Nógrád. 1973. április (29. évfolyam. 77-101. szám)
1973-04-15 / 88. szám
ISé reside Só« koveteiménvekkel Nem pontos adatok szerint megyénkben 30 ezer dolgozó részesült központi béremelésben, ami éves szinten 60 millió forint plusz keresetet jelent az érdekelteknek. Eat a fontos kormányhatározatot megyénk üzemei, vállalatai alapvetően az előírások tzellemében valósították meg, annak ellenére, hogy a budapesti székhellyel rendelkező telepek többsége késve, vagy az utolsó percekben tudta meg, hogy a vállalati, üzemi, szakszervezeti tanácsok miként foglaltak állást a felosztási elvekkel kapcsolatban. Ái önálló nagyüzemek, valamint a tanácsi vállalatok időben, nagy körültekintéssel végezték el ezt a fontos, közhangulatot lényegesen befolyásoló, a munka- és alkotókedvet tovább szító, jelentős politikai feladatot. Miként sikerült alapjában véve zökkenő- mentesen lebonyolítani a központi béremelést? Először: jó volt az együttműködés a párt-, a szakszervezeti szervek és a gazdasági vezetők között. Másodszor: egyformán szükségesnek tartották a differenciálást. Harmadszor: a testületi döntésekben jól tükröződött a munkások véleménye, állásfoglalása. Negyedszer: a végrehajtásnál nagymértékben érvényesült az üzemi demokratizmus, ami a dolgozók tulajdonosi érzésének növelését segítette elő. Ötödször: a differenciálás során ’ikerült a korábbi bérfeszültségek jó részét teioldiani. ' A kormánynak ezt az intézkedését a munkások méltányolják, munkájuk megbecsülésének és elismerésének tekintik. Olyan következtetést vonnak le, hogy továbbra is a .-szocialista nagyüzemek munkásai játszanak meghatározó szerepet az ország életében. Szavukra, véleményükre, észrevételeikre, kritikai megjegyzéseikre odafigyel a párt Központi Bizottsága és a kormány. Ügy látják, hogy a szocializmus építésében, a szocialista embertípus kialakításában a jövő- iDen még nagyobb feladatok várnak az üzemi munkásokra, az ott dolgozó kommunistákra. Ez a kívánság a munkásosztály vezető sze- •-epével és az ország fejlődése iránt érzett es tapasztalt felelősségérzetével függ össze. Bármilyen jelentős is az előbb említett kormányintézkedés, valamennyi kérdésre nem adhatott gyógyírt, de nem is ez volt a célja. A végrehajtás során főleg a megye- székhely üzemeiben a saját erőből megvalósított bérfejlesztéseknél előfordult, hogy nem sikerült érvényesíteni eléggé a béremelés ösztönző hatását. Másutt a fejlesztésre fordítható saját összeg egy részét tar- alékolták. Ezáltal mérsékelték a béremelés serken,tő hatását. Mind a mai napig vannak olyan művezetők, akiknek a rendezés után kevesebb a keresetük mint a legjobb munkásoknak. Ebből is látszik, hogy a bér- és jövedelem- arányok finomítása figyelemmel kísérése, alakítása továbbra sem kerül le a napi tennivalók listájáról. Sőt, ki kell egészíteni azokkal a követelményekkel, amelyekről manapság kevés szó esik. A béremelés mintegy 40 százalékát a vállalatoknak, üzemeknek kell fedezni termelékenyebb, hatékonyabb munkával, azaz eny- nyivel nagyobb nyereséget kell az idén elérni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben ez több mint két és fél millió forintot jelent. Ennek a plusz nyereségnek elérését kell a gyár dolgozóinak keresett árukkal biztosítaniuk. Hangsúlyozzuk ezt, mert imitt-amott hol burkoltan, hol nyíltan az áremelés gondolatával foglalkoznak, mondván: — a dolgozók érdeke kívánja. Ha a szűk csoportérdekeket helyezzük előtérbe, cikkor ez a felfogás pillanatnyilag abban a szűk körben igaz lehet, de csak addig, amíg az ottani termelőkből fogyasztók nem lesznek. Eíbböl kiindulva a salgótarjáni alapszervi titkárok értekezletén Palócz Imre, a városi pártbizottság első titkára nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a béremelés vállalatra háruló feladatai során a nagyobb nyereséget a munka jobb megszervezésével, a folyamatos termelés biztosításával, előrelátó műszaki intézkedésekkel, a minőség növelésével, a szabad kapacitás gazdaságos termékeikkel való lekötésével, olyan szervezeti intézkedésekkel és a selejt csökkentésével biztosítsák, amelyeknek hatása az önköltség jelentős mérséklésében tükröződik. Hogy mennyi lehetőség van erre, íme a bizonyíték: 1972-ben 3 nagyvállalatnál, a selejt költsége megközelítette az 50 millió forintot. Nemcsak Salgótarján város üzemeiben, hanem a megyében is fontos feladat, hogy a pártszervezetek, ahol áremeléssel találkoznak, ott operatívan avatkozzanak be a gazdálkodás folyamatába. Vizsgálják az áremelés jogosságát, s ha indokolatlannak találják, ne engedjék végrehajtani. Ezt csak akkor tudják fnegtemni, ha a gazdasági vezetők és az árakkal foglalkozók nem titkolják el ez- trányú szándékukat. A nyereség növelésének jobb munkával kijelölt útja nehezebb, de megfelel a párt elképzeléseinek, törekvéseinek. Valójában ez vezet a hatékonyabb gazdálkodáshoz, csak ily módon lehet magasabb szintre emelni a munka-, üzemszervezést, biztosítani újabb lehetőséget a béremelésre, a szociális, kulturális kiadásokra, a különböző fejlesztési elképzelések megvalósítására. V. K, Ebben «* évben átadják! Lakberendezési áruház a városközpontban Hegvan a név: Salgó — Bútorok hat országból Alinak már a falak és a jövő héten megkezdik az épület burkolását. A klímaberendezést május első napjaira ban több mint 24 millió forintért vásároltak bútort. Az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat új áruházának bútorfor,, (készítik. A tervek szerint gaimát évente 50—60 millió június végén, vagy július ele- forintra tervezik. Ez több ién kerül majd sor a műszaki mint a salgótarjáni Centrum. átadásra. Ha minden jól megy, augusztus 20-án vehetik át a tarján iák a Salgó Lakberendezési Aruházat, amelyet Asztalos Béla tervezett és amely az országos bútoripari program keretében kerül átadásra. Egy ideig tehát elmondhatjuk, hogy Nógádban, a balassagyarmati és a kis- terenyei bútorrészlegek forgalma együttvéve. Több mint ötvenmillió! Mondhatni, hazánk minden településéről, ahol bútort Salgótarjánban van az ország gyártanak, érkezik majd áru legkorszerűbb lakberendezési áruháza. Addig, amíg jövőre át nem adják a tarjámhoz hasonló többi nagyáruházát a megyeszékhelyre. Székesfe' hérvár, Szeged és a főváros mellett a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár termékei is Zalaegerszegen, Szegeden, kaphatók lesznek. Hat külföl^ . — a .. . _ a Cl 1 ciVAillollciTO KlirAI*ni Nyíregyházán, Győrött es még újabb öt helyen, köztük a fővárosban. Naponta bútorcsere Néhány adatot érdemes megjegyezni az áruházról. Az nem a szolgáltatást Is teljessé di szocialista ország bútorai közül is válogathat a vevő, mert kapható lesz Tarjánban csehszlovák, lengyel, szovjet, NDK, jugoszláv és román gar. nitúra. Nemcsak az áruk lesznek minden igényt kielégítőek. haalapterülete 3000 négyzetméter és ehhez tartozik majd egy 300 négyzetméteres külső raktár. A vásárlók a földszinten és az emeleten válogathatnak, kívánják tenni. Ez azt jelenti, hogy a vevőnek, aki részletre akar vásárolni, nem kell átmennie az OTP-hez — mindent elintéznek helyette. A szemlélődhetnek. _A második városban ég a környéken húsz kilométeres körzetben, ahogy mondani szokták, „ingyen és bérmentve” házhoz szállítják emeleten a kéziraktár helyezkedik el. Nem kevesebb, mint 28—30 garnitúrát mutatnak majd be az áruházban és tér- a bútorokat. Lehet kérdezni az mészetesen hetenként, sőt na- áruházban dolgozó lakberenponként cserélik majd a kiállított garnitúrákat. A bútor jelenti majd az, áruház fő profilját, de csak 50—60 százalékban, mert megtalálhatók lesznek a híradástechnikai cikkek, a lakástextíliák (szőnyegek, függönyök) és az ................... _ ____^ ü veg, valamint a kerámia és címkéjének tervezete. Nevet Is dezőtől, aki kérésre akár a lakást is megszemléli, tanácsot ad, hogyan rendezzék azt be. A szőnyeget, függönyt mé. retre vágják, ha kell be is szegik, ami ugyancsak könnyítés a vásárlónak. Elkészült már az áruház műanyag dísztárgyak. Négy osztállyal, negyven dolgozóval kezdik meg majd a munkát a városköznontban, a Rákóczi úti lakberendezési ár-'házban. Tavaly a Centrum Áruházkapott. A Pécskő szomszédját Salgónak nevezik. Szembe néz majd a két áruház, mint a városkörnyéki két hegy. (sz. D Építkezés Cereden Ceredrői kaptuk a hírt, hogy építkeznek a községben. Mintegy félmillió forint értékben átépítik a Ceredi községi Tanács épületét. Az átépített új épületben nemcsak a község lakosainak ügyesbajos dolgait intézik majd. hanem itt kap helyet a helyi pártalapszer- vezet és ide költözik a községi könyvtár is. Kijelölték a háztáji földeiket, a mezsgyehatár t Jelző cövckeket is beverték a földbe: kezdődhet a burgonyaültetés. Ez történt a napo kban Szécsényben, a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet földjein. Ott találtuk mások kai együtt Id. Klamárik Pált és Juhász 1st- vánnét, akik családjuknak besegítve vetik a krumplit, s majd gondozzák is Jelölő gyűléseken kérték Szécsényben A Szécsényben megtartott jelölő gyűléseken a választó- polgárok nem fukarkodtak a kérésekkel. Sok olyan problémát vetettek fel, melynek megvalósítása valóban a közösség érdekeit szolgálja. Szám szerint 228 választó szólt hozzá a beszámolóhoz, s a hozzászólók több mint fele közérdekű bejelentést tett. Legtöbben a közlekedéssel kapcsolatos gondjaikat vetették fel. Több kilométer hosz- szúságú, új járdaépítést, közel 30 ezer négyzetméter útépítést kértek a tanácstól. Többek között a Bercsényi, Pintér Sándor, Csépe Sándor, Zrínyi, Hársfa utcák lakói panaszkodtak a földutak miatt. Hosszú évek óta gondja a szécsényieknek, hogy nincs korszerű autóbuszpályaudvar a nagyközségben. Építésének szükségességét hatan is szóvá tették. A megvalósításra csak 1975 után lesz lehetőség. A kereskedelemmel kapcsolatban a Pintér Sándor úton vegyesbolt építését kérték, ennek a szécsényi ÁFÉSZ 1975- ig eleget tesz. A Kossuth utca lakóinak hasonló kérése is valósággá válik még ebben az ötéves tervben. A Kállai Éva, Bartók, Magyar utcák és Benczúrfalva lakói játszótér építését szorgalmazták, tőben szóvá tették a fiatalok sportolási lehetőségeinek jobb biztosítását, a ligetbe tornacsarnok építését javasolták. Szóltak a három munkahelyes orvosi rendelőről, mely a közeljövőben már a megvalósított feladatok között szerepel. Nagy gondja a járási székhely lakóinak, hogy a művelődési otthon elavult épülete nem elégíti ki a szórakozni vágyó szécsényiek igényeit. Az új kultúrház létesítésére csak 1975. után kerülhet sor. Sok vitát váltott ki a nagyközség közműhálózatának és a felszíni, szennyvizek elvezetésének helyzete. A Damjanich úton a talajvíz elvezetésének megoldását, a Mező Imre, Madách, Ságvári utcákban többek között szennyvíz- csatorna építését, a Bacsó Béta, Árpád utakon közkifolyók kialakítását kérik. Többen indítványozták, hogy ideje lenne Szécsényben 16 tantermes általános iskolát építeni. Szóltak még a kőzkutak karbantartásának szükségességéről, kérték a pőstényi kultúrház belső felújításást, ifjúsági klubház, úttörőház építését, a Somogyi Béla úti várfal felújítását S*. Oy. Soha meg nem állni... Regények, verseskötetek, po- káját irányította, a ez bizony szerintem, nincs äs helye a Utikai kiadványok sorakoznak nagy terhet rótt rá- közösségben. Csakúgy, mint a a vitrin polcain. Elég a te- — A nagy felelősség meg köpönyegforgatóknak, akik- kintetet körülhordozni a szó- is viselte az idegeimet — nek egyik hóna alatt a hibban, hogy meggyőződjék az mondja. — Kértem, bízzanak lia. másik alatt a marxizmus, ember: a Kecskés család szí- meg egy időre könnyebb g mindig úgy beszélnek, ahogy vesen vesz könyvet a kézé- poszt ellátásával. így lettem éppen előnyösebbnek látják- be. frontmesterhelyettes. Kecskés Sándor véleménye — Ken is. hogy az ember Munkája azonban így is az. hogy az ember akkor dol- még felnőtt fejjel is tanul- maradt bőven. Neki sem májon, -művelődjön — szól a nk a napok bővebben a sza- családfő. Kecskés Sándor. — bad időt. mint másnak, mégis Jómagam bányászcsaládból készséggel vállal társadalmi származom, öten voltunk test- megbízatásokat. A bányai __________________ ^ vér ek. Bármennyire is igye- munkaügyi döntőbizottság el- propagandista anyagokat olj . gozik igazán, ha munkájáért teljes lánggal ég. ö meggyőződése szerint él. s ezért szabad idejét is feláldozza. Munka után előadásokra készül. keztek taníttatni bennünket a nöke, a szakszervezeti bizott- szüleim, csak az alapokat sás oktatási felelőse, s — kaptuk meg. A továbbfejlesz- amire talán a legbüszkébb — tás már kinek-kinek a saját tíz esztendeje a megyei ta- dolga. nácsnak is tagja. Mint édesapjáé, az 6 pályá- — Mindig is szerettem a ja is a bányából indult A tu- közösségért tenni, aktívan dol- dás utáni vágy azonban már goztam már az ifjúsági moz- akkor sem hagyta nyugton, galomban is. Talán ezért gon- Tanult kitartóan, katonatiszt dolták, hogy az ott felgyü- szeretett volna lenni. í^y is lemlett tapasztalataimat jó történt, elérte célját- Repülős lenne kamatoztatni. Sokan azt lett. mondják pedig: hálátlan do— Még most is megmozdul log a közösségért fáradozni, bennem valami, amikor repü- Pedig maga a munka nagyon lót hallok elhúzni fölöttem. De sokszor meglovagoltam én is a kék eget! Aztán úgy hozta a sors. hogy hazakerültem Mátraszőllősre. És immár 17 esztendeje újra a bánya ad kenyeret. Hosszú évekig a Nagybá- tony szorospataki bányaüzem frontmestere volt. A robbantómesteritől a gépkezelőig szinte az összes lehetséges vizsgát letette, ismeri a korszerű bányaüzemi technikát. Nyolcvan—száz ember munis hálás, legfeljebb néha az emberek nem azok. viszont ezen az embernek túl kell tennie magát. Akadnak, sajnos, olyanok. akik passzívan, közömbösen. kibicként figyelik, vajon mit tesznek a többiek. Ami engem illet, nagyobb szigorral lépnék fél velük szemben. Akit nem érdekel, hogy hogyan halad ez a társadalom előre, aki csak anyagi ellenszolgáltatás fejében hajlandó úgy-ahogy részt vállalni a feladatokból, annak vas. jogi ismereteket gyűjt. — S, mit szól mindehhez a feleség? » — Megért engem és támogat Csak akkor pörölt amikor betegen sem akartam pihenni. Egyébként mindenben segít. Amikor például az érettségire készültem, hangosan olvasta a tételeket, mert olyan típus vagyok, hogy hallás után jobban bennem az anyag— Ezek szerint még mindig él a tanulási kedv? — De mennyire! — nevet Kecskés Sándor. — Aligha fogom én már ezt kinőni. Tel! ambícióval, munka vágwal, ez a 41 esztendős férfi. Szívesen gondol viasszá az eltelt évekre, ez az idő sok szép feladatot hozott számára- Nem bánt tékozlón a hetekkel, hónapokkal nincs __ hát miért visszakívánni a viszrö gződik szahozhatatlant Nagyobbik fia követi az apja példáját, a Zrínyi Akadémia másodéves hallgatója. A kisebbik fiú a gépipari technikumba jár. Ök már többet kapnak az alapoknál, na Tavaly jelentkeztem az esti gyobb eséllyel indulnak. S, egyetemre. Nem sikerült be- hogy mennyire tudják majd jutnom, de van még próbál- kozáöi lehetőség az idén is. Persze, jól meg kell gondolni, hogy csak olyat vállaljak, aminek becsülettel eleget is tudok tenni. megragadni lehetőségüket, az csak azon múlik, hogy lesz-e elég kitartásuk követni az édesapa. Kecskés Sándor példáját. Szénül Márta INÓGRAD “ 1973. április 15„ vasárnap k 1
