Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

CT TECH A iermőíöld pusztulása Vietnamban Vietnam földjén véget ért a több évtizede tarló pusztító háború. A 320 ezer négyzetki" lomé tér területű (VDK és Dél- Vietnam együttesen) országra több bomba hullott, mint a 11. világháború összes had­színtereire — olvashattuk a napilapokban. Talán kevesen gondolnak arra, hogy a hihe­tetlen pusztítás, .amit e szőr* nyű bombázások az emberéle. tekben és a városokban okoz­tuk, csak egy részé annak a mérhetetlen kárnak, amit ez a háború Vietnamban előidé­zett. A TLRMOFÖLH ■— TERMÉSZETI KINCS A termőföld minden ország egyik legféltettebb természeti kincse, hiszen közvetlenül, vagy közvetve szinte minden táplálék forrása. Különösen féltett kincs ez egy olyan or­szág számára, melynek termő­földje csak alig több mint hazánké, de ezen a mienknél négyszer nagyobb népesség, kb. 40 millió ember élelmisze­rét kell megtermelni. Á bombázások elősorban Vietnam mezőgazdaságilag legértékesebb és legkulturál­tabb területeit, a Vörös-folyő és a Mekong deltavidékét érintették. A rombolás közvet­len hatásáról nap mint nap értesülhettünk a hadijelenté- sekből. A lebombázott gátak és öntözőberendezések több­ezer hektár termőföldet juttat­tak víz alá. A pusztító áradá­sok szennyes iszappal borítot­ták el a földeket, máshol el­sodorták a talaj értékes fel­színi rétegeit, A bombatölcsé­rek lehetetlenné tették a föld­művelést. a víztelenítést, az anyagszállítást a gátak kijaví­tásához. A lombtalanító vegy­szerekkel tönkretett hegyvidé­ki erdők nemcsak a növény­zet teljes pusztulását jelentet­ték. Az erdők többé nem fog­ták fel az esős évszak felhő- szakadásainak vizét, és a lej­tőkön szabadon lerohanó ár magával sodorta a hegyvidék termőtalaját. Talán még e közvetlenül le­mérhető pusztulásnál le na­gyobb az a kár, ami csak most, a háború befejezése után meginduló mezőgazdasági ter­melésnél fog mutatkozni. Az évezredes agrárkultúra alap­ja, a termőtalaj szinte minden alkotóeleme kárt szenvedett. A mérges vegyszerek és a bombázások a növényzetet és a talaj állatvilágát nagymér­tékben elpusztították. A növé­nyek révén a szervesanyag- utánpótlás az állatvilág révén pedig ennek lebontása szűnt meg. Mivel a talaj tápanyag- tartalékának nagy része a szerves anyaghoz (humusz) kapcsolódik, a biológiailag in­aktív .talajok termőképessége nagymértékben lecsökken. A BIOLÓGIAI EGYENSÚLY HELYKEALLITÄSA A biológiai egyensúly vissza­állítása a talajban igen lassú folyamat, még optimális kö­rülmények között is. Vietnam termőföldjei pedig nemcsak biológiailag szenvedtek káro­sodást. Az ősi, felszíni, vagy árasztásos öntözésre berende­zett területeken a domborzat kismértékű változása is ka­tasztrofális lehet. A lerombolt gátakon tűi, a bombatölcsérek milliói teljesen megváltoztat­ták a felszín arculatát. Meg­változtak a lefolyásviszonyok, a talajvíz szintje, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságai. A bombák becsapódása követ­keztében a terméketlen alta­laj, vagy alapkőzet a felszín­re került, és olyan keveredés állt be, ami a talajszintek folytonosságát megszakította. A talajkeveredés mértékét el­képzelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy Vietnam föld­jének minden négyzetkilomé­terére átlagosan több mint 30 tonna bombát dobtak. A me­zőgazdaságilag értékes, sűrűn lakott területek pedig az át­lagnál jóval többet szenvedtek a légitámadásoktól. A vietnami termőföld bioló­giai, fizikai állapota tehát erősen leromlott. Valószínűnek látszik, hogy a kémiai szeny- nyeződés is erős, részben a hagyományos robbanóanyagok káros égéstermékeitől, részben pedig a mérgező vegyszerektől. A talajok égjük jellemző tu­lajdonsága ugyanis az, hogy idegen anyagokat hosszabb- rövidebb ideig megkötik. Kér­dés, hogy a gátak helyreállí­tása és a tereprendezés a bombatölcsérek eltüntetése után mennyi idő szükséges a termőföld regenerálásához, sőt, helyenként egyáltalán regene­rálható-e a termőföld. TÍZ ÉV A folyóvölgyekben, a síksá­gokon a bombák ütötte seb­helyek még nagyon sokáig éreztetik majd terméscsökken­tő hatásúkat. A tönkretett ta­lajokon a leggondosabb agro­technika alkalmazásával és bőséges műtrágyázás mellett is évek szükségesek, ahhoz, hogy a termés elérje a hábo­rú előtti szintet. Hazai példá­kat figyelembe véve, amikor a helytelenül kivitelezett melkr rizációs munkák (sáncolás, teraszolás, tereprendezés) al­kalmával a feltalajt elvéko­nyították, vagy elhordták, a terméscsökkenés legalább 10 évig érezhető volt. Ez az idő minden valószínűség szerint Vietnamban sem lesz rövi- debb. A hegyvidék erodált ta­lajtakarója pedig talán soha nem pótolható. Az NDK-ban, és újabban hazánkban is fo­lyó rekultivációs kísérletek (banyák meddőhányóinak me­zőgazdasági hasznosítása) azt mutatják, hogy ez az eljárás még a mi éghajlati viszonya­ink között is igen költséges és nehéz. A mediterrán országok és a Közel-Kelet országainak példája pedig azt mutatja, bogy az erdőktől megfosztott lejtők elpusztult talaját nem­zedékek hosszú sorának meg­feszített munkája sem teremt­heti újjá. Ez a tény annál is szomorúbb, mert a termő­föld, ami a mezőgazdaság leg­fontosabb termelőeszköze, ab­ban különbözik a más terme­lőeszköztől, hogy újbóli elő­állítása nem lehetséges. Az el­pusztult vietnami termőfölde­ket nem lehet visszaszerezni sem segélyekkel, sem háborús jóvátétellel. Dr. Major István egyetemi tanársegéd Búcsú a tárcsától Habár . a telefonkészülékek nagy többsége ma még a tíz- lyukú, elforgatható tárcsával működik, a szakemberek nem jósolnak hosszú ' életet neki. Napjainkban, az elektronika rohamos térhódításának kor­szakában idejétmúltnak, las­súnak tartják a telefonhívást e mechanikus szerkezettel. Tárcsázáskor a hívótárcsa ru- í-óját a korong elforgatásával i \ húzzuk, és a visszaforgó •csa a hívószámnak megfe­jelő impulzust küld a köz­pontba. Mióta magukat a köz­pontokat is elektronizálták, lerövidülhet ez a 15—20 má­sodpercet igénybe vevő műve­let. A legújabb készüléktípuso­kon tárcsázás helyett csupán megfelelő sorrendben le kell nyomni a számjegyekkel ellá­tott billentyűket (gombokat), a többi zajmentesen, gyorsan, hibátlanul elvégzi a telefon- készülék „lelke”, a beépített elektronika. A képen látható Siemens- gyártmányú készüléket kiegé­szítő hangszóróval is ellátták a beszéd felerősítésére. A hi- vójelet nem csengő, hanem elektronikus hangot adó be­rendezés szolgáltatja, amely­nek hangerőssége széles hatá­rok. között változtatható. Meg­határozott kapcsolatok létesí­tése rövid hívószám segítsé­gével lehetséges a készülék használatakor. Ha a hívott szám foglalt, a hívást a ké­szülék tárolja, és megfelelő billentyűnyomásra újra auto­matikusan végrehajtja. 10 NÓGRAD — 1973. március 11,, vasárnap Minícsőszök Több mint háromezer hejktámyi kertet é* mintegy ötszáz hektár káposztaföldet sikerült megóvni a kártevők­től azoknak a trichogram- máknak a segítségével, ame­lyeket a biológiai módszerek kel folytatott növényvédelem bocsátott rendelkezésre. A trichogrammák, ezek a fél- milliméternél nem nagyobb ro­varok, sok mezőgazdasági kár­tevő petéivel táplálkoznak és teljesen fölöslegessé teszik a mérgező vegyszerek alkalma­zását. A hasznos állatokra és madarakra teljesen ártalmat­lan módszer sokszorosan ol­csóbb a vegyi módszereknél. Fordítás - komputerrel Moldvai nyelvészek, lenín- giádi és minszki kiberneti­kusokkal együttműködve olyan. számítógépprogramot — ún. fordítóprogramot — dolgoztak ki, amellyel a „Minszk—22 M” típusú kom­puteren általános és szakszó- kincset is fel lehet dolgozni. A gépet „megtanították” né­hány idegen nyelvre' és ellát­ták több iparág legfontosabb ismereteivel, kifejezéseivel. Ezt követően a komputer fordítást tudott készíteni angol, német és francia nyelvű szőlészeti­borászati szakirodalmi szöveg­ről és a félvezetőtechniká­val foglalkozó angol nyelvű szöveget simán „áttette” orosz­ba. A számítógép 15 perc alatt közel 1200 szót fordít. 2—3 perc alatt összeállítja egy cikk rövid tartalmát. Az nyelvtani információkkal természetesen csak nyers for* elektronikus fordító szótárát együtt a szánni tógép külső dításnak tekinthető, a szak­általónos és szakszavakra ősz- memóriaegységében kapott lektor és stíluslektor munká­tották. A 3000 szót tartalmazó helyet. iát egyelőre nem teszi szűk­általános szótár a szükséges A komputer teljesítménye ségtelernné. Meteorológiai előrejelzés — léggömbökkel A magästegkori áramlatok se bessege, iránya ismeretének hiányában nem lehetséges pontos meteorológiai előrejel­zés. A Földünk felett 12 000 méter magasságban uralkodó légáramlatok feltérképezését szolgálja a francia űrkutatás eddig legnagyobb programja, az EOLE-terv végrehajtása. Az EOLE-program 1971. augusztus 16-án indult be. Ezen a napon az amerikai Wallops Island bázisról Soout- rakéta segítségével fellőtték az EOLE jelzésű francia gyárt­mányú mesterséges holdat. Ugyanezen a napon megkezd­ték a meteorológiai léggöm­bök felbocsátását három ar­gentin bázisról (Mendoza, Nenguen, és Lago Fagnano). Általában napi 10 ballont bo­csátanak fel. Az a cél, hogy ennyi léggömb sodródjék Föl­dünk déli féltekéje felett 12 000 méteres magasságban, a 30. és a 70. szélességi körök közötti sávban. A lég­gömb beáll a szélirányba és sodródik a magaslégköri áramlatokkal, amelyeknek egyébként a polgári repülés pilótái nem örülnek. Az EOLE mesterséges hold 100 perc alatt kerüli meg a Földet, az Egyenlítőhöz viszo­nyított 50 fokos hajlásszög mellett. A mesterséges hold tehát 5 perc alatt 500 ballont tud „kikérdezni”. A ballonok kosarába Ugyanis rádió-adó- berendezéseiket telepítettek. Az EOLE mesterséges hold az UHF-sávon lokalizálja a lég­gömböket, a VHF-sávon pedig- ezek sebességét, irányát to­vább jelenti a földi állomások felé. Az EOLE memóriakapaci­tása egyébként 897 ballon ki­kérdezésére alkalmas. Az adatokat a földi állomásokon összegezik. Az EOLE-terv föl­di számítóközpontja és ve­zérkara a franciaországi Bré- tigny-ben települt. A ballonok keringési se­bessége és haladási iránya egyébként a 12 000 méter ma­gasságban uralkodó széláram­ki:: *-i póriig' I Vf /. .. ^ } |'|\ c . ‘1 ítttss-r-r-i Francia, meteorológiai ballom feltöltése latok sebességével és Irányá­val azonos. Ezek tehát a szél­jelzők. Az EOLE-program az űrkutatás első olyan vállal­kozása, amelynek során fo­lyamatosan adnak adatokat az atmoszféra felső rétegében uralkodó légkör mozgásáról. Ez nélkülözhetetlen előfeltéte­le az egész Földre kiterjedő megbízható meteorológiai elő­rejelzéseknek. A francia—amerikai—argen­tin közös űrkutatási program­ba 1971. októberében kis hiba csúszott. A franciák ugyanis mirtdep egyes ballont kisebb robbanótöltettel láttak éL A léggömböket földi parancsra fel lehet robbantani a magas* légkörben, amennyiben ve­szélyeztetik a polgári légifor­galom gépeit. Október elején összesen 141 ballon végezte munkáját a magaslégkörben, amikor az egyik központból emberi tévedés folytán rob­bantási jel futott ki az EOLE* hoz. A mesterséges hold 72 ballont parancsra felrobban­tott. Mihelyt vette az ellen- parancsot, azonnal leállította a robbantást és így 69 ballon megmenekült a megsemmisü­léstől. A ballonokat azóta ter­mészetesen pótolták. Egyik­másik már 9000 kilométert is megtett. Sok esetben, a magas- légköri áramlatokban, elérték a 160 km/óra sodródási se­bességet. Az EOLE-program kivitele­zése 1972-ben tovább folyt. A ballonok számát először 500- ra, majd 750-re emelték. A kikérdezést az EOLE-hold végzi t tovább. A lesugárzott adatok feldolgozását a bré- tigny-i központban elektron) - kus számítógépekkel végzik. A francia és az amerikai űr­kutatók remélik, hogy az EOLE-program sikeres végre­hajtása a jövőben lehetővé te­szi a pontosabb meteorológiai előrejelzések készítését. H. J. Faültetés — robbantással A fiatal harsak, tölgyek, ju­harfák tudvalevőleg igen rosz- szul bírják a városi utak mel­letti kemény és száraz, talajt. Most új eredeti módszerről érkezett hír: fák robbantás­sal történő telepítésére. Egyméterayi mélységbe kü­lönleges töltetet juttatnak le. A robbantás olyan üreget ala­kít ki. amelynek falai elég lá­gyak ahhoz, hogy a gyökerek növekedését ne akadályozzál!. A töltet emellett egy adag műtrágyát is tartalmaz, ami a robbantáskor egyméteres kör­ben szétszóródik a talajban. Ez a tartalék a fának 3_5 évre elegendő. Sugárzásos élelmiszer-tartósítás Van Károly akadémikus nyilatkozata Szerte a világon egymás után adják ki az engedélye­ket az új tartósítási eljárás alkalmazására, amely az atomenergia békés felhaszná­lásának körét bővíti tovább. Ennek az új tudományágnak és gyakorlati alkalmazásának koordinálásában, fejlesztésé­ben jelentős szerepet tölt be a bécsi székhellyel működő nemzetközi atomenergia-ügy­nökség. Az élelmiszer-tartósí­tási osztály élén Vas Károly akadémikus, a Központi Élel­miszeripari Kutató Intézet volt igazgatója irányítja ezt a munkát. Tőle kért tájékoz­tatást az MTI munkatársa az élelmiszer-besugárzás eddigi eredményeiről és további le­hetőségeiről. Vas Károly akadémikus el­mondotta, hogy napjainkban már 11 országban 19 féle élelmiszert tartósítanak, fer­tőtlenítenek az atomenergia segítségével. A szakemberek a radiosugámak éppen olyan higiéniai jelentőséget tulajdonítanak, mint amilyet a tejnél a pasztőrözés betölt. Az élelmiszerek között első helyen áll a burgonya, amely a sugár hatására nem csírá­zik ki, így még tavasszal is frissen raktározható. Angliá­ban évente 250 tonna, Auszt­ráliában 100 tonna burgo­nyát tartósítanak sugárzással, kísérleti célokra. A sugárfor­rások segítségével a rovar- kártevők is kipusztíthatók a gabonából, a lisztből, a dió­ból. aszalt gyümölcsből, a zöldségből és a burgonyából egyaránt. A módszereket már kidol­gozták a kutatók, s a negyed- százados tudományos munka után a nagyüzemi alkalma­zás küszöbéhez érkeztek. Gondot okoz azonban, hogy nem tudnak még pontos vá­laszt adni a sugárzásos tech­nológia alkalmazásának gaz­daságosságára. Ehhez az ez évben felépülő francia besu­gárzóüzem már pontosabb információkat szolgáltat. A további fejlesztésekhez el­engedhetetlen, hogy a besu­gárzott élelmiszereket bekap­csolják a nemzetköri kereske­delem vérkeringésébe is. Ehhez különböző szabványok­ra van szükség, melyek elő­készítésében jelentős szerepet vállalt a nemzetközi atom­energia-ügynökség. Magyarország a kutatások­ban és az alkalmazásban egy­aránt kiváló eredményeket ért el, így az élvonalhoz tar­tozik. Befejezésül elmondotta Vas Károly, hogy véleménye sze­rint a mennyiséget tekintve szerte a világon a burgonya besugárzásának van a legna­gyobb jövője, a magyarorszá­gi adottságokat tekintve azon­ban ajánlatos lenne a külön­böző fűszerek, elsősorban a paprika besugárzása is. A su­gárral kezelt fűszerpaprikát Hollandia már megvásárolná, itt ugyanis engedélyezték a fűszerek sugárkezelését. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents