Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)

1973-04-15 / 88. szám

HIPNÓZIS ÉS TUDOMÁNY Évezredije óta szerepel az emberiség szótárában a hip­nózis szó. Misztikus csodának, tartották. Primitív törzsek mágikus hatalmú varázslói, a keresztény egyház csodatévő szentjei, gyógyító imái, szent forrásai és zarándokhelyei — mind-mind a „csoda” meg­testesítői, jelképei, hordozói. S a misztikum még ma sem oszlott el teljesen. Alapvető eastső* l>r. Mészáros István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia fömunka társa két évtizede foglalkozik hipnózissal. Az ő segítségét kértük annak tisztázására: mi a hipnózis? — A pszichoterápia egyik alapvető eszköze M. . Gill és M. Brenanan amerikai tudó­sok pszichológiai oldalról pró­bálták megközelíteni a kér­dést. A hipnózis problémája már Pavlovot is foglalkoztat­ta. Pavlov részleges alvásnak tartotta a hipnózist, olyan ál­lapotnak, amelyben úgyneve­zett őrpantok segítségével tarjuk a kapcsolatot a külvi­lággal. Valóban létezik ilyen állapot, gondoljunk csak az anyára, aki alszik ugyan, de kisgyermeke minden rezdü­lésére felébred- A részleges alvás azonban nem azonos a hipnotikus állapottal. Pavlov korában a tudomány még nem adott lehetőséget néhány ide­vágó kérdés tisztázására, le­gyeimre méltó azonban, hogy Pavlov már tudományként vizsgálta a hipnózist, A hip­nózis lényegére még ma sem. «került megnyugtató választ adni. de annyi bizonyos, hogy szigorúan fiziológiai folyama­tokhoz kötődik, nincs benne semmi csodálatos, túlvilági, Akarati ráhatás A hipnotikus állapot lét­rehozásának egyik eszköze a szuggesztió, az akarati ráha­tás, befolyásolás- „Helyezd rá kezedet, hogy karjának fáj­dalmát csillatpitsd, s mondd, hogy a fájdalom megszűnt”. — Ez a mondat egy egyip­tomi papírusztekercsen olvas­ható és a módszer alkalma­zásának első írásos dokumen­tuma. A ráhatás alapja az emberi természetnek egy köz­ismert vonása1 érzékenyek va­gyunk. Befogadjuk, vagy el­utasítjuk a külvilági hatá­sokat. de mindenkép­pen, érzékenyen reagálunk rájuk. Terhes nők kü­lönösem gyakran veszik ész­re, hogy állapotuk mennyi­vel érzékenyebbé teszi őket, a fények, a színek, szagok, ízek és a hőmérséklet hatá­sára­Érzékenyen reagálunk a kü­lönféle emberi magatartások­ra is. Izgatottá vá-lunk, ha a környezetünkhöz tartozókat feldúltalak, haragosnak, elke­seredettnek látjuk, s a többi­ek jókedve is könnyen átra­gad ránk. Érzékenyek va­gyunk az emberek vélemé­nyére is és hajiunk annak el­fogadására. Ilyenkor érvénye­sül beszélgetőpartnerünk gondolati ráhatása Ha pedig az észérvek kevésnek bizo­nyulnak, a partner egyénisé­ge, szuggesztivitása „segít” a hatás elérésében. Különösen gyerekek győz- hetők meg könnyen olyan dolgokról is, amelyeknek az ellenkezőjéről esetleg megbi­zonyosodtak. Ha egy asztalra három almát teszünk, a gye­rek megnézi, aztán hátat for­dít és megkérdezzük, hány almát látott, természetesen azt mondja: hármat- De próbál­juk csak „meggyőzni”1 biz­tos vagy benne? Nem több? Gondolkozz csak?” — a gye­rek elbizonytalanodik és csak­hamar „elismeri”, hogy nem három, hanem — mondjuk őt alma van az aszták». A hipnotizálás folyamatéi­ban, akarati ráhatás követ­keztében az ember sajátos, el­lazult állapotba kerülhet. En­nek az állapotnak létrejötté­ben nagy szerepet játszik egy ismétlődő, monoton, inger. Ilyennel gyakran találkozunk a köznapi életben is. Bódult állapotba kerülnék az autó­vezetők. ha hosszú ideig haj ­lndiai—francia űrkooperáció 1972. őszén indiai űr­kutatási delegáció járt Franciaországban, ahol meg­látogatták a Toulouse-i Űrkutatási Központot, a Zo­diac meteorológiai ballon­gyárat, valamint az ÓNÉRA szélcsatornáját és más űrku­tató intézményeket. Az in­diai delegációt különösen az űrszrmulátorok gyártása és a szimulátoros kísérletek érde­kelték. de foglalkoztak a me­teorológiai ballonok gyártá­sával, és alkalmazásával, nagy teljesítményű fé­mek felhasználásával az űr­hajózásban és a mestersé­ges holdaknál, valamint a hordozórakéták gyártásával és a Symphonie típusú euró­pai távközlési holddal. 1973-foan küzös indiai— francia bizottság ül össze és ezután kétoldalú szakértő- csoportok dolgozzák majd ki a hetvenes évtizedre a közös Indiai—francia űrkutatási programot- 1971-ben és 1972- ben már végeztek néhány kö­zös rakétaszondás kísérletet az indiai Thumba bázisról. Ásva nysziua rva ny Kentrolit — ezt a nevet kapta a Közép-Kazahsztánban nemrég talált vörösesbarna ásvány. Eddig csak Svájcban és Szardínia szigetén fordult elő ez az ólom- és mangán­tartalmú szilikát. Kazhsztán fenti körzetében ezen kívül még öt más ritka ásványt is találtak. A Kazahsztán te­rületén nyilvántartott ásvá­nyok Mengyelejev periódusos rendszerének valamennyi ele­mét tartalmazzák­Geológiai hutatatás as Antarktiszion Hamrinc japán, őj-zélanc&, és amerikai tudós vesz részt az Antarktiszon abban a geológiai kutatómunkában, amelynek célja, hogy a sar­ki kontinens régi klímaviszo­nyaira és geológiai történe­tére fényt derítsenek. A ku­tatófúrásokra 1973. januárjá­ban és februárjában került sor a Ross-szigeten. A követ­kező három esztendőben 10 további fúrást végeznek a Ross-szigeten és az Antark­tisz különböző pontjain, ál­talában azokban a zónákban, amelyek a sarki nyarak ide­jén jégmentesek. Egyes fúrá­sokat a tengerfenék talajá­ban végeznek. A kutatófúrások mélysége különböző, az egyik fúrás so­rán 1000 méterre kívánnak behatolni. A minták analízi­sével arra igyekeznek fényt deríteni, hogy az elmúlt 200 millió év folyamán hogyan alakult ki mai formájában az Antarktisz­10 NÖCRAD - 1973. április 15,, vasárnap tanait szürke, nyílegyenes, egyhangú sztrádán, ahol órá­kon keresztül egyforma in­gerek érik őket: nem látnak mást, mint az aszfaltcsíkot, nem hallanák mást, mint az elsuhanó autók zaját. Ezért szoktak rádiózni, beszélgetni, rágógumit rágni, dohányozni vessetés közben. Ernyedt állapotba kerülhe­tünk akkor is, ha például Mozart Kis éji zenéjét hall­gatjuk- Itt azonban egy má­sik jelenség is érvényesül1 ki tudjuk kapcsolni a külvilág egyéb ingereit, hogy még inkább átadjuk magunkat — jelen esetben a zenének. Ez történik azzal a koncert látogatóval is, aki behunyt szemmel hallgatja a zenét, hogy a látás se ossza meg a figyelmét. Az az utas pedig, aki az autóbuszon egy könyv olvasásába feledkezik, a hallá­sát kapcsolja ki. Ezért van az, hogy szinte álmából riad, amikor a vezető bemondja a következő megállót. Mindent megoldó varássaxer ? Ezeken a jelenségeken, az emberi természetnek e voná­sain és hajlandóságain alapul a hipnózis, amelyet világszer­te alkalmaznak a gyógyítás­ban. Az idült alkoholisták el­vonókúrája például azon ala­pul. hogy különböző gyógy­szerek segítségével undor- érzést keltenek a betegben az alkohol iránt. Ez a jelenség azonban nemcsak gyógyszer­rel, hanem hipnózissal is elő­idézhető- Hipnózissal fájda­lommentessé lehet tenni mű­téti. beavatkozásokat, épp úgy, mint egy egyszerű, de annál fájdalmasabb foghúzást. A nálunk alkalmazott elő­készítés a fájdalom nélküli szülésre ugyanezen alapul, csak nem hipnotikus, hanem éber állapotban: az anyát megtanítják arra, hogy ne a fájdalomra figyeljen, hanem a megfelelő légzésre. MÉSZÁROS doktor hang­súlyozza: a hipnózis nem mindent megoldó varázsszer. Mégis jóval szélesebb körben alkalmazható, mint gondol­nánk. Jelenleg ugyanis nálunk szinte csak az ideggyógyszok alkalmazzák- Szükséges lenne, hogy a hipnózis alkalmazása elterjedjen az orvosok körében és ugyanúgy választható legyen a gyógyszerek, gyógymódok arzenáljából, mint bármely más, ma használatos készít­mény. vagy eljárás. Varga Zsuzsa Agykutatás elektronikus módszerrel Az MTA Kísérleti Orvostu­dományi Kutató Intézetének kórélettani osztályán a négy­éves középtávú országos ku­tatási kormányprogram kie­melt részenként az agy olyan területét vizsgálják, amely a belső elválasztású mirigyek működését szabályozza.., A kísérleti állatok hypotha­lamus agyrészének működé­sét elektródák segítségével műszeresen mérik és regiszt­rálják. Az agyalapi mirigy hormonjaival próbálják befo­lyásolni a vizsgált agyrész idegsejtjeinek működését, kü­lönleges mérőberendezések se­gítségévéi értékelik az ideg­sejtekben keletkező mindösz- sze egy ezred másodpercig tar­tó 100 mikrovoltos feszültsé­get. Képünkön: A kísérleti patkányt előkészítik a műté­ti beavatkozáshoz. (MTI-fotó Barna István felv.) A Szikot e-Aliny cseppkő barlangjainak titka Munkásokból, diákokból és középiskolásokból álló csont­vázkutató csoport több mint 50 cseppkőbarlangot vizsgált át a Szovjet Távol-Keleten, a Szihote-Aliny hegységben. A kőkorszaki ember nyomai kö­zül a föld alatti teremrend­szer keltette a legnagyobb ér­deklődést. Az akkoriban itt élő tungúz törzsek a terme­ket sajátos szoborkiállítássá alakították. A tómagazdag kalcit cseppkőszobrok egyike egy fiatal, nőt ábrázol- A ma már turistaforgalmat is le­bonyolító barlangokról köny­vet adtak ki. Angolnák iránytűje A halak vándorlásával kap­csolatban a tudomány még egyes kérdésekre nem tud biztos választ adni. Nem könnyű arra magyarázatot ad­ni, hogy egyes halak, így a lazacok és angolnák hogyan tudnák tájékozódni és pon­tos irányt tartani több ezer kilométer hosszú vándorútjuk során- Két amerikai kutató szerint az angolnák az elekt­romos mező változásaira rea­gálnak. A tengeráramlásókat a földmágnesség erővonalai befolyásolják- A mágneses erővonalak gyenge elektro­mos mezőt hoznak létre, és ezek az erővonalak párhuza­mosak, illetve merőlegesek a földmágnesség erővonalaira. Hogyan reagál, egyáltalán reagál-e az angolna az elekt­romos mezőre? A két amerikai biológus 70 angolnával végzett kísérle­teket- Arra voltak kíváncsiak, hogy az angolnákra hat-e az elektromos mező? A kísérlet során EKG-elektródákat erő­sítettek az angolnákra és azt vizsgálták, hogy az áram ha­tására gyorsul-e a szívveré­sük? A kísérletek azt bizo­nyították, hogy az angolnák már nagyon kicsiny áramin­gadozásra reagáltak. Az an­golnák rendkívül érzékeny „természetadta vevői” a mág­neses erővonalak elektromos hatására tehát érzékenyek, így az erővonalak iránya, illetve az elektromos mező változásai segítik őket navi­gációjuk során. F öldgázkitermelés — talajsüllyedés A földgáz kiaknázása Euró­pában néhány helyen kelle­metlen következményeket vonhat maga után. 1930 óta a Pó-síkságon például több olyan balesetet tartanaik nyil­ván. amely a talaj réteg süly- lyedéséből eredt Több tanul­mány azt bizonyítja, hogy a föld alatti gázmezők kiterme­lésénél az üledékes rétegek vízháztartásának mesterséges megváltoztatásával megválto­zik a réteg szerkezete is. Ez pedig a felszíni talaj süllye­dését vonhatja maga után. Hollandiában is aggódnak a szakemberek ezzel a veszély- lyel kapcsolatban. A grormin- geni gázmezők Hollandiában jelentős területet foglalnak el. Itt koncentrálódnak a Közös Piac országainak legnagyobb földgáiztartalékai. A gronnin- geni gázmezők eddigi kiakná­zása még nem járt kellemet­len következményekkel, a szakkörök azonban attól tar­tanak, hogy a további erős ütemű kitermelés megváltoz­tatja a gázmezőket érintő al­talaj fizikai viszonyait. Hol­landia esetében egy nagy kiterjedésű talajsüllyedés ka­tasztrofális következmények­kel járhat, hiszen az ország területének jelentős része a tengerszintnél alacsonyabban fekszik. Űttalan utakon A képen látható UAZ—469 típus uni­verzális kis terepjáró gépkocsit terveztek a mezőgazdasági területek űttalan útjaira a szovjet konstruktőrök. Kis fogyasztású motort építettek be a megerősített alvázú és futóművű jármű karosszériájának or­rába, mellyel óránkénti 100 kilométeres sebességet érhet el a gépkocsi. A vászon­tetős terepjáróban öt személy fér el; ha a hátsó üléseket lehajtják, két személyen kívül 600 kg terhet is szállíthat az UAZ—469• Arra is lehetőség van, hogy a kis terepjáró 850 kg összsúlyú pótko­csit vontasson (ilyenkor természetesen nem szabad teljesen megterhelni a gép­kocsi csomagterét). Az UAZ—469 tulajdonképpen a már hosszú évek óta gyártott és a maga ide­jében jól bevált GAZ—69 típus tovább­fejlesztett változta. E gépkocsikból — habár futószalagon, de közel sem olyan j nagy szériában készülnek mint a Zsigu- # life, Moszkvicsok, vagy Volgák — sok I ezer jut a pormentes utakat nélkülöző ií*!1! területekre.

Next

/
Thumbnails
Contents