Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
Egymillió forinttal nő a kereset Bérfejlesztés a hányagépgyárban Észten dbnyitns a tmx-ekben AlervsxeHi gazdálkodás alapja HÉTFŐN reggel a salgótarjáni bányagépgyárban is megkezdték a fizetés emeléséről szóló értesítők kézbesítését. Bár a rendelet március 1-től érvényben van, de itt nem sikerült a határidőt tartani. Hogyan is tarthatták volna, amikor a nagyvállalat, az OBV szakszervezeti tanácsa 27-én tette rá a pontot a bérfejlesztéssel kapcsolatos döntésre. Az adminisztrációnak — bármilyen gyors is — idő kell. Ezért van, alti még papíron csak ezután értesül arról, hogy menynyi fizetésemelést kapott. A munkások elég tájékozottak előre is. Aktívaértekezleten, műhelybizottságob, művezetők. csoportvezetők tárgyalták, hogy a kötelező előírton felül, a differenciálásra kapott keretet, hogyan osszák fel. Ezt megelőzte az is, hogy a murikat minősítsék. így az átlagosnál nagyobb bérfejlesztést alkalmaztak például a vagonrakóknál, a d,arabolói gépmunkásoknál. A 2árt ciklusú görgőüzemben viszont, ahol a murika betanított jellegű, kisebb keretet határoztak meg a differenciálásra. A korábban kialakult bérfeszültséget, aránytalanságot is Igyekeztek orvosolni. Néhány dolgozónál ez véleménykülönbséget szült. Érthető! Bizonyára még jó néhányszor összecsapnak az érveik és ellenérvek, amíg mindenki megérti, hogy tulajdonképpen, nem történt igazságtalanság, csupán a korábbi hibát orvosolták. Aki az átlagnál többet kap, örül. Ezt tapasztaltam a lakatosoknál, akik most kapták kézhez az értesítést. «• Nekem eddig 12 forint volt a besorolási órabérem, most 13,40 forint lett. Talán ez az átlag, és van, aki valamivel többet kapott, és olyan is, aki kevesebbet. A vezetők összeültek, és tudom. hogy személy szerint is elbírálták, ki mennyit érdemel. Én elégedett vagyok — mondta Ma- túz Ferenc lakatos és még hozzáfűzte: — Mondhatták volna azt is, hogy nekem most nem emelnek, csak a hivatalosat, mert letettem a hegesztőminősítő vizsgát. Még az eredményt nem tudom, mert várjuk a papírt. Ha megjön, akkor 16 forint lesz az órabérem. így szól az írás. — VALÓBAN személyre szolé vizsgálódást végeztünk, hogy azt a 3 százalékot, amit a központilag előírt bérfejlesztésen felül differenciálásra kaptunk, a lehető legigazságosabban oszthassuk el. Nekünk kellett szétosztani a csoportvezetőkkel. szakszervezetiekkel, műhelybiaottsággal, illetve bizalmiakkal. Bizony, egyénenként sorba vettünk mindenkit. Volt olyan is, aki innen ment katonának és ide jött vissza. Ezt is figyelembe vettük. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, a tőlünk telhető igazságérzettel végeztük a munkát. Ahogy számoltam, az én részlegemnél 11,2 százalékos a bérfejlesztés átlagban. Vagy 50 szakmunkás és mindössze öt-hat segédmunkás dolgozik itt a lakatosrészlegnél — mondta Surányi Imre művezető. — A művezető mennyit kapott? — kérdezem. — A nyolc százalék a biztos, hogy mennyi jön még rá, nem tudom. Ez a felsőbb vezetésen múlik. Ügy tudom, holnap lesz a döntés. Majd meglátjuk — válaszolt. Később próbáltam pontos választ keresni erre a kérdésre, de nem kaptam. Mocsári Zoltán csoportvezető a kiértesítést nyújtotta válasz helyett. Amikor hangosan olvasom, hogy 16,10 lett az órabére, hirtelenül visszakéri a papírt. — Tényleg, 20 fillérrel több, mint amire számítottam, most meg még nem is volt időm megnézni. Ugyanis egy nagy munkát indítunk. Visontára készül egy hatalmas, 1200 milliméter szalagszélességű szállítóberendezés. Csak a meghajtómű része 37 tonna lesz. Ez köt le minden időt, hát ezért nem is néztem a papírt. Jávor Gyulával, a műhelybizottság titkárával viszont arról beszélgettünk, hogy a besorolási bér önmagában nem sokat jelent. Darabbérben dolgoznak, és a teljesítménytől függ a kereset. Egy kimutatást vett elő. ami azt tanúsítja, hogy a bérrendezésnek megfelelően növelték a kategóriaértékeket. A BÁNYAGÉPGYÁRNÁL is megkezdődött tehát a személy szerinti értesítés. Ahogy a munkaügyi osztályon tájékoztattak, ez a béremelés az idén dolgozónként átlagosan 1800 forint keresetnövekedést jelent. A központi bérintézkedés hatása 1260 forint, és a saját erőből történő bérfejlesztés egy dolgozóra vetítve 540 forint. Éves kihatása egymillió forinttal több kereset a bányagépgyárban. Bodö János Premier előtt as ön éleső szántóras A műszaki-technikai haladásnak olyan fejlődési szakaszában vagyunk, amikor szinte minden tehetősebb felkészültségű ember hozzáteszi a maga pluszát a munkához. A fejlődés üteméhez az indítékot maga az élet szolgáltatja. így aztán a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben például egy év alatt mintegy 340 életrevaló elképzelés támogatta kisebb-nagyobb mértékben az előrehaladást. A fejlődésnek ez az üteme most is folyamatos. A műszaki-technikai eredmények sorából érdemes kiemelni egy figyelemreméltó új megoldást: az önélező szántóvas születését. Az új megoldás Molnár Józsefnek,' a kovácsoló-gyárrész- leg vezetőjének gondolatában érett meg, és a szakemberek véleménye szerint kiállja majd a gyakorlat próbáját. Molnár elvtárshoz gyakran Jutottak el olyan értesülések, hogy az eddig gyártott szántóvasak hamar elkopnak. Viszonylag rövid használat után a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakembereinek többletmunkát jelent a szántóvasak leszerelése, kicserélése, illetve élezése. Több felhasználótól, többek I között Mosonmagyaróvárról érkezett az a gondolat, hogy megoldást kellene keresni a szántóvasak éltartósságának növelésére. A legjobb megoldás az lenne, ha addig nem kellene leszerelni a szántóvasat az ekéről, amíg el nem kopik. Több tsz és állami gazdaság megpróbálkozott azzal, hogy keményrészeket hegesztettek a szántóvas lapjára. Ez azonban túl nagy költséggel járt. ami nincs arányban a tartóssággal. Az önélező szántóvas megalkotója előreláthatólag Molnár József gyárrészleg vezető és tájgai lesznek. Ha minden jól megy, akkor ez év tavaszán a mezőgazdasági munkák kezdésével már belemélyed a földbe az első önélező szántóvas, hogy mind a mezőgazdaságnak, mind a népgazdaságnak gyümölcsöző anyagi és időbeli előnyöket biztosítson. Molnár József a kísérlet előtt így nyilatkozott: —■ Ügy gondolom, hogy sikerül megoldani ezt a régi problémát, és hamarosan útjára indítjuk az önélező szántóvasat. A mezőgazdasági szakemberek véleményének figyelembevétélével sikerük kikísérletezni olyan kétrétegű anyagot, amelyet vállalatunknál is elő lehet állítani. Az új gyártási technológiát jelenleg a kereskedelemben használt FEF 440-es ekefejhez szükséges szántóvasnál végezzük el. Reméljük, az új szántóvas szükségtelenné teszi, az újra- élezést. Természetesen ezt még mezőgazdasági kísérletekkel kell bizonyítani. E tekintetben előrehaladott állapotban vagyunk, és bízunk abban, hogy hamarosan kiadjuk próbaszántásra, amit Mosonmagyaróvár környékén szeretnénk elvégeztetni. Amennyiben megfelelő eredményt kapunk, akkor elkezdődhet a sorozatgyártás. Véleményünk szerint a szántóvasak élettartama az új technológiai eljárással mintegy háromszorosára nő. O. B. Űjabb lehetőségek a nyugdíjasok foglalkoztatására A Szakszervezeték Országos Tanácsa a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben kiterjesztette a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeit. Tavaly azok a nyugdíjasok létesíthettek korlátozás nélkül munkaviszonyt, akiknek a havi öregségi vagy rokkantsági nyugdíja nem volt magasabb 700 forintnál. Az új szabályozás ezt a határt 800 forintra emelte. Bővült azoknak a munkaköröknek a jegyzéke is, amelyekben a nyugdíjasok a nyugdíj korlátozása nélkül naptári évenként 1260 órán át foglalkoztathatók. Ebbe a kategóriába kerültek az eddigieken kívül a portások, az éjjeliőrök, a telepőrök, az öltözőőrök, parkőrök, csatornaörök, mezőőrök, hegyőrök és egyéb rendészeti feladatokat ellátó dolgozók. Változás az is, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban a takarítók a korábbi 1260 óra helyett korlátlanul foglalkoztathatók nyugdíjuk megtartása mellett. A TSZ-ÜZEMEK átfogóan és sokirányúén értékelték gazdálkodásukat. Számot adtak az elmúlt évi termelési és pénzügyi célkitűzések teljesítéséről, az elért eredményekről és a gondokról is. A tsz-ek döntő többsége jól élt az önállósággal, és üzemi keretek között kereste a többletered- mény feltételeit. Ennek kapcsán nőtt a munka termelékenysége, és ha nem is minden üzemben, de fokozódott az eszközhatékonyság. Üj vonása volt az évnek a minden eddiginél takarékosabb költséggazdálkodás. A közismert nehézségek ellenére újabb belső tartalékok kerültek felszínre. Bebizonyosodott, hogy üzemeink képesek gyorsan reagálni a kedvezőbb árhatásokra, ugyanúgy a „fékek” hatását is jól éar telmezik, Nem szabad megfeledkezni a gondokról sem. Ezek megoldása az 1973-as év egyik fő feladata. Tsz-eink egy kis része nem tudott megbirkózni a nehézségekkel. Biztonsági alapot már a korábbi évben, sem képeztek, vagy felélték, így mintegy 11 tsz-nél állami beavatkozásra van szükség a szanálások lefolytatása kapcsán. Ügy ítéljük meg, hogy alapvetően nem rosszabb a helyzet, mint az elmúlt két év átlagában. Van viszont újra szanált tsz is, s amelyek egy év alatt nem tudták a gazdálkodási egyensúlyt tartósan biztosítani. Most, amikor az 1973. évi tervező munka befejezéshez közeledik, és a tervek körültekintő végrehajtása megkezdődik, alapvetően, három tényező határozza meg a mező«, gazdaság fejlődését. Az elmúlt év tapasztalatai bal levont következtetések alapján a termelési szerkezet belső arányainak legkedvezőbb kialakítása és az ágazatok megfelelő társítása az egyik lehetőség. A másik út a meghirdetett közgazdasági szabályozókhoz való rugalmas és gyors alkalmazkodás, reagálás az érdekek összhangja alapján. Á szarvasmarhaprogram megvalósítása üzemi és népgazdasági érdek egyaránt. Olyan üzemi tervekre van szükség, amelyek a konkrét termelési adottságokból és a saját pénzügyi erőforrásokból kiindulva, a takarmánybázis megjavításának irányvonalán haladva, fokozatosan határozzák meg a Üj módszer A lézersugárral való hegesztés minden tekintetben jó, egy vonatkozás kivételével •" minden egyes hegesztési pontot külön kell ..megdolgozni Emiatt a munka lassan halad. Nemrég azonban, a tudósok nak újszerű ötletük támadt, és ezt már gyakorlatilag is kamatoztatták: a lézersugarat tükrök és prizmák rendszerével több sugárra osztják és minden sugárrészt a megfelelő pontra irányítanak. így a hegesztés egyszerre hat helyen végezhető! Következésképpen a munka termelékenysége is minimálisan hatszorosra nő. Mennyit ér a korszerűség? Most Indal fejlődésnek Kisterenye. amely bár közel fekszik a megyeszékhelyhez, az utóbbi időben egy kicsit kimaradt a „szórásból”. Az utóbbi években például egyetlen új tanácsi lakás nem épült. Ez évben óvodát kap a község. Az OTP-vel összhangban 60 lakást épít. Űj ABC-árnház, OTP-székház és 260 férőhelyes Mü.M. vegyes korhatárú nevelőotthon települ a községbe. Az új létesítmények fűtésére több lehetőség kínálkozhat. Meg lehet oldani például olajtüzeléssel, ehhez azonban tárolókat kell építeni, és gondoskodni kell folyamatos szállításról. Sokkal korszerűbb és kézenfekvőbb lenne gázzal megoldani az energiaellátást. Van erre lehetőség, meg nincs is. A község mellett húzódik el a gázvezeték, van nyomáscsökkentő és a leágazócsonk is. A T1GÄZ Művek szándékozik is gázt vezetni Kistere- nyére, de erről csak 1975. után lehetne szó. A munka körülbelül 2,5 millió forintba kerülne. A tanácsnak nem áll módjában ezt az összeget előteremtenie, de talán összejöhetne a summa. Nem kis dolgokról van itt szó. A 60 lakásban közel 200-an fognak lakni, a gimnáziumba 300-an járnak, a menzának is jól jönne a gáz, az általános iskolának közel 1000 tanulója van, az óvoda 90 férőhelyes, a MEZÖGEP-üzem 300 embert foglalkoztat. Több mint ezer emberről van tehát szó, nem beszélve a magánosokról. Ha ezek a létesítmények — lakóházak, közintézmények, áruház és üzem — mind olajfűtésre állnak, a megoldás ideiglenes lesz, hisz’ „úgyis jön a gáz”. De csak a gyermekotthon olajtárolója — a községi tanács műszaki osztálya szerint — félmillióba kerül majd. Talán csak egy kis összefogás kellene, és rögtön gázt kaphatna a község. Az érintett üzemnek sem közömbös az energiaellátás és a tanács is hajlandó lenne képességeihez mérten hozzájárulni a költségekhez. Természetesen ez még mind kevés. Többre lenne szükség. Összefogásra a megyén belül és kívül, arra, hogy a TIGÄZ, az OTP és a megyei tanács is támogassa a tervet. Március 8-ra hívták ősz- sze az illetékeseket. Talán sikerül megálla- podniok. — S — fejlesztés módját, irányát és ütemét. A döntő láncszem az állatállomány előirányzott termelési színvonalának takarmányszükséglete. Ehhez kell igazítani a -többi fejlesztési elképzelést. Egy hosszú távú komplex programról van szó, az üzemi erőforrások mozgósítása már 1973-ban megkezdődik. A korszerű és okszerű legelőgazdálkodás pedig már nemcsak a ezarvasmarha- program egyik kiindulópontja, hanem a racionális föld- használat alapja is. A HARMADIK fejlesztési forrás, mint minden évben, most is a kedvezőtlen termőhelyi adottságok mérséklése, befolyásolása, a termelés legkedvezőbb területi elhelyezésével. Ez több csatornás megoldás, mely szerint a gazdaságtalan ágazatok visszaszorításra, a veszteséges ipari tevékenységek pedig felszámolásra kerülnek. A tervtörvény úgy jellemzi a terveket, mint a jövőre való tudatos felkészülés legfontosabb tényezőjét. Az új értékszemléletre épülő tervmetodd- ka szerint a bonyolultabb tervező munka gondosabb és megalapozottabb előkészítést kíván. A kötelező önköltségszámítás jobban mutatja a gazdálkodás színvonalát, mint eddig bármikor. A termelés és pénzügyi terv szerves egységet alkot. Ehhez pedig az szükséges, hogy a gazdálkodási folyamatokat tervező, irányító szakemberek ismerjék elképzeléseik pénzügyi következményeit, az üzem teherb í- róképességét, a pénzügyi tervek készítői pedig a termelésben rejlő belső erőforrások feltárásának szükségességét, főbb összefüggéseit. A tervkészítés sohasem adminisztrá. ciós munka, hanem összehangolt, sok irányú program, amely irányt szab egy egész év feladatainak. kodásra sarkal. Fontos tudni, hogy a tsz-tervek részei a megyei élelmiszer-gazdaság közép- ós hosszú távú irányéi - veinek és a népgazdasági célkitűzéseknek. A negyedik ötéves terv eddigi időszakának időarányos teljesítését elemezve úgy ítéljük meg, hogy megfelelő volt az összhang, az érdekek találkoztak valamennyi fontos elképzelésnél. Milyen sajátos tendenciák várhatók az 1973-as esztendőben? Számolunk a racionális földhasználat gyakorlati megvalósításának felgyorsulásával, tovább fokozódik a szakosodás és a koncentráció, kibontakoznak a termelési rendszerek alapjai, a gépesítés-fejlesztés alapvetően helyes iránya mellett a beruházási kedv megélénkülését várjuk. Ezt elősegíti a hitelterhek csökkenése és a közgazdasági környezet ösztönző elemei. A terv az egész kollektíva közös akaratát szintetizálja, éppen ezért fontos a sokirány úan kiépített belső informá* ciós rendszer, a dolgozók folyamatos tájékoztatása és vélemény-nyilvánítása. A tervtárgyaló közgyűlések sikere az alkotó, vitatkozó légkör függvénye. Érdekeltté kell tenni a tagot és alkalmazottat á tervkészítésben. Ez a záloga a végrehajtásért érzett felelősségtudatnak is. Minden tsz ön* magának készíti a tervét, és ha az előirányzatok megalapozatlanok, irreálisak, csak önmagukat csapják be. KÜLÖNÖSEN fontos a munkadíjak reális tervezése, amellyel szemben kettős követelményt támasztunk: legyen az anyagi ösztönzés eszköze, másrészt mércéje a végzett munkának, a teljesítménynek. Egyidejűleg csökkentse a differenciáltságot, a különböző adottságok között Ma is ritkán találkozunk a- gyakorlatban új tervezési módszerekkel. A tervszámok alapja a korábbi évek tapasztalataiból levont következtetés. A matematikai programozás csak lassan hatol a termelésbe. Sokkal fontosabb viszont, hogy a koncepciók reálisak legyenek, a szakemberek bízzanak az előirányzatok teljesíthetőségében. Kerülni kell az alátervezést! Az a jó terv, amely feszített, és egyben alapvetően eredményes gazdálgazdalkodó, de azonos munka" végző dolgozók javadalmazásában. A prémiumfeltételeket is egyértelműen, világosan és közérthetően kell a közgyűlés elé terjeszteni, akkor elejét lehet venni minden későbbi vitának. A terv a jövő tükre. A tervező munka akkor hatékony, ha alapja a tervszerű, arányos fejlődésnek, biztosítéka az egyensúlyának, forrása az érdekek összefüggő rendszerének. Dr. Gyöngyös István Épül a sportcsarnok Jó ütemben halad a balassagyarmati sportcsarnok építése. A vasszerkezeti munkák elkészültével megkezdődik az épület burkolása, oldalfalainak szerelése NÓGRÁD - 1973. március 7., szerda 3
