Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

„Lűdiáb a parolin A vaíás a megye vasúti tisztjei Az én munkám is benne van...” sen elengedhetetlen követel­mény munkánk végzése köz­ben. hogy a legkritikusabb esetben is higgadtan és poli­— Azzal kezdem, hogy Vác —Diósjenő—Romhány közötti pályaszakaszon technikusként dolgoztam mielőtt ide kerül tikusan ítéljük meg az adott tem. A tiszti iskola elvégzése Tizenöt tantárgyból kell vizs­gát tenni a hallgatóknak — mondja Benkő Ernő, a ba­lassagyarmati fűtőház egykori helyzetet, akár emberi, akár pedig tárgyi nehézségekkel ál­lunk szemben. — Mi jellemzi tehát a jó forgalmistát? — Mindenekelőtt rendkí­vüli pontosnak és határozott­nak kell lennie —feleli Kop- lányi János —, de mint emlí­tettük, az emberek cselkede- teit úgy kell megítélnünk —, legyen az utas, vagy vasutas —, hogy lehetőleg ne sértsük meg önérzetükben. Csak addig lehetünk bárkivel is elnéző­ek, amíg nem veszélyeztetik mások biztonságát, a közle­kedés rendjét Különösen ki­sebb állomásokon van szük­után szakaszkezelőként foly­uozdonyvezető je, ma az inté- ség a forgalmista sokoldalúsá­zet vezető tanára Budapestnek nincs talán még egy olyan utcája, ahol nap mint nap annyi fiatal vasutassal találkozhat az era- tíer, mint a VIII. kerületi ■Luther utcában. Itt van ugyanis az ország egyetlen MÁV-tisztképző intézete. Ide járnak azok a vasutasfiata­lok. akik az értelmi képessé­gükkel. a munkájukkal és a szolgálati hűségükkel élethi­vatásul választották a vasutas­pályát. — Bizony, nem könnyű — mondja Benkő Ernő, az inté­zet vezető tanára, akiről hadd jegyezzük meg: valamikor a balassagyarmati fűtőház moz­donyvezetője volt. — Tizenöt tantárgyból kell sikeres vizs­gát tenniük a hallgatóknak, azért, hogy a parolinukon latható „lúdlábat” majd arany csillag válthassa fel. Az idén végzős hallgatók közül Benkő Ernő társaságá­ban három Nógrád megyei vasutassal arról beszélgetünk, hogy az iskola befejeztével — már tisztként miként, és hol folytatják a korábbi foglalko­zásukat? .Róza István Nógrádszakálon teljesített szolgálatot, tanul­mányainak megkezdése előtt. — A családommal Balassa­gyarmaton lakunk — már­mint a feleségem és a kislá­nyom. Ezért is szeretnék az ottani állomásra kerülni. A célomat természetesen még az is indokolja, hogy a tiszt­képzőn tanultakat szeretném a lehető legteljesebben hasz­nosítani. gára: ő kezeli a pénztárt, el­lenőrzi a váltók állását, köz­vetlen kapcsolatban áll az utasokkal, és természetesen irányítja a forgalmat. Hanula Ferenc, pályafenn­tartási technikus már nincs ilyen közeli kapcsolatban az utazóközönséggel, azért neki is vannak élményei. Pontosnak és határozottnak keli lenni — felelj Koplányi János — Az ön foglalkozása mi­lyen szerepet tölt be a vasúti forgalomban? Ügyelünk a vasútvonal épsé­gére — vélekedik Hanula Fe­renc tatom ezt a munkát, valószí­nűleg ugyanezen a vonalon. Egyébként a mi munkánk­nak az a lényege, mint a ne­ve is jelzi, elsősorban a vas­útvonal (a pálya) épségére, biztonságára ügyelünk. Az utasok talán természetesnek tartják, hogy a 'sínpáron ha­lad a vonat Ám ez koránt­sem ilyen egyszerű munka. A pálya nagy igénybevétel kö­vetkeztében igen sok rongá­lódásnak van kitéve. S legyen az síntörés, sínkivetődés, vagy bármilyen elemi csapás, min­denkor a szakaszkezelő felel érte. Búcsúzóul a három vasutas­diáktól még megkérdeztem. Milyen a kollégiumi élet? — Igazán semmi panaszunk rá — mondták elégedett, de ravaszkás mosollyal. Majd hozzátették: — Azért nehe­zen várjuk a vasutasnapot — az avatás idejét —, ami után ismét elfoglalhatjuk a megil­lető posztunkat valamelyik nógrádi vasútállomáson, Séra Sándor V) Kit szidnak a dolgozók, ha akadozik a munka? Ha nin­csen anyag, vagy fizetéseme­lés? A művezetőt. Kit vonnak felelősségre, ha valamelyik üzemrész nem tudja határ­időre elkészíteni a kért mun­kát? A művezetőt. A művezető egy kicsit üt­többször is változott, hirtelen nem is jutottak az egykori elnevezések Molnár Pál eszé­be, de ő maga máig hű ma­radt első munkahelyéhez. tevékenyen bekapcsolódott. Hatvankettőtől párttag, s ma már a hármas alapszervezet párttitkára. Egy korábbi al­kalommal, műhelybizottsági Hatvanhétben lett a vegyes ülésen találkoztam vele, tehat lakatos csoport művezetője. Jelenleg harminchat embere van. Amikor kinn jártam a közési pont és összekötő ka- gyárban, a csoport nagyobbik pocs a dolgozók és a vezetők része, huszonkilenc dolgozó a különböző tisztségeit felsorol' szakszervezeti tisztségviselő is. A gyári sportéletben Is betölt valamilyen funkciót, de lebeszélt arról, hogy a között. De bármennyire há­látlan és nehéz is a munkája, mégis nélkülözhetetlen. Ép­pen ezért szorgalmazzuk any- nyira az eddiginél is nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsü­lésüket. — A művezetőnek egyrészt Kábel Művek megrendelésére dobjavítással foglalkozott, ki­lencen meg kerítésszerkezete­ket csináltak. — Mi kell ahhoz, hogy a művezető jó munkát tudjon végezni ? — A dolgozók azt várják végre kell hajtani a felülről tőlünk, hogy legyen folyama­tosan munka, és jól keresse­nek — válaszolt. — Az üzem­vezetőtől negyedéves és havi programokat kapunk, amiket természetesen mindig megbe- semmi szélünk. Ha van megrendelés, velem, anyag a munkához, jó az előkészítés, az egyes munka­művezető feladata, folyamatok kellően össze van- dolgozók érdekeit, nak hangolva, s munkáskéz­ben sincsen hiány, akkor a művezetőnek könnyű a dol­ga. Sajnos, adódnak problé­mák, zökkenők, de a műve­kapott utasításokat — mond­ta munkájáról Molnár Pál, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat művezetője. — S nem elég csak kiadni a mun­kát. Többnyire azt is el kell magyarázni, meg kell értetni, mit, miért kell csinálni. Aztán az is a hogy a véleményét képviselje. Molnár Pál két évtizednél régebben géplakatos, ipari­tanulóként kezdte az életet. Janák Endrénél tanulta a szakmát, majd 1950-ben mes­terével együtt került az ak­kor alakuló szolgáltató szö­vetkezethez, a Fémipari Vál­lalat „jogelődjéhez”. A mun­kahely neve azóta talán jam. — A legfontosabb. hogy művezető és párttitkár vagyok — mondta. — A többit csak azért csinálom, mert azokban is örömöm telik. Ez nekem nem fáradtság... — Mi volt életének eddigi legemlékezetesebb eseménye, vagy élménye? — kérdeztem. — Nem tudnék egyet kira­gadni a rengeteg apró ese­ményből. Az az igazság, hogy különös nem történt Szakmát tanultam, voltam katona, megházasod­tam. két fiam van, a . gimna­zista Attila és Ottó. Patvai" con lakunk, szép családi ház­ban, élünk és dolgozunk. S ez együtt sok-sok apró öröm és gond. A legnagyobb élmé­nyem és örömöm talán az. zetőnek akkor is kötelessége hogy a munkahelyem, a Ba- úgy megszervezni a munkát, lassagyarmati Fémipari Vál" hogy minden a lehető legjob­ban menjen. Nemcsak régi szakember, tapasztalt művezető Molnár Pál. de a gyári közéletbe is lalat az évek során milyen jól felszerelt, korszerű üzem­mé fejlődött. S ebben az én munkám is benne van... K, S. Nőbizottsági elnökök tanfolyama Három járás — a salgótar­jáni, pásztói és szécsényi — termelőszövetkezeti nőbizott sági elnökei kezdték meg egyhetes tanfolyamukat Szé- csényben, a mezőgazdasági szakközépiskolában. A tan­folyamot a Karancs és Cser­hát Hegyvidéke Tsz, Terüle­ti Szövetsége rendezte. Az egyhetes továbbképzés nagy érdeklődést váltott ki az asz- szörnyök körében. A meghí­vottak valamennyien megje­lentek az iskolában, és teg­nap megkezdték a tanulást. Húszon,nyolcadi'kán viszont a tanfolyam kezdetét megelő­ző napon, — Salgótarjánban az öblösüveggyárban jártak a nőbizottsági elnökök, akiket a gyár nőbizottságának asz- szonyai fogadtak. A gyárban folyó munkával ismerkedtek a tsz-asszonyok. Kettős feladat a FŰTÖBIR-né! Jobban termelni és lel készülni Mai kommentárunk Tavaszi üzem anyag-ellát ás A tavaszi mezőgazdasági munkát pontosan, zökkenő­mentesen kell elvégezni. Ehhez viszont hozzátartozik a jó üzemanyag-ellátás. Ezekben a napokban több száz erőgép dolgozik a határban. Az idő, ahogyan halad a tavaszba, egyre több gép áll munkába. Ezek viszont csak akkor ér­nek valamit, ha úgy látják el hajtóanyaggal, hogy megál­lás nélkül mehessenek. Még nem tudjuk, hogyan alakul az időjárás. Lehet, hogy kedvezőtlenre fordul, és akkor a me­zőgazdaságban dolgozóknak igazodniuk kell ehhez a ked­vező időjárás kihasználásával. Ha ilyenkor üzemanyag­hiány miatt fennakadás keletkezik, kétszeres a munka­kiesés. Azért kell erről beszélni, mert tapasztalataink nem egyértelműen kedvezőek az üzemanyag-ellátás tekinteté­ben. Az ősszel is, de azt megelőző tavasszal nem egy tez- üzemben kisebb-nagyobb megszakításokkal álltak a gépék, mert nem volt üzemanyaguk. Azzal kell számolnunk: or­szágos viszonylatban, ma mezőgazdaságunk egymaga több üzemanyagot fogyaszt, mint fogyasztott az egész ország • 1965-ben. A megyei helyzet sem más. Hasonlóan rendkívül magas az üzemanyag-fogyasztás. Az elmúlt év őszén az volt jellemző megyénk mező- gazdasági üzemeinek gázolajjal és benzinnel való ellátásá­ra, hogy jobb volt, mint az előző esztendő azonos idősza­kában. Ennek ellenére sem mondhatjuk el, hogy zavarta­lanul dolgozhattak a gépek. Ennek oka pedig a tárólásd le­hetőség elégtelenségéből ered. A terme Iőszövetkezeteknefc csak elenyészően kevés százaléka rendelkezik megfelelő üzemanyagkúttal. Korszerűtlen edényekben tárolják és szükségletükhöz mérten kevés mennyiségben. Érthető, hogy gyorsan elfogy, és akkor következnek: a gondok, mert a az új gyár üzembe helyezésére szállítást sem szervezik meg. Nem csupán a mezőgazdasági üzemekre vonatkozik ez a helyzet. Az ÁFOR megyei kirendeltségének is kicsi a tá­rolási kapacitása. A salgótarjáni töltőállomásnak is kicsi a gázolaj tárólására alkalmas kútja, holott a mezőgazdaság-: üzemek jelentősebb része innen vásárolja az üzemanya­got. Ha gyorsan kifogyott az áru akkor nincs más hátra, a vásárlásra érkező tsz képviselőjét küldik oda, ahol még van gázolaj. Ilyen esetben nyolcvan—száz kilométer töbfo- letutat kell megtenniük a vásárlóknak, amely' pénzben is, időben is jóval több mint a tervezett. Az ÁFOR sem di­csekedhet valamilyen kitűnő szállítási kapacitással. En­nek következménye a gyakori készleíhiány. A nehézség tehát nem kismértékű az üzemanyag-el­látásnál. Sajnos, a hiba forrása kölcsönös. A tsz-éknek is gondosabban kéne készülniük ilyen nagy munka megkez­dése előtt a hajtóanyag tárolásával. Legtöbb tsz-ben sok­kalta rosszabb a helyzet, mint megengedhető lenne. A nehézségekkel számolniuk kell a tsz-nek is, a ta­vaszi munka megkezdésekor az ÁFOR-nák is. A kormány is tisztában van az üzemanyag-tárolás fontosságával. Nem­régen jelentette meg határozatát, hogy a mezőgazdasági üzemeiknek üzemanyag-tároló építéséhez 30 százalék ked­vezményt nyújt. Ez azonban az idei tavaszi munkához szükséges energiatermelő tárolását még nem oldja meg. Az üzemeiknek és az ÁFOR-nak közös nevezőre kell hozni az ellátás gondjainak megoldását, mert a tavaszi munka zavartalan elvégzéséről van szó, ama a jó termés elsődle­ges biztosítéka. — B — Gyarmaton szeretnék szolgál­ni — mondja Róza István, Milyen képzettségre van szüksége manapság egy vég­zett vasúti tisztnek? Erre Koplányi János, a magyarnán- dori állomás forgalmistája vá­laszol. — Bár a MÁV-nak még nincs minden vasútvonalán rendszeresítve az úgynevezett Integra Dominó rendszerű au­tomatikus forgalomirányító berendezés. ennek ellenére működését, kezelését ma már minden tisztképzőt végzett vasutasnak ismernie kell. Úgy­szintén. tisztában kell lennünk a menetrendszerkesztés fogai* mával, az irányvonatok szer­vezésének módjával, valamint a mozdonyfordulótervek nép- gazdasági méretekben való el­készítésével is. És természete­A FÜTŐBEK nagybátonyi gyára a fiatalok üzeme. Az átlagéletkor alig, éri el a 30 évet. Legutóbb a termelés közvetlen irányítói a műveze­tők, brigádvezetők, a párt- és szakszervezeti aktivisták ta­nácskoztak. Az elmúlt éy ta­nulságairól és az idei tenni­valókról volt szó. A nagy vállalat 506 millió forint termelési értéket ter­melt. Ebből már 146 millió Nagybátonyban valósult meg, 21 és fél százalékkal több mint az előző évben. A vál­lalat össznyeresége elérte a 78 millió forintot. Ez 18 mil­lióval meghaladta az előző évit. Az idén 27 napi bér­nek megfelelő nyereségrésze­sedést fizettek. Erről is szólt Nagy Róbert főkönyvelő, de inkább a tanulságokról, az idei feladatokról. Efct tette Prouza Tibor igazgató is. Tavaly az első fél évben a nagybátonyi üzem 10 milliós termelési értékkel elmaradt és ebből csak egymilliót tudtak pótolni. Az idén viszont már 173 milliós értéket várpak tő­lük, ugyanakkor a második fél év elején avatják az új gyárat, amire 460 millió forin­tot fordítanak. A technológiai szerelést már megkezdték. Sorra állítják be az új gépe­ket, berendezéseket. A terme­lés mellett tehát az átköltözés is sok gondot okoz az id,én. A munka- és üzemszervezés most különösen fontos kérdés lett A termelésben mutatkozó tartalékokról sok szó esett. I Talán a legnagyobb tartalék a teljesítmények növelésében van. A munkaidő jobb kihasz­nálásában is sok a lehetőség. Nem megfelelőek a szabás­tervek sem. Ezt is felülvizs­gálják, mert túlzottnak tartják, hogy egyes termékeknél a szabási hulladék az anyag ne­gyed része. Fokozott követelmény a mi­nőség javítása. Tavaly 39 eset­ben volt garanciális hibabeje­lentés. Különösen sok gondot ókoz az exportra kerülő ter­mékek minősége. Ez is arra kötelezi az üzem dolgozóit, hogy csak hibátlan terméke­ket adjanak tovább. A munkaidőről is sok szó esett. Szőke István termelési csoportvezető szerint a cso­portvezetők tehetnék a leg­többet azért, hogy ne legyen késői munkakezdés és ne hagyják előbb abba a terme­lést. Kajárik Sándor a távolle­vők nagy számáról beszélt. Sok a beteg és az igazolt tá­voliét is, emiatt gondot okoz az emberek elosztása. Ma már nemcsak a termeléshez, ha­nem a technológiai szerelés­hez is mind több munkásra van szükség. Szőke Hugó, a szerelők brigádveztője azt kérte, hogy a technológiai szereléshez megfelelő embere­ket biztosítsanak számukra minden esetben, mert csak így biztosítható az ütemterv be­tartása. Kiss Ferenc a vezetők fi­gyelmét. arra hívta fel, hogy már most gondoljanak az át­képzésre. Az új gépekre ugyanis hozzáértő emberek kellenek, mert a gépek ki­használását és megóvását csak így lehet biztosítani. Egyéb­ként 100—120 fővel rövidesen megkezdődik az átképzés az üzemnél. A tanácskozáson igen élénk vita alakult ki, amelyből ér­ződött a közös feladatokért ér­zett felelősség. A termelő- munka javítása mellett a bri­gádvezetők a kollektívák ne­vében tették meg felajánlásu­kat az új gyár mielőbbi fel­építése érdekében. Az átköltö­zésben, parkosításban társa­dalmi munkában kívánnak se­gíteni. Már most van mit ten­ni, és lesz alkalom szinte egész évben a társadalmi munkára. Az üzemavatást megfelelő, szép környezetben szeretnék megtartani. Eh­hez a fásítást, füvesítést már most megkezdőt. A külsőségek mellett az új gyár-, új üzem- és munka- szervezési feladatokat is je­lent. Erre is készülnek. Első­sorban a mostani üzemben szeretnének nagyobb lépések­kel előre haladni a hatékony­ság, a minőség javításában, a tartalékok felmérése után azok hasznosításával. Ezt a célt szolgálta a legutóbbi meg­beszélés is. Az új üzemre pe­dig már tudományos alapos­sággal készülnek a szervezési elképzelések. Mindez bizonyít­ja, hogy kettős feladat jó megoldására készülnek a FÜTÖBER nagybátonyi gyá­rában, B , <L A pásztói járásban nagy gondot fordítanak a közműve­lődés területén dolgozók szak­mai és módszertani tovább­képzésére. Ezen a héten két alkalommal találkozhattak egymással a járás népművelői. Szerdán a járás függetlení­tett népművelőinek tanácsko­zását bonyolították le. Már­cius * 28-án pedig a járás köz- művelődési intézményeinek ve­zetői ültek össze, hogy ér­tanácslcozása tékeljék az első negyedé» munkáját, az elmúlt év ta­pasztalatait, . hogy egyeztessék a statisztikai adatokat. Ez utóbbi megbeszélés Pásztón. a járási könyvtárban volt, így a jelenlevők megtekint­hették az olvasóteremmel bő­vített könyvtárat ahol, ezen­túl több lehetőség nyílik ol­vasásra és klubfoglalkozá­sokra. NOGRÁD - 1973. március 30., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents