Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

Világ prolefárjaí. egyesüljetek! MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 75. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. MÁRCIUS 30., PÉNTEK Érdemes többet Népgazdasági, vállalati és egyéni érd,ek olyan fogalmak, amelyekre elég gyakran, talán a kelleténél is többször hi­vatkozunk. A kisebbnek a na- gyobbon belül kell érvénye­sülni, bár a szemléletben ez nincs mindig így. Vállalatok­nál, üzemeknél, amikor a kü­lönböző közgazdasági szabá­lyozók hatásával is számolnak, nem egyszer lehet hallani: nem érdemes több nyereséget elérni, mert abból a vállalat­nak már alig van haszna. Furcsa szemlélet ez, bár elég­gé elterjedt és vajmi keveset tettünk ellene. Miért kell többet adni és miért érdemes? Erről bőven szólt Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke a legutóbbi or­szággyűlésen, amikor az ál­lami költségvetés helyzetét elemezte. A hiány egy része ugyanis abból adódott, hogy egyes vállalatok a vártnál is kevesebbet fizettek be, másutt viszont nagyobb arányú tá­mogatásra szorultak. Céljaink, igényeink általá­ban nagyobbak. Kiadásra pe­dig annyit költhetünk ameny- nyit megtermeltünk, illetve az államháztartás erszényébe be­űzettünk. Szűklátókörűség te­hát csak vállalati csoportér­dekeket hangoztatni akkor, amikor a nagyobb közösség, a népgazdaság érdeke az elsőd­leges. A már említett hibás szemlélet mellett elmenni szótlanul már csak ezért sem szabad. Gazdálkodásunk javítása, a hatékonyság fokozása elen­gedhetetlen feltétele az élet­színvonal növelése érdekében kitűzött céljaink elérésének. Rengeteg tartalék van még üzemeinknél, vállalatainknál, amelyeket feltárni, hasznosíta­ni kötelesség. Az üzem- és munkaszervezés, a termelés zavartalanságának biztosítá­sa, a munkaidő kihasználása, és megannyi más, naponta fel­színen levő gond megoldása elősegíthetné a hatékonyabb, gazdaságosabb munkát. Á csak vállalati érdek túlhang­súlyozása nem mindig ösz­tönöz erre kellő mértékben. A lehetőségekkel jobban élni és az egész társadalom érdekét előtérbe helyezni, ez az a fel­adat, amihez a vállalat és az egyén együttes érdeke fűződik. Kétségtelen, nem minde­nütt egyformák a feltételek és a nyereség mértéke sem tük­rözheti pontosan, hogy hol, mennyi erőfeszítés van mögöt­te. Az egyik helyen könnyeb­ben, kevesebb gond közepette születtek nagyobb gazdasági eredmények, másutt talán a kisebb eredmény is nagyobb erőfeszítéseket kívánt. Nemcsak nyereségrészesedés van, hanem több lakás, óvoda, iskola keli. A szociális, kul­turális, egészségügyi ellátott­ságot is fokozatosan javítani akarjuk. Lehetne még sorol­ni, hogy mi mindenre kell az az anyagi alap, amit végső so­ron a termelőmunkával lehet csak megteremteni. Csak a vállalati érdeket látni, le­mondani érté a nagyobb, ö&z- szetettebb érdekről nem sza­bad, és éppen ezért szükséges a szemléletváltozás. Nagyobb rendre, fegyelemre, a • közös­ségi érdekek erősítésére van szükség az üzemekben is. Ki tud gazdaságosabban termel­ni, jobban élni az adott lehe­tőségekkel, nagyobb arány­ban hozzájárulni a közös cé­lok megvalósulásához? Ez ma a legfontosabb kérdés, amire a választ csak a termelőmun­kával lehet megadni. Nincs ez ellentétben a csoporti- és az egyéni érdekkel, hisz’ ahol jobban dolgoznak, ott érdem szerint több jár a dolgozók­nak is. B. J, Befejeződtek a magyar—osztrák tárgyalások Koszorúzás a Hősök terén — Látogatás Losonezi Pálnál és Apró Antalnál Dr. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja és kísérete csütörtökön reggel a Hpsök terén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács általános el­nökhelyettese, dr. Nagy La­jos, hazánk bécsi nagykövete, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancs­noka, valamint a Külügymi­nisztérium több vezető beosz­tású munkatársa. A koszorúzás után megte­kintették a vendégek a Mil­lenniumi emlékművet, majd a Műcsarnokban Fritz Wotru­ba szobrászművész kiállítá­sát. Ezt követően városnézés­re indultak. Losonezi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtök délelőtt a Parlamentben fogadta dr. Bruno Kreisky osztrák szö­vetségi kancellárt, valamint kíséretének tagjai közül Bur­genland, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományi főnö­két. Délben Apró Antalnál, az országgyűlés elnökénél tett látogatást az osztrák kor­mányfő és kíséretének több tagja. Csütörtökön délután a Par­lamentben véget értek a ma­gyar—osztrák hivatalos meg­beszélések A magyar tárgya­lódelegációt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az osztrák küldöttséget dr. Bru­no Kreisky szövetségi kancel­lár vezette. A szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott tár­gyaláson a felek megállapod­tak abban, hogy az osztrák kormányfő magyarországi lá­togatásáról és a megbeszé­lések eredményéről közös közleményt adnak ki. A tárgyalás befejeztével Nagy János külügyminiszter helyettes és dr. Friedrich Frölichsthal budapesti oszt­rák nagykövet aláírta a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya és az Osztrák Szövetségi Kormány megállapodását ar­ról, hogyan használhatják osztrák állampolgárok a Mörbisch—Siegendorf közötti földút Fertőrákos térségében húzódó szakaszát. Dr. Bruno Kreisky tegnap ellátogatott a Magyar Tudo­mányos Akadémiára, ahol előadást tartott. (MTI) tartott a Minisztertanács \ Javult a munkaerő-gazdálkodás — Több beruházást kap a tej- és a húsf eldolgozó ipar A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a magyar párt­ós kormányküldöttség márci­us 14—15-én Lengyelország­ban tett baráti látogatásáról szóló jelentést. A testvéri ba­rátság, az elvtársiasság és a kölcsönös megértés jegyében folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői tájékoztat­ták egymást országaik belső helyzetéről, az MSZMP X., illetve a LEMP VI. kongresz- szusán megjelölt célkitűzések eredményes végrehajtásáról. Széles körű eszmecserét foly­tattak a két párt. illetve a két ország együttműködéséről, továbbá a nemzetközi hely­zet, a kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről. A megbeszélések meg­erősítették a teljes nézetazo­nosságot valamennyi megtár­gyalt kérdésben. Megelégedés­sel állapították meg. hogy a két ország közötti együttmű­ködés a testvéri barátság, a szocialista internacionalizmus szellemében minden területen jól fejlődik. A kormány a magyar—lengyel legfelső szintű találkozót jelentős ese­ményként értékelte, és kife­jezte meggyőződését, hogy a varsói megbeszélések hozzá­járultak a két testvéri or­szág még szorosabb együtt­működéséhez, a szocialista or­szágok közösségének erősíté­séhez. A Minisztertanács megtár­gyalta és tudomásul vette a magyar párt- és kormánykül­döttség 1972. február 24—26. között a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatását követően hozott kormányhatározatban foglalt gazdasági-együttműkö­dési feladatok teljesítéséről előterjesztett jelentést. A kor­mány felhívta a minisztere­ket. hogy szerezzenek érvényt a Minisztertanács határoza­taiban, és a kormánybizott­ság jegyzőkönyveiben megfo­galmazott feladatok végrehaj­tásának. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese előter­jesztése alapján a kormány intézkedési tervet hagyott jó­vá a Minisztertanács elnöké­nek februárban tett csehszlo­vákiai látogatásából adódó gazdasági feladatok végrehaj­tására. Vályi Péter, a kormány el­nökhelyettese beszámolt az Egyesült Államokban február 26. március 7. között, illetve Kanadában március 8—13. között tett hivatalos látogatá­sáról. A Minisztertanács el­nökhelyettese az Egyesült Ál­lamokban tárgyalásokat foly­tatott a kereskedelemügyi miniszterrel és a kormány más tagjaival a két ország közötti gazdasági, műszaki-tu­dományos és kulturális kap­csolatok helyzetéről, valamint az együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségeiről. A kormány elnökhelyettese egyezményt írt alá a háború után kelet­kezett kölcsönös vagyonjogi követelések rendezéséről. Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszterrel és más vezető személyiségekkel tár­gyalt. A szívélyes légkörű megbeszéléseken áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását, és megvitatták a legfontosabb nemzetközi kér­déseket. A kormány a két or­szágban tett látogatást hasz­nosnak ítélte, s a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vet­te. (Folytatás a 2. oldalon) Város a magasból Riportunk a 4. oldalon Huszonkilenc kiváló dolgozó Újra élüzem a nagybátonyi harisnyagyár Tavalyi munkájával újra el­nyerte az Élüzem címet a Bu­dapesti Harisnyagyár nagybá­tonyi gyáregysége. A válla­lat öt gyáregysége közül ket­tő érdemelte ki ezúttal e megtisztelő címet a szocialis­ta munkaversenyben elért eredményeiveL A nagybátonyi gyáregység tavalyi termelési tervét 111,8 százalékra telje­sítette, finom harisnyanadrág­ból például a tervezett 480 ezerrel szemben majdnem egymillió-négyszázezer ké­szült A termelékenység is a tervezettet. 6,6 százalékot jó­val meghaladó mértékben, 11,9 százalékkal nőtt. Ugyanak­kor a jó minőségű térmé- kek aránya is tovább emel­kedett. Az élüzemavató ünnepséget tegnap tartotta a gyáregység Tava Szárazait a földek munkák ■ Hiányzik a vegyszer A tavaszi munkák zömét befejezték a megye déli ré­szén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek. Lebonyolították a tervtárgyaló közgyűléseket, a tavaszi gépszemléket és biz­tonsági szemléket. Csütörtö­kön az aktuális tennivalók ál­lásáról. az őszi vetések tele­léséről, a csapadékhiány kö­vetkezményeiről beszélgettünk öt közös gazdaság vezetőjével. Erdőkürtön Dudok János szövetkezeti elnök elmondot­ta, hogy lényegében befejez­ték az aktuális tavaszi mun­kákat. A talaj lezárását el­végezték. Tavaszi árpát 113 hektáron, borsót 75 hektáron, lucernát 48 hektáron és cu­korrépát 35 hektáron vetet­tek, illetve ültettek. Jelenleg a kukorica talajelőkészítését, a föld műtrágyázását végzik. A kedvező időt várják a ve­tésre. 65 hektáron termeszte­.nek kukoricát. Az őszi veté­sű növények jól teleltek, de gondot okoz a szárazság, mert a termőréteg 4—5 centiméter vastagságban teljesen kiszá­radt. A tervtárgyaló közgyű­lést megtartották, a gépszemle jól sikerült. Kallón Dóra Jánostól azt az értesítést kaptuk, hogy elve­tettek 250 hold tavaszi árpát, 136 hold borsót. 25 hold má­kot. Elvetették a lucerna és cukorrépa egy részét. Lucer­nából még 40 holdat vetnek. A cukorrépa vetését 104 hol­don a vegyszer hiánya hát­ráltatja. Végzik a kukorica talajelőkészítését és műtrá­gyázását. A 870 hold őszi ka­lászost fej trágyázták és hen- gerezték. Jól bírták a téli hi­deget. Két héten belül esőt várnak, mert különben a ve­tések megsínylik a szárazsá­got. Egyházasdengelegen Fehér Sámuel főagronómus újságol­ta. hogy 199 hektáron befe­jezték a tavaszi árpa vetését. A cukorrépa vetését 40 hek­táron végzik. csakúgy, mint 92 hektáron a talajelőkészí­tését lucerna telepítéséhez. Ku­korica és silókukorica ter­mesztéséhez 220 hektáron el­végezték a símítózást. Az őszi vetésű kalászosok jól teleltek, használt a fejtrágyázás. Öntö­zési lehetőségeik minimáli­sak. Üj ipari növény Denge- legen a dohány. Az idén ön­tözéssel 15 holdon termeszte­nek Burley-fajtából. A gép­szemlét csütörtökön délután, a tervtárgyaló közgyűlést pe­dig este tartották meg. Palotáson Bognár Imre fő­agronómus tájékoztatott a munkálatok állásáról. Szerdá­tól öntözik a lucernát. Elve­tették 435 hektár tavaszi ár­pát-. 177 katasztrális hold bor­sót, és 42 hektár mákot. A kukorica ültetését a jövő hé­ten kezdi!?. Kukoricát. 180 hektáron termesztenek. A cu korrépa vetését hátráltatja, hogy vegyszerhiánnyal küzde­nek. A lucerna mellett a cu­korrépát és a legelőt kíván­ják öntözni. Az őszi vetésű növények jól teleltek, a gép­szemle kifogástalanul sikerült. Palotáson is várják az esőt. Erdőtarcsán Unghi Mátyás főagronómus elmondotta, hogy 130 hold tavaszi árpa, 110 hold borsó és 12 hold mák vetésével végeztek. Ha­marosan elkezdik a 73 hold közös. 75 hold háztáji és 65 hold silókukorica ül­tetését. Fagykár nem keletke­zett az őszi vetésűeknél. Ed­dig a szárazság sem okozott különösebb károsodást, de 10 napon belül esőre lenne szük­ség. A gépszemle rendben le­zajlott. a nagybátonyi művelődési házban. A verseny zászlót Bol­gár István, termelési igazgató adta át a kollektívának, a gyáregység igazgatójának. Gyökér Sándornak. A dolgozók jó munkája tet­te lehetővé, hogy március kö­zepén átlagosan kétheti mun­kabérnek megfelelő nyereség- részesedést oszthatott az üzem, ami együttesen 320 ezer fo­rintra rúgott. A felszabadulásunk évfor­dulójának megünneplésével, a megemlékezéssel egybekö­tött élüzemavatón 29 dolgozó kapta meg a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést, A 22- ből három munkabrigád ez­úttal első ízben nyerte el a Szocialista Brigád címet, s átvehették az őket megillető oklevelet. Nyolcvan dolgozó — közte hét törzsgárda tu 4 részesült pénzjutalomban. A gyáregység jutalmazásra együttesen több mint 60 ezer forintott fordított. Az ünnepi, nagygyűlést színvonalas kul­túrműsor követte. Az alapszerződés az NDK parlamentje előtt Az NDK népi kamarájának külpolitikai, továbbá alkot­mányjogi bizottsága a jövő héten folytatja és valószínű­leg be is fejezi az NDK és az NSZK alapszerződésének megvitatását. Az ülésen részt vesznek az NDK kül­döttségének a tárgyalásokon részt vett tagjai, hogy köz­vetlenül válaszolhassanak a képviselők kérdéseire. A két bizottság már korábban is foglalkozott az alapszerződés-■ sei, s azt első állásfoglalásá­ban a népi kamara plénumá­nak elfogadására javasolta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents