Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-04 / 53. szám

Befejezés előtt IVÁNYI ÖDÖN MŰTERMÉBEN Múzeumi tervek Szécsényben föld és madarak Egyedi munkák — Vadászati kiállítás A SZÉCSÉNYI WO» For­gach-kastély felújítási munká­latai lassan már befejezéshez közelednek. A kastély a Nóg­rád megyei Múzeumok Igaz­gatósága állandó kiállítóhelye lesz. Vezetésével Dr. Szabó Béla történész-muzeológust bízták, meg. Feladata a múze­umi munka beindítása, meg­szervezése. — Elsődleges célunk — mondja dr. Szabó Béla ■—> hogy a megyében oly ritka helyen látható barokk épüle­tet megőrizzük az utókor szá­mára és olyan vonzó kultű- eentrummá fejlesszük, amelyet nemcsak a községben, hanem a környéken is ismernek és szeretnek. \ Nógrád megyei Tanács Vb. 1969-ben hozott határo­zatot a kastély eredeti álla., pótban történő helyreállításá­ra és kiállítóhellyé képzésére. A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága 1970. augusztu­sában kötötte meg először épí­tési szerződését a szécsényi TÖVÁLL-lal, mint kivitelező­vel. Az építők szeptemberben kezdték el a romos állapotban tevő épület felújítási munká­latait. A kastély ma már ra­gyogó, színes köntösben fo­gadja a látogatókat. Igaz, az épületbe pillanatnyilag nem lehet belépni, mert a belső munkálatok még folynak. A teljes átadásra május 15-én kerül sor, ' csaknem három évig tartó munka után. Kmetty Lajos, a Nógrád me­gyei Múzeumok Igazgatósága gazdasági igazgatója beszélt a munka elhúzódásának ókairőL — A munkát kezdetben ob. jektív okok hátráltatták. A főépület első szintjén és a melléképületben családok lak­tak, akik számára a helyi ta­nácsnak új otthonról kellett gondoskodnia Amikor sikerült az átköltöztetést megoldani, a felújítási munkálatok meg­gyorsultak. Természetesen, mint minder) műemléképü­let esetében, ezt a munkát is, az Országos Műemléki Fel­ügyelőséggel közös egyetértés alapján, az ó irányító-ellenőr­ző tevékenysége mellett vé­geztetjük. A kastély eredeti állapotának visszaállítása rendkívül alapos, gondos munkát követel beruházótól, tervezőtől, lebonyolítótól, ki­vitelezőtől egyaránt. Csak egy példát említek: a tönkrement csillárok helyére a TANÉRT Vállalattal ugyanolyanokat csináltatunk. Ez minden eset­ben egy edi munkát kíván meg, legalkalmasabbak ilyenfajta intézmények céljaira. Az ilyen épületeket leghelyesebb az eredeti állapotnak megfelelő­en helyreállítani és múzeum­nak berendezni, nemzeti kuk túrkincsünk és szellemi érté­keink gyarapítására. Ezt fel­ismerve hozták meg — a már idézett — helyes döntésüket a megyei vezetők. — Hogyan kívánja haszno­sítani az épületet a múzeum? V kérdeztük meg dr. Szabó nem lehet szalagon gyártani Bélát, a szécsényi kiállítóhely a szépen kimunkált, barokk' vezetőjét. lámpatesteket. — Az építkezés haladásával folyamatosan ide helyezzük át ♦ a megye történetének közép­kori és újkori anyagát, 1918- cal bezárólag. Ide költözik Ba­lassagyarmatról a régészet és a restaurációs műhely. A tá­gas épületben jobb munkakö­rülményeket tudunk számuk­ra biztosítani. Ide kerül to­vábbá ideiglenesen a salgótar­jáni Munkásmozgalmi Múze­umból a megyei képzőművé­szeti gyűjtemény. Itt nyer el­helyezést a pedagógiatörténeti gyűjtemény is. — Milyen kiállításokat ter­veznek? — Első, megnyitó kiállítá­sunkra a múzeumi hónap fo­lyamán kerül sor. Időszakos kiállítás lesz. amely Szécsény dulás után államosították. So- község és a kastély történetét A kastélyt a középkori vár északi falára építtette a XVIII. század második felében az egyik Forgách gróf. A csa­ládtól 1846-ban a liberális szellemű Pulszky Ferenc — Kossuth későbbi követe -— vásárolta meg. Világos után büntetésből elkobozták tőle a Habsburgok, s csak a kiegye­zést közvetlenül megelőző években, a politikai feszült­ség oldódásával adták neki vissza. Ekkor egyik leszárma­zottjáé, Ágosté lett egészen a századfordulóig. Ettől fogva gyakrabban cserélt gazdát az épület, míg végül a felszaba­káig itt működött a híressé vált Rokfort sajtgyár és pe. nészlaboratórium. A nem megfelelő hasznosítás követ­keztében, az évek múlásával a kastély egyre rosszabb álla­potba került. Tetőzete besza­kadt, falai megrongálódtak, AZ ILLETÉKES szervek és mutatja be. Feldolgozzuk még Pulszky Ferencnek, a kastély egykori, haladó gondolkodású tulajdonosának életét és mun­kásságát, s ehhez kapcsoltan az 1848—49-es polgári demok­ratikus forradalom és szabad­ságharc történetét Azt hiszem, joggal mond- . ... . .. - hatom, hogy legnagyobb sza­hatósagok sokáig nem tudtak bású vállalkozásunk, az Or. dönteni: óvodát- iskolát, vagy kórházat rendezzenek-e be az épületben. Az évszázadok le. vegőjét árasztó, méteres fa­lak azonban ma már nem a Készülődnek az úttörők Ä Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége április 11—13-ra összehívta az úttörővezetők V. országos kon­ferenciáját. Az úttörőszövet­ség életében jelentős e ta­nácskozás, különösen most, amikor az MSZMP Központi Bizottságának júniusi határo­zatát hajtjuk végre a gyakor­lati oktató és nevelő munká­ban. Ennek kapcsán kerestük fel Hantos Sándomé kiváló úttörővezetőt, a nagybátonyi 308. sz. József Attila Úttörő­csapat vezetőjét Mint el­mondta, az 1965-ben elkezdett, s azóta kétévenként összehí­vott konferenciák az úttörő­szövetség tartalmi munkájá­nak egy-egy fontos kérdését vitatták meg. s megjelölték az úttörőcsapatok, -csapatvezető­ségek legfontosabb tenniva­lóit. Az elmúlt négy konfe­rencia alkalmával az úttörő­vezetők elemezték az iskola és a mozgalom kapcsolatát, az eszmei, politikai, felvilágo­sító munkát, a világnézeti ne­velés lehetőségeit, színvonalá­nak emelését, a nyári prog­ramok kialakításának problé­máit és az úttörőhagyomány­rendszer legfontosabb kérdé­seit. Az úttörőszövetség előtt ál­ló legfontosabb feladat most — feitegeti Hantos Sándor- né — a párt X. kongresszu­sa és a Központi Bizottság 1972. júniusi határozatának végrehajtása. A jelzett doku­mentumokból eredően az egyik legfontosabb tennivaló­ja az úttörő vezetőknek, hogy a szocialista demokratizmus­ra, a közéleti aktivitásra va­ló nevelést erősítsük vala­mennyi csapatnál, de növel­ni kell az úttörőcsapatok tár­sadalmi jellegét is. Az országos konferencia összehívását megelőzik az út­törőcsapatoknál. a járásoknál és a megyéknél szervezett konferenciák. A járási konfe­renciák lebonyolítására ebben a hónapban kerül sor az egész országban, míg a me­gyeire márciusban. A megyei konferenciákon választják meg az országos konferencia küldötteit. A beszélgetés során meg­tudtuk Hantos Sándomé ki­váló csapatvezetőtől — aki egyébként az országos úttörő­szövetség módszertani szakbi­zottságának is tagja —. hogy az országos konferencia sok alapvető szervezeti kérdésben is változtatást végez. Az út­törővezetők megvitatják a KISZ intéző bizottsága által javasolt új Működési Sza­bályzatot, amit elfogadás és a javaslattétel után az országos elnökség, a KISZ központi bizottsága elé terjeszt jóvá­gyásra. Az úttörőszövetség életé­ben — az irányítás, az -úlen- őrzés szerkezetében — jelen­tős és új az a tény, hogy a járási és megyei konferenciá­kon megválasztják a járási és megyei nevelési tanácsot, amely megfelelő szinten az átfogóbb kérdésekben hatá­roz. A terület — a járás, me­gye — úttörőtevékenységét továbbra is az úttörőelnökség irányítja, de az illetékes KlSZ-blzottságok határozatai és útmutatásai alapján. Most az a legfontosabb ten­nivaló — az országos elnök­ség kérése alapján —. hogy a területen vitassák meg, mi­lyen lehetőségek vannak az úttörőélet demokratizmusá­nak fejlesztésére? összegez­ni kell a feladatokat, véle­ményekkel, javaslatokkal kell ellátni az országos elnökség által kiadott téziseket is. Er­re azért van szükség — mondja befejezésül Hantos Sándomé —, hogy minden szinten javítani lehessen az úttörőcsapatok, -csapatvezető­ségek és az úttörőelnökségek munkáját. Gyenes László A , kkástoa-műtemnbe be­világít a délutáni nap, ele­venebbé válnak a bútorok, függönyök, falak színei, ké­kebbé a cigaretta füstje. A feketekávé illata kellemes, az ablakon át a főút közlekedé­sének zaja is szűrve érkezik a lakásba. Kint fúj a csípős szél, de nem olyan erősen, hogy bent hallani lehetne. Február vége van.. Aki már megélte, atérezte azt a pillanatot. amelyik „utolsó” lehetett volna, s ez megélette vele az egész lé­tezést. rengeteg esélyével, az tudja, érzi, mennyire elmond­hatatlan minden perc, minden, délután, ami történik. Mégis el akarjuk mondani, mert em­berek vagyunk. Képek, festmények, ákvarel- lék állnak itt a falhoz tá­masztva. Az újabban készült képek ragyogó színvilággal ékeskednek, az alakok, tömbök megformálása térfoglaló illú­ziót nyújt,, a művész színnel is megpróbálja kifejezni a té­ri fokozatokat. Egyik képen Makó, sárgában úszó gólya- madárral, másikon a város, Salgótarján, vibráló színek­kel. ahogyan innen az ablak­ból látni. Látni? Minden mű­alkotás önmagába zárt vi­lág, konkrét tartalomnak megfelelő konkrét forma. In­nen így sohasem látni a vá­rost. A kettő mégis ugyanaz — csak különböző! A Kapá­lok című festményen a föld­höz kötöttség és a repülő ma­dárvilág ellentéte feszül. Fönt harsognak, ragyognak a szí­nek. s madarak repülnek , a lehajtók fölött a végtelenbe. Aim legelőször szembetűnik ezeken a képeken: Iványi Ödön. a tónusosságot feladva erőteljesebb színkezelésre tö­rekszik. Ugyanakkor bátrab­ban él az elvonatkoztatással. Néhány olajportré a gyere­kekről. Zsuzsiról, Bütyökről, egy-egy régi városrész, alföl­di talicska» megfogalmazása, itt-ott kubisztikus megoldása teszi teljesebbé az olajképek sorát Persze, távolról sem egé­szen teljessé. Iványi Ödön idén egyéni kiállítás megren­dezésére készüL Terv szerint novemberben nyílik meg a tárlat Salgótarjánban, a Me­gyei Művelődési Központ üveg- csarnokában. Olaj, akvarell, zománc, néhány rajz szere­pel majd a kiállításon, össze­sen csaknem száz alkotás. — Az utolsó három év ter­mése — jegyzi meg Iványi Ödön. — A kiállítást összeg­zésnek szánom, amely szerin­tem a továbblépéshez is szük­séges. Ha lezárul egy-egy al­kotói korszak, az ember ' so­ha nem. találkozik: úgy vele, mint egy kiállításon. Nekem is jó alkalom lesz ez a tár­lat. S a látogatóknak is. Iványi figurális kompozíciói figyel­met érdemelnek, s úgy tűnik, a művész a fes- tőibfe hangvétel félé kö­zeledik. Minden bizonnyal tanulságos lesz majd átte- bekinteni a nagyméretű akva- réllek hosszú sorát is. Ezek hangvétele, fogalmazása, szín­kezelése szintén nagy válto­zatosságot mutat, az oldot­tabb színvilágtól, az impresz- szionisztikusabb fényben tar tott megfogalmazástól a szer­kezeti zártságig, keményebb, fegyelme zetteb b vonal- ér színkezelétág Tematikailag is változato­sak: ezek az akvarellek. Egyi­ken egy halott, s a nagy, vilá­gos ég. másikon a hazai dim- bek-dombok izgalmas szerke­zete, hullámzása. A virág­árus kellemes, itt-ott. már- már szecessziós, világa. A vízzel sokat foglalkozik a mű­vész. A vízzel és a nappal. A vízi világgal, a hálóval, a fények születésével és eltű­nésével a víztükör felett, a zöld nádassal, a nyárral, a nap lenyugvásával. — Igen, a nyár. Tokaj, vagy egy másik müvésztelep sokat jelent számomra. Annyi be­nyomást, élményt gyűjthet ott az ember, amely hónapokig elég a munkához. A vázla­tok felidézik azokat a napo­kat, a párás reggelt, az öreg ház boltívét, a szí­neket, a formákat, az em­bereket, akik mozognak, dolgoznak a világban, ha rit­kábban is látványosan, de min* dig következetesen, és sok­szor kéményén. Iványi Ödönnek éhben a-z évben még Besztercebányán, s a salgótarjáni síküveggyár­ban nyílik, egyéni tárlata S többi között találkozha­tunk majd alkotásaival a sal­gótarjáni tavaszi tárlaton, va­lamint Makón és Tokajba» rendezendő kiállításokon. Tóth Elemé» Mezőgazdasági Múze­ummal közösen egy önálló, állandó vadászati és- vadá. szattörténeti kiállítás megren­dezése lesz. Ennek egy töredé­kes részét alkotja a Cserhát ás Karan cs, az Ipoly-völgye állatvilágát bemutató kiállítás. A látogató ezen a tárlaton megtalálhatja mindazt, ami vadászati és történeti szem. pontból figyelemre érdemes. A SZÉCSÉNYI kiállítóhely programja tehát színesnek, vonzónak; érdekesnek ígérke­zik. Most már az építőkön — akik derekasan álltak helyt eddig — a sor, hogy határidő­re befejezzék a munkát, hogy az impozáns, barokk épületet minél előbb birtokába vehesse a múzeum, s vele együtt Szé­csény és az egész megye mű. velődésre vágyó, érdeklődő la. kossága. Sulyok László Mesedélelőtt az oviban Balassagyarmaton —. k — KEREKES IMRE; £$1e tíz után Kisregény 17. Mellesleg mondom, az ilyes­mit én mindig ráhagyom. Azt, mondta, hogy szúrom a mucusokat, hallotta a szöve­get. ami egyenesen nekem szólt. De ez még nem elég, ráadásul még veszem ik ala­pot. ami nem csoda, mert itt van ez a sufni, már úgy ér­ti a portásfülke, s ahogy ő idejár, járhat ide más iß- Ö a megmondhatója, miért mindig magából következtet másra. A mucusok azonban értik a módját. Én pedig csak főztem a teát. Es csak főztem a teát. Válasz helyett pedig be­kaptam egy cseresznyepapri­kát. Már csak azért sem tud­tam hirtelen válaszolni. — Miért nem tudsz nekem válaszolni? — kérdezi. Csak mutogatok, hogy ég a torkom. Azt hiszi, hogy ilven paprika miatt nem .tudok vá­laszolni. Így van ez. A fér­fiak ügyét a mucusok csak sejtik, de ritkán találnak te­libe. Nem szeretem, ha az ételt dobálják. Anyám, míg élt, a Kenyeret fehér kendőben tar­totta. Engem így tanítottak. Lehet, hogy mást másképpen. — Szedd fel — mondom neki. — Majd ha megbolondul­tam. Ne legyek a cseléded? r — Szedd fel, nem vagy otthon. — Azt hiszed, hogy otthon vacak disznósajtot tarok? — Otthon csinálsz, amit akarsz, itt nem tűröm. — Majd felszedi, aki utá­nam jön. Bevágta az ajtót. Repült a por, mert a portásfülkében NÓGRÁD - 1973. március 4., vasárnap hülyeséggel akarom elütni se takarítanak tisztességesen, az ügyet. Az biztos, hogy na- Olyan méreggel húzta el a gyón be tudott gurulni, ha csíkot, hogy még száz mé- akart. Földhöz vágta a disz- térről is hallottam a kopo­tt ósajtót mert a cseresznye- gásái. Menj csak, gondolom, vísz- szajössz te még. Begurult már máskor is, arra ifi volt eset, hogy elrohant, de még sose jutott el a megállóig. Ha csak tíz méterrel is. de a megálló előtt lelassított, rá­gyújtott egy cigarettára. A füst olyan volt neki, mintha mást nyakon öntenének egy pohár hideg vízzel. Hűtötte. Most nem állt meg, kihú­zott a megállóig, és amilyen szerencséje volt, éppen jött a villamos. Felugrott, mint aki­nek olyan sürgős a dolga, hogy azt már nem is lehet elvégezni. Lehet, hogy így is volt. A Tölcsváry Adrienne és a daxli után elment hát Nelli is. És még hányán mentek el azóta? Ki tartja számon, hogy mikor jön el a szakí­tás pillanata? A megboldo- gutat bejelentik, de nincs tu­domásom arról, hogy valaki is számon tartaná a mucuso­kat, akik egyszercsak hátat fordítanak annak, amiről pe­dig az ember már azt hinné, hogy összenőttek vele. Zöld kardigán volt rajta és szürke szoknya, a nyakában valami réz bizsut viselt és széles lakkövet, amit még so­ha nem hordott és egy krumpliorrú cipőt, amit most vett fél másodszor. Szóval kiöltözött, ő tudja minek. Felforrt a tea, lassan múlt az idő, elindultam. A Nelli kiverte belőlem a félelmet. A csalódástól megjön az ember bátorsága. Mérges nem vol­tam, nem szidtam az éjsza­kát, hogy már megint mun­kát ad nekem, fel se figyel­tem a saroknál, amikor bal­ra fordultam a sötét oldalra, a hátsó zsebemhez sem nyúl­tam, hogy a stukáért ma­gammal hoztam-e. Ilyenkor a csalódás védi az éjjeliőrt. A felhők ilyenkor úgy helyezkednek, hogy he­lyet adjanak a holdnak, és valahonnan a nagy radarer­nyők irányából erős fényszó­rók kévéje kúszott át a réten és úgy rányomódott a sötét oldal kerítésfalára. mintha az mozivászon lett volna. Mintha rá akarta volna ve­títeni a tolvajt, ha ilyen még létezik a világon. Enélkül se féltem volna, mert nem volt rá érkezésem. Valami más zsongott bennem, de az olyan egyenletesen, mint a nagy utasszállító gé­pek motorja valahonnan a felhők mögül. Néha-néha jól látszott, hogy kipufogóik fü­zével teleszórják az éjszakát Ennyiből áll a nap. Mire a gyárat megkerültem, már éjfél felé járt a mutató. To­vább tartott az út, mint más­kor, pedig azt hittem, hogy sietek. Idehallattszott a ga­rázsba rohanó autóbuszok za­ja, a talponállóban húzták le a rolót, a szemközti ház­ból pedig a házmester háló- ingben jött ki, hogy bezárja a kaput (Folytatjuk?

Next

/
Thumbnails
Contents