Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
Apáról fiúra 'Temkésslfis KiSbodonybcifi A nagyvölgyi számadójuhász jőbb szem többet Iát... Hazajött a juhászlegény a seregből. Már nagyon várták, mert megkezdődött a kisbárányok születése. A Nagy völgy be meredekebbről nevet be a napsugár is. A tél miatt óiba szorult jószágok nyugtalanabbak, szabadba vágynak. A számadó- j uhásznak kell mindent, ami ilyenkor szükséges, elrendezni. Gordos Rezső. az egyházasgergei tsz elnöke arról panaszkodott, hogy egyedül talán náluk ráfizetéses a juhászat. És szinte fellélegezve mondta: — Megjött a számadónk, majd rendbe tesszük a juhá- szatot.... igazi pásztoresalád, ivadéka, Fekete János Egyházas- gergén. Ő az apjától szerzett mesterséget a szakiskolában tovább csiszolta. A tanultakhoz párosul, hogy nagyon szereti a mesterségét. Kint az őrsön is, ahol szol gáit, nevelt bárányokai Annyira a családban van r pásztorkodás, hogy testvér öccse, Gyula is juhásznál tanult, szintén szakiskola ban. Most ők ketten vették át a tsz juhászaiét Mákos Lászlótól, aki Karancskeszi- bői járt a Nagyvölgybe az állatokkal foglalkozni, amíg János katona volt. A napokban történt meg a hivatalos- átadás-átvétel. Ezek szerint a juhállomány száma 413. Ebből 312 anyajuh. A kisbárányok most látják meg a napvilágot. Húsvétra kerülnek piacra. A fiatal számadójuhász abban egyezett meg a tsz elnökével, hogy március közepén 150 bárányt átad a kereskedőknek. Addig viszont még sok a tennivaló. A „doktor úr”, Gyula, az idei bárányokkal Jutalomút a nőknek A nemzetközi nőnap alkalmából a megyében több dolgozó asszonyt, lányt megjutalmaztak. A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ például három bolti eladónőjét szovjetunió- beli jutaloméira küldi. Az IBUSZ-úton Birkás Istvánná, Krizsanyik Istvánná és Klon- ka Imréné vehet részt. A tari tsz is csatlakozott a sorhoz. Rózsa Istvánnét, állattenyésztési brigád,vezetőjét, a tsz nőbizottságának elnökét jutalmazta ugyancsak Szovjetunióba induló utazással. Fekete János, a számadójuhász így aztán öccsével, Gyulával egyezkednek a tennivalókról. Az átadás-átvételkor is megkérdezte tőle: — „Doktor úr”, minden rendben van? — Rendben bátyám... A felső akolban János jószágai, az alsóban Gyuláé. Két juhásznak való létszámban. A nyáj egészéről természetesen mindenkor Jánosnak kell számot adni a tsz vezetője előtt. Most is, amikor hazajött, első útja a Nagyvölgybe vezetett. Az az igazság, hogy rossz bőr- oen találta az állatokat. Mákos is, de öccse is panaszkodtak a kevés takarmány miatt. Egy kis silöma- radék szagolt az udvaron és szalmává száradt szálas. Ebből piacra jószágot nevelni nem lehet. A legelő még hasznavehetetlen. Amikor az elnök hívatta, már mondta Fekete János: — Abrak is kell, ha helyt akarunk állni a piacon ... Az elnök megígérte és betartotta a szavát. A szoptatós anyák és a bárányok megkapták a szükséges táplálékot. Takarítják a gaztól a domboldali legelőket is. A számadó pedig ki- -dolgozta a legeltetési tervet. Mindent pontosan, ahogyan megtanulta az apjától és az iskolában. — Jószággal bánni csak gondosan lehet — mondta amikor beszélgettünk. A fiúval biztos nagyon jól járt a tsz. Bíznák is benne. Ezzel a felelősséggel látott munkához Fekete János Egyházasgergén, a tsz juhászatában. B. Gy. Simogató tavasziam napsütés. Ráncos arcú öregek ülnek a házak előtt. Tavaszi illatok terjengenek a levegőben. Vetnek a kétbodonyi határban. Terveznek a központban. — Amikor hat évvel ezelőtt ide kerültem elnöknek, még tizenhat növényféleséggel foglalkoztunk —- néz fel a számtengerből Jakab Ferenc szövetkezeti elnök. — Manapság egészen más a helyzet. Csupán kenyérgabona, kukorica, cukorrépa és dohány tartozik a profilunkba. Szarvasmarhát és juhot tenyésztünk. A változások hatottak a tervezésre is. Miként készülnék Kétbodonyban az idei feladatokra? — Hosszú évek tapasztalata, hogy az Egyesült Erőben megfontoltan terveznek. A gondos gazda alaposságával fillért fillérre raknak, akár kiadásról, akár bevételről van szó — hallottuk a járási hivatal illetékesétől Rétságon. A közös gazdaságokban egyre bonyolultabb, szerteágazóbb művelet a tervkészítés. Olyan kollektív munka, amely a tagság észrevételei, módosításai nélkül keveset ér. Télutón alapozzák meg a holnapot. — Nem bízunk semmit a véletlenre. Már ősszel véleményt kértünk az emberektől — magyarázza Varga Rafael párttitkár. — A csoportos beszélgetések során a tervvel kapcsolatban minden részletkérdést tisztáztunk. Papírra vetettük, ilyenkor emlékeztetőül elővesszük. Körültekintés nélkül semmire nem mennének. mert Kétbodony, Kisecset és Szenté határában a föld nehezen adja meg magát. Értéke nem éri el a hat aranykoronát! Rengeteg a lejtő, sok kárt tesznek a termőföldben a vízfolyások. — A célszerű földhasználat jegyében tavaly 150 holdat Íegelősítettünk. Két ok miatt — érvel Jakab Ferenc. — Egyrészt nem lehetett biztonságosan megművelni, másrészt ráfizettünk. Többe került a leves, mint a hús... Két éve víztározót építettek Kétbodony és Szente között. Tavaly a bőséges égi áldás miatt nem kellett öntözni. Jakab Ferenc elnök Idén hetven hold lucernát öntözéssel kívánnak termeszteni. A takarmányra nagy figyelmet fordítanak. Tudják, hogy nemcsak a gazda szeme hizlalja a jószágot. A 150 tehén és 400 anyajuh táplálását körültekintően megoldják. Szálas takarmányt nem adnak el, de szemest jó áron értékesítenek. — Ha van elegendő takarmányuk, akkor miért nem tartanak több állatot — kérdezzük az elnöktől. — Természetesen gondoltunk erre, és munkához is látunk. Fiatalítottuk a tehén- állományt, ezért még alacsonyak a hozamok. Az idén hússzal növeljük a tehénlétszámot. A juhok számát két év alatt 1200-ra emeljük. Az állattenyésztéssel egyenrangú ágazat Kétbodonyban a növénytermesztés. A vezetők úgy vélekednek, hogy ősszel már megalapozták az idei bő termést. Őszi mélyszántást 700 holdon végeztek. Trágyáztak 4s fejtrágyá'ztak. Műtrágyára 800 ezer, növényvédő szerre 200 ezer forintot költöttek. — Az a helyzet, hogy cukorrépát az idén már nem akartunk termeszteni. Igény yisaont van rá, ezért 30 holdon ismét nekivágunk. Emellett 10—15 holdon kísérleti parcellát létesítünk. Szemenként vetünk és vegyszerezünk. Ha beválik e termesztési technológia. akkor gépesítünk. Sokat várnak a kukoricától^ Két éve alig 75, az idén már 275 holdon termesztik. Magas hozama mellett másik előnye, hogy a betakarítási munkák dandárja után biztosít foglalkoztatási lehetőséget. Stabil a pénzügyi helyzete a kétbodonyi szövetkezetnek. Tavalyi nyereségük 3,1 millió forint volt. Közel kétmillió forint tartalékkal rendelkeznek. A babérokon nem pihennek meg. Idén is építkeznek, vásárolnak. Kisecseten egy 600 férőhelyes juhhodályt alakítanak ki. Gabonaszárítót is építenek. Szentén korszerűsítik a növendékistállót. Német gabonakombájnt és sokféle munkagépet vásárolnak. A pénzügyi stabilitást szolgálja a cérnázó- és keresztor- sózó üzem. A segédüzemtől idén 800 ezer forint nyerésé* get várnak. Kell is a bevétel, hiszen ismét közel száz forintot kívánnak fizetni a tagságnak egy munkanapért. A tervezéshez visszakanyarodva így summázza véleményét Varga Rafael párttitkár: — Mindig az előző három év átlagát vesszük figyelembe. Így nem esünk sem alá- tervezési, sem túlfeszített tervezési hibába. Tavaly például rendkívüli évünk volt. Mégis alig van eltérés a terv és a megvalósítás között, A természeti adottságaink ismertek. A változó közgazda- sági szabályozókhoz, és a szeszélyes időjáráshoz gyorsan alkalmazkodunk. Ez reális tervezésünk magyarázata. A terv termelési részét már elkészítették Kétbodonyban. Később vezetőségi ülésen és párttaggyűlésen finomítják. A tervtárgyaló közgyűlést március 22-én tartják. Kétbodonyban is vallják a régi igazságot: több szem többet lát... Rozgonyi István Brigádok Szélesedetté a szocialista brigád- mozgalom az elmúlt évben a balassagyarmati Palócföld Termelő- szövetkezetben. A munkaversenybe 13 brigád »7 tagja nevezett be. Közülük H brigád túlteljesítette vállalását, így elnyerték a vándor zászlót és a közös gazdaság eo ezer forint jutalmat osztott ki a brigád tagjai számára. A szocialista versenymozgalmat az idén még inkább kiterjesztik a Palócföld Termelőszövetkezetben. Megállapították ugyanis, hogy nemcsak a dolgozók munkához való viszonyát befolyásolja kedvezően, de a termelési eredményeket is hatékonyan növeli. Külföldről Gyorsvágatbajtó gépét kínálnak A WestfaMa Lünen cég bá- nyagépgyá.rtásáról híres. Az áltáluk gyártott jövesztőgé- pek és egyéb berendezések jól vizsgáztak a magyar bányászatban. A napokban a cég egyik mérnöke járt a nógrádi szénbányáknál a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat képviselőivel és bemutatta a vállalat l-egújabb termékeit. Az egyik ilyen gépük — amely bányai gyarsvágathajtásra alkalmas — már az oroszlányi szénbányáknál működik. Ott kiváló teljesítményeket érnek el vele. Mivel a nógrádi szénbányák is keres ilyen gépet, úgy döntöttek, hogy tanulmányozzák Oroszlányban a gépet és a tecjmológáát. Mi kerül a raktárakba, a dolgozók asztalára? Mérleg a termékértékesítésről Szeszélyes időjárás, növekvő betakarítási veszteség, egyes körzetekben jó termés kiemelkedő eredmény jellemzi az 1972-es evet. A főbb ágazati áruk; vágómarha, hízott sertés, tojás, baromfi, tej kenyér kibocsátása, összehasonlítható árakon számított árbevétele az 1971. évihez viszonyítva Jiét százalékkal csökkent. Kiemelkedő eredmény a pásztói járás tsz-eiben született- tíz százalékkal növeltek az árbevételt. Nagy kiesés volt viszont más járásokban. Lényegében ez eredményezte a balassagyarmati járásban a tízszázalékos, a rétsági járásban a hatszázalékos árbevételkiesést. A nehéz körülmények között betakarított kenyérgabonából a szövetkezetek az előző két év átlagának megfelelő mennyiséglet — 3158 vagon kenyérgabonát értékesítettek. Tanulságként leszűrhető, hogy szűk volt a szárító- kapacitás. A korábbi évekhez viszonyítva esett a kenyérgabona minősége, amit azonban a malomipar által más megyéből vásárolt 300 vagon javítóbúzával helyreállítottak. A kenyérgabonából adódó kieséseket a fcsz-ek a vágóállat és állati termék termelésének fokozásával igyekeztek ellensúlyozni. A központi célkitűzéseknek megfelelően a nőivarú szarvasmarha kivágása csökkent. Az összes vágómarha-értékesítés szinten maradt (11 000 darab). Az értékesítési átlagsúly 521 kilo- gramról 528 kilogrammra nőtt. Hízósertés-értékesítésben rekord eredmény született. A tanácsi szektorból 38 719 darabot. az előző évinél 30 százalékkal többet értékesítettek. A közgazdasági szabályozók a termelőket — a piaci igények iobb kielégítése céljából — az alacsonyabb súlyú hízósertés értékesítésére ösztönzik. Az értékesítési átlagsúly 15 kilogrammal tovább csökkent. A sertésállományon belül kedve, zően alakul a fehér hússertés aránya. A baromfiértékesítés ■ovábbra is dinamikusan, hét százalékkal nőtt. Csupán a szécsényi járásban tapasztalható visszaesés. A baromfifeldolgozó iparnak átadásra kerülő mennyisége az előző évihez viszonyítva 24 százalékkal csökkent. A szerződéses fegyelem általában javult. Megalapozatlan szerződéskötés a hízósertés értékesítésében volt. Egyes tsz-ek vezetői nem kellő alapossággal mérték fel a háztáji gazdaságok értékesítési célkitűzéseit. az év során sem ’kezdeményezték a szerződés módosítását Korszerűbben kevesebb munkaerővel A munka- és üzemszervezés, ha párosul a technika, technológia fejlesztésével, igen kedvezően befolyásolhatja a hatékonyságot, gazdaságosságot. Sokszor viszonylag kisebb ráfordítással is lehet nagyobb eredményeket elérni. Ilyen meggondolásból fogtak össze Stuhl József gépészmérnök vezetésével a fiatal műszakiak Nagybátonyban. A bányai kötélpályái szállítás automatizálására keresték a megoldást. A fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsa keretében elvégezték a szükséges számításokat, elemzéseket, és végül megtalálták a megoldás útját. Időközben sokszor összeültek és vitatkoztak az elképzeléseken. A részfeladatokat felosztották egymás közt, végül egy évvel ezelőtt elkészült a szak- dolgozat, amit benyújtottak a vállalat vezetőinek. A szak- vélemények kedvezőek voltak. Másutt is tanulmányozták a már meglevő, illetve hasonló berendezéseket. Ezzel is az volt a cél, hogy a lehető legjobbat valósítsák meg. A műszaki és technikai fejlesztéshez anyagi alapot is kellett teremteni. Ezzel a nógrádi szénbányánknál nem bővelkednek. Nagyon is .meg kell fontolni, hogy mire fordítsák a forintot. Végül ennek is megteremtették az alapját és március elején hozzáfognak a megvalósításhoz. Nagybátonyban az osztályozó kányasi sodronykötélpá- lyáján kezdik majd. -Itt automatikusan, vagyis gépi vezérléssel történik majd a szállítókasok levétele a sodronykötélpályáról, a függősínen való továbbítása, ürítése és újra feladása. Ezt követően a bányánál a feladóállomáson is megvalósítják az automatizálást. Az első próbaüzemet és az esetleges módosításokat is itt végzik. Csak utána, folyamatosan valósul meg az egész osztályozón és a többi aknáknál az automatizálás. Ez a korszerűsítés, amit az idén még be is kívánnak fejezni, mintegy hatmillió forint ráfordítást igényel. A nehéz fizikai munkától szabadítják meg az ott dolgozókat. Biztonságosabb lesz az üzemmenet. A baleseti veszélyt megszüntetik és nem utolsósorban létszámot szabadítanak fel. Ha a teljes automatizálás megvalósul, félszáz emberrel kevesebbre lesz szükség, illetve annyit irányíthatnak át termelőimunkára. A tervek megvalósítása a vállalat oagybátonyi gépüzemére vár. ahol rövidesen munkához látnak. NÓGRÁD — 1973. március 9., péntek i
