Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-07 / 55. szám
Béremelés " A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregységében a március elsejétől érvényes béremelésekről beszélgettünk. Az egyik fiatal csoportvezető ■megelégedéssel mondta, hogy a szakmunkások és a művezetők megkapták a 8 százalékos béremelést, de a központi rendelkezést úgy értelmezte, hogy ezeket az összegeket az állami költségvetésből fedezik. A bányánál, a kohászatban és az építőiparban sem egyöntetű a közvélemény, hogy milyen forrásból fedezik a béremelések összegét. Pedig jelentős tételekről van szó. A nógrádi szénbányáknál közteherrel együtt 26 millióval, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál 4,8 millió forinttal fizetnek ki több bért mint az elmúlt évben. Az országos összesítés milliárdos nagyság- rendű, tehát nem vitás, hogy az utóbbi évek legnagyobb mértékű béremelésére került sor. ' Hallottam olyan .véleményt, hogy nem is lenne jó. ha a ..központi” jelző azt jelentené, hogy a béremelések nem terhelnék a vállalatot, mert akkor a könnyen jött pénzzel egyik-másik vállalatnál könnyen bánnának. Aligha osztanák úgy el, hogy a bér- fejlesztés a termelés, a gazdaságosság céljait szolgálja. Pedig a béremelést, a vállalati nyereséget és részesedést összefüggően kell látni, aki béreket oszt el, az előre is nézzen. Senkit se akarok adatokkal és a részesedés számításával untatni, csupán egy példát említek az érthetőség kedvéért. Tételezzük fel, hogy egy vállalat 1972-ben 300 millió forint bért fizetett ki. A mérleg szerinti 60 milliós nyereségéből 31,8 millió fontot adót fizet. Ezek után 14,4 millió fejlesztési alapot es 13,8 millió részesedési alapot képezhet. Ha az idén 20 millió forinttal emelik a béreket, és ha minden más körülmény változatlan marad, akkor 40 millió forintra csökken a nyereség. A rendelkezés szerint a nyereségből 11 millió forinttal kevesebb adót kell fizetni, de a vállalat 9,6 millió forinttal kevesebb részesedési alapot képezhet. Tehát, ha a béremeléssel egyidejűleg nem növelik a nyereséget, akkor az állam jelentős összegű adóbevételről kénytelen lemondani. De ezen túlmenően egyik évről a másikra egy- harmadára csökkenne a részesedés. Teljesen téves az a nézet, hogy a központi rendelkezés szerint növelt bérek fedezetéről az állam külön kerettel, vagy központi kiutalással gondoskodna. A mostani béremelést úgy kell tekinteni, hogy az előleg az idei gazdasági eredményekből. Ügy kell gazdálkodni, hogy a béremelések összege a vállalati eredményben megtérüljön, a részesedés ne csökkenjen. Hiszen, ha csökken a nyereség, akkor csökken a részesedés, vállalati forrásból nem lehet tovább növelni a béreket és ez miden bizonnyal munkaerő- és egyéb gondokat jelentene. Immár szólásmondás, hogy elosztani csak annyit lehet, amennyit megtermeltünk. Tehát nem elegendő a béreket elosztani. Ezt a lehetőséget fel kell használni, hogy jobb, szorgalmasabb, eredményesebb munkára ösztönözzünk. A munkások megértik, hogy a nagyobb bérért jobban meg lehet követelni a munkát. Ha nem az egyenlősdi járja, hanem differenciáltan osztják el a bért, akkor érdemes jobban dolgozni. Egyre inkább rájönnek a munkások, ha nem folyamatos a munka, ha egyszer anyag, máskor megrendelés nincs, akkor csökken keresetük. Nemcsak joguk van a munkásoknak, de érdekük is diktálja, hogy szóvá tegyék a szervezetlenséget, megköveteljék a fegyelmet, a tartalékok feltárását, az üzem- és munkaszervezés lehetőségeinek kihasználását. Az élet- színvonal nem elvont fogalom. Előrehaladásunk attól függ, hogyan dolgozunk, i F. L» Világ proletárjai egyesüljetek! NÓQRÁD XXIX. ÉVF., 55. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 7., SZERDA Kezük alatt alakul az anyag Salgótarjáni győztes a „Ki minek mestere?" öntő országos középdöntőn —• Nem kisasszonyoknak való szakma ez, ide erő kell! A nem minden büszkeség nélküli megjegyzést a Salgótarjáni Kohászati Üzemek acélöntödéjében hallottam egy fiatalembertől, ö is, 16 másik társával egyetemben azért jött ide, a gyár öntödéjébe, hogy a „Ki minek mestere?” öntőszakmában rendezett országos középdöntőben összemérje tudását, felkészültségét a többiekével. Hétfőn gyakorlati résszel kezdődött a verseny. A fiatal öntők formakészítési feladatot kaptak, mindenki mást. Nem véletlen, hogy nagy drukkal fogtak hozzá a munkához, hiszen ez a feladat volt a verseny lényege, itt már be lehetett biztosítani a jó helyezést. Délelőtt 11 óra tájban a versenyzők java még a formán dolgozott, de néhányan már összefont kézzel nézelődtek. Közöttük Perger Ferenc, az SKÜ 28 éves acélöntője is. Rá külön is felhívták a figyelmet: ó az, aki elsőkén t tette le a serszámot. — Azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy erre a lánctalptagformára adták a legrövidebb időt -*■ teszi hozzá szerényen, - . -j Nem vagyok szakember, de a tükörsimára kidolgozott szép felületek alighanem jó minőséget jelentenék. — Nem rossz — méregeti a földön fekvő formát összehúzott szemmel. — Számít a külcsín is, vigyáztam rá, hogy szemre is jó legyen. Ami Perger Ferenc szerénységét illeti, nem nagyon indokolt hiszen a formakészítésre az egész mezőnyben magasan a legtöbb pontot kapta. Salgótarján színeit képviselte Bojsza László, az SKÜ 20 éves vasöntője is. — Először nem akartam indulni, végül rábeszéltek. Két fedlapot csináltam. Idő előtt befejeztem, de nagyon porzott a homok. Ez meghosszabbította a munkát, s nehézkes volt a fonna kijavítása is, nem sikerültek elég szépen az élek. Megkérdeztem, mi a véleménye a szakma meglehetősen mostoha utánpótlásáról. — Mindenki a lehető legkönnyebb munkával akar a legjobban élni. Az öntészet nem könnyű, ez igaz. De az ember keze alatt alakul az anyag, és ez nagyon szép d,o- log. Emellett keresni is lehet ebben a szakmában. Hajdú László a pécsi Vasasipari Szövetkezettől jött a versenyre. Nincs még harmincéves, de már 12 esztendőt töltött el ebben az igazán meleg szakmában. — Jó kezdeményezés ez a verseny, már csak azért is, mert talán nagyobb kedvet ad a fiataloknak a pályához. Az öntészetet legalább úgy kellene propagálni, mint más szakmákat, ha nem jobban. Tartott az „ellenfelektől”, látta, hogy nem akármilyen mezőny jött össze Salgótarjánban. — Különösen a Vácott végzettektől féltem. Ott a legerősebb a képzés, aki onnan kikerül, az ismeri az öntészet minden fortélyát. Pergert is onnan ismerem, alattam járt egy évvel. Tegnap politikai, szakmai és munkavédelmi elméleti kérdésekkel folytatódott a verseny. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, sok jó közül kellett kiválasztani a legjobbakat. Dudla József zsűriéinek, a KISZ kb intéző bizottságának tagja, a Borsod megyei KISZ-bizottság első titkára véleménye szerint is alaposan felkészült fiatal öntőszakemberek adtak itt egymásnak randevút, nem véletlenül alakult ki a szoros mezőny. Kora délután végül megszületett az eredmény. Ezek szerint a „Ki minek mestere?” öntőszakmában megrendezett országos középdöntőjének győztese a salgótarjáni Perger Ferenc. Gratulálunk, 93 pontot szedett össze! Második helyezett a pécsi Hajdú László lett. Ök ketten ott lesznek a tv nyilvánossága előtt rendezett országos döntőben. *— szentli — A iie<navni katonai vegyes bizottság; megállapodásai Kedden reggel a Saigon mellett fekvő Tan Son Nhut-i légi támaszponton újabb tanácskozásra ültek össze a vietnami katonai vegyes bizottság munkájában résztvevő küldöttségek: a VDK, a DIFK, az Egyesült Államok és a saigoni kormányzat képviselői. A keddi ülésen, amint az az Egyesült Államok és a DIFK szóvivőinek szavaiból kitűnt, a Saigon és Hanoi közötti légi összeköttetés problémáját, valamint adminisztratív kérdéseket vitattak meg. Ez utóbbiban, valamint a diplomáciai mentesség témakörében haladást értek el. A DIFK szóvivőjének közlése szerint az egy hónapja tartó tanácskozásokon a diplomáciai előjogokkal kapcsolatban öt megállapodást dolgoztak ki: — a felek az általuk ellenőrzött térségekben mindent megtesznek a négyoldalú vegyes bizottság tagjainak biztonsága érdekében; — a feleknek az általuk ellenőrzött térségekben biztosítaniuk kell a katonai vegyesbizottság tagjainak, diplomáciai előjogait; — a négyoldalú vegyes bizottság tagjainak joguk van arra, hogy az összekötő tisztekkel ellenőriztessék a küldöttségek munkáját; — a négyoldalú vegyes bizottság tagjainak jogukban ál! érintkezésbe lépni a nemzetközi ellenőrző bizottság küldöttségeivel; — a felek sajtóattasét neveznek ki a hírügynökségek és a sajtótudósítók munkakörülményeinek megvitatása céljából. . Egy amerikai szóvivő az 5. pont kivételével megerősítette az elért megállapodások hírét. (MTI) A Bolgár—Magyar Kulturális Együttműködés« Vegyes Bizottság megalakulásáról szóló jegyzőkönyv aláírása Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökhelyettese és Radcs’fco Racskov, a bolgár Kulturális és Művészeti Bizottság elnökhelyettes e részéről Érdekvédelem oem csupán szociális értelemben Két esztendő — a XXXIX. kongresszus óta eltelt időszak — munkájának mérlegét vonta meg Kimmel Emil főtitkár, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szak- szervezete központi vezetőségének keddi ülésén, amelyen részt vett Simon Ferenc, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és dr. Marcali László, a kiadó fő- gazgatóság vezetője is. A főMárcius 14-én fizetik a nyereséget A legjobb kohászati üzemek között A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói évről évre kiegyensúlyozottan magas szinten tesznek eleget a termelés gazdaságossági követelményeinek. 1970-ben 22,7 napi munkabérnek megfelelő nyereséget értek el, és eredményeikkel már akkor a kohászat legeredményesebb üzemel közé tartoztak. 1971-ben további 3,2 nappal toldották meg a nyereségrészesedést, s ezért most különösen nagy kíváncsiság előzi meg az újabb esztendő számvetését. Az 1972-es évi nyereségrészesedés mértékéről Novák Istvántól, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől érdeklődtünk. — Miután befejeződött az 1972-es év gazdálkodásának végső revíziója — mondotta Novák elvtárs —■ a tisztázott ad,atok birtokában most már elmondhatom, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói 1972-ben. újabb sikeres évet zártak. A vállalat 1972-re 160 millió forintos nyereség- tervet tűzött maga elé, a dolgozók azonban ezt a tervet 21,2 százalékkal túlszárnyalták, mert végül is az elmúlt évben 172,5 millió forintos nyereséggel zárt a vállalat. — Sok tényező együttes hatására alakult ki ez az eredmény. A vállalat dolgozói igyekeztek eleget tenni annak a párthatározatnak, amely az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére és a szocialista munkaverseny színvonalának emelésére hívta fel a figyelmet. Vállalatunknál külön programot dolgoztak ki az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, s e program keretében máris jelentkeztek az első kedvező eredmények. Ugyanakkor javították a gazdaságosságot, a DH-munka- rendszer elterjesztése, az újí- tőmozgalom fellendülése és a szocialista munkaverseny színvonalának emelése, a különböző műszaki intézkedésekkel együtt 30 millió forinttal növelték a vállalati eredményt. A gyárban nagy figyelmet fordítottak a meglevő termelőberendezések kihasználására, a hasznos üzemidő mértékének növelésére.' Ennek köszönhető, hogy a gyár eszköz- arányos nyeresége 9,9 százalékról 11,6 százalékra nőtt. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben fontos feladatnak tartották, hogy a belföldi igényeket maradéktalanul kielégítsék, ugyanakkor állandóan napirenden tartották a gazdaságtalan termékek visszaszorítását. A gazdaságos és valódi igények kielégítése során a gazdaságtalan termékek részaránya ezúttal minimálisra szorult. Ezt az eredményt legjobban azzal lehet érzékeltetni, hogy amíg 1968-ban 21.6 százalékos volt a gazdaságtalan termékek részaránya, addig tudatos munkával 1972- be ez a részarány 4,9 százalékra csökkent. De az elmúlt év eredményeinek értékeléséből nem maradhat ki az a 7,2 százalékos hatékonysági mutató sem, amellyel az elmúlt évhez képest javult a vállalat gazdálkodása. , — Ez tette lehetővé, hogy az 1972-es évre tervezett háromszázalékos bérfejlesztéssel szemben, 4,1 százalékos bér- fejlesztést hajtsunk végre, s hogy a dolgozók jövedelmének alakulásában 5,1 százalékos eredményt érhessünk el. — Vállalatunknál eredményesen alkalmaztuk az anyagi ösztönzésnek azt a formáját, hogy a termelés hatékonyságának és gazdaságosságának mértékében célfeladathoz kötött évközi nyereségjutalmat adjunk dolgozóinknak. S most az elmúlt év tisztázott adatai lehetőséget biztosítanak arra, hogy az év végi nyereségrészesedésben megmaradjunk az előző év szintjén. A gyár dolgozói részére március 14-én fizetjük ki az év végi nyereségrészesedés összegét, a kollektív szerződés előírásai szerint — fejezte be nyilatkozatát Novák István, a vállala. gazdasági igazgatóhelyettese. titkár megállapította: a tagság eredményesen működött közre a népgazdaság IV. öt. éves tervének eddigi végrehajtásában. Fejlődött a szakszervezet érdekvédelmi, szociálpolitikai tevékenysége is. Az ülés részvevői tájékoztatást kaptak a nyomda, és pa~ píripar fejlesztéséről, a re konstrukció küszöbönálló feladatairól is. A központi vezetőség ezúttal is aláhúzta: a szákszervezet nagyon fontosának tartja az érdekvédelmi tevékenységet, amelyet azonban nem szűkít le a szociális intézmények fejlesztésére. Hangsúlyozta: a továbbiakban is rendszeresen figyelemmai kívánja kísérni a papír, és nyomdaipar korszerűsítésében a munkahelyi körülmények javulását, s általában, elő kívánja segíteni az új berendezései mielőbbi üzembe helyezését, hogy a korszerűbb eszközökkel hatékonyabb legyen a gazdálkodás, könnyebb a fizikai munka, egészségesebbek a munkakörülmények, s mindennek hatása érezhető legyen a jövedelmek alakulásában is. (MTI) El kell ismerni A Német Szövetségi Köztár saságnak el kell ismernie a Vietnami Demokratikus Köztársaságot és részt kell vállalnia az ország újjáépítésében — jelentette ki keddi bonni sajtóértekezletén Hermann Gautier, az NKP elnökségének tagja. A Német Szövetségi Köztársaságra — folytatta — erkölcsi felelősség hárul az Egyesült Államok vietnami háborús pusztításaiért, és ezért kötelessége, hogy részt vállaljon a jóvátételben is — mondotta Gautier. (MTI)
