Nógrád. 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
\ lav lat fák a munkások Feltételek nélkül nem lehet... SERCEGNEK a hegesztők. A köszörű szikráikat szór. A műhely tágasabbá vált, mióta közfalat bontottak. Alkalmasabb a terület nagyobb vasszerkezetek gyártására. Kiváló szocialista brigádok dolgoznak itt Maikalicza Józsefé, Nagy Balázs Istváné, Gor- dos Béláé, Tarnócz Istváné, amelyek már sok próbát kiálltak. Most is serény munka folyik. Ez az első benyomásom, de később kiderül, hogy mindez csak látszólagos a nagyhalon yj gépüzem egyes számú gépműhelyében. Munka- és üzemszervezés. Hogyan látják itt a termelés élvonalában, miképpen vélekednek róla? — Nehéz kérdés — mondja Tóth István, a műhely vezetője és csak hosszabb szünet után folytatja. — Ha éjjel felébredek — márpedig az utóbbi időben ez gyakori —, akkor is ezen gondolkodom. A műhelyben 214 ember dolgozik. Az első negyedévre 4 millió 800 ezer forint értékű tervet szabtak ki ránk. Negyedév vége van, de még kérdéses, sikerül-e teljesíteni? A forgácsoló kapacitásra van munka, de a lakatosrészlegnek nincs elegendő • ma sem. — Sok a munkakiesés, az anyagra várás, lassú az előkészítés. Célszerű munka- szervezésre se idő, se mód nincs, sajnos. A Könnyűipari Szerelő és Építő Vállalatnak végzünk acélszerkezeti munkát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek a huzalműi rekonstrukcióhoz berendezéseket készítünk. A Medicor Műveknek daruhidat gyártunk — mondja a művezető. — EGYEDI termékek — kapcsolódik a beszélgetésbe Makalicza József brigádvezető. — Olyanok, amit rajzról kell elkészíteni. Fontos lenne, hogy időben felkészülhessünk anyaggal és munkaszervezéssel. Erre alig van idő. Ha megkapjuk a feladatot, megyünk a raktárba, hozzuk az anyagot, ami van, azt készítjük, mert az embereknek munkát kell biztosítani. Olyan még nem volt, hogy mindent időben megkaptunk volna, tgy technológiai sorrendet kialakítani lehetetten — mondja a brigádvezető. — Kevés volt az áthúzódó munkánk. Januárban sürgettük, februárban is. Még most sincs elegendő. A következő negyedévre 7 milliós tervet kaptunk, de még nem tudjuk, hogy abban mi lesz. Itt van a kiírás: egyéb acélszerkezetből 2361 ezer forint értéket kell elérnünk. Azt még nem tudjuk, mi lesz ebben az egyéb szerkezetben — mondja a művezető. — Neküiik dolgozni kell, a munkáról gondoskodni nem a mi feladatunk, hanem az erre illetékes vezetőké. Sajnos, hogy akadozik ez — vélekedett Tarnocz István, a másik brigád vezetője. Nem egyedülálló vélemény ez itt a gépműhelyben. Többen is panaszkodtak arról, hogy hónap elején nem tudják mi lesz a feladatuk, így azt sem, hogy majd mennyit tudnak keresni. A kiesések bizony zsebre is mennek, és ezt most is szóvá tették. Terv szerint Makadiczáék- nalc március 15-én meg kellett volna kezdeni Kányáson a 605 méteres gumiszalag szerelését. Hely hiányában ez is késik. Másik termék még alkatrészre vár. Gond, baj tehát bőven van a műhelyben. Mi lesz a megoldás? Ezt a kérdést már Gazsi Zoltánnak, az üzem főmérnökének tettük fel. — Kétségtelen, igazuk van a gépműhelyben. Az éves kapacitáshoz viszonyítva még 25 millióra nincs megrendelés. A következő negyedéviből üzemi szinten öt és fél millióra nincs vevő. Szerződéskötésre a vállalat központja jogosult. Közösen próbálunk megoldást találni. Tegnap is Budapesten voltam és 1 millió 400 ezer forintos megrendeléssel jöttem haza. Ezt a munkát még folytatni kell. Sajnos, ha megrendelés van, akkor még mindig bizonytalanságot okoz az anyagellátás — válaszolta főmérnök. A nagybátonyi gépüzem a vállalat gépészeti osztályához tartozik. Adorján Henrik osztályvezetőtől is érdeklődtem. A következő választ kaptam. — NEM ÁLLÍTANÁM egyértelműen, hogy nincs munka. Ma is találnánk, de nem mind olyan, amivel a jelenlegi bérszínvonalat tarthatnánk. Az üzemnél is optimális helyzetet akarnak biztosítani, ezért volt vita egyes munkák vállalásánál. Kétségtelen, a legsürgősebb most közösen megoldást találni. A piackutatást kiszélesítettük. Olyan kilátásaink vannak, hogy tíz .napon belül rendeződnek a gondok — mondta Adorján Henriik. Reméljük, hogy így lesz, de egy kérdésünk még van. Miért csak most, amikor már tűzoltó módszerre van szükség? Nem lehetett volna előbb, időben úgy biztosítani a feltételeket, hogy valóban célszerűen, hatékonyan lehessen szervezni a műhely munkáját? Bodó János Kulturáltabb körülmények között Figyelmes vendéglátás, árubemutatók, finom ételek Tegnap ünnepélyes külsőségek között tartották meg a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat termelési tanácskozását, melynek a mai napon megnyíló Strand vendéglő adott otthont. Horváth József, a vállalat igazgatója szóbeli kiegészítést mondott, a korábban kiküldött írásos anyaggal kapcsolatban. Elmondta, hogy a vállalat az elmúlt évben a korábbi időszakhoz viszonyítva 5,2 millió forinttal magasabb árbevételt ért el az áruforgalmazás területén. Az összfor- galmon belül valamelyest visszaesett a saját készítésű ételforgalom. Az áruk mozgásának 19 napos forgási sebessége viszont országosan is előkelő helyet jelent. A vállalat üzletpolitikai célkitűzéseinek alapja a kereskedelmi munka színvonalának és hatékonyságának növelése '»olt. A szakma sajátosságából eredően a vendég nemcsak mint vásárló, hanem szórakozást igénylő vendég jelentkezik. A forgalom fokozása érdekében több alkalommal rendeztek árubemutatót, vásárlásokkal egybekötve, emellett a nemzetközi kapcsolatokat sem hanyagolták el. A Salgó étteremben megrendezett szlovák gasztronómiai napok méltán aratott nagy sikert. A vállalat igazgatója elmondta, hogy javult az áru- és alapanyag-ellátás. Az, hogy nem képződtek felesleges készletek azt bizonyítja, hogy folyamatos volt a kereslet és a kínálat összhangja. A fogyasztók érdekvédelme terén akad még tennivaló. A próbavásárlások, ellenőrzések során nem egyszer fordult elő a vásárló megkárosítása. A vállalat vezetése nagy szigorral lép fel a dolgozói ellen. Az idei feladatokról szólva étoandta, hogy továbbra is a saját készítésű ételforgalom növelése a legfontosabb feladat. A húsüzemek és hideg- konyhák 310 ezer forinttal magasabb termelési értéket terveznek a korábbi évekhez hasonlóan. Horváth József szólt az MSZMP Központi Bizottsága által hozott nő- és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásáról is. Eredményesnek ítélte az eddigi munkájukat. Rendszeres a fiatalok politikai továbbképzése, nagy figyelmet fordítanak a szakmunkásfiatalokkal történő foglalkozásra. Az idősebb dolgozók segítik a fiatalok munkába való Illeszkedését. A nőpolitikái határozat végrehajtásának külön jelentőséget ad a vállalatnál, hogy a dolgozók nyolcvan százaléka nő. Az üzemegységek korszerűsítésével javították a munkahelyi körülményeket, megszüntették az ezer forinton aluli alapbéreket. A beszámolót követő vitában elsőnek Nagy László kapott szót, aki reálisnak ítélte az elhangzottakat, s a hideg- konyhai készítmények előtérbe helyezésére hívta fel a dolgozók figyelmét. Décsi Zsig- mondné balassagyarmati kirendeltségvezető a fiatalok munkaszeretetre való neveléséről, a gyakori gépi meghibásodásokról beszélt. Bárdos Lászlóné párttitkár elmondta, hogy a vállalat vezetői igényt tartanak a dolgozok hibát feltáró véleményeire, mert csak így lehet eredményes munkát végezni. A felvetett kérdésekre az igazgató válaszolt, majd a szocialista munkaverseny-mozga- tom értékelésére került sor. A vállalat dolgozói közül ketten a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója”, huszonketten ^Kiváló Dolgozó” kitüntetést vehettek át.' Megvalósul-e a szamasmarhaprogram f Magyarnándorhcm biztató kezdet Safe munkát igényéit, amíg végül is a szarvasmarhaprogram megvalósításának esztendejéről beszélhetünk Magyar- nándorban, a termelőszövetkezetben. Ez a gondolat nem új ebben az üzemben. Régebben foglalkoztatja a tsz vezetőségét. A Feketevíz völgyében hagyományos a szarvasmarhatartás, amelyet korszerű nagyüzemi formában folytatnak. Erről tanúskodik a Mohora határában felépített korszerű szarvasmarhatelep, benne hatszáz jószággal, amelyből a tehenek száma megközelíti a kétszázat. A tejtermelés átlaga is háromezer liter tehenenként, ez a tehéntartás hozzáértéséről tanúskodik. Magas iskolával rendelkezik a főállattenyésztő, kiváló szaktudással az állatgondozók. És ami a legfontosabb, a tsz tagsága messzemenőiég támogatja a szarvasmarhaprogram megvalósítását. Papp László, a tsz elnöke azt mondta: Vj kell •— A feltétéi biztosított volt. A megvalósításhoz azonban szakítanunk kellett a hagyományos formával, újat kellett, kimunkálni, mert az eredményhez kizárólag az új módszer vezethet... A termelőszövetkezet elnökének véleménye tulajdonképpen a vezetőség állásfoglalása. Aki csak egy kicsit is járatos a közös gazdaságokban, az tudja, hogy egy állásfoglalás nem születik máról holnapra. Tanulmányok, számítások előzik meg, hiszen a tsz-ben hosszú távra szóló biztos jövedelmet hozó üzemág megteremtéséről van szó. Amikor ezt kidolgoztak, a vezetőségen belül megvitatták, akkor kezdtek tárgyalni a tsz tagságával a megvalósítás jelentőségéről. Estéről estére, hosszú órákig tartó beszélgetés volt ez. Sokat segített a pártalapszerve- zet, hogy megértésre találjon a tenyésztésre vonatkozó korszerű elképzelés. Ide tartozik, és jó példának is ajánlható, hogy a tsz elnöke a megyén belüli hasznos tapasztalatok összegyűjtése mellett az ország más vidékére is elment tanulmányozni a szarvasmarha-tenyésztést A ráckevei példát említette. — Azért ragadott meg, mert bebizonyították, hogy egy szarvasmarha évi ötezer forintot jövedelmez a közösnek... A termelőszövetkezet tagsága a tsz-vezetőség javaslatát a szarvasmarha-tenyésztésre a közgyűlésen elfogadta és az a magyamándori tsz-ben törvénnyé lett — Dolgozunk, hogy a tervet valóra váltsuk — mondta Papp László, a tsz elnöke. Milyen feladatokat valósítanak meg Magyarnándorban, a termelőszövetkezetben, a gazdaságos szarvasmarha-tenyésztés valóra váltása érdekében? Elsők között szórepel az állatlétszám felemelése, hogy biztosítsa a gazdaságosságot. Az év végéig hétszázra emelik, amelyben a tehenek száma kettőszázötvenre alakul. Béren kívüli forintok a ZIM-ben A béren kívüli juttatásokat általában kihagyjuk a számításainkból, nem számolunk velük úgy, mint életszínvonalunk növekedésének fontos tényezőivel. Mi ennek az oka? A béren kívüli juttatásókiat a dolgozók, a közvélemény, a szocialista társadalom vívmányaként értékelik, s természetesnek tartják, hogy ezt évről évre biztosítjuk. A másik probléma, hogy nem eléggé ismert a béren kívüli juttatások fogalma, sokan nem ismerik a lényeges juttatásokat. Gyárunkban, a ZIM salgótarjáni gyáréiban, az 1972. évben a béren kívüli juttatások összege 12 239 188 forint volt. Ez azt jelenti, hogy béren kívül átlagban 4079 forintot kapott minden dolgozó. Ebből is látható, hogy milyen jelentős összeget tesznek Itt a béren kívüli juttatások. Nagyon sok az ellentmondás gyárunkban a béren kívüli juttatások megítélésében. A helybeli dolgozók véleménye az, hogy ők a munkás- szállításra fizetett hozzájá.ru- lásból nem részesülnék. Ezzel nem kapnak kedvezményt. Ez csak a vidékieket érinti. A vidéki dolgozók viszont fölvetik, hogy 80—85 százalékúk nem veszi igénybe az étkezést, így az étkezéshez való hozzájárulást ők nem élvezik. Az ellentmondás tovább bonyolódik az alkalmazotti munkakörben, mert ■ az adminisztratív dolgozók, a műszakiak többsége nem kap munkaruhát, védőételt, s egyéb juttatásokat. De ugyanakkor az üdülési, vagy például a lakás-hozzájárulás , fizetésében ők is érdekeltek. Valóban nem egyenlő mértékben érintik dolgozóinkat a béren kívüli juttatások, de valamilyen formában minden dolgozó részesül ezekből a forintokból. A szakszervezeteknek többet kell törődni a béren kívüli juttatások megismertetésével. Fel kell oldani a feszültségeket és ellentmondásokat, annál is inkább, mert gyárunknál is évről évre növekszik a béren kívüli juttatások összege, s ez a növekedés végső soron kedvezően befolyásolja dolgozóink élet- színvonalát. Szeretnénk elérni, hogy dolgozóink számoljanak a béren • kívüli juttatásokkal, s ugyanúgy értékeljék, mint a borítékban kapott forintokat. Legyen meg a béren kívüli juttatásoknak a becsülete, értéke a dolgozók előtt, ismerjék el a jó munka eredményének és boldogulásuk egyik fontos tényezőjének. Molnár István. Sti. ZIM-gyár Az állatok elhelyezésére , a meglevő istállók mellett igénybe veszik a régi épületeket is. Felújítják egymillió- háromszázezer forint értékben. Ami szintén kuleskérdés A másik fontos feladat a takarmányozás. Az elnök véleménye szerint ez a kulcskérdés. Az állattenyésztés a tsz termelési értékének hatvan százalékát biztosítja. Ebből következik, hogy a növénytermesztés az állattenyésztést szolgálja. Százhetven hold a lucerna termő területe. Hatszáz hold legelőt telepítettek a régebbi hatszáz, jó minőségű legelő mellé. Ezt azért mondtuk el részletesebben, mert a legelő megteremtésével vált lehetővé a szarvasmarha-tenyésztés új módszere, amely azt jelenti, hogy az állatokat kora tavasztól késő őszig szabályozott legeltetéssel a szabadban tartják. Őrzésüket két ember végzi el. A legeltetés mellett takarmányt is készítenek az állatoknak. A hagyományos keverék mellett pádéul kukoricaszárat, kukoricacsutkát kar- mobiddal keverve lisztté őrölnék. Készítenek jó minőségű lucemadarát iá. Azt mondta az állattenyésztő, hogy a melléktermékeket mind felhasználják takarmányozásra. Szerepel a tervben a Mohora alatti rét legeltetésre alkalmassá tétele. Jelenleg mocsaras. Megcsapolják, aztán berendezkednek öntözésre. A számítások alapján ez a legelő és abrak biztosítja a tehe- nenkénti 3500 liter tejet. A fejesre is kidolgozták az új technológiát Telepíthető fejőgépet állítanak fel a legelőn. Ezzel alkalmazkodnak az állatok tartózkodási helyéhez, A kezelésre oktatják az embereket. — Természetesem a tervünk nem máról holnapra, hanem fokozatosan valósul meg — mondta az elnök. Ha megvalósítják Az állattenyésztés Magyar* nándorban virágzásnak indul, ha a tervet megvalósítják. Most még az év elején va- vagyunk, a gyakorlatból kevés az ismeret. Számítani kell különböző akadályokra. A szakmunkáshiány jelenti a legnagyobb gondot. Igaz, kiképzésükhöz hozzáláttak. Addig is a nagy tapasztalattal rendelkező gulyások látják el a munkát. Képezik a fejőgépkezelőket is. Papp László, a tsz elnöke annyit mondott, amikor egy csokorba fogta a szarvasmarha-tenyésztés gond. jait. — Számoltunk azzal, hogy nehéz feladatot vállaltunk magunkra. De megkülönböztetett figyelemmel foglalkozunk vele. A ml földrajzi viszonyaink között ebben látjuk termelőszövetkezetünk jövőjét... Megyénk sok-sok termelő- szövetkezetében a magyamán~ dorihoz hasonlóak az adottságok. Érdemes tehát tanulni tőlük. B. Gj, Mezőőrok tanfolyama A szövetkezeti tulajdon védelme érdekében a megye közös gazdaságai, mintegy 170 mezőőrt foglalkoztatnak. Általában ezer-ezerötszáz ka- tasztrális hold terület őrzését végzi el egy-egy mezőőr. Áprilisban az illetékes járási szervek egynapos tanfolyamot rendeznék a mezőőrök részére. A szolgálati szabályzatban foglaltak betartásának fontosságáról folytatnak eszmecserét. Áprilisban a mű- szaki-munkavédelmi szakemberek is tanfolyamon vesznék részt. Kétmillió tonna ri»s 1,6 millió tonna rizst takarítoW tak be az elmúlt esztendőbe^ a Szovjetunió ültetvényeiről! A rizstermesztés egyike az ország leggyorsabban fejlődő mezőgazdasági ágazatának. AÍ Távol-Keleten hatalmas hálózat van kialakulóban rizstermelő gazdaságokból. Szakemberek véleménye szerint 1975- re — a kilencedik ötéves terv utolsó esztendejére — a Szovjetunió rizstermelése eléri a kétmillió tonnát. i Fafeldolgozó Nógrádmegyerben Két műszakban folyik a termelés a nógrádmegyeri termelőszövetkezet fafeldolgozó üzemében. A 17 dolgozó zászr- lórudakait, felkalapácsokat, szerszámnyeleket készít. Az idén különböző méretekben mintegy 15 ezer darab zásztárudat szállítanak a VASÉRT-nek. Emellett akácléceket gyártanák nyugatnémet exportra. Az üzem idei termelési terve másfél millió forint. Képünkön: Keresztes tore szalagfűrésszel formálja a zészlórudakat WOGRÁD - 19^3. március 28,, szerda 4
