Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

Legújabb teret a „cetli»99 rendsmer Törődnek a nőkkel ' 'AZ ELZETT szécsényl gyár- egysége azok közé tartozik, amelyek a nőpolitikái határo­zatban foglaltak végrehajtá­sát már a határozat megjele­nése előtt megkezdték. Kü­lönösen hangzik ez, pedig ■nem az: felismerve a nők problémáit, időben hozzálát­tak azoknak megoldásához. A szécsényl járásban há­rom éve ezer ember, köztük 700 nő foglalkoztatását kel­tett lehetővé tenni. A régi gépállomás helyén épült EL­LETT több mint 400 asszony­nak, lánynak nyújtott vi­szonylag könnyű, és jól fizető munkát Amint azonban a legna­gyobb gond megoldódott, je­lentkeztek az apróbb prob­lémák. Ezekről Miklósik Ig­nác, a gyáregység vezetője számol be: — Nem volt a nőknek Öl­tözőjük. A korábbi gépáll», niás nem foglalkoztatott nő­ket — érthető hát. Először az irodaépület felét választottuk le erre a célra, majd új szo­ciális épületet hoztunk létre. A kétszintes öltöző több mint ötmillió forintba került, de 870—900 főnek elegendő lesz, még a további létszámfejlesz­téssel is számoltunk. A munkakörülmények ja­vítására új csarnokot épített az üzem. A szerelde valóban olyan, hogy az ott dolgozó nőknek optimális teltételeket nyújt a jó munkához. — Nyolckilométeres kör­zetből járnak be hozzánk a dolgozók — sorolja tovább a gyái gység vezetője. — Az autóbusz-közlekedés régebben nem vette figyelembe a mű- azakváltásokat, a több gyerme­kes mamáktól is órákat ra­bolt el a buszra való vára­kozás. Tárgyaltunk a Volán­nal, s ennek az eredménye, hogy módosították a menet­rendet. Sőt, most májusban újabb finomításokra is sor kerül. Az üzem könnyebb és kényelmesebb megközelítését szolgálja az is, hogy egy ki­lométer hosszon járdát épí­tettünk ki. MIKLÓSIK Ignác olyan üzemvezető, aki nemcsak a jó munkát követeli meg a dolgozók többségét kitevő asz- szonyoktól, hanem azon van, hogy könnyítsen is életükön. Az üzemi étkezés bevezetése valóban nagy segítséget ad a nőknek. A családos asszo­nyok az üzemi konyháról hs- závlhetik az ebédet, vacsorát, nem kell otthon vesződni a sütéssel-főzéssel. Az üzemi konyha gondoskodik a friss reggeliről, az üdítő italokról, sőt kávét is visznek a mun­kapadok mellett dolgozóknak, ffc érezze senki, hogy ■— csak azért, mert nem Irodában dolgozik — kevesebbel kell beérnie. A mozgó mintabolt naponta keresi fel az üzemet a friss pékáruval, az itt dol­gozó asszonyoknak nem kell boltba rohanniuk, hogy ne maradjon kenyér, péksüte­mény nélkül a család. Nincs gondjuk a nőknek a gyerekek elhelyezésével sem. Az ELZETT hozzájárult a szécsényl óvoda bővítéséhez, s ennek fejében az „elzettes” gyerekeknek helyük van az óvodában. Nem takarékoskodnak az asszonyok rovására. Arra tö­rekszenek, hogy jól érezzék magukat a nők. megállapod­janak, s idővel megbízható törzsgárda alakuljon ki. — Mostanában többen mondják, hogy túl sokat fog­lalkozunk már a nőkkel. Mi erről a véleménye? — Ez így nem igaz. Az viszont tény, hogy a nőpoliti­kát határozat végrehajtásáról beszélve sokszor általánosíta­nak. Megoldott problémákró.' továbbra Is úgy szólnak, mintha bizony nem értünk volna el eredményt, mintha a határozat tegnap Jelent vol­na meg. Többen unalomig verklizik, ugyanazokat a té­mákat, ezért tűnik úgy, mint­ha túlzásba vinnénk a nőkkel való foglalkozást. — Mit tenne a dolgozó nő­kért, ha korlátlan anyagi le­hetőségekkel rendelkezhetne? — Mindenekelőtt a gyár műszaki feltételeit javítanám annyira, hogy az asszonyok mentesüljenek a harmadik műszak alóL Akik nálunk dolgoznak, azok többnyire nem úgy tervezték az életü­ket, hogy három műszakban dolgozzanak. Kiegyensúlyo­zottabbak lehetnének a mun­kában, s a családi életben is. Egyelőre azonban szükségünk van az éjszakai műszakra is. s az asszonyoknak ez alig tíz százalékát érinti. Idén •— több intézkedés ha­tására — több mint 18 száza­lékkal emelkedett az ELZETT szécsényl gyáregysége mun­kásnőinek keresete. Hatalmas lépés volt ez az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvénea teljes megvalósításához. S a munkahelyi közérzet Javítására Is újabb tervek foglalkoztatják a gyáregység vezetőjét. Az üzemorvosi ren­delő idén már megnyílt, a legközelebbi teendő pedig egy Üzlet létesítése. —• A litkei ÁFÉSZ tavasszal egy üzletet létesít Itt, amely­ben a legfontosabb élelmi­szerek megvásárolhatók. Ügy gondoltuk, hogy a „cetlis” rendszert vezetjük be. Reg­gel, munkába jövet az asszo­nyok egy papírlapra felírva leadják a boltba aznapi Vá- lárolnivalójukat. s hazame­net szépen összecsomagolva mindent megkapnak. Nincs várakozás, nincs sorbaállás. Persze ehhez előbb külön pa­vilont kell a gyárnak biztosí­tani. . Ami a dolgozó nők munka- körülményének, életének meg­könnyítését illeti, Miklósik Ig­nác üzemvezető valóban a tettek embere. Érti, s nagyon komolyan veszi a nőpolitikái határozat szellemét. Példájá­val munkatársait is arra ne­veli, hogy törődjenek a dol­gozó nőkkel Az általa veze­tett üzem mintául szolgálhat a többi, nőket foglalkoztató munkahelyeken is. A NŐPOLITIKÁI határozat végrehajtásában kifejtett munkásságáért Miklósik Ig­nác a Parlamentben a na­pokban vette át a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. —• szénái ■= Jk pártszervezet legfelső fóruma a párttaggyű­lés, ahol az alapszerve­zethez tartozó kommunisták kifejthetik véleményüket, ja­vaslataikat. állást foglalhat­nak munkahelyük, környeze­tük politikai jelentőségű kér­déseiben. döntéseket, határo­zatokat hoznak. Nem mind­egy tehát, hogyan készülnek fel a párttagok egy-egy tag- g /ülés munkájára. Tudják-e előre, hogy miről lesz szó, miről kell dönteniük, vagy csak ott. a beszámoló során értesülnek erről. Alapszervezeti titkárokkal beszélgetve gyakran hallani panaszt, hogy a taggyűlés után a folyosón vagy másutt, kisebb csoportokban folyik a vita. amelynek a taggyűlé­sen lett volna a helye. E je­lenség okait vizsgálva. az esetek többségében kimutat­ható. hogy a vezetőség nem jól készítette elő a taggyűlést. Mint ahogy az is igaz. hogy az aktív, vitatkozó. alkotó Jellegű taggyűléseket általá­ban gondos előkészítő munka eredményezi. A pártszervezetek vezető­ségeinek munkájában, sajnos, ma még eléggé általános a7„ a módszer, hogy a munkater­vük szerint megjelölt időben megtárgyalják a soron követ­kező taggyűlés témáját. el­döntik időpontját és azután a kialakult gyakorlat szerint összehívják azt. Ennél több azonban nem történik a ve­zetőségi ülés és a taggyűlés között. Sőt, az is előfordul, hogy amikor egy-egy párt­tag érdeklődik a taggyűlés témája felölt akkor — a Munka és művelcdés Jobban is lehetne Beszélgetés a művelődésről AZ ORSZÁGOS Bányagép­gyártó Vállalat salgótarjáni bányagépgyárának szakszer­vezeti irodájába» kezdtük a beszélgetést. Takács Ferenc szakszervezeti titkár röviden tájékoztatott a szocialista brigádvállalások helyzetéről. — Versenybizottságunk az országos és a helyi előírások figyelembevételével kidolgoz­ta a szocialista munkaver- seny-vállalások mgetételéhez szükséges javaslatokat, ter­melési, politikai, kulturális vonatkozásban egyaránt. A vállalások folyamatban van­nak, eddig csak néhány bri­gád adta még le. Ami a kul­turális vállalásokat illeti, mi a szakmai jellegű tanfolya­mok szervezésére fektetjük a fő súlyt. A gyári tanfolyamok há­rom csoportba, sorolhatók: kötelező jellegű munkavé­delmi, szabadon választott be­tanító — lánghegesztő, gépi forgácsoló, vasszerkezeti la­katos stb. — és MEO-s tan­folyamok. Jelenleg azonban egyetlen tanfolyam sem mű­ködik. Valamennyi a szerve­zés kezdeti stádiumában, s a hegesztő szakmunkástanfo­lyam pedig — amely új kez­deményezés lenne — még a tapogatózás periódusában tart. — Aki tanulni akar és akart ebben a gyárban, ha csak nem tánciskolában, azt még mindig engedtük és en­gedjük — mondja Zsidai Im­re személyzeti vezető. S ez érthető, mert a gyárnak egy­re nagyobb szüksége van a mai kornak megfelelő szak­mai ismeretekkel rendelkező szakemberekre. A minőségi követelmények megnövekedé­se, a mindennapi fejlődés te­szi szükségessé a szakmai tanfolyamok állandó és fo­lyamatos beindítását. Tamásfalvi László lakatos, szakszervezeti versenyfelelőe magyarázta: — A gyár profilja az utób­bi időben megváltozott A korábbi Sorozatgyártásról fő­leg az egyed} gyártmányuk készítésére tértünk rá. Ez pontosabb munkát, nagyobb szakmai ismereteket követel. Minőségi munkát kell végez­nünk ahhoz, hogy ne veszít­sük el megrendelőinket. A gyár vezetősége súlyt fektet a brigádok általános és politikai műveltségét elősegí­tő rendezvények szervezésére Is. A párt- és szakszervezeti tanfolyamokon, tömegmeg­mozdulásokon megfelelő arányban képviseltetik magu­kat a brigádok. Az általános műveltség vonatkozásában azonban van még tennivaló bőven. * Az Űj Élet Szocialista Bri­gád 12 évvel ezelőtt alakult Azóta a gyár egyik legjobb termelőkollektívájává nőtte ki magát. A 26 főből álló la­katosbrigád tagjai többségé­ben Salgótarján különböző kerületeiben és a környező községekben laknak. AZ ÜZEMI, politikai és társadalmi megmozduláso­kon, tanfolyamokon rendsze­resen részt vesznek. A belső politikai képzést havi sajtó- tájékoztató brigádgyűlésekkel segítik. De szoktak beszélni sportkérdésekről is, legutóbb például a müncheni olimpiá­ról. Üzemen kívüli közös szó­rakozásukat a kirándulások, vagy egy-egy brigádtársuk lakásszentelője jelenti. — Moziba, színházba, kiál­lításokra nem jutunk el — mondja Surányi Imre brigád­tag, aki a brigád egyik ala­pítója volt. — Általában ez a brigád végzi a nagy szak­értelmet igénylő, legkénye­sebb munkákat. Túl lekötöttek az emberek a termelésben. Soknak van társadalmi, poli­tikai funkciója is, ami szintén nem kis időbe kerül. Meg az­tán, jobban kedveljük a ki­rándulásokat. Évente elme­gyünk Egerbe. Ott aztán, kétfelé válik a társaság: egyik megy a múzeumba, má­sik a borpincébe. Én — meg­mondom őszintén — az utób­bi csoporttal szeretek tartani. Megkérdeztem, voltak-e már a salgótarjáni múzeu­mokban? Nem. De hallottak róluk, s talán majd elmennek egyszer. Moziban kétszer voltak. Novemberben egy kétrészes szovjet háborús filmet néztek meg. A címére már nem em­lékeznek, bár mondják, hogy reggeli közben megvitatták, s a többségnek tetszett. Miért nem emlékeznek a elmére akkor? A színházra terelődik a szó. — Ennek a brigádnak min­denre volt ideje. Csak szín - házra nem — mondja Surá­nyi Imre. — A múlt évben is kiemelt termelési feladatokat végeztünk. Exportra termel tünk. — Ősztől szeretnénk bérle teket váltani — szól közbe Mocsári Zoltán, a brigádve ­zető. — Mennyit? — kíváncsis­kodom. — Amennyi pénze majd lesz rá a brigádnak — mondják többen is. — Négyet, vagy ötöt. — A televíziót nézzük mi leginkább — fűzi tovább a szó fonalát Jávor Gyula, bri- gádvezető-helyettes. — Hely­ben van. Itt benn meg aztán vitatkozunk róla mindennap. Jő témánál voltunk, így hát elidőztünk ennél egy ki­csit. Mondják, a politikai műsorokat, a magyarnótákat és általában a munkástémá­jú filmeket, riportokat ked­velik. — Nagyon tetszett kedden a Jelenidő című film — me­séli Jávor Gyula. — Nagyon tanulságos azoknak, akik üzemben dolgoznak. Össze tudtuk hasonlítani a gyárbeli dolgokkal. Nagyon jó lenne, ha minél több ilyen filmet készítenének. MEGÉRTESSÉL közeledtem problémáik — a túlterhelés, a váltott műszakban való dol­gozás, otthoni elfoglaltságok — iránt, de nem hallgathat­tam el, hogy színházba, mú­zeumba azért évente egyszer mégiscsak elmehetnének. S igazat adtak. Mert ők is egy­re Inkább érzik, tudják, hogy a szép nemcsak egyszerűen gyönyörködtet, hanem meg­nyugvást és felüdülést is ad a napi munkában elfáradt embernek. S időnként érde­mes, sőt, kell is megpihen­nünk. Sulyok László Yá'asziási elnökség Balassagyarmaton A választások előtt Balas­sagyarmaton Is munkához lá­tott a választási elnökség. Az elnökség már megtartotta el­ső ülését, ahol tagjai •— Tóth Lajos elnök, dr. László Mária, Forral Ferencné, Kun Zoltán és dr. Dancsok Gyula — tájé­koztatást kaptak a választék előkészületekről. A választási elnökség hivatali helyisége a Balassagyarmati városi Tanács székháza. I. emelet 102. számú terem. A választási elnökség a következő hetekben rend­szeresen ülésezik. f parii agg yfiIősei: előkészítése rosszul értelmezett titoktar­tás miatt — ezt a választ kapja: „majd ott megtudod”. A párton belüli demokra­tizmus egyik nagyon fontos eleme és követelménye, hogy a kommunisták időben érte­süljenek azokról a kérdések­ről, amelyek véleményüket, állásfoglalásukat, döntésüket igénylik. Csak ez esetben várható el tőlük, hogy ren­dezett gondolatokkal. kellő ismeret- és érvanyag birto­kában, felelősséggel vitatkoz­zanak és döntsenek. Ml legyen tehát az előké­szítő munka gyakorlata? Nagyobb alapszervezetek­nél, ahol pártcsoportok van­nak. a vezetőségi ülés után célszerű összehívni a párt- csoportbizalmiakat és tájé­koztatni őket a következő taggyűlés napirendjéről. Ne elégedjenek meg azonban a „címek” felsorolásával. ha­nem mondják el a napirend­re kerülő témák lényegét, a vitára számot tartó legfonto­sabb kérdéseket, a vezetőség kialakult álláspontját, esetle­ges alternatív javaslatait, és ismertessék a tervezett hatá­rozati javaslatot is. Ezt kö­vetően a bizalmiak tájékoz­tassák a pártcsoport tagjait ami történhet a szokásos pártcsoport-értekezleten. de egyénenkénti beszélgetéseken is. Több pártszeri-ezetber egyébként gyakorlattá vált, hogy a párttagok pártcsoport­értekezleten, kötetlen beszél­getés formájában kialakítják közös álláspontjukat a tag­gyűlés napirendjével kapcso­latban, és megbíznak valakit a csoport tagjai közül, hqgv azt a taggyűlésen a csöpörj nevében mondja el. (Ez ter­mészetesen nem korlátozza a párttagok jogát, hogy a pártcsoport többségétől elté­rő véleményüknek a taggyű­lésen hangot adjanak.) A taggyűlés előkészítésé­nek ez a módszere több. de különösen két szempontból nagyon hasznos. Egyrészt: a párttagok mindegyikének van ideje és lehetősége arra. hogy egyénileg átgondolja a témát., mérlegelje a döntésre váró kérdéseket, összevesse ezeket a környezetében szerzett ta­pasztalataival. felmérje a döntés várható következmé­nyeit, és mindezek birtokában megalapozott egyéni véle­ménnyel járuljon hozzá a tag­gyűlés munkájához. A kom­munisták egyéni véleménye a taggyűlési vitában összecsap­hat, változhat, de a végső döntés ezeknek a vélemények­nek mégis egy olyan össze­gezése. amely a lehetséges al­ternatívák közül a legjobb, és amely legkevésbé rejti magá­ban a tévedés veszélyét Más* részt azért hasznos az előké­szítésnek ez a módszere, mert neveli a párttagságot, fokozza a párttagok egyéni, személyes felelősségének érzetét. A dön­tést, a határozatot még in­kább sajátjának érzi mindé j párttag, ha annak kialakító-* sában személyesen részt vett. Ezzel, és csak ezzel kerülhe­tők el az utólagos viták. a végrehajtásban, • a cselekvés­ben jelentkező különbözőst gek, fegyelmezetlenségek Természetesen ott. ahol nincsenek pártcsoportok, ez az előkészítő munka, a párt­tagokkal való beszélgetés a pártvezetőség tagjaira vár, de ott sem nélkülözhető. indezt persze értelem­szerűen szükséges fel­fogni. Nem feltétlenül igényli az előkészítésnek ezt a mód­ját az olyan taggyűlési napi­rend, amely tájékoztató jel­legű, például a felsőbb párt­szervek olyan határozatainak ismertetése, amelyek nem igénylik az alanszervezet döntését, határozatát. Vannak azonban bőven olyan napi­rendek (éves gazdasági terv. zárszámadási beszámoló üzem- és munkaszervezés, munkafegyelem, községié r lesztés, a pártélet belső kér­dései stb.), amelyek vitájának ilyen módon történő előkészí­tése nem nélkülözhető. Petroszki István, az MSZMP KB munkatársa fcOGRAD - 1973. március 10.» szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents