervi I pontokat nem sikerült meg- S valósítani. Ezért nem vált valóra a gazdálkodás eredmé­nyességét szolgáló elképzelé­sek egy része. Új alapokon Ismert, hogy az elmúlt években ellentmondásos volt az újítómozgaloim fejlődése. Ez egyrészt abból adódott, hogy az újítók nehezen al­kalmazkodtak a mennyiségi­leg változó műszaki fejleszté­si követelményekhez, más­részt betudható annak is, hogy nem foglalkoztak eléggé a mozgalmat akadályozó kér­désekkel, elég gyakori volt az ügyintézés körüli huzavo­na. Ezzel egyidőben bizonyos kérdések jogszabályilag sem voltak világosan tisztázva. I A kormányrendelet és a jelenleg érvényben levő ke- j retjogszabály új alapokra he- : lyezte az újítómozgalom irá- | nyitásával, szervezésével, in­tézésével kapcsolatos teéndő- két. A vállalatoikra bízta a konkrét szabályozást, a dön­tést- Az iizemi feladatokhoz és adottságokhoz jobban iga­zodó, hatékonyabb újítási te­vékenység kibontakozásához tehát minden feltétel megvan. Melyek a változások? Ma már beosztásra való te­kintet nélkül bármely dolgo­zó munkakörén belül is újít­hat. Ez elsősorban a műsza­kiaknak előnyös, megszünteti a korábbi jogos aggályaikat. A rendelet azzal is növeli az alkotók biztonságérzetét, hogy lehetővé teszi meghatá­rozott feladatok elvégzésére az előzetes szerződéskötést a vállalattal. A felmerülő újítási vitákat korábban a munkaügyi dön­tőbizottságok tárgyalták. 1973. január 1-től e témák már nem tartoznak hatáskö­rükbe. Az újítási faliadatterv, pályázat, szerződés alapján, vagy újítási díj címén járó anyagi elismeréssel kapcso­latban felmerült vitában a felek csak a bírósághoz for­dulhatnak. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az újításként benyújtott javas­lattal kapcsolatos bármely sérelem esetén panasszal ne forduljanak a vállalati szak- szervezeti bizottsághoz. Amennyiben a szakszervezeti egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, ezután a pana­szos a bírósághoz fordulhat. Saját hatáskörben Kötelező az üzemeknek sa­ját hatáskörükben a konkrét és a részletes előírásokat vállalati újítási szabályzatba rögzíteni. Ebben mindenki számára egyértelműen kell meghatározni, hogy az újítás olyan műszaki, illetőleg üzemszervezéssel kapcsolatos megoldás, mély viszonylag új, az üzem részére hasznos eredménnyel jár és nem so­rolható előterjesztőjének munkaköri kötelességei közé, vagy munkaköri feladatán belül jelentős alkotói teljesí­tésnek minősül. A beadott javaslatnál kö­vetélmény, hogy műszakilag üzemszervezési megoldást nyújtson, hasznos eredményt jelentsen, segítse élő az egész terme Lesi folyamat gazdasá­gos megszervezését, egyes elemeinek korszerűsítését. Az újító szempontjából lé­nyeges dolog az is, hogy a vezetés ne csak azokat a Ja­vaslatokat fogadja el, melyek pénzben kimutathatók, megta­karítást hoznak, hanem azo­kat is, melyek a munkabiz­tonság, a balesefelhárítás fej­lesztésére irányulnak. Az i ot történő előnyös változások jótékonyan hatnak a kollek­tívákra. Az anyagi, erkölcsi elisme­rés helyes mértékének kiala­kításával növelni lehet aa élenjárók megbecsülését. Megérdemlik, mert többet tesznek a fejlődésért mint az átlagember. Ezt méltányolják is. A javaslatok után járó díjak mértékét az üzemekben általában helyesen állapítják meg. Ennek érzékeltetéséi-i csak annyit, hogy az elmú.t két évben több mint másfél millió forintot fizettek ki újí­tásokért, találmányokért. Né­hány alkotó országos hírnevet is szerzett munkájával. Ugyanakkor nem alkalmaz­zák megfelelően az erkölcsi elismerést. pedig itt is igen nagyok a lehetőségek. Keve­sen kapnak Kiváló Újító ki­tüntetést, vállalati, miniszteri elismerést. Pedig ezek ado­mányozása is serkentőleg hatna a mozgalomra. Szükség van a tudásukra A kitüntetéseket a termelé­si tanácskozás döntése alap­ján az igazgató és a szakszer­vezeti bizottság adományozza, Emellett a vezetők úgy is ki­fejezésre juttathatják a.i újítók iránti megbecsülésü­ket, hogy rendszeresen kiké­rik véleményüket olyan kér­désekben, ahol nagy szakmai ismeretre, tudásra és tapasz­talatra van szükség. Az újí­tók a gyakorlatban bizonyí­tották be, hogy közreműkö­désük nagyon sokat jelent a fejlesztési, műszaki, szervezé­si elképzeléseik összeállításá­nál, a jelentkező problémák megoldásában. Ennek ellené­re több vállalat a kívánatos­nál és a lehetségesnél szú- kebb körben részesíti a kivá­ló újítókat jutalomszabadság- bán, az alaprészesedést meg­haladó nyereségrészesedésben, jutalomüdülésben. Pedig eze­ket a többletjuttatásokat a kollektív szerződéseik is sza­bályozzák. S. I. JUBILÁLÓ NÉPI ELLENŐRÖK „Miben segíthetek?" pedig még aznap ki tudjuk elégíteni. — És a reklamációk? — Június, július, augusztus a reklamációk hónapja. Tavaly 28 reklamációt kaptunk, ebbő! 17 esetben történi elutasítás helytelen raktározás miatt. — Nálunk még nem jelent­kezett a tavasz hatása. A na­pi forgalmunk 13 ezer- üveg körül mozog. Ennek 48 száza­léka jaffa, 52 százaléka pedig málna. — Hogyan készülnek a na­gyobb forgalomra? Jogi tanácsadó Jár-e jutalomszabadság a Ktsz Kiváló Dolgozója cím el­nyerésével? B. Ferencné (Salgótarján) olvasónk a Ktsz Kiváló Dol­gozója címet nyerte el. Ügy hallotta — írja levelében —. hogy ezzel jutalomszabadsóg is jár. Kérdésére azonban a Ktsz vezetői azt válaszolták, hogy tájékozódása téves. Helyt- álló-e ez a válasz, kérdezi le­velében. Bár jogszabály nem írja elő kötelezően, csupán lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek a Kiváló Tag. vagy Kiváló Dol­gozó cím elnyerésével tagjai részére különböző kedvezmé­nyeket, többek között jutalom, szabadságot biztosítson. Az ér­vényes jogszabályok értelmé­ben ezeket a kedvezményeket, illetve ezek elnyerésének a feltételeit a szövetkezetek alapszabályaiban, illetőleg munkaügyi szabályában kell szabályozni. A Ktsz-ek tekintetében ezi a kérdést az OKISZ által ki­adott szabályzatminta alapján — megyénkben egységesen úgy vették bele az 1972. október 30-lg megtartott küldöttköz­gyűlések által jóváhagyott Szövetkezeti Munkaügyi Sza­bályzatba, hogy a Ktsz-ek Kiváló Dolgozója cím elnyerő­it a rendes évi fizetett sza­badságon felül hat nap juta­lomszabadságban kell részesí­teni. Levélírónk panaszának kőnk. rét tisztázása érdekében ja­vasoljuk. ismételten keresse fel a szövetkezet vezetőit, és most már a munkaügyi sza­bályzatra való hivatkozással kérjen választ kérdésére. Br. J. S. A Hényelpuszta környéki kis termelőszövetkezetben fu­tótűzként térj edit a hír: itt vannak a népi ellenőrök. 1S58- at írtak, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése még igen az elején tartott. Három szak­ember kereste fel a gazdaság elnökét, az egyik közülük Ka­locsai Géza volt. Abban az időben alakultak meg a népi ellenőrzési csoportok, bizott­ságok, s azonnal munkához is láttak. Kalocsai Géza így emlékszik vissza a legelső vizsgálatra: Én voltam a vizsgálatveze­tő. Rajtam kívül egy agronó- mus és egy pénzügyi előadó ellenőrizete a termelőszövetke­zet pénz- és anyagkészletek­kel való gazdálkodását. Tapo­gatóztunk az anyagfelhaszná­lás és értékesítés területén Is. — mondja. Nehéz felidézni a tizenöt év­vel 1 ezelőtti eseményeket. Ak­kor is nagy feladat hárult a népi ellenőrökre. A törvényes­ség betartására irányuló fi­gyelem, a népgazdaság érté­keinek védelmé nem kis do­log. — A munkánk kezdetén botladoztunk. Tapasztalatok nélkül végeztük a vizsgálato­kat. Az emberek bizalmatla­nok voltak, nem a segítőszán­dékot látták, szinte rosszaka- ratúaknak néztek bennünket. Három napot töltöttünk a ré­gi uradalom helyén levő szö­vetkezetben. Az elnök, mond­hatnám józan paraszti ésszel irányította a munkánkat, hol volt akkor idő elemzésekre. A döntéseknél már számítgat- ta, mit is hoz ezzel a „kony­hára”. Jegyzőkönyvet, készítettek, s a tapasztalatokat a helyszínen értékelték. — A tej zsírtartalmával és a pénz előre történő utalvá­nyozásával voltak problémák — emlékszik vissza Kalocsai Géza. 1962-ben a Pásztói járási Népi Ellenőrzési Bizottság me­zőgazdasági szakcsoportjának vezetője lett. Tovább kutatjuk a múltat. A pásztói gépállomáson kellett vizsgálatot végezni a szakcso­portnak. Hiába voltak jó szakemberek a csoportban, ha e területtel nem foglalkoztak. — Nem sajnáltuk az időt. Tanulni mentünk az erdőkürti gépállomásra. Megismerked­tünk a rendeletekkel, nyom­tatványokkal, s mikor a vizs­gálatot elkezdtük, magunk is csodálkoztunk, mennyire jára­tosak vagyunk egy-egy dolog­ban. Ez még a gépállomások átszervezése előtt történt. Megkerestük a környező ter- melőszövekezeteket, mi a vé­leményük a gépállomás mun­kájáról. Külön foglalkoztunk az alkatrészhiánnyal, mert már akkor is jelentkeztek ilyen gondok — sorolja, majd mo­solyogva hozzáfűzi — ezen még ma sem tudunk változtatni. Kalocsai' Géza sok vizsgála­tot vezetett. Tizenöt éves tár­sadalmi munkájának eredmé­nye a környező termelőszövet­kezetek fejlődésén is lemér­hető. Nincs a járásban blyan gazdaság, ahol ne köszöntsék őt úgy, mint régi ismerőst szokás. — Egyszerre négy-öt hely­re is kivonulunk. A másfél évtized alatt a népi ellenőr­zés komoly változásokon ment keresztül. Ez elmondha­tó a vizsgált egységek vezetői­nek, munkásainak szemléleté­re is. Ezt az állítását újabn példá­val bizonyítja. Nem js olyan rég a bujáki termelőszövetkezetben tartot­tak vizsgálatot. A szövetkezet elnöke azzal a kérdéssel fo­gadta őket: „Miben segíthe­tek? Hogyan osszuk be a munkánkat?” — Meglepett a kérdés, s őszintén bevallom, jólesett. A dolgozók az elnök utasítására ponosan megmutattak min­dent, s az értékelésnél még külön kérték, hogy a jegyző­könyvben nem szereplő hiá­nyosságokról is szóljunk. Más­hol örülnek, hogy a jegyző­könyvbe csak a nagyobb ne­gatív dolgokról teszünk emlí­tést. Azzal magyarázható % bujáki elnök kérése, hogy felismerte: a ml munkánk aá ő munkájukat hivatott segí­teni. Ez a felismerés a mi te­vékenységünk elismerését is jelentette egyben. Kalocsai Géza a Pásztói Állami Gazdaság főkönyvelő­je. A népi ellenőrzés csak másodlagos feladat lehet, hisz’ komoly munkát kell végezni az állami gazdaságban. E két dolgot azonban remekül tudja párosítani. — Nem szégyen a tanulás. Egy-egy vizsgálatnál találko­zom olyan dolgokkal, aminek saját gazdaságunkban is hasz­nát tudjuk venni. Így kötöm össze két feladatomat. ötvenharmadik évében jár. Nem látszik rajta, hogy sok­szor éjszaka is összefoglaló jelentést készít. Most a mező- gazdaságban dologzó nők helyzetének vizsgálata szere­pel a közeljövő vizsgálatter­vei között. Aztán újabb és , újabb témák kerülnek szak­csoportjának „bonckése” alá. A népi ellenőrzés idén ünr nepli tizenötödik születésnap­ját. Kalocsai Géza is ünnepel majd. Születésnapi ajándék­nak talán a legutóbbi vizsgá­lat összefoglaló jelentését teszi majd az asztalra. Szabó Gyula NÓGRÁD - 1973. április 18., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents