Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

Mesterségek dicsérete Csibenevelő Diósjenőn Édesapám tanácsolta, hogy tűk, utána a nyomába szegőd­e.imenjek az iskolára, Ö trak­toros a tsz-ben. Azt mondta, szeretnék megtanulni lovagol­nék ni. Tizenkét órás a műszak, utá- Szerettem volna felsőfokú na huszonnégy a szabad. Nyu- technikumba menni, de édes- szúkseg van a szakmunkásra godt munka, tiszta munka- ányámék ellenezték, nem tűd­éi szövetkezetben. Miskolc hely. Itt mindig mindennek ták megszokni, amíg Szikszón mellett, Szikszón volt az is- ragyognia kell. Egyszer voltak voltam sem, hogy messze le- kola. Három évig tanultunk itt külföldiek, s az egyik meg- gyek. így aztán itthon ma- o yan formán, hogy hat hó- kérdezte, hány hétig takari- raötam. Brigádban dolgozom, tottunk, mielőtt jöttek. El sem nemrég értük el a Szocialista hitték, hogy itt mindig ilyen címet. A zárszámadáson okie­vemre való volt a munka, tisztaságnak, rendnek kell velet kaptam jó munkáért, mindig szerettem az állató- lennie. Nagy baj, amikor Nem bántam meg, hogy csibe­szak- nincs áram. Szellőztetni kell, nevelő lettem, anyagilag sem. különben megfulladnának a Ez is van olyan szakma, mint pipik Előfordul az is, hogy akármelyik. Lehet, hogy a víz nincs, ilyenkor szomjaz- fonóhőnek csak nyolc órái nak. Od,agyűlnek mind az aj- kell dolgozni, nekem meg ti- tó köré és sírnak. Különben zenkettőt, még ha utána 24 két—tizennégyezer kiscsirke nincs sok baj velük, az ete- szabad is, és egy vasárnap is van rámbízva. Aranyos kis test gép végzi, a fűtést is benn kell lennem minden hó- pihegombócok, amikor meg- kazán, alulról, még egy kis napban, mégse cserélnék ve- jönnek, csivognak, mászkál- szabad idő is akad. lük. nak egymáson keresztül, mire Otthon olvasni szoktam, azt Elmondta: Faggyas Erzsé- kikerülnek. vágnivaló csir- nagyon szeretem, eljárok bet, a diósjenői Börzsönyalia kék. Nagyon meg lehet sze- moziba, színházba is — jön Tsz baromfitenyésztő szak- retni őket. különösen, ha va- hozzánk a Déryné —, de leg- munkása. nap iskola után öt hónap gya­korlat volt. már itthon, Ked­kat; baromfitenyésztő munkás lettem. Sokan mond ták, minek tanulni, vagy ha már tanulok, miért ezt, mért nem gépíróiskolára megyek. Énnekem tetszik ez. Tizen­a szívesebben a lovakat „nyú- a zom" A lovakat még a csir­lamelyiket baj éri, elviszi lábát az etető, vagy sérült csőre. Ha az ember segít raj- kéknél is jobban szeretem, Lejegyezte: Gáspár Imre Megjelent a Béke és Ssotialismus r • it/ szama A folyóirat legújabb szá- két cikkben foglalkozik a lap: képet ad a Panamában tna az „Elmélet” rovatban be- az egyik Eichhorn és Stiller októbere óta végbement számolót közöl arról az esz- berlini egyetemi tanárok írá- mecseréről, melyet egy nem- sa, a másik a bolgár Trenda- zefcközi kutatócsoport folyta- filov professzoré, tott Lenin „Materializmus és Julnzsagijtl dedenbal elv- empinoknticizmus című mű- tórs tzocialista út és a venek eszmei tartalmáról es külpolitlka>. című cikkében a mai jelentőségéről, s külonö- ne i Mongólia félévszázados sen részletesen mutatja ki, történeté* ismerteti, általános hogy mennyiben nyújt segít- következtetéseket von le be- seget nekünk Leninnek ez 196B po­zitív előjelű változásokról — A „Latin-Amerika lázadó pá­terei” című cikkében Alvaro Delgado, a latin-amerikai pap­ság állásfoglalásában bekövet­kezett változásokról, a pap­ság haladó részének a for­radalmi harcba való bekap­csolódásáról számol be. A „Tények és adatok” ro­oegei I10HUU5 ucnmiica ct a amelví»ke»t „óipmpnvp c.p “ „»civ«™ c=> auciva íu­tnűve a marxizmus mai revi- K r^lahzmu8eTútjn/reaSíé-' vat ezúttal a Lengyel Egye­sült Munkáspártra, a Német pő fejlődő országok felhasz- k‘mmuni^aPártraés a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártjára vonatkozó adatokat cionista torzitásai ellen vott harcban. . nálhatnak. Herbert Wamke írásával folytatja a folyóirat a fejlett A folyóirat rovataiban ez- szocializmus problémáinak úttal több cikk foglalkozik tartalmaz, továbbá statisztika’ már megkezdett elemzését. — Latin-Amerikával, ezek kö- táblázatokkal világítja meg p A szocializmuson belüli el- zül különös figyelmet érdemel bérmunka alakulását a fejlő lentmondások problémájával Ruben Dario Souza írása, aki dó országokban. Jogi Xanäcsfldö Jogos-e a volt kisiparos terhére kirótt betegségi, biztosítási és ny ugüíjjárulék megfizetése ? Sz. Józsefné (Pásztó) férje viszonya, sajnos, nem a hó- ló, egyidőben a progresszív a hónap ötödikéig mint kis- nap első, hanem a hónap ha- nyugdíjjárulék fizetésére Is iparos, hatodikétól pedig mint todik napján kezdődött, en- kötelezve lett. munkavállaló dolgozott egyik nek folytán tehát ennek a Mindezekből az is világosan termelőszóvetkezetnél. Sérel- hónapnak egész tartamára kitűnik, hogy a társadalom mesnek tartja, hogy a Társa- fennállt a betegségi, biztosítá* oiztosítási igazgatóság a hát dalombiztosítási Igazgatóság si és nyugdíjjárulék-fizetési raiék befizetését jogosan szor- erre a hónapra Is teljes égé- kötelezettsoge is, függetlenül gaimazza. szében iwrótta a kisiparosokra attól, hogy mint munkaválla- Dr. J. S. kötelező betegségi, biztosítási és nyugdíjjárulékot. Sajnos, olvasónk részére kedvező választ közölni nem tudunk. A kisiparosok köte­lező nyugdíjbiztosításáról szó­ló 1961. évi 20. sz. tvr., vala* mint a végrehajtására kiadott 48/1961. (XII. 30.) Korm. sz. rendelet és a 2/1972. SZOT. számú szabályzat ugyanis egyértelműen előírja, hogy a kisiparost a betegségi, biztosí­tási járulék és a nyugdíjjáru­lék-fizetési kötelezettsége alól csak abban az esetben lehet mentesíteni, ha munkaviszo­nya a naptári hónap teljes tartamára fennállt. Olvasónk férjének munka­Sok ezer fiatalt érints véleménycsere A FIATALOK nagy véleménycseréje, po­litikai jelentőségű tény volt a KlSZ-tagsági könyvek érvényesítése. Bár rendszeresen is­métlődő feladat ez az ifjúsági mozgalomban, soha nem lehet rutinmunka, kényszerűség­ből letudott kampány. A fiatalokkal folyta­tott beszélgetések, az elhangzó kritikai ész­revételek folytán ennél sokkal mélyebb ér­telmet kap a tágkönyv-érvényesítés. Megyénk fiatalságából több mint 16 ezren érvényesítették KISZ-tagkönyvüket. Saját elhatározásukból 670-en nem érvényesítet­ték, s — ez aggasztó jelenség! — közülük 313 a munkásfiatal. Sokan „kiöregedésre” hivatkozva álltak el az érvényesítéstől, ez azonban a legtöbb esetben nem az igazi in­dok. Ismerünk a megyében nem egy olyan aktív KISZ-tagot, aki már 10—15 éve tagja valamelyik KISZ-szervezetnek, de frissesé- ge, tenniakarása változatlan, s még mindig nem szívesen szakítana az ifjúsági mozga­lommal. A korra való hivatkozás mögött Legtöbb esetben az húzódik meg, hogy a szervezet nem képes elég változatos, érde­kes programot kínálni a tagoknak. A tágkönyv-érvényesítés során lezajlott be­szélgetések alkalmával megkérdezték a fia­talokat: mit szeretnének csinálni a KISZ- ben? Sokszor érkezett ilyen válasz: mini­den! megcsinálunk, csak szervezzetek vala­mit! Márpedig ez a dialógus arra utak hogy nem szabad csupán az „alulról” jövő javaslatokra hagyatkozni. Nem minden KISZ-szervezet eléggé öntevékeny még ah­hoz, hogy saját maga határozza meg teljes programját S bár ez lenne az igazi, kezde­tül még programválasztékot kell kínálni a fiataloknak. Ez mindenképpen jobb, mintha mindkét fél egymásra vár, s a tanácstalan­ság végül is programtalanságot eredményez. A fiatalok többsége — igaz, jobbára csak részterületeket érintve — bátran bírált. Szí­nesebb, tartalmasabb alapszervezeti progra­mot kértek. Több helyen elmondták, hogy ■nn-ek akadálya az alapszervezeti vezetők hiányos felkészültsége, rátermettsége. A KTSZ-titkár személye azonban nem lehet egyedül garanciája az alapszervezet jó mun­kájának. Olyan vezetőséget, s a tagságból is olyan aktív magot kell kialakítani, amely képes az alapszervezeti tagok — igényeket kielégítő — foglalkoztatására. Kifogásolták a fiatalok azt is, hogy az alapszervezeti vezetőségek nem tartják be elég következetesen a szervezeti fegyelmet. Miért éppen csak év végén lehet bírálni, vagy dicsérni? — kérdezték több helyen. A munka egész évben folyik, miért nem al­kalmazzák tehát ilyen „eloszlásban” az el­ismerés vagy az elmarasztalás eszközeit is? Szigorú szemmel figyelik a fiatalok a KISZ-ben dolgozó fiatal párttagokat. És bi­zony nem egy helyen ki is mondták: az 5 pártmegbízatásuk megmaradt a formalitás szintjén, a pártalapszervezet sem ellenőrzi megbízatásuk teljesítését. Ahol a tagkönyv-érvényesítést politikai ak­tusként kezelték, ott szinte az egész évre elegendő ötletet, javaslatot kaptak a veze­tőségek tagjai. Volt azonban olyan eset jp, hogy a tágkönyv-érvényesítés formájául a telefonálgatást választották, vagy egyszerű­en fellapozták a tagnyilvántartást. Ezekből a „módszerekből” semmit sem profitálhat a KISZ-szervezet vezetősége, s a tagok is jog­gal érezhetik, hogy lebecsülik tevékeny részvételüket, nem tartanak igényt vélemé­nyükre. RÉGI IGAZSÁG, hogy senki sem mond bíráló szót, ha nem látja értelmét. Hiába lenne tehát a sok ezer fiatal véleménye, ha nem követné ezeket kellő visszajelzés. A tágkönyv-érvényesítés csak akkor lehet a teivezés demokratizmusának és a tagság ak­tivizálásának kiváltó eszköze, ha megtörté­nik a jelzések visszacsatolása is, ha reagál­nak a problémákra, válaszolnak a kérdé­sekre. A visszacsatoláshoz pedig keresve sem ta­lálhatnánk a legközelebbi KlSZ-taggyűlések- nél jobb fórumokat. — szenet! — A szégyenlős — bibók — Tanácstag Litkén Szívén viseli a cigánytelepiek sorsát.» Komplex természet védelem A szoviet természetvédelmi program keretében megkezdő­dött az Altáj vidéki sztyep­pék erdősítése. A szántóföl­dek peremére több mint tíz­millió facsemetét ültetnek, hogy megakadályozzák a ta­lajeróziót és megvédjék a széltől a kultúrnövényeket. A Kászpi-tenger mentén a Volga, az Ural és más fo­lyók partjain tisztítóberende­zések épülnek, hogy kiszűrjék az ipari szennyvizekből a mérgező anyagokat. Moszkvában. Leningrádban Kijevben és más nagyváro­sokban a tehergépkocsik, autóbuszok és taxik ielentős részét földgázüzeművé alakít­ják át a légköri szennyeződé« megakadályozására. Egyedül Moszkvában 35 ezer teher­gépkocsit alakítanak át. Litke azon ma már szeren­csére ritka községek közé tar­tozik, ahol még nincs óvoda. Hogy az iskoláskorú gyer­mekek mégse legyenek túlsá­gosan elmaradottak szeren­csésebb társaiktól, könnyeb­ben beilleszkedhessenek a kö­zösségbe, előkészítő tanfolya­mot indítottak számukra. En­nek a tanfolyamnak a veze­tője Virág Gyuláné, az első osztályosok tanítónője, aki tanácstagjelölt 15 év után az idén is. — Eddig olyan körzetem volt — mondja —. ahol szin­te mind idősebbek laknak. ___ ______ T őlük társadalmi munkát nem eredmény örömével — és ma siak a tisztaságra. A busz­váró és a középületek elé most szerettet a tanács sze­méttárolókat, a még nagyobb rend érdekében. A legtöbbet azonban a „gyerekeiért”, főként a ci­gánytelep! gyerekekért tett Virág Gyuláné. Az ő érde­keiket képviseli legszíveseb­ben a tanácsban, és törekvé­se nem hiábavaló, mert kul­turáltságában. életformában sokat fejlődött a cigány la­kosság. — Van olyan gyerekem, akinek már a szülei is» hoz­későbbiekben az óvoda is ú épületbe költözik, s ezzel a litkei gyermekek is olyan kö­rülmények között nevelődnek tanulnak majd, mint , akár­melyik városi társuk. Virág Gyuláné Esztergom ban született, ott is nőtt föl Mégis meg tudta szokni a falusi életet. Már húsz éve hogy Litkén tanít. Ennek e mikéntiéről ő maga így vall — Először csak a férjem kedvéért jöttem Litkére: 6 itt az erdészet vezetője. Azu tán mindinkább megszeret­tem a falusi gyerekeket és a zám jártak — mondja az elért szülőket, akikkel szinte egy várhattam. Most azonban a II. választókörzet fiataljai se­gítségével feltöltjük a meg­rongálódott útszakaszt és el­végezzük az újonnan épülő ennek a kis tanítványomnak a füzetével dicsekszem, ha lá­togató jön az iskolába. El sem akarják hinni, hogy ci­gánygyerek is lehet ilyen ren­iskola környékének parkosí- ^es. j^z édesanyja, amint egy tását. Már 100 fenyőcseme ténk van erre a célra. Arra a kérdésre, hogy mit sikerült elérnie a 15 év alatt. Így felel: — Tanácstag társaimmal az egész falut sikerült mozgósí­tanunk az árvízkárosultak megsegítésére. Annyi ruhane­mű jött össze, hogy külön környezetismeret, gépkocsival szállítottuk el a alapelemeit, bajba jutottaknak. Nagyjelen­tőségű társadalmi munka volt az autóbusz-váróterem meg­építése. És ami külön öröm szántóimra: rászoktak a falu­folt esik a borítólapon, rög­tön kicseréli. — Az előkészítőben is na­gyon sokat haladnak ezek a gyerekek. Még azok is, akik otthon kevésbé előnyös körül­mények között élnek. Itt meg­tanulják az illemet, a közös­ségi életet, a matematika. rajzolás Jövőre már nem lesz elő­készítőre szükség. Az új nap­közis iskola megtiltásakor a régi épületben ideiglenesen óvodát létesít a tanács. A család vagyunk; megosztjuk egymással a nevelés gondjait Nágyon örültem a sok ezer kötetes könyvtárnak is: szép munka volt számomra s gyerekeket rászoktatni az ol­vasásra. Ma már a legkiseb­bek is rendszeres látogatói a könyvtárnak. — Hogy mit szeretnék még Litke számára a közeljövő­ben elérni? A szövetkezed bolthoz és a konyhához veze­tő út kövezetlen. Szeretném megkérni az ÁFÉSZ vezető­ségét, hogy legalább néhány kocsi salakot hordasson oda. már csak a gyerekek miatt is. akik kiflit, cukorkát vá­sárolnak a boltban és ned­ves időben nyakig sárosán jönnek az iskolába. Kemény Erzsébet t / A iönomessosf megszilárdításáért Magyarországon évente körülbelül kétmillió peres ügy- gyei foglalkoznak a bíróságok és az igazságszolgáltatás munkájában résztvevő egyéb szervek. Talán nem szükséges fejtegetni, mennyi munkával jár ez. Az is nyilvánvaló le­het bárki előtt, aki végighallgatott már néhány bírósági tárgyalást, hogy a bíróságok jelentéktelennek tűnő ügyekre is sok időt és energiát fordítanak. Nem kétséges persze, hogy az igazság kiderítése lelkiismeretes, körültekintő munkát igényel. De az is bizonyos, hogy az ügyek súlya, jelentősége közötti különbségnek valami módon tükröződ­nie kell ma már a büntetőeljárásban. Annál is inkább, mert a módosított Büntető törvénykönyv különbséget tesz bűntettek és vétségek között. Ezek a szempontok vezettek az új büntetőeljárási törvény megalkotásához, amely a Büntető törvénykönyv kategorizálását szem előtt tartva ► bevezeti a vétség! eljárást Mit jelent ez a gyakorlatban? Elsősorban azt, hogy az egyszerűbb ügyekben lényegesen leegyszerűsödik a nyo­mozás, a vádemelés és a bírói eljárás. Közelebbről: az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítványt nyújthat be, a nyomozati jegyzőkönyv helyébe az egyszerű jelentés lép, továbbá nem háromtagú tanács, csak a bíró jár majd el, népi ülnökök igénybevétele nélkül. A büntetőeljárás törvényességének természetesen ed­dig is vdltak garanciái Eddig is alkalmazták például a gyakorlatban az ártatlanság védelmének jogelvét, amely szerint senki sem kötelezhető ártatlanságának bizonyítá­sára, hanem az eljáró hatóságnak kell kétséget kizáróan bebizonyítani a bűnösségét A garanciák jelentőségét a gyorsabb, egyszerűbb eljárások bevezetése még jobban megnöveli, ezért az említett elv most törvényi megfogal­mazást is kapott. További biztosíték az eljárás törvényes­sége mellett a védő jogainak kiterjesztése az eljárás min­den szakaszára, tehát a nyomozati szakaszra is. Az ártatlanság védelmével függ össze az igazságügy- miniszter expozéjában elhangzott az a kívánalom is, hogy a sajtó a bűnügyekről adott tudósításaiban ne „ítélkezzék” a bíróságot megelőzően. Hiba volna a törvénynek csak az egyik oldalát látni, csak a vétségi eljárás bevezetésére fordítani a figyelmet. Mert az egyszerűbb ügyek gyorsabb elintézése azt is je­lenti, hogy a jövőben több időt és figyelmet szentelhetnek majd bíráink a nagyobb horderejű ügyeknek. Ezen a kö- vetk°ztetésen alapul a törvénynek az a tétele, amely sze­rint bonyolult ügyekben az első fokon eljáró megyei bí­róságok öttagú — két szakbíróból és három néni ülnökből álló — tanácsot hozhatnak létre. Megszűnik te’’át az a gyakorlat, hogy a népi ülnököket kisebb ügyekben is el­vonják munkahelyükről, másrészt azonban jogkörük, az ítélkezésben játszott szerepük jelentősen megnő. Bizonyosra vehető, hogy — az eddig említettek mellett —, ezek a tények is hozzájárulnak majd a törvényesség megszilárdításához. Sz. K. Mestermű automatával A rubáb: mandolinra emlé- szerhez felhasznált léc hajlá­iieztető, keleti húros hang­szer. Zengő hangja fából készült, kerek és a görgdinnyéhéz ha­sonlóan cikkelvesen megvo­nalazott testében keletkezik. E cikkelyek dongáinak elké­szítése nem könnyű dolog Eddig csak a mester finom jjjai érzékelhették a hang­sának mások számára észre­vehetetlen sajátosságait. Ezen* túl ezt a munkát tízszerte gyorsabban, jóval finomab­ban, törésbiztosan végezhetik. Üzbég szakemberek ugyanis olyan félautomata szerszám­gépet készítettek, amely órán­ként 400 bordót állít elő a rubábok testéhez. NÓGRAD - 1973. március 30., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents