Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

£■ és a nagyapám — k — Húsz év alatt száz új város Az urbanizáció, a városi a- (Jött. A feladatok végrehajtá­sodé® hatása hazánkban is sát biztosító községigazgatási egyTe inkább érzékelhető, szervezet azonban formáját 1960—70. között az 1500 lako­sú községeink tényleges né­pessége majd félmillióval, a 2000 alattiaké együttesen több mint egymillióval (8 százalék­os működési módszereit te­kintve még számos átvett, ré­gi vonást tükröz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a köz­igazgatási . szervezeti formák kai) fogyött. Ez a tendencia és működési módszerek aszo- az ország minden megyéjére, cialista társadalmi fejlődéssel tájegységére jellemző. A leg nagyobb mérvű apadás a ha gyományosan ajjrárszerkeze- tű alföldi megyékben mutat­nem tartanak mindig lépést. Az eredményes, a szocializ­mus célkitűzéseit jól realizáló kozott. Viszonylag kisebb a közigazgatás, alapvető tarsa- népesség csökkenésének ará- dalmi érdek. Ma minden or- nya az ipari több központú szag igazgatásának egyik (Borsod Nógrád, Veszprém) alapproblémája a községi és a fővároshoz közelebb eső igazgatási szervezet korszerű- (Pest, Komárom, Fejér) me- sitése. gyékben. a községi. tanácshálózat Bár a tényleges népesség- nagyságrendileg megyénként csökkenés az utóbbi években és országrészenként még ma némileg mérséklődött, az is meglehetősen eltérő. Pél- irányzat továbbra is lefelé dául a községi tanácsok né­pességszámának szélső értékei között közel százszoros kü­Tuva műemlékei ,,Tuva műemlékeinek gyűj­teménye" címmel gyűjtemé­nyes munka készítésébe kezd­tek a közép-ázsiai autonóm köztársaság régészei. A mű a régészeti ásatások és a nép- művészeti alkotások leírását tartalmazza. A gyűjtemény összeállítói nagy figyelmet fordítanak a szovjethatalom tuvai magalkulását, a többi nemzetiséggel kialakított test­véri viszonyt tükröző doku­mentumokra, nem különben a köztársaság gazdasági, tudo­mányos és kulturális fejlődé­sét tükröző adatokra is. „Kőszéjiség” Jugoszláv barlangkutatók így csoportja hét éven keresz­tül folytatott kutatásokat a Deszpotovac város közelében fekvő Keszavszka-barlangban. melyet nemrégen nyitottak meg a látogatók számára. A „Xőszépség” barlang — így „keresztelték” el — három ki. lométer hosszúságú. A szobor­csoportokra emlékeztető csepp, kövek „Az anya és gyerme. ke". „Nagyapa és nagyanya”, „Juhok” és ehhez hasonló ne­vet kaptak. A barlang egyik részét a „Történelem, kapujá­nak" hívják, mert itt találtak rá a barlangban lakó. tört- nelem előtti jégkonszákbeli ember maradványaira. lönbség van. Az alsó határér­tékét képező néhány száz és a felső határértékeken álló 30 ezer főnyi népességgel ren­tart. A kis népességű községek többsége — közel 80 százalé­ka — a Dunántúlon és észa­kon helyezkedik el, ahol a közel fekvő, sűrűbb ipari, bá- „ .... , , ......... , , n yászvárosok felszívó hatása d®űtezo községek közötti ska- továbbra is növekedni fog. . „ . helyezkedik el a többi (Előbb ingázás, aztán szűk- hozseg. Zömük a kisközségek ségszerűen áttelepülés a fo- tartozik. lyamat vége.) A túlnyomó- E helyzeten kívánt változ- reszt szántóföldi gazdálkodást tatni Magyar Népköztárea_ foiytato agrarkiskozsegek ne- Elnöki Tanácsa! pessége egyebek mellett Békés, Kiskőrös, Mezőkövesd a mezőgazdasagi gépesítés ^ Nyírbátor nagyközséget Eokozodasa következtében » várossá szervezte -"valamint tovább csökken. községegyesítéseket és községi Az urbanizáció összetett fo- közös tanácsok szervezését lyamat. Jelentős demográfiai, határozta el. A hazai telepü- gazdaságí — Ipar, kereskede- lésfiálózat fejlesztésében 1Ö0— lem, szolgáltatás stb. — to- no város kialakulásával szá- vábbá társadalmi, műszaki és mólnak 2—3 évtizeden belül más változásokkal jár. E fo- a településhálózat-fejlesztés lyamat módszeres vizsgalap szakértői. Ez a tendencia a és a jelentkező problémák városok és von askörükbe megoldása a közigazgatás fo- tartozó községek, falvak jö­JuJ, de finom... — f Az új Kritika egy éve lyamatos és intézményes köz­reműködését igényli. Az urbanizáció eredménye­ként a közigazgatási felada­vőbeni kapcsolatainak, szer­vezeti-igazgatási problémái­nak rendezését is új oldalról veti fel. A városigazgatás té­tok arányaikban változnak, makörében fontos problémát sőt, újabb feladatok is je- jelent a nagyvárosok, városok lentkeznek. Á községi igazgatási szer-íj vezetőién azs utóbbi évek lé-; vonzáskörének igazgatása is. A községi és városi igazga­nyeges strukturális változásod ^^^^nyftás“1 kát hoztak: kialakult a közsé- gSSSffi ' növeld, vMa­közseiÄ6ÄSImi nunt * növekvő jelentőségű községek eltérő jelleget dine- területfejlesztési és saolgálta­nenmaiasat a nagyközség,, ka- ^ fela^atok koordllaált eHa- tegóna tetrehozasa tejezte ki, ^ a megyei igazgatási szer. a közös tanácsok val. és egyes alakításá­vezet és tevékenység lényeges „ , . . . , spKigazgantói átalakításával, jár együtt. A feladatok helyenkenb körre- éfc jgazgatási .^rveze­esitesevel törekvések indul- feire háruló Bfeladatok olvan tak meg az integráció íranya- • ha. A változásokat az új ta­nácstörvény állandósította. A vizsgálatát igényli, líózsegek, a helyi tanácsok I hatásköre, önállósága erősö- ör. Berkes József új követelményeket támaszta­nak, amelyek ellátása az igazgatási szervezet sokoldalú Ezekben a napokban jele- tisztelettel ír a politikus író- szeállítást a tavaly októberi nik meg — mire e sorok az ről és gondolkodóról, akinek szamában; itt látott napvilá- olvaső elé kerülnek. talán nézetei — noha a párt sok- got A pedagógusok helyzeté- már el is fogyott — az új szór éles elvi vitákat foly- ről című elemzés, az MSZMP Kritika második évfolyamé- tatott vele — segítették a szó- Központi Bizottsága által íel- nak második száma. cialista közgondolkodás ala- kért munkaközösség kollek* Egy folyóirat életében egy kulását. A Kritika első szá- tív munkája, s a Kritika ko­mának emlékezetes — és a zölte elsőként teljes terjedek esztendő igen rövid idő; jó­szerivel ennyi kell, amíg ki­alakul a profilja, amíg felve­szi az igazi kapcsolatot az ol­vasókkal, amíg tudomására jutnak a közönség „visszajel­zései”. Mert ha az émberek­magyar irodalom hagyomá- mében az MSZMP KB mel- nyainak ápolása miatt igen lett működő kultúrpolitikai fontos — vitairása volt Illés munkaközösség allásíoglaló- Endrének Diófát ültetni című sát irodalom- és művészetkrr cikke. A magyar irodalom ed- tikánk néhány kérdéséről. digi alkotásait — a kezdetek­nek. kell a lap, ha tetszik az tői napjainkig — összefogla- újság, akkor olvasói keresik a ló könyvsorozat tervét vázol­A Kritika fennállásának egy esztendeje alatt a magyar iro­dalmi-képzőművészeti. zenei kapcsolatot a szerkesztőség- ta fel benne. A cikk élénk életnek csaknem valameny- gel, elmortdják Véleményüket, vitát váltott ki az irpdalmi nyi ídőszeríj:, kérdésébe help- közllk javaslataikat, gondola- életben, igen sokan szóltak szólt —- felelősségtudattal; ir­taikat. hozzá, mondták el vélemé- tőén, igényesen. Ügy véljük, az új folyóirat nyűket, kiegészítő javaslatai" S tegyünk ehhez hozzá egy méltán lett népszerű, művelő- kát. Ezekkel a publikációkkal nagyon fontos határozót: köz- déspolitikai, kritikai írásai a Kritika hozzájárult ahhoz, érthetően, méltán keltettek széles körben hogy a megalkotandó nagy A Kritikának sikerűit — visszhangot. A lap rövid idő sorozat a lehető legteljesebb nagyobbrészt sikerült, mond­alatt a magyar kultűrális élet legyen, s a magyar irodalom fontos fóruma lett. Ha futó- eredményeit a lehető legtel- lag áttekintjük egy esztendei jesebben foglalja össze, munkáját, megértjük, miért. juk így — megvalósítania azt, hogy szerzői, legyenek bár a különböző szakterületek el- A Kritika vitacikkei, dokit- méleti irányítói, filozófusok, Nagy súlyt adott a lapnak, mentum-összeállításai ugyan- esztéták. teoretikusok — a hogy első számának első cik- csak nagy figyelmet keltettek széles olvasórétegek számára két Kádár János, az MSZMP a hazai sajtóban, s egy-egy írjanak, a téma engedte ma* Központi Bizottságának első alkalommal a külföldiben is. ximális közérthetőséggel. A titkára irta. Emlékezés Veres így a vita, amely Heti zsűri szerkesztőség felmérte: gon- Péterre címmel. E cikkben címmel folyt, s amelyben dolatokat, eszméket széles Kádár János elismeréssel és képzőművészek, műkritikusok, körben népszerűsíteni, alko­S zörnyen ünnepi nemzet vagyunk t—■ halljuk elég gyakran megro­VASÁREAPI JE6UET Ünnepi hétköznapokért vő hangsúllyal emlegetni, pedig tulaj­donképpen dicséret járna érte. Hiszen abban csak nincsen, elítélnivaló, hogy haladó hagyományainkat ápoljuk, tisz­telettel és szeretettel emlékezünk meg nemzeti történelmünk hőseiről, ünne­pünknek tekintjük a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő eseményeit. A válasz egyértelmű. Mégis, az aggó- %etöi és áldozatos, hozzáállásukkal tér- do meltatiankodásban van sok igazság mészetesen a falu lakói, akik a kü- is. Igen sok helyütt megelégszenek az- lönböző művészeti ágakban: énekkar, 2 zal, hogy egy formális ünnepséggel tánccsoport, szóló számokban való sze- „letudják” az ünnep adta feladatokat j-epléssel részt kértek, aktív tevékeny- és az élet megy tovább, mintha mi géget vállaltak a munkában, sem történt volna. Petőfit az ellenfor­radalmi Magyarország is megünnepelte, Tudjuk, hogy napjainkban a latitu­de csak nevét emlegették, szellemét rális forradalom kibontakozása nehéz, nem, sőt, az „ünnepségek hazug koszo- felelősségteljes időszakát éljük. A ro- rúi” arra is jók voltak, hogy ezek se- hanó korban a közgondolkodásnak gftségével sikerült a „kor bolsekvikjé- kell gyökeresen megváltoznia, általá­ból” szelíd álmodozót, széplelkű, tájleíró nossá kell tenni a felismerést: a kor­költőt hamisítaniok. Petőfiből éppen szerűen művelt emberfők megteremtése azt tagadták le, ami életének lényege olyan eszköz, amely feltétele a gazda­volt, s amivel ma is példát mutat: a sági fejlődésért vívott harcnak, más- törhetetlen hitű plebejus iorradal- reszt cél: a marxi értelemben vett hu­manizáció, a személyiség sokoldalú ki­bontakoztatásának valóra váltása. Ezt a munkát ma már sem az alap-, vagy akár magasabb képzettséget nyúj­tó felsőbb iskolák, sem a népművelés nem oldhatja meg a hagyományos esz­közökkel. Ezért változtatták meg a népművelés leszűkített fogalmát és iktatták helyé­be a tágabb értelmű: közművelődést. A közművelődésnek pedig nemcsak a falvakban élő pedagógusok — termé­szetesen, mint a legtekintélyesebb ér­telmiségi réteg továbbra sem mentesül a felelősség alól —, hanem mindenki esi vezetés, a pártszervezet, a tömeg- erkölcsileg köteles katonájává válni, szervezetek, a gazdasági egységek ve- aki segíteni tud a permanens művelt­márt, a nagyszerű többre törekvőt. Talán ellentmondásosnak fog tetsze­ni, hogy mindezeket egy olyan Petőfi- ünnepség kapcsán mondtuk el, amelyet bátran állíthatunk példaként a megye bármely községe, kulturális intézménye elé. Karancskeszi község ünnepségéről van szó, amelyet ma egy hete tartottak a zsúfolásig megtelt művelődési otthon­ban, s amely nyilvánvalóan nem lehe­tett volna olyan sikeres, ha csak a köz­tiszteletben álló idős Schreirer Kálmán művelődési otthon igazgató szorgalmaz­za, mégoly lelkesedéssel is. Azt az ün­nepséget szívügyének tekintette a taná' ség megteremtéséneft nagyszerű ée oly szükséges munkájában. Minden határozat, elv csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A népművelés katonái eddig is tudták, hogy nemcsak az ő ügyük a műveltség terjesztése, de csak egyedi esetekben találkoztak általánosnak nevezhető se­gítséggel azok részéről, akik segíthet­tek volna. Ennek az általános és helytelen gya­korlatnak megváltoztatását láthattuk azoknak a főiskolai és egyetemi hall­gatóknak a megjelenésében, akik köz- művelődési gyakorlatra megyénkbe ér­keztek. Hangsúlyozni szeretnénk: nem könyvtárosok és népművelés szakos hallgatók voltak, hanem a legkülönbö­zőbb szakterületek emberei: kertészeti főiskolások, közgazdászok, műszaki ér­deklődésű fiatalok, s természetesen a humán tárgyak jövendő tanítói is. Nem tanulmányaik befejezése után je­lentek meg az „életben”, hanem má­sod- és harmadéves korukban, hogy tapasztalataikat megbeszélhessék: úgy készülhessenek hivatásuk jövendő gya­korlására, hogy céljaik között a köz- művelődés szolgálata is szerepel. Nagy­szerű kezdeményezés: ez volt a gya­korlaton résztvevők véleménye is, akik ipari üzemeket, művelődési intéz­ményeket látogattak, megismerkedtek a mai falu valóságos gondjaival és így nem lehet a „holnap emberét a tegnap ismereteibe” bezárni. „Kevesebb ünnepi szólamot, több hétköznapi tettet” — szól a bölcsesség. Nekünk is meg kell fogadnunk igazsá­gát: így lesznek szép ünnepeink után hétköznapjaink is ünnepekké, az esz­mék megvalósításának szorgos napjai­vá. Csukly László újságírók mondtak el vélemé nyűket az állami képvásárlá­sok jelenlegi rendszeréről, a másik, amely kultúráról és szólt. Ebben az eszmecseré tások iránt figyelmet és ér­deklődést kelteni, elvi viták követését elősegíteni csak úgy a szocialista lehet, ha az olvasót bevonják, szórakozásról azaz ha társsá fogadják, vi­lágosan kifejezve előtte, mi­ben írók, kritikusok, közéleti ről folyik a szó. emberek fejtették ki nézetei­ket a szocialista kultúra je­lenlegi helyzetéről. Emlékező­Sok vélemény hangzott már el eddig is a Kritikáról. A legtöbbször talán azt tes dokumentum a Kritika mondták róla, hogy „bátor" szemelvény es összeállítása a lap, mert a kulturális és a Lukács-nekrológokról. Dózsa művészeti élet elevenen élő, György halálának ötszázadik gyakran fájó, ellentmondásos évfordulója alkalmából a lap problémáit tárja fel. széles érdekes véleménysort közölt spektrumban vizsgálódva, oly- — Kispista István tollából — kor-olykor felelős személyek a ceglédi. Dózsa-szoborról/. So- érzékenységét sem kímélve, mogyí József szobrászművész „Bátor” lap? Véleményem alkotásáról. Élénk visszhan- szerint nem ez a jelző a leg* got és érdeklődést váltott ki jobb. Az mondanám helyette, az olvasók körében Révai Jő- hogy pártos folyóirat — mert zsefnek néhány kiadatlan le- a párt politikájának a szelle- vele (Bartók Béláról), Vértes mében, a javítás, gyógyítás György közleménye Szántó szándékával közelíti meg a hi­Jutlit József Attila-emlékei- ről, az Illyés-tükörben című összeállítás, amely 70. szüle­tésnapja alkalmából vélemé­nyeket. kritikákat közölt a költő munkásságáról, életmű­véről. Több pártdokumentumot is közölt első évfolyamában a bákat. ha rájuk lel; s egész, eddigi tevékenységével azt bizonyította, hogy legfőbb fel­adatának a szocialista iroda­lom igazi értékeinek védel­mét, népszerűsítését tekinti. Vitáiban az a cél vezeti, hogy a nézetek tisztázódja­nak, s a kultúra munkásai .Kritika”. Pártdokumentumok közös erővel munkálkodjanak. a kritikáról címmel egy ösz­T. I, GRÚZ GYÓGYHELYEK 2000-BEN Elkészült a grúz gyógyhelyek jaikról. Jelenleg évente több fejlesztési terve 2000-ig. A ’-«int egymillió, a Szovjetunió , . , ____. különböző részeiről érkező k öztársaság fekete-tengeri üdülő töW m szabadságát partvidékén, a szovjet Kauka- Grúzia gyógyintézetei már 1979. zuson túli vidéken új szarra, ben kétszerannyi pihenni vá- tóriumok, panziók, turistaköz- gyót fogadhatnak. A szovjet pontok és üdülők hálózatát szakszervezetek ingyenes- vagy tervezik. A grúz gyógyhelyek kedvezményes beutalókat bo híresek gyógyforrásaikról, a csátanak a dolgozók rendelke- bőséges napfényről, festői tá- zésére. NÓGRAD — 1973. március «... vasárnap í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents